Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-20 / 247. szám

1977. október 20. Az Állami Ifjúsági Bizottság munkájáról Beszélgetés Modor Györggyel, az AlB «itkőrőual 1971 szeptemberében új törvényt hozott az ország- gyűlés: az Ifjúsági törvényt. Benne foglaltatik mind­az, ami a magyar lakosság 30 éven aluli tagjainak joga és kötelessége. S amiért létrehozták, az a pórt ifjúságpolitikai határozatának megvalósítását kor­mányszinten segítő, támogató akció következménye. Az ifjúságpolitikai határo­zatok, az ifjúsági törvény végrehajtását koordináló és ellenőrző központi szervezet a Minisztertanács mellett működő Állami Ifjúsági Bi­zottság. S hogy mi is a konkrét feladata az ÁIB- nak napjainkban, arról Ná­dor Györggyel, a bizottság titkárával beszélgettünk. — Félreértés ne essék: ami a magyar fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítása és fejlesztése so­rán történik, nem kizáróla­gosan az Állami Ifjúsági Bizottság tevékenységének eredménye. Hiszen a hatá­rozatokat nem mi hozzuk, hanem a párt és a KISZ kongresszusai, a törvénye­ket pedig az országgyűlés alkotja. Mi felmérjük az ifjúság helyzetét, lehetősé­geit, azok figyelembevéte­lével vázoljuk fel a hatá­rozatok által megszabott so­ron következő feladatokat, és azok végrehajtását koor­dináljuk a különböző szin­teken. Tudni kell — tájé­koztatott Nádor György —, hogy minden minisztérium­ban önálló ifjúsági bizott­ság működik, amelyik az adott tárca keretein belül dolgozó fiatalok élet- és munkakörülményeivel tö­rődik. A minisztériumi bi­zottságokon, mint központi szerveken kívül, helyi ön- kormányzati ifjúságpolitikai feladatokkal ellátott szer­vezetek is működnek. Eze­ket minden megyei, váro­si és helyi tanácsi hivatal­ban megtaláljuk, de ugyan­úgy ott vannak a vállalati, szövetkezeti, iskolai vezető testületekben is. — Mi a feladatuk jelen­leg ezeknek a központi és helyi szervezeteknek? — Tulajdonképpen min­den, ami a fiatalokat érinti. Éppen ezért az ÁIB útmu­tatása alapján minden ok­tatást nem érintő intézke­dést véleményeznek; kez­deményezik, illetve megte­szik az ifjúságpolitikai cél­kitűzések megvalósításához szükséges intézkedéseket; fejlesztik a gyermekek és a fiatalok szocialista nevelé­sét, az ifjúságnak a köz­életben való fokozott rész­vételéi segítő feltételeket. — Fejtse ki kérem ezt részletesebben! — Hazank lakosságának 45 százaléka 30 éven aluli. S bár a fiatalok lehetősé­gei a tanulásban, szakma- választásban elvileg korlát­lanok, a gyakorlatban nem egyenlő feltételekkel indul­nak az életbe. Nagyon sok a hátrányos helyzetű fia­tal ember, gondolok itt ar­ra, hogy nem lehel egyen­lőségjelet tenni azok közé, akik mondjuk a fővárosban élnek, vagy egy kis falu­ban, vagy azoknak az ob­jektív körülményeik közé, akik értelmiségi szülők, vagy fizikai munkások gyermekei. A kormány az ifjúsági törvényt azért is hozta, hogy erejével meg­teremtse azokat a feltétele­ket, amelyeknek birtokában kiegyensúlyozottá válhatnak a tanuláshoz, pályakezdés­hez szükséges adottságok. — Mivel foglalkozik még az ÁIB a fent említette­ken kívül? Hiszen a fiata­lok élete sem kizárólag a tanulásból, a munkából áll? — Jogszabályokat alko­tunk a szabad idő hasznos, tartalmas eltöltésének előse­gítésére, a testedzési, a sportolási, a kulturálódási feltételek megteremtésére, és a nemzetközi ifjúsági