Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-22 / 249. szám
1977. október 22. ^PÚJSÁG 3 Demokrácia és szocializmus E sorok írójának alkatma volt több nyugati országban járni. Gyakran beszélgettem emberekkel, akiket hozzászoktattak a demokrácia olyan fajta értelmezéséhez, hogy a legfontosabb a választásokon vetélkedő pártok és képviselőjelöltek száma, a képviselők hatásos és felkészült szópárbaja, a kormány és a parlament egymás elleni harca, vagy az államfő kényszernyugdíjaztatása. Közlemény az MSZMP KB (Folytatás a 2. oldalról). fejlesztésének fontos irányelve, hogy a termelői arányokat a hazai termelők helyes orientálása érdekében közelebb hozzuk a világpiacon érvényesüllő árarányokhoz. A pénzügyi és vállalati érdekeltségi rendszert úgy kell fejleszteni, hogy a nyereségben fokozottabban fejeződjenek ki a hatékonysági különbségek és szűnjenek meg az indokolatlan támogatások. A pénzügyi rendszer ál- tálános érvényű elemeinek a kibővítésével, a támogatások és az elvonások jelenlegi rendszerének egyszerűsítésével, áttekinthetőbbé és ellenőrizhetőbbé tételével is elő kell segíteni a hatékonyság javulását. — Gazdaságfejlesztési feladataink megoldása megköveteli a munkaerő-gazdálkodás lényeges javítását. A teljes foglalkoztatás biztosítása továbbra is alapvető célunk. Emellett elengedhetetlen, hogy népgazdasági és munkahelyi szinten egyaránt növekedjék a foglalkoztatós hatékonysága. Elsősorban központi feladat azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek lehetővé teszik, hogy a teljes foglalkoztatás a társadalom munkaerő-szükségletének és a lakosság munkavállalási igényének lehető legkedvezőbb összhangja mellett valósuljon meg. Meg kell akadályozni, hogy új kapacitásokat hozzanak létre azokon a helyéken, ahol munkaerőhiány miatt a már meglevő és hatékonyan működtethető termelőberendezések jelenleg sincsenek kellően toihasznállva. A Központi Bizottság megállapította, hogy céltudatos és jelentős erőfeszítéseket kívánó népgazdasági feladatainak megoldásához a feltételek adottak. Társadalmunk túlnyomó többsége saját tapasztalatai alapján győződött ^meg arról, hogy gazdaságpolotikai céljaink az egész nép javát szolgálják. Gazdasági feladataink magasabb követelményeket állítanak a politikai munkában is. Nagy felelősséget rónak a párt-, az állami és a társadalmi szervekre. Szükséges, hogy minden szinten következetesen képviseljék az irányelvekben foglaltakat, és aktívan támogassák a végrehajtásukra irányuló intézkedéseket. Segítsenek abban, hogy a feladatokat mindenütt megismerjék, helyesen értelmezzék és eszerint cselekedjenek. A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy gazdaságpolitikánk az ország, népünk érdekeit fejezi ki, az irányelvek helyesen jelölik meg azokat a tennivalókat, amelyek megoldásától függ az életkörülmények további javítása, a fejlett szocialista társadalom építése. Nyugaton sok olyan ember van, aki megszokta, hogy a demokrácia fogalmával összekapcsolja a polgári-demokratikus államra jellemző bizonyos formális ismertetőjeleket. És mivel a szocialista demokrácia nemcsak jellegében, hanem formáiban is különbözik a polgári demokráciától, ezek az emberek nem tudják beilleszteni a megszokott elképzeléseikbe. Valóban lény, hogy a Szovjetunió demokráciája különbözik a nyugati demokráciától. Ha megpróbáljuk általános formában meghatározni elvi, alapvető sajátosságát, akkor azt látjuk, hogy ez az államhatalom gyakorlásának olyan szervezete es formája, amely biztosítja az igazi népuralmat: a hatalom a lakosság óriási többségének, a munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek a kezében van. Ezen az elvi alapon felépülő politikai rendszer pedig a tanácsokban megtestesülő népképviseleti elven, a közvetett demokrácia legszélesebb körű alkalmazásán alapszik. A hatalmi szervek szovjet képviseleti rendszere — a tanácsok — a legfontosabb, de nem az egyetlen forrása annak, hogy a tömegeket bevonják az államirányítás folyamatába. A szocialista társadalomban a dolgozók részt vesznek e folyamat valamennyi stádiumában és szintjén. Ebben rejlik végső soron a szovjet állam- igazgatási apparátus ereje és szilárdsága. A SZOCIALIZMUS politikai rendszere feltételezi a közvetlen demokrácia módszereinek egyre nagyobb arányú alkalmazását is. A fontosabb határozatokat és törvényeket, a szakszervezetek, Komszomol és más társadalmi