Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-19 / 246. szám
2 ^PÜJSÁG 1977. október 19. LAPZÁRTA Kiszabadították a Lufthansa-gép utasait LISSZABON r t Tito jugoszláv elnök Lisszabonban találkozott Mario Soares portugál kormányfővel (Képtávírónkon érkezett). BELGRAD A szovjet parlamenti küldöttség, amely Alekszej Si- tyikov, a Legfelsőbb Tanács szövetségi tanácsának elnöke vezetésével tett egyhetes hivatalos látogatást Jugoszláviában, kedden hazautazott Belgrádból. BUDAPEST Kedden az MSZBT meghívására Budapestre érkezett a szovjet diplomácia két veteránja; akik a második világháború előtt Magyarországon képviselték a Szovjetuniót: Nyikolaj Ivanovics Saronov, egykori szovjet követ, és Andrej Andreje- vics Szmirnov, aki berlini szovjet követként annak idején előkészítette a diplomáciai kapcsolatok felvételét Magyarország és a Szovjetunió között. A Keleti pályaudvaron Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság al- elnöke meleg szavakkal köszöntötte a 36 esztendő után hazánkba érkezett kedves vendégéket. * Bonn, Sándor István, az MTI tudósítója jelenti: A nyugatnémet határőrség antiterrorista akciócsoportja kedden hajnalban kiszabadította az elrabolt Lufthansa- gép utasait. Amogadishui repülőtéren lezajlott — alig hétperces — villámakció nyomán valamennyi utas életben maradt, egy légikísérő megsebesült, egy idősebb férfit vérkeringési zavarokkal kórházba szállítottak. A négy légikalóz közül három tűzharcban halálos sebet kapott, negyedik társuk — egy nő — a hatóságok őrizetébe került, ugyancsak sebesülten. Néhány perccel éjfél után a nyugatnémet határőrség GSG—9 nevű különlegesen kiképzett alakulatának harminc embere megközelítette a Boeing 737-es gépet. A katonák felrobbantották a gép ajtaját, majd vakítógránátokat dobtak be. Lövések hallatszottak, majd az első utasok megjelentek a aép kijáratánál. A készenlétbe helyezett csúszdákon pillanatok alatt elhagyták a fedélzetet, a katonák a közelben várakozó autókhoz vezették őket. Az akció során a különleges kommandó egyik tagja megsebesült. Kedden reggel újabb és újabb részletek kerültek nyilvánosságra az éjszakai sikeres kiszabadítási akcióról: mint kiderült, Hans- ' Jürgenn Wischnewski nyugatnémet államminiszter társaságában már hétfőn a Szomáliái fővárosba érkezett a bűnügyi rendőrség terrorizmus elleni különleges osztályának vezetője, valamint a GSG—9-es csoport parancsnoka. Az esti órákban — Kréta szigetéről — a Lufthansa különgépe vitte az afrikai fővárosba az antiterrorista kommandó tagjait. Röviddel éjfél előtt Wischnewski államminiszter telefonon felhívta a kancellárt: „Tíz perc múlva kezdődik”. „Életem legnehezebb tíz perce volt” — mondotta a nagy válságcsoport egyik irányítója később. Negyed egy után három perccel ismét megcsörrent a telefon a kormányfő asztalán: „A munkát elvégeztük, három terrorista halott, egy GSG-katona megsebesült, a többiek már a járművekben vannak”. A kancellári hivatalban és szerte az NSZK-ban nagy megkönnyebbüléssel vették tudomásul a jelentést. Az amerikai, a brit és a francia kormány a hajnali órákban szerencsekívánatait fejezte ki. * A bonni kormány reggel újabb felhívással fordult Hans Martin Schleyer elrablóihoz: „Engedjék szabadon foglyukat, értsék meg végre, hogy a terrorizmus útja az önpusztításba vezet” — hangzik a felhívás, amely megerősíti, hogy a hatóságok továbbra is mindent elkövetnek a gazdasági vezető életének megmentéséért. ÖNGYILKOS TERRORISTÁK A baden—württembergi tartományi igazságügy-minisztérium kedden reggel bejelentette, hogy a Stuttgart—stammheimi börtönben fogva tartott nyugatnémet terroristák közül négyen ön- gyilkosságot kísérelték meg. A terroristacsoport két vezetője, Andreas Baader és Gudrun Ensslin meghalt, két társuk, Jan-Carl Raspe és Irmgard Möller súlyos, életveszélyben van. A Baader—Meinhof csoport tizenegy tagjának kiszabadítását követelték Schleyer elrablói és a Lufthansa-gép eltérítői. A stuttgarti öngyilkosság percekkel azután történt, hogy hivatalosan bejelentették: a nyugatnémet határőrség különleges akciócsoportja Moga- dishuban kiszabadította a Lufthansa-gép utasait, megölt három és megsebesítve elfogott egy géprablót. A baden—württenberg; igazságügy-minisztérium bejelentette, hogy Jan-Carl Raspee, a Baader—Meinhof terroristacsoport harmadik tagja is meghalt egy stuttgarti kórházban, ahová közvetlenül a börtönben elkövetett öngyilkossági kísérlet után szállították. A Mengele-ügy Ma is gyilkol a náci doktor „Ismét fölbukkant a halál angyala, Mengele Paraguay- ban él” — adta hírül a napokban a világsajtó. A második világháború egyik legszennyesebb figurája, a gyilkolás szolgálatába szegődött orvos, az SS eszeJ. Mengele, a gyilkos SS- doktor — ma veszett genetikai kísérleteinek végrehajtója még él, s szabadon tevékenykedik. 1. Dr. Josef Mengele, SS- orvos személye az auschwitzi koncentrációs tábor foglyai számára a nagybetűs Halált jelentette. Amikor a kiéhezett, meggyötört foglyok a sok száz kilométeres út végén a lágerhez érkeztek, a bejáratnál makulátlan eleganciával állt Mengele. Ö volt az, aki eldöntötte : azonnali, vagy hosszas halál lesz-e az érkező osztályrésze. Lovaglópálcájának intésével küldött százezreket — gyermekeket, öregeket, nőket és férfiakat — a gázkamrákba. Az ideiglenesen életben hagyottak közül választotta ki azokat, akiket barbár kísérleteiben felhasznált. Áldozatainak vallomásai bizonyítják: a náci orvos laboratóriuma egy perverz, szadista bűnöző tetthelye volt. Mengele, aki valaha az emberi életek gyógyítására tett esküt, a különböző nemzetiségű férfiak • és nők közvetett és közvetlen hóhéra lett. Amikor az auschwitzi tábort 1944 végén a szovjet csapatok felszabadították, Mengele eltűnt. Iszonyú bűneinek emlékét természetesen nem tüntethette el. Neve ott szerepelt a háborús bűnösök nürnbergi perében is. Eközben ő, a tárgyalás színhelyétől nem messze, egy bajor kisvárosban, Günzberben élt, ahol családjának mezőgazdasági gépgyára volt és van ma is. Még idegen nevet sem vett fel! Amikor 1949-ben a nyugatnémet hatóságok végül is nyomozni kezdtek utána, idejében figyelmeztetést kapott és a volt SS- ek titkos szervezete, az ODESSA Argentínába menekítette. Itt felismerték, de az argentin hatóságok visszautasították az NSZK kiadatási kérelmét. Az izraeli kémszolgálat — úgy mint Eichmannt — őt is el akarta rabolni, de a „Doktor” kicsúszott kezeik közül. A Bécsben működő zsidó dokumentációs központ szerint Mengele 1959 májusa óta Paraguayban él. Stroessner tábornok országa már a háború után menedéket adott számos vezető nácinak, akik felhasználva a diktátor szimpátiáját, szinte külön országot hoztak létre itt maguknak. Pénzük volt rá elég, hiszen a szolgálatkész svájci bankok megőrizték a fasiszták betétjeit, s nem szolgáltatnak adatot arról, kik rendelkeznek az SS számláival, aranyával, aminek egyik fő forrása a lágerek foglyainak értéktárgya, fogsora volt. Mengele azonnal megkapta a paraguayi állam- polgárságot, honosító igazolványának száma: 809. lakóhelye, San Antonio — zárt katonai zónában van, ahová bejutni szinte lehetetlen. Háza van Puerto Stroessnerben, s gyakran beutazik .a fővárosba Asun- ciónba. Az ottani német klubban egy odalátogató nyugatnémet professzorral beszélgetett is. A Mengele- ügyben nyomozók bizonyítottnak tartják, hogy a „Doktor” egyike a latinamerikai titkos náci szervezet, a Die Spinne (A pók) vezetőinek. Biztonságáról a paraguayiakon kívül két német fegyveres | testőr gondoskodik, akik I Mercedes 280 SL típusú l autóján mindenhová elkísérik. A fasiszta bűnöző Paraguayban sem hagyott fel 32 évvel ezelőtti tevékenységével. A Time című amerikai hetilap szerint Mengele jelenleg a helyi rendőrség tanácsadója és gyak- rak utazik az aché indiánok lakta Chaco térségbe. Stroessner rendszere náci módszerekkel írtja a kontinens őslakóit és az auschwitzihoz hasonló koncentrációs táborokba kényszeríti az indiánokat rabszolga- munkára. .. Mengele tehát szabadon v éli világát Dél-Amerikában, sőt, nem kellett felhagynia korábbi tevékenységével sem — továbbra is gyilkolhat. Állítólag visszaemlékezésein dolgozik, memoárjában akarja bebizonyítani, hogy gyilkosságai értékes „tudományos kísérletek” voltak. A memoáríró gyilkos valószínűleg rendszeresen olvassa az NSZK sajtóját, s íg> nyugodtan számíthat arra, hogy a Hitler-életrajz és a Göbbels-emlékiratok kiadói örömmel kapnak a Mengele-visszaemlékezéseken is. S talán már biztonságát sem fenyegetné semmi sem, hiszen a másik SS-tömeggyilkos, Kapp- ler szintén nyugodtan élvezheti rendszeresen _ folyósított NSZK állami nyugdíját. M. G. A fegyveresek által őrzött ház Paraguay titkos katonai zónájában A Szovjetunió története képekben C A éu O U kép 27. Az áldozatok emlékére. Szovjetunió-szerte sok ezer emlékmű hirdeti a szovjet nép győzelmét, s az áldozatot, amelyet a fasizmus elleni harcban hozott, nemcsak saját földje, hanem a leigázott Európa felszabadításáért is. Erre emlékeztet Leningrádban a piszkarjovoi temető monumentális emlékműve. 28. Békepolitika az ENSZ-ben. A háború utolsó napjaiban az amerikai kormány (1945. augüsztus 6-án) ledobatta Hirosimára az atombombát. A Szovjetunió az első perctől kezdve küzdött a tömegpusztító fegyverek betiltásáért. Andrej Gromiko (az első sorban, középen) felszólalása az ENSZ-ben, 1947 őszén. Magyar—afgán közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról.) apartheid, a faji megkülönböztetés ellen harcolnak. Szilárd támogatásukról biztosították Zimbabwe, Namíbia és Dél-Afrika népeit jogaik biztosításáért folytatott törvényes harcukban. A két fél hangsúlyozta az ENSZ szerepe további erősítésének szükségességét, mint a világbéke és biztonság megőrzésének nélkülözhetetlen eszközét. Támogatásukról biztosították azokat az erőfeszítéseket, amelyek ezeknek a céloknak a megvalósítására irányulnak, összhangban a szervezet alapokmányával. A két fél a jelenlegi nemzetközi gazdasági helyzet áttekintésekor kifejezte azt a reményét, hogy meggyorsul az igazságos nemzetközi kapcsolatok kialakítása. Kifejezték reményüket, hogy az egyetértés és együttműködés szellemében intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok az igazságon és a méltányosságon alapuljanak. A két fél felmérve a tengertől elzárt országok sajátos problémáit és különleges igényeit, amelyek előnytelen földrajzi helyzetükből adódnak, kifejezte óhaját, hogy az ilyen országok érdekében hozott intézkedéseket további késlekedés nélkül megvalósítsák. A .látogatás során a két ország között a következő egyezményeket és dokumentumokat írták alá: közúti fuvarozási megállapodást, kereskedelmi jegyzőkönyvet, tudományos és műszaki együttműködési egyezményt, egészségügyi egyezményt és polgári légügyi egyezményt. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Magyarországra Mohammed Daudot, az Afgán Köztársaság elnökét. A meghívást Mohammed Daud elfogadta. N * Hivatalos afganisztáni látogatása befejeztével kedden délelőtt elutazott Kabulból Losonczi Pál, áz Elnöki Tanács elnöke. A repülőtéren Mohammed Daud afgán köz- társasági elnök, G. Hajdar Raszuli hadügyminiszter, Abdul Kadir Nurisztani belügyminiszter, Mohammed Khan Dzsalalar kereskedelmi miniszter és más hivatalos afgán személyek búcsúztatták őt és hivatalos kíséretét. * Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden hazaérkezett Afganisztánból, ahol Mohammed Daudnak, az Afgán Köztársaság elnökének meghívására hivatalos látogatást tett. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében visszaérkezett Bíró József külkereskedelmi miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes, Osztrovszki György, az országos atomenergia bizottság elnöke. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Traut- mann ftezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cse- terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Nánási László, Úszta Gyula, az Elnöki Tanács tagjai, Púja Frigyes külügyminiszter, Korom Mihály igazságügy-miniszter, Schul- teisz Emil egészségügyi miniszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke.