kapcsolatok fejlesztésére is. Foglalkozunk a fiatalok ön­álló életkörülményeinek ki­alakításával, a családalapí­tás gondjaival, pályaválasz­tási feltételeik szélesítésé­vel, javításával, de a lakás­gondjaikkal is, a gyermek- gondozási feltételek megte­remtésével, a családi pótlék kérdéseivel is. Az állam ránk bízta a Közpohti If­júsági Alapot, ami az ifjú­ságpolitikai célkitűzések részbeni megvalósítását szolgálja. Ennek az összege meghaladja az évi egymil- liárd forintot. — Mire költik ezt a pénzt? — Csak a nagyobb volu­menű dolgokat említem: 25 millió forintot költöttünk tavaly a különböző ifjúsági kedvezményekre: a fiata­lok üdültetésére, a tanuló- ifjúság kedvezményes ét­keztetésére, vagy a lakás­használatbavételi kedvezmé­nyekre. 29 millió forintot adtunk a fizikai dolgozók gyerekeinek továbbtanulásá­nak támogatásához. 50 mil­lió forintot szántunk kü­HflTALOK FIATAWK lönböző ifjúsági létesítmé­nyek beruházására. Hogy mit éreznek ezekből egyéni­leg a fiatalok? A nappali felsőoktatási intézmények hallgatóinak mintegy 85 százaléka részesül rendsze­res ösztöndíj-, vagy szociá­lis támogatásban. Hogy mi­nél több munkás- és pa- raszfiatal tanulhasson to­vább ezekben az intézmé­nyekben, számukra ingye­nes előkészítő tanfolyamo­kat, táborokat finanszíro­zunk. 1976-ban 90 ezren vettek részt az előkészítő­kön. Uj formája az ösztön- tíjrendszernek a közép­iskolai ösztöndíj. Tizenöt­ezer fizikai dolgozó gyer­meke részesül ilyen támo­gatásban. A szakmunkás- tanulók ingyenes munka­ruha-juttatásának, ösztön­díjának, kollégiumi ellátá­sának, betegségi biztosítá­sának egy része ugyancsak ebből az alapból adódik. — Alig hiszem, hogy ele­gendő az ÁIB gondozásá­ban álló központi ifjúsági alap mindahhoz, amivel fiataljainkat támogatjuk. Hogyan egészül ki ez az összeg? — Egy-egy, fiatalokat se­gítő akció meghirdetésekor, az ÁIB felajánlja az akció­ra fordítható központi alap­ból kiutalt összeget, és fel­kéri a társadalmi, gazdasági szerveket arra, járuljanak anyagilag is hozzá a fiata­lok gondján segítő problé­mák megoldásához. S mi­után minden intézmény kü­lön ifjúsági alappal rendel­kezik, ezt meg is teszik. A vállalatok, termelőszövet­kezetek gazdasági vezetői tudják, hogy mire van szükségük a fiataloknak. És azt is tudják, hogy ha reá­lis kérésüket nem teljesítik, nem számíthatnak fiatal­jaikra, mert olyan munka­helyet keresnek maguknak, ahol igényeiknek megfele­lően kulturáltabb körülmé­nyek között dolgozhatnak. Ma már minden józan ve­zető tudja, akire számítani kell, az a felnövekvő nem­zedék, hiszen új munka­erőt csak onnan nyerhet­nek. — Milyen fórumokon nyilváníthatják ki vélemé­nyüket a fiatalok, hol te­hetnek javaslatot a gazda­sági munka javítása érde­kében? — Erre valók az ifjúsági parlamentek, amelyeket két­évenként rendeznek meg a munkahelyek többségében. Az 1976—77-es évben több mint 1 millió 200 ezer fia­tal vett ezeken a parlamen­teken részt, és több mint 200 ezren szólaltak fel kö­rülményeiknek javítása ér­dekében. Minden gazdasági egységben kötelesek a ve­zetők a parlamentet meg­rendezni és az ott felvető­dött problémákra választ adni, orvosolni azokat és megoldani a reális igények­ből születő gondokat. — Melyek azok a főbb j kérdések, amelyek a par- I lementeken elhangzottak? — Elsősorban bérezési problémákról, lakásgondok­ról és a pályakezdés