szervezetek, gazdasági szövetkezetek, alkotó szövetségek, sok száz különböző társaság tevékenységét össznépi vitára bocsátják, mégpedig ágazatokként, szakmánként, munkahelyenként, lakóhelyenként. A szovjet állampolgárok a legkülönbözőbb formákban és módszerekkel vesznek részt a politikai, termelési és a mindennapi élettel kapcsolatos kérdések megoldásában. Egy példa: az 1976—80-ra szóló népgazdaság-fejlesztés fő irányainak vitájában 7,6 millió ember vett részt, több mint * egymillió javaslat és kívánság hangzott el, melyeket az SZKP KB Politikai Bizottságának és a XXV. pártkongresszusnak külön bizottsága vizsgált meg. „A népgazdaság fejlesztésének fő irányairól folytatott össznépi vita — a szocialista demokrácia gyakorlati megvalósulása” — mondta A. V. Csujev, a Balti Hajógyár esztergályosa a XXV. pártkongresszuson elhangzott felszólalásában. A szocialista demokratizmus legjellemzőbb vonása, hogy a képviseleti és a közvetlen demokrácia módszerei szervesen párosulnak egymással. A tanácsok nem egyszerűen állami szervek, hanem társadalmi tömegszer- vezetek is, amelyek a nép széles körű aktíva hálózatára támaszkodnak. Ez ma több mint 30 millió embert egyesít és minden nyolcadik szovjet állampolgár tagja. Ám az államigazgatásban természetesen nemcsak a tanácstagok vesznek részt. Minden egyes tanácstag mögött ott állnak a társadalmi tömegszervezetek (szakszervezetek, Komszomol, stb.) tagjai, akiknek bár nincs tanácstagi mandátumuk, de ennek ellenére lehetőségük van arra, hogy részt vegyenek az államigazgatásban. E szervezetek törvényerejű kezdeményező joggal rendelkeznek, amely lehetővé teszi, hogy közvetlenül befolyást gyakoroljanak az állam politikájára, hogy részt vegyenek e politika kialakításában és megvalósításában. A több mint 113 millió munkás és alkalmazott szak- szervezeti tag, szervezetein keresztül mindennap befolyást gyakorol az ipari üzemek és intézmények irányítására, az igazgatósággal közösen oldja meg a termelés tervezési és fejlesztési kérdéseit, az anyagi és életszükségletek, a szellemi érdeklődés kielégítésével, a pihenés megszervezésével kapcsolatos kérdéseket. A TÁRSADALMI tömeg- szervezetek kezdeményezőleg vetik fel mind az állami szintű, mind a helyi jelentőségű kérdéséket a tanácsok előtt, kezdeményezik a törvénytervezetek, a szovjet kormány- és a szövetségi köztársasági kormányhatározatok, valamint a helyi tanácsi határozatok kidolgozását. A szakszervezetek aktív részvételével dolgozták ki az állami nyugdíjakról, a béremeléssel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényeket is. Több mint 9 millió munkás, kolhozparaszt és alkalmazott dolgozik az üzemekben, a kolhozokban, az intézményekben, a községi tanácsoknál önkéntes alapon a népi ellenőrzési csoportokban. A népi ellenőrzési csoportok segítenék a pártszervezeteknek, igazgatóságoknak az állami tervek és feladatok eredményesebb teljesítésében, a termelési tartalékok jobb kihasználásában. Ily módion a szocializmus politikai rendszere olyan politikai és társadalmi szervezetek erőteljes és szerteágazó hálózatával rendelkezik, amely a dolgozóknak mind a közös, mind a sajátságos érdekeit képviseli. A szovjet demokrácia nem csupán széles körű politikai és személyes szabadságjogokat biztosít az állampolgároknak, hanem biztosítja a társadalom valamennyi tagja számára a reális lehetőségeket is ahhoz, hogy a kulturális és politikai fejlődés olyan színvonalát érje el, amely emberi és szabadság- jogainak megértéséhez és politikailag helyes gyakorlásához szükséges. A szocializmus nemcsak hirdeti, hanem anyagilag és jogilag garantálja is az állampolgári jogokat és a szabadságjogokat és következetesen meg is valósítja azokat. Az állampolgári szabadság- jogok védelmét a szovjet alkotmány kötelezővé teszi valamennyi államhatalmi szerv számára a szovjet miniszter- tanácstól' a helyi tanácsig. Minden szovjet állampolgár biztos afelől, hogy élete és egészsége, vagyona, jogai, méltósága és nyugalma az állam megbízható védelme alatt áll. Demokráciánk célja a legszélesebb értelemben vett önigazgatás, vagyis hogy valamennyi állampolgár részt vegyen az államigazgatásban. Még nem értük ezt el, de magabiztosan haladunk ebben az irányban. Számunkra a demokrácia igazi népuralom, vagyis a dolgozó tömegek lehető legszélesebb körű részvétele az állami és társadalmi ügyek intézésében, azaz „igazi népi önigazgatás”, amelyről