Tolna Megyei Népújság, 1977. október (26. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-15 / 243. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 243. szám ÄRA: 0,80 Ft 1977. október 15., szombat Mai számunkból A 60. ÉVFORDULÓ TISZTELETÉRE 3. old. CSALÄD — OTTHON 4. old. OLVASÓSZOLGÁLAT 3. old. ÁTALAKÍTJÁK- A KERTVÁROSI ÉLELMISZER-ÁRUHÁZÁT Mindent bele? SZÓK KÉT ÉS FÉL HÓNAP van már csak hátra az esztendőből a naptár szerint, de mert a vasár- és ünnepnapok lecsípnek ebből is, valójában ennyi sem. Kár lenne illedelmeskedve kerülgetni azt, ami úgy is bekövetkezik; iá gazdasági életben megint megkezdődik az év végi íhajrá. Megint, mondom a gond tartósságára; ismétlődésére utalva, mert hiszen .hostszú ideje láz­görbéhez hasonlóan emelkedik és süllyed az ipari ter­melés egy-egy nagyobb naptári időszakban, negyed­évben, {élévben, esztendő végén. Az idén júniusban például kereken 18 milliard forinttal több árut értéke­sített a szocialista ipar, mint áprilisiban, s tavaly, .ta­valyelőtt ugyancsak ez volt a helyzet. Sőt, a tavaly ok­tóberi és decemberi árukibocsátás közötti különbség értéke 21 milliárd forintot tett ki, ami — ha az átlagot nézzük — fél hónap teljesítményének felel meg. Joggal következtethetünk ebből az eltérésből arra, vagy az októberi eladások maradtak el jóval a lehetőségektől, vagy a decemberiek haladták jóval túl, tehát egészség­telen mértékben azokat. Mondhatnék, is-is; mindkettő igaz, ám az a fontos és érdekes ebben, miért tűnnek elkerülhetetlennek az ilyesfajta igazságok? Válasz, magyarázat persze sokféle kínálkozik. A szállítási szerződések rendszere — pontosabban annak betű szerinti érvényesítése — módot ad a gyártóknak az áru lökésszerű továbbítására. A pénzügyi elszámo­lások rendje is növeli — ahogy a szakemberek mond­ják — a naptár hatalmát. Nem másodrangú tényező a tervteljesítés —, s vele bizonyos anyagi javadalmazá­sok —■ elérése, s így tovább. A más és más tényezők összegeződése azután fölerősíti a külön-lkülön esetleg nem is lényeges hatásokat, s vezet arra, hogy az esztendő végének közeledtével fölhangzik — ha képletesen is — a sportpályákon helyénvaló biztatás; hajrá, mindent bele. S ez a „minden” a gond. Mert ilyenkor némely termelői közösségben semmi sem számít, a túlórák tö­mege éppúgy nem, mint a kibocsátott termékek minő­sége, a fölhasznált anyagok, alkatrészek mennyisége. Részletekbe menő, s megismételt — azaz meg­egyező időszakokban újólag végrehajtott — vizsgálatok igazolják; az árukibocsátás lökésszerű megemelkedé­sével a hibás termékek aránya is bővül. Magyarán, több a selejt! Ez bizonyosodott be a híradástechnikai iparban, a műszeriparban, a bútorgyártásban például, s az is, hogy a hajrák időszakában növekszik az egy­ségnyi termékre jutó fajlagos költség. Megintcsak ma­gyarán, drágábban állítják elő az árut! NEHOGY FÉLREÉRTÉS legyen: sok olyan iparág van, ahol a technológia, a termék jellegénél fogva, vagy éppen a gyártás időszakosságát — ún. szezonalitását — tekintve, lehetetlen az egyenletes árukibocsátás. Motor­vonatokat, bizonyos gyógyszereket, azután konzervipari sűrítményeket és hasonlókat képtelenség hónapról hó­napra azonos mennyiségben előállítani, mert olyan a termék, a technológia. S azt, hogy mennyire fontos té­I nyező a technológiai kényszer, iparágak termelési ered­ményeinek sora igazolja, hiszen a nyersacéltermelés­ben, a kőolajfinomíiásban a technikai, technológiai kö­rülmények egész egyszerűen nem adnak módot, semmi­féle hajrára, egész évben egyenletesen kell dolgozni. Ilyesfajta kényszer híján azonban könnyen föl­borul a rend, szabályosnak látszik a szabálytalan, si­kernek az erőlködés. Ráadásul ott is erőlködnek, ahol éppen a terv nem teljesítése növelné a népgazdasági eredményt — mert a termékre kisebb az igény, az áru esaik a készleteket gyarapítja —, ahol a ráfordításokat nem térítik meg a bevételek. Ez azonban eltűnik a könyvelés számtengerében, s később, amikor a köz- gazdasági osztály utólag megállapítja, mi történt a hajrá idején, már mindegy, odafigyelni sem érdemes, hiszen változtatni nem lehet rajta. Ami már megtör­tént, azon nem, ám okulni belőle illene, kellene! Csak­hogy erre az okulásra nincs különösébb kényszerítő erő, a vállalati gazdálkodás kereteibe még mindig belefér a hajrák okozta többletkiadás, s belefér a part­nerek kapkodása is, az egymásra mutogatás. A vállalati terv csak addig lehet szentírás, ameddig összhangban áll a társadalmi érdekkel, amíg nem kerül szembe a munka társadalmi hatékonysága mindenkori követel­ményével. Hihetjiük-e, hogy nem kerekedik a csoportérdek a társadalmi érdek fölé ott, ahol decemberben kétszer annyi árut adnak át a készáruraktárnak a műhelyek, mint két hónappal korábban, s januárban mindössze negyedét a decemberinek? .Nem ritka eset ez! Ne hall­gassuk el, akadnak kivételes helyzetek, amikor a haj­rához valóban népgazdasági érdekek, export kötelezett­ségek fűződnek. Bár kétségtelen, legtöbbször ilyenkor is a korábbi sétamenet okozta hátrányt kell ledolgoz­ni. Kivételből azonban szabályt fabrikálnak némely termelőhelyen, a népgazdasági érdek hamisított pecsét­jét ütögetik azokra az intézkedésékre, amelyeknek va­lódi célja a mulasztások, a szervezetlenségből szár­mazó késedelmek, a kapkodás szülte bajok elfödsse. ÉRTELMES CÉLOKHOZ érdemes minden erőt összeszedve igyekezni, a ikerül, amibe kerül” alapon összehozott eredményektől azonban mentsen meg a sors bennünket; csak ennyi különbséget kell most tenni — de mindenütt! — hajrá előtt, VERESS TAMÁS­Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Mohammed Da- udnak, az Afgán Köztársaság elnökének meghívására hi­vatalos látogatásra Afganisztánba utazott. A Ferihegyi repülőtéren Losonczi Pált dr. Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke búcsúztatta (képünkön). Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, úton az Afgán Köz­társaságba, pénteken Tbiliszibe érkezett. Lasonczi Pál Afganisztánba utazntt Kommunista műszak a Volánnál A Volán 11-es vállalatnál az őszi csúcsforgalmi fel­adatok sikeres lebonyolítá­sa érdekében ma, szomba­ton és holnap kommunista műszakot tart több mint ezer dolgozó. A két nap fo­lyamán 830 gépkocsival dol­goznak. A kommunista mű­szak munkabérét a dolgo­zók szociális célra fordítják. Felüljáró híd és négy nyomsávú közút Szekszárdon Köztudott dolog, hogy a megyeszékhelyen az V. öt­éves terv során kiemelt ál­lami nagyberuházásként épül egy húskombinát. Egy- egy város, település ipari fejlődése fokozott ütemű ur­banizációt von maga után. így van ezzel Szekszárd, a megyeszékhely is, ahol az elmúlt években létesült ipartelepek egyre inkább át­formálják a város képét. Az elkövetkező két évben újabb nagyarányú átalaku­lásnak lesz majd tanúja Szekszárd. A város keleti * iparterületén épülő húskom­bináthoz és a többi egyre gyarapodó ipari üzemhez már most sem megfelelő az a közút, amely a szekszárdi vasútállomás mellett átve­zető sorompós keresztezésen keresztül köti be a terüle­tet az országos közúti ná- lózatba. Nyilvánvaló, hogy a megnövekedett forgalom, az iparnegyed egyre növek­vő igénye szükségessé tette, hogy az 56. számú íóútból kiágazó vasúti felüljáró és gyorsabb, biztonságosabb útszakasz épüljön. Ez az el­képzelés ma már a terve­zés, előkészítés első fázisá­hoz érkezett. > A héten tartották Szek­szárdon az első koordiná­ciós megbeszélést a Közle­kedési és Postaügyi Mi­nisztérium, a városi part- bizottság, a városi tanács illetékesei. Mivel a tervezett út- és hídépítési feladatokat 1978 —79. évben meg keli való­sítani, hisz a tervezett üzembe helyezés egybeesik a húskombinát átadásának idejével, a megoldandó fel­adatok gyors, pontos elő­készítést igényelnek. Az első koordinációs ülé­sen az Ut-vasút Tervező Vállalat képviselője az épí­tendő új objektum tervével ismertette meg a résztve­vőket. A vasúti keresztezés fölött egy 250 méter hosz- szúságú felüljáró fog meg­épülni, amelyre a Damja­nich utca nyomvonalán ve­zet majd rá az út az 56. számú főútra. A kétszer két nyomsávban kiépülő út a hozzátartozó új forgalmi csomópontokkal a város egyik legforgalmasabb út­vonalává válik, így teher­mentesítik a belváros köz­vetlen forgalmát. A felül­járó másik oldaláról egy (.Folytatás a 2. oldalon) t Talaj-elökeszítes Heteshez Vetéshez készítik elő a talajt a várdombi Üj Tavasz Termelőszövetkezetben (Fotó: Komáromi) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Mi­nisztertanács elnökének tár­saságában pénteken a Köz­ponti Bizottság székházában fogadta O Dzin U hadse- regtábornokot, a Koreai Munkapárt Politikai Bízott ságának tagját, a KB titká rát, a KNDK népi fegyve rés erőinek miniszterét. £ szívélyes, elvtársi légköri találkozón részt vett Czine ge Lajos vezérézredes, hon védelmi miniszter. Jelei volt Kim Ze Szűk, a KNDK budapesti nagykövete. Kádár János fogadta 0 Dzin U-t

Next

/
Oldalképek
Tartalom