ne­hézségeiről szóltak a fiata­lok. Újabb igények érkez­tek a munkahelyi kulturá­lódási lehetőségek bővítésé­re, a továbbtanulási adott­ságok fejlesztésére. — Ezek a parlav/ientek a fiatalok közéleti tevékeny­ségét erősítik. Milyen sze­repet kapnak a fiatalok az állami, a társadalmi szer­vezetek apparátusában? — Az országgyűlésnek je­lenleg 37 harminc éven aluli tagja van. A tanács­tagok között a 30 éven aluliak aránya 15 százalék. A szakszervezeti tisztség- viselők közel 30 százaléka fiatal. — Mivel viszonozzák a fiatalok a velük való gon­doskodást, törődést? — Nem hálátlanok. 1976- ban például több mint 20 millió munkaórát dolgoztak önkéntes társadalmi mun­kában. — Köszönjük a beszél­getést. Mérő Miklós Dean Reed hangversenye Dean Reed világhírű énekes és békeharcos a Budapesti Műszaki Egyetem klubjában fiataloknak adott hangver­senyt. Képűnkön; Dean Reed énekei. Vetélkedő Lenin és a Nagy Október A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére szerve­zett vetélkedősorozatot a KISZ Tolna megyei Bizott­sága. Vasárnap zajlottak le megyénkben a területi ve­télkedők három városunk­ban, valamint Pakson, Ta­másiban és Decsen. A területi vetélkedőkre összesen 75 csapat nevezett. A versenyben 67 vett részt, 335 fős létszámmal. Ebből 19 gimnáziumi, 8 szakmunkás és 40 területi KISZ-szervezet. Továbbjutott 10 csapat a me­gyei döntőre, ezek a már a legeredményesebb szereplők: Tamási Lakóterületi, Tamási Gimnázium, Gyönkí Gimná­zium, Társadalombiztosítási Igazgatóság, Bonyhádi Terü­leti, Garay János Gimnázi­um, Szekszárdi Nyomda, TOLNAK ER, MN Honvéd­ség, Tolnai Földvári Mihály Gimnázium. A felsorolt csa­patok kiváló felkészültségük­ről adtak számot, a maximá­lis 50 ponthoz közeli ered­ményeket értek el. A döntőbe jutáshoz minimum 43 pont kellett. A zsűrik véleménye egyöntetű volt: a vetélkedő­kön megjelent összes csapat felkészült, bő ismeretekkel rendelkezett a megadott iro­dalomból, több volt a lexi­kális tudás, mint az össze­függések felismerése. Az utóbbiban való javításra még van idő, hiszen a me­gyei döntőt november 6-án délelőtt 9 órakor rendezik a Babits Mihály Megyei Mű­velődési Központban. Demokratizmus és felelősség „Demokratizmus és fele­lősség” címmel tartanak be­szélgetést Bonyhádon a ZIM- klubkönyvtár ifjúsági klub­jában október 25-én 19 óra­kor, melynek vendége Déri János tv-riporter, a Fiatalok órája szerkesztője lesz. A foglalkozás nyitott, minden érdeklődőt szeretettel látnak. ^PÚJSÁG 5 Oleg Popov bohóc, a Szovjetunió Népművésze. A cigaret­tafüstben elpusztult kutya című, népszerű számát adja ' • elő. A DOHÁNYZÁS káros ha­tását számos alkalommá1!, alaposan és sokoldalúan bi­zonyították. Egy szenvedé­lyes dohányos 30 év alatt 15 ezer halálos adag mérget nyel. A akceleráció és eman­cipáció e tartozéka (a pszichológusok véleménye) saját magunk okozta szív- i nfarlkit üss á, érelmeszesedés- sé, rákká, itüdőtágulássá vá­lik, ikoraszülóst és idő előtti 'klimaxot okoz (az orvosok véleménye). Az európai civi­lizáció négy évszázaddal ez­előtt ismerte meg a keserű dohányfüst „édességét”, és csaknem ugyanakkor felvet­te ellene az egyenlőtlen har­cot. E szenvedélyt „la XX. század pestisének” nevezik. Küzd ellene az orvostudo­mány, a sajtó, számos ország államszervezete és közvéle­ménye. A harcnak egyre újabb és újabb formáit talál­ják ki. New York államban például a dohányosokra ha'- •tó különleges pszichológiai klinikát alapítottak. A sváj­ci biztosító társaságok java­solják, hogy *a dohányzók és nem dohányzók különböző biztosítási díjat fizessenek, miivel az előbbiek között a halálozási arány jóval na­gyobb. A dohányzás elleni propaganda érdekében bélye­geket bocsátanak ki, kép­regényeket rajzolnak, sőt a clgarettás dobozokon olyan feliratok olvashatók, hogy vásárlója dobja el az imént megvásárolt mérget. Ezek azonban csak részle­ges intézkedések. A „század problémáját” 'komplex meg­közelítéssel kell megoldani. Ilyen tervét igyekeznek ki­dolgozni a Szovjetunió leg­nagyobb üdü l ők özpo n tj áb an, a Fekete-tenger mellett lévő Szocsiban A dohányzást csakúgy, mint bármilyen káros szen­vedélyt, kizárólag egyénileg lehet gyógyítani. A nikotin- ellenes mozgalom tömeges elterjesztésében ezt tekintik alapnak. A Szocsiba érkező üdülőt az orvosi vizsgálat alkalmá­val olyan kérdőív várja, me­lyen feltétlenül szerepelnek a következők is: „dohány­zik?”, „régóta dohányzik?”, „akar-e leszokni a dohány­zásról?” A kérdőív segítségé­vel minden üdülőorvos még a beteggel történő találkozás előtt megtudhatja mire kell felikészülnie, összegyűjtheti a legmeggyőzőbb érveket, gon­dolkozhat a megfelelő gyó­gyítási módon. A dohányzást abbahagyni kívánók számára számos gyógyszeres, pszichológiai, belgyógyászati és Végül egy­szerűen emberi ráhatási módszert dolgoztak ki. A Szocsiban dolgozó ideggyó- gyászők csaknem minden kultúrházban és rendelőinté­zetben bevezették a hipnó­zissal történő egyéni pszicho­terápia! gyógymódot. Fel­használják a gyógyszeres gyógyítást, az akupunktúrát, az autoszuggesztiöt, az oxi- génkoiktélokat. Meg kell em­lítenünk, hogy az új gyógy­módokra nem minden, Szo­csiban lévő üdülőhely van egyformán felkészülve, és nem mindig sikerül megvaló­sítani a betegre való komp­lex ráhatást. ' A dohányzás antiszociális jelenség, mely komoly káro­kat okoz a nemdohányzók­nak. A városi hatóságok Szo­csiban bizonyos adminiszt­ratív intézkedéseket fogana­tosították. SZOCSI lakóinak kezde­ményezése már túlterjedt az üdülőhelyen. A dohányzás elleni megelőző tevékenység és küzdelem kérdéseivel foglalkozó nemrég lezajlott tudományos gyakorlati kon­ferencián közel 1000-en vet­tek részt ‘a 15 szovjet szövet­séges közt árisas ágból, akik azzal a szilárd meggyőződés­sel utaztak el Szűcsiből, hogy a város lakóinak kezdemé­nyezését továbbterjesztik a Szovjetunió városaiban és falvaiban. Inna Zsukova APN—KS Újjáalakuló klubélet Egyszerű külsőségek között találkoztak múlt szombaton a paksi járás népművelői és klubvezetői, hogy megvitas­sák a helyi problémákat. A tanácskozás házigazdája a já­rási KISZ-bizottság és a já­rási művelődési központ volt. A résztvevők vitát indí­tottak a paksi járás kulturá­lis életének fellendítése ér­dekében. Problémák szép számmal akadtak, az anya­giaktól az emberek passzivi­tásáig. Hiányos volt eddig a járási klubtanács működése, ezért a jelenlévők újjává­lasztották. Minden remény megvan arra, hogy a most megválasztott 11 tagú klub­tanács aktív munkája ered­ményekben fog kamatozni a járás ifjúsági klubjaiban. Az értekezlet befejező ak­tusaként Háncsok László po­litikai dalénekes és együtte­se szórakoztató műsorral kö­szönt el a résztvevőktől. Vaszari István tudósító

Next

/
Oldalképek
Tartalom