Lenin beszélt. Mihail Krutogolov (APN—KS) Tegnap délelőtt Szekszár- don a megyei művelődési központ márványtermében hazai és külföldi közegészségügyi szakemberek részvételével ülést tartottak az élelmezés-egészségügy aktuális kérdéseiről. A tanácskozást, melyen megjelent Császár József, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Horváth Jenő megyei főorvos nyitotta meg, majd az Egészség- ügyi Minisztérium, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, a Pest, a Tolna, illetve Zala megyei KÖJÁL vezetői tartották meg előadásukat. Beszámoltak eredményeikről a jugoszláv és bolgár szakemberek is. nak érdekében, hogy az étel- mérgezések számát tovább lehessen csökkenteni, illetve, ha ilyen előfordul, azt gyorsan behatárolni, s a szükséges intézkedéseket azonnal megtenni. Ezek egyik legfontosabb lépcsője. a vizsgálatok gyors elvégzése. Ehhez természetesen az is szükséges, miint azt előadásában dr. Kelemen Erzsébet, a Pest megyei KÖJÁL osztályvezetője elmondta, hogy az orvosok azonnal értesítsék a KÖJÁL-t az ételmérgezésgyanús esetekről,, s biztosítsanak a vizsgálat elvégzéséhez szükséges anyagokat. A többi előadást egészítette ki dr. Nagy Elemérnek, a Tolna megyei Növényvédő Állomás igazgatójának begyénkben a növényvédőszer- maradékok nem okozhatnak Elemérnek, a Tolna megyei KÖJÁL igazgatójának zárAz előadások célja a tapasztalatok átadása volt, anszámolója. Elmondta, hogy vizsgálatai kimutatták, meegészségkárosodást. A tanácskozás dr. Illés szavával ért véget. — sz 1 — A Szovjetunió története képekben 33. A világ legnagyobb vízi erőműve. A világ legnagyobb vízi erőműve a Jenyiszejen épült, Krasznojarszk mellett. Évi teljesítménye hatmillió kilowatt. A szibériai körzetet látja el árammal. 34. Traktorok Minszkből. A minszki traktorgyár erőgépeit nemcsak a Szovjetunióban és a szocialista országokban, hanem a tőkés államokban is ismerik, főként nagy teljesítményéért és tartósságáért szeretik. A 60. évforduló tiszteletére Újabb hárommilliót vállaltak (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezetben október 14-én rendkívüli közgyűlést tartottak. A közgyűlésen alapszabály-módosítást fogadtak el, majd értékelték az I—III. negyedév termelési feladatait. Megállapították, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett 1 millió forintos tervtúlteljesítést a háromnegyed év alatt teljesítették és a nagyszerű munkalendület további felajánlásokra ad lehetőséget. A közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta az elnökség újabb javaslatát további hárommillió forint értékű tervtúlteljesítésre. Az indoklásban rámutattak: az újabb felajánlásnak reális alapja van, mert a ktsz igen jó piaci lehetőségekkel rendelkezik. A közelmúltban belépett — az eredeti éves tervben nem szereplő — négymillió forintos exportlehetőség, amit teljes egészében ki szeretnének használni. A dolgozók támogatva a javaslatot, egyhangúlag el- fogdták az előterjesztést. Schäffler Ádám KlSZ-munka az atomerőműnél Tegnap délelőtt kihelyezett ülést tartott Pakson, az atomerőműnél a KISZ megyei bizottsága. Az első és legfontosabb napirendi pont keretében jelentés hangzott el az atomerőmű KISZ-bizottsága irányító munkájáról és az alapszervezetek tevékenységéről. A tizenhárom tagú KISZ- bizottság öt munkabizottságot hozott létre, az Edzett ifjúságért mozgalom, a politikai képzés, a Radar-mozgalom, az FMTK és a kulturális feladatok szervezésére, irányítására. összegezve megállapította a megyei bizottság, hogy az utóbbi időben az alapszervezeteknél az aktívahálózat kibővült, javult a szervezettség, a káderállomány megerősödött, a jelenlegi vezetés alkalmas a magasabb szintű mozgalmi munka elvégzésére. A napirend anyagának ismertetésére még visszatérünk. A megyei bizottság szóbeli előterjesztés alapján értékelte a diákok nyári foglalkoztatásának tapasztalatait, majd egyéb ügyeket tárgyaltak meg. Szekszárdi tsz-ek Közös párta lapszervezet Közös pártalapszervezeíe van tegnap óta a három szekszárdi termelőszövetkezetnek. A Béri Balogh Ádám, a Jóreménység és a Garay János Termelőszövetkezet kommunistái ezentúl közösen dolgoznak. Legelső fontos munkájuk az október 29-ével kezdődő egyesülési közgyűlések politikai előkészítése. A pártalapszervezet héttagú vezetőséget választott, a titkár ifj. Domonyai Péter lett. Élelmezés-epészséniiflvi tudományos ülés Szekszárden fi A eu O U kép
