Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-15 / 217. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! | Mai számunkból KOMMUNISTA MŰSZAKOK A VOLÁNNÁL (3. old.) A SZELLEMI VETÉLKEDŐ SZEPTEMBER HAVI KÉRDÉSEI (4. old.) ÜDVÖZLET A FŐISKOLÁSOKNAK (5. old.) LAKÁSÉPÍTŐK — ÉPÜLŐ LAKÁSOK (3. old.) A közhangulat megismerése A párt csak akkor tud eredményes munkát végez- ------—----------ni, ha jól ismeri a közhangulatot, az embe­rek véleményét a különféle politikai kérdésekről, ese­ményekről, intézkedésekről. A döntéseknek természe­tesen sohasem lőhet egyedüli vagy legfőbb meghatáro­zója a közvélemény; az elhatározásoknál mindenek­előtt megvalósítandó társadalompolitikaii céljainkból, valamint az Objektív feltételekből, körülményekből kell kiindulni. Ám a közvélemény, a közhangulat maga is egyik tényezője, eleme a számításiba veendő feltételek­nek. Ezért a párt különböző szintű vezető testületéi cél­tudatosan igyekeznek megismerni a dolgozók vélemé­nyét és hasznosítani azt a döntések előkészítésében, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, a politikai munka ifeladatainak kijelölésében. Ez feltétele az irá-- nyitó munka eredményességének, s egyúttal kifejeződik benne politikai rendszerünk demokratizmusa. • iAz e mbereket foglalkoztató kérdések és az ezekről alkotott vélemények megismerésében nagyon fontos sze­repük van a párt alapszervezeteinek. Túlzás nélkül mondhatjuk: semmiféle közvélemény-kutató intézet nem helyettesíthetné az alapszervezetek tagságának állandó, eleven kapcsolatát környezetével, s az így szer­zett friss, napra kész információk sokaságát. Mindenki tudja, hogy az emberek ma bíznak a pártban, s ezért nyíltan, őszintén mondják el elismerő és elmarasztaló véleményüket egyaránt. Azt is hozzátehetjük: általá­ban azzal a meggyőződéssel mondják el, hogy ez a vélemény eljut az illetékes vezető testületekig, fóru­mokig, ahol majd a többivel együtt mérlegelik, figye­lembe veszik. Az alapszervezetek tehát ilyen értelemben kettős elvárásnak tesznek eleget, amikor figyelemmel kísérik, számba veszik, értékelik a dolgozók politikai termé­szetű véleményét. Ez a — pártéletünk gyakorlatában informádiós munkának nevezett — tevékenység egy­formán fontos mind a párt felsőbb szervei, mind maga az alapszervezet számára. Az e tevékenység eredmé­nyeit tükröző összegezésekből ugyanis nemcsak az irá­nyító testületek, de maga az alapszervezet is fontos kö­vetkeztetésekhez juthat el. Nem csupán „mások" szá­mára készíti tehát ezeket, hanem önmaga számára is. Ahhoz, hogy ezek az információk hasznosíthatók legyenek, mindenekelőtt igazaknak kell lenniük, a való­sághoz híven, mindenfajta torzítástól mentesen kell tükrözniük a közhangulatot. Ehhez ma minden feltétel adott. Az MSZMP — szakítva az ötvenes évek elején eluralkodott gyakorlattal — a valóság 'ismeretére építi politikáját, a pártvezetés nem az intézkedések „vissza­igazolását”, az ellentmondások „kisimítását", a gondok elkendőzését várja a közvéleményt tükröző-felmérő jelentésektől'. Azt is hozzátehetjük, hogy egyetlen alapszervezetre . sem vet árnyékot, ha kitűnik, hogy működési területén az emberek nem mindent ítélnek meg azon­nal helyesen, hogy vannak félreértések, téves véleke­dések, s akad intézkedés, melynek kedvezőtlen a fogad­tatása, netán viták is vannak. Sőt, sokkal inkább mér­hető a munkája azon, hogy tud-e árnyalt és sok színű képet kialakítani a közvéleményről. Hiszen ez arról tanúskodik, hogy megfelelőek a tömegkapcsol'atal, a párttagok állandó véleménycserét folytatnak környeze­tükben, a pártszervezet következetesen feltárja és szá­mon tartja az embereket .foglalkoztató dolgokat, a jót, s a rosszat egyaránt. Ha eleven és mindennapos a politikai vélemény- csere, ha érdemben működnek a munkahelyi demokrá­cia, a mozgalmi szervezetek fórumai, akkor a pártszer­vezet sok-sok ismerethez juthat. Ezért helyes a köz­hangulat megismerésében — mint általában a politikai tömegimunkában — messzemenően építeni, a párt­csoportokra, azok gazdag, sokrétű tapasztalataira. A párt- és tömegszervezetek tanácskozásai, gyűlései, a munkahelyi értekezletek, a politikai oktatás foglalko­zásai, a vitaköri megbeszélések, a különféle csoportos és egyéni beszélgetések mind fontos forrásai az infor­mációnak. Mindezek összegyűjtéséhez, válogatásához, összegezéséhez, elemzéséhez felkészültség, tapasztalat, politikai érzék szükséges; ezért az alapszervezeti veze­tőségek mérlegeljék gondosan, kiket bíznak meg ilyen pártfeladattal. A munka azonban nem ér véget az összegezés el- készítével. Az emberek joggal várják, hogy véleményük­re reagáljanak is valamilyen módon — szóban vagy cselekedetekkel. E reagálásnak természetesen mindig attól kell kiindulnia, aki az adott kérdésben illetékes. Az esetek nem csekély részében ez a felsőbb irányító pártszervekre vár, ám az alapszervezeteknek ilyenkor is gyakorta van tennivalójuk a válasz továbbításában és magyarázatában, az intézkedés megvalósításában. Nem kevésszer azonban közvetlenül nekik kell reagál­niuk. Oly módon, hogy az agitációs munkában, az ok­tatásban megmagyarázzák a nem értett problémákat, válaszolnak a nyitott kérdésekre, érvelnek igazunk mellett. S oly .módon is, hogy egyes dolgokban intéz­kednek, módosítanak a fennálló helyzeten, megoldják az arra megérett és a közhangulatot befolyásoló kér­déseket. A közhangulat tanulmányozása tehát sohasem ön- ______________—---------célú ismeretszerzés. Mindig vala­milyen cselekvésre kell hogy késztesse a pártszerveze­teket, s e cselekvés eredményességét szolgálja. G YENES LÁSZLÓ Gustáv Husák vezetésével csehszlovák párt- és kormányküldöttség érkezett Budapestre A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak meghívására szerdán csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség érkezett hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra. A küldöttséget Gustáv Husák, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnöke vezeti. A dele­gáció tagjai: Lubomír Strougal, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szö­vetségi kormányának elnöke, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Szocialista Köztár­saság kormányának elnöke, a szövetségi kormány elnökhelyettese, Josef Havlin, a CSKP KB tagja, a Központi Bizottság titkára, Rudolf Rohlicek, a CSKP KB tagja, a szövetségi kormány elnökhelyettese, a ma­gyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság csehszlovák tagozatá­nak elnöke, Bohuslav Ohnoupek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter és Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, aki a magyar fővárosban csatlakozott a küldöttséghez. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke szerdán megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. (Képtávírónkon érkezett.) Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizott­ságának főtitkárát, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság elnökét, s a küldött­ség tagjait ünnepélyesen fo­gadták a Ferihegyi repülő­téren, ahol több ezer fővá­rosi dolgozó gyűlt össze a hazánkba látogató államfő üdvözlésére. A repülőteret csehszlovák, magyar és vö­rös zászlók, üdvözlő felira­tok díszítették. A főépület előtt csapatzászlóval felsora­kozott a magyar ^néphadse- reg díszzászlóalja. A fogadtatásra megjelent Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titká­ra, Losonczi Pál, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Ap­ró Antal, Biszku Béla, Éu- szár István, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Gyenes And­rás és Győri Imre, a Köz­ponti Bizottság titkárai, Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság első titkára, valamint a kormány tagjai, az MSZMP KB osztályveze­tői, a politikai élet több más vezető személyisége. Néhány perccel 10 óra előtt tűnt fel a légtérben a csehszlovák államelnök kü- löngépe, amelyet a határtól a magyar légierők vadász­gépköteléke kísért Buda­pestre. Kádár János, Lo­sonczi Pál, Lázár György baráti kézfogással üdvözlte a repülőgépből kilépő Gus­táv Husákot, s a küldöttség tagjait. Díszjel harsant, a díszzászlóalj parancsnoka je­lentést tett Gustáv Husák- nak, majd felcsendült a csehszlovák és a magyar himnusz, közben 21 tüzér­ségi díszlövést adtak le a (Folytatás a 2. oldalon) Országos tanácskozás Nagydorogon A dohánytermesztés fejlesztése Országos tanácskozást tar­tottak tegnap a nagydorogi Uj Barázda Tsz-ben a do­hánytermesztés helyzetéről ,és a fejlesztés elképzelései­ről. A megnyitóban Horváth István, a szövetkezet elnöke vázolta az ágazat helyzetét. A tsz-ben megalakulása óta foglalkoznak a dohány ter­mesztésével, melynek a községben régebbi hagyo­mányai vannak. Hogy a termesztés a jelenlegi szin­ten van, azt csak gépesítés­sel, az élőmunka-felhaszná­lás csökkentésével tudták el­érni. Tavaly a 44 hektár do­hány hárommillió forint fö­lötti termelési értéket ho­zott. Az idén hatvan hektár a dohányterület. Jelentős te­rületen — negyven hektáron — foglalkoznak a szövetke­zet tagjai a háztáji gazda­ságokban is ezzel a kultú­rával. A dohánytermesztés fej­lesztésének kérdésével fog­lalkozott előadásában Riskó György, a debreceni Do­hányipari Tröszt termelési igazgatója. A dohányipar évente 25 milliárd cigaret­tát gyárt. Az előrejelzések szerint a dohányzás ellenes kampányok közepette is az igények, a fogyasztás növe­kedésével kell számolni. A hazai termesztés nem tudja ellátni a gyártást ennek megfelelő mennyiségű nyers­anyaggal. Ezért a tervidő­szak végéig jelentős terület- növelést irányoztak elő. Emellett a hozamok növelé­se a legfontosabb feladat. A termesztéstechnológia természetesen a gépesítés felé halad, csökken a kézi munkaerőigény. Az elmúlt tervidőszakban harminc- millió forintot fordított a tröszt a gépesítés fejleszté­sére. Sokáig vitatott volt' a fajtakérdés. A jelenlegi faj­taválaszték megfelel a ter­mesztés technikai színvona­lának. A Virgínia cocer faj­ta megfelel a nagyüzem és a gépesítés igényeinek is. A jelenlegi felvásárlási árak és a közgazdasági háttér le­hetővé teszi a gazdaságos termesztést és a fejlesztést. A szövetkezetben az idén kísérleti céllal 17 hektáron új módszer szerint ültették ki a palántákat. Az iker­soros termesztés esetében a hagyományos méteres sor­távolság helyett kilencven, illetve harminc centiméteres a sortávolság. Ezzel közel a kétszeresére nő a hektá­ronkénti növényszám, javul a gépek kihasználási foka és több a zöldtömeg is. A költségnövekedést is • fi­gyelembe véve, gazdaságos­nak ígérkezik a technológiai újítás, ennek tapasztalatait ismertette előadásában Re­ményi Tibor, az ágazat ve­zetője. A program befejezéseként a szakemberek gyakorlati bemutatón is megnézték a kísérleti táblát, ahol július óta folyamatosan szedik a. dohányt. st — gk Á tsz-ben július óta folyamatosan szedik és szárítják a dohányt A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja a gyakorlati bemutatón

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom