Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-29 / 229. szám
1977. szeptember 29. f /tcxnaN , , , “ivéPUJSAG 5 Úttörők Kisdobosok Úttörők Kisdobosok Fegyveres erők napja Csapatgyíilések, szemlék Megyénk úttörőcsapatai, -rajai hetek óta készülnek a fegyveres erők napjának méltó megünneplésére. Az úttörőcsapatok képviselői felköszöntiik az őket patronáló fegyveres testületek tagjait. Általában rövid műsorral emlékeznek meg a fegyveres erők napjáról. Az úttörőtanácsok eljuttatták felhívásaikat az őrsvezetőknek, hogy készítsék fel őrseiket a szemlékre. Nem egy helyen a legötletesebb módszereket választva, juttatták el a felhívást. Az egyik úttörőcsapatnál például titkos írással írt levelet kaptak az őrsvezetők, amit az őrs tagjaival közösen kellett megfejteniük, hogy megismerjék a felhívás szövegét. A fegyveres erők napja előtti délutánra rendbehozták az egyenruhákat, az őrsi zászlókat, és alaki gyakorlatokkal készültek a szemlékre. Sok úttörőőrs új nevet választott vagy akiknek még nem volt őrsi zászlójuk, zászlót készítve várták a szemlét. Az úttörőcsapatokon belül új úttörőgárda szakaszok alakultak. Az úttörő pajtások érdeklődési körének megfelelően, új, vöröskeresztes, tűzoltó, közlekedési és munkásőr úttörőgárda szakaszokat alakítottak. A nagyobb iskolákban több szakgárda szakasz is alakult. Az idén először szerveztek polgári védelmi gárdaszakaszokat is. A fegyveres erők napját megyénk úttörői honvédelmi jellegű vetélkedőkkel, szabadtéri kirándulásokkal, szabadtéri főzéssel, számháborúkkal, ügyességi játékokkal, sportvetélkedőkkel ünnepelték meg. Gyimesi Ferenc: Állatvers Azt kérdi a harcsasrác: — Milyen lehet a bogrács! Rámordul a dédapja: — Ezt a kérdést hagyd abba! Hogyha egyszer meglátnád, Tudomisten, megbánnád. Én nem voltam kíváncsi, Azért lettem vén bácsi. Azt kérdi a kis béka: — Milyen lehet egy véka? Jön arra egy öreg néne, Meg is mondja szerencsére: — Ha még ma is volna véka, Beleférne kétszáz béka. Azt kérdi a kis vércse: — Mi lesz mára ebédre? Szól az anyja: — Egy pocok A luk felé kocogott, Meghívtam a fészkünkbe, Úgysem ment még repülve. Főzve kéred, vagy sütve? „Mesélj a nyárról” Jutalomul az NDK-ban A nyári szünidő legtöbb------------- úttörő életében a gondtalan kikapcsolódást, a nyaralást jelenti. Még azok is, akik szünidejük egy részét munkával töltik, általában azért teszik ezt, hogy utána a még kellemesebb nyaralás, a hőn áhított magnó, lemezjátszó, kerékpár, vagy egyéb eszköz birtokában a még gondtalanabb pihenés következzen. Sokan töltik szünidejük egy részét úttörőtáborokban. Az utóbbi években, évtizedben kiszélesedtek a táborozási lehetőségek. Egyre többen utaznak külföldi cseretáborozásra is. Az ő élményeik még érdekesebbek, változatosabbak, hiszen beszámolóikból egy más ország úttörőinek életét ismerhetjük meg. Az iskolaév kezdete után az első őrsi órák mindenütt az élménybeszámolókkal, a nyári kalandokról történő számadással kezdődnek. Az úttörőcsapatok, -rajok, vagy -őrsök beszámoltatják tagjukat arról, hogy a táborozáson — esetleg külföldön is — hogyan képviselték csapatukat, iskolájukat, vagy valamennyi magyar úttörőt. A pálfai iskolában találkoztunk Szeip Attilával. Negyven pajtásával együtt Attila három hetet töltött az idei nyáron az NDK-ban, a Karl-Marx-Stadt megyei úttörők egyik szép táborában. Attila a pálfai úttörő- csapat titkára, eddig végzett kiváló úttörőmunkája jutalmául vehetett részt a táborozáson. — Schneebeckben egy erdei bányató mellett van a német testvérmegyei úttörők tábora — kezdte Attila beszélgetésünkkor. — Július 26-tól augusztus 14-ig nyaraltunk ott. Persze számtalan kirándulást tettünk ez idő alatt a környező helyekre. Eljutottunk Karl-Marx- Stadtba, a Szász Svájc hegyei közé és sok más, harci játékkal fűszerezett kiránduláson vettünk részt. — Hogyan fogadtak a német úttörők? — Már á vasútállomáson vártak ránk, és az egyik német pajtás magyarul köszöntött bennünket. A táborozás ideje alatt végig velünk voltak. Együtt mentünk kirándulni, együtt fürödtünk, beszélgettünk, nyaraltunk. — Mások nem is voltak a táborban? — De, rajtunk kívül lengyelek, csehek és olaszok is voltak. Valamennyien német kísérő úttörőkkel. — Hogy tudtatok egymással beszélni?- Az olaszok csak aé------------------------ netül értettek meg bennünket. A többiekkel németül, vagy oroszul beszéltünk. Nagyon csodálkoztam az első napok után, hogy oroszul milyen jól megértjük magunkat. Mindig azt hittem, hogy nem is tudok oroszul, ott meg mindent el tudtam mondani. Akik tudtak németül, azok a német testvérrajunk pajtásaival úgy beszéltek, de a többség csak oroszul tudott, viszont a német úttörők is meglepően jól beszéltek oroszul. — A magyarok, a magyar úttörők életéről mit mondtatok el? — A német pajtások nagyon sokat tudtak kérdezni. Szinte minden érdekelte őket, de azt hiszem, a magyar napon kötöttünk igazi barátságot. Minden ország megrendezte a maga nemzeti napját a táborban. Először a magyar napot tartottuk meg. Aznap a konyhán magyaros ételt főztünk — itthonról vitt paprikából — és a lányok magyar táncokra tanították a többi ország pajtásait, volt egy har- monikás fiú is velünk, aki magyar számokat játszott és rengeteg hazai játékra, dalra megtanítottuk a többieket. — A némt pajtások úttörőmozgalmi élete mennyiben más, mint a miénk? — Talán még nálunk is lelkesebbek. Náluk sokkal jobban felszereltek az úttörőcsapatok is. Olyan csapatotthonokat láttunk, amiről itthon csak álmodni lehet. Az NDK-ban az úttörők nemcsak az állami támogatásra számíthatnak. Minden úttörőcsapatnak megvan a patronáló gyára vagy szövetkezete. Azt a csapatot, amelyikkel voltunk, illetve azt a tábort, az egyik villanymotorgyár támogatja. Amikor megérkeztünk, a gyár képviselője is ott volt. Ugyanúgy az úttörők is részt vesznek a gyár életében jelentős eseményeken. Az úttörők és a felnőtt patronálok között kölcsönös az egymás segítése, a másik tevékenységére figyelés, a gondoskodás. Szeip Attila német-------!-------------- testverm egyénkben nyaralt. Kevés a hely arra, hogy valameny- nyi élményét felsoroljuk. Ugyanígy sokat mesélhetnének azok a pajtások, akik Tambovban jártak, vagy Szombath Laci Dombóvárról, aki jó úttörőmunkája jutalmául eljutott Angliába. Valamennyi úttörő — aki világot lát — hazatérve láttatja is ezt a világot, így az egyének jutalomutazásával az egész csapat gazdagodik, hiszen olyan dolgokról hallják a szemtanú szavait, amelyekről eddig csak közvetve szereztek tudomást. — Tamási — A zene szeretetét tanítják Fejlesztési elképzelések Megyénk úttörőtáborai A KISZ Tolna megyei Bizottsága az elmúlt héteni tárgyalta a nyári úttörő váltó- táborok helyzetét, az idei táborozások tapasztalatait. Az ülésen szóba kerültek a táborok és a táborozás tartalmi munkájának továbbfejlesztési lelhet őségéi. Megyénkben hét váltótábor üzeméi a nyári hónapokban. A bonyhádi járás tábora Bélatelep-alisón 1970-ben épült. Előzőleg ott a járásnak sátortábora volt. A jelenlegi kőépületben egyszerre száztíz úttörőt tudnak elhelyezni. Az udvaron az idén is turnusonként hatvan pajtás laikott sátrakban. A távlati elképzelések szerint a sátrakat felszámolják és a függőfolyosók be- üvegezésével a tábort téli üdülésre alkalmassá teszik. A nádas feltöltésével a sportolásra alkalmas területet szeretnék növelni. A szekszárdi járás balaton- szepezdi tábora száz úttörőt tud egy időben fogadni. Környezete nagyon szép, az építők vigyáztak, hogy csa'k azokat a fákat, bokrokat vágják ki, amelyek helyére az épületek felépítéséhez szükség volt. Az utóbbi két évben 2,5 millió forintot fordítottak a tábor fejlesztésére. A felszerelés bővítése mellett csak kisebb kiegészítő munkákat — így út- és kézilabdapálya- építést — terveznek a táborban, iA zömmel társadalmi munkában épült szekszárdi városi úttörőtábor Sötétvölgyben tavaly készült el. A tábor minden épülete faház. A későbbiekben tervezik úszómedence építését és a tábor befogadóképességének növelését. !A város másik tábora Fadd- Domboriban 1974-ben épült. A jelenlegi zsúfolt — 80 személyes — faiház mellett nyaranta sátrakat is felállítottak. A fejlesztési tervek szerint a jövőben faházakkal oldanák fel a még meglévő zsúfoltságot. A táborban szükség van nagyfokú parkosításra és sportpályák kialakítására is. A tamási járás Ralatonsza- badi-Sástón lévő táborában nagyszabású felújításokat terveznek. Az elavult konyha és étterem lebontása után helyükre háromszintes szállóépület építését tervezik. A konyhát és az éttermet magába foglaló épületből, egy hatszobás panelházból, két kisebb nevelői szobából és két háromszobás faházból áll a Dombóvár városi úttörőtábor Balatoni enyves-alsón. A tá- borfejlesztési elképzelések között korszerű WC, fürdő, vizesblokk kialakítása és a tábor eszközeinek gazdagítása szerepel. A paksi járás tábora a tamásiaké mellett Balatonsza- badi-Sóstón van. A tábor már a megépítésekor is korszerűtlen volt és azóta csak lassan féjlődilk. A lakószobák kicsik, sötétek és zsúfoltak. Az étkeztetést a tamásiak táborában oldották meg. Az idén elkezdtek építeni egy új konyhát és étkezdét. Az épületet jövőre vehetik birtokukba az ott nyaraló úttörők. A távlati tervekben a lakóépületek korszerűsítése, esetleg lebontása és új, 'emeletes szálló- épületek építése szerepel. A táborok tartalmi munkájára, az úttörőmozgalmi munka színessé, érdekessé tételére a táborozási szakbizottság felügyelt. Az ő értékelésük alapján nyerte meg tavaly a táborok közötti versenyt a szekszárdi járás tábora. Az első helyért' kapott harmincezer forintot a tábor fejlesztésére fordítják. A táborvezetőségek munkáját segíti, hogy a különböző szakbizottságok, így a sport-, a kulturális bizottságok tagjai vetélkedő- forgatókönyveket dolgoztak ki, amelyeket eljuttatnak az úttörőcsapatokhoz. Az erfurti zeneiskola az NDK 88 zeneiskolájának egyike: a kiemelkedő tehetségű és a Zene iránt érdeklődő gyermekeket az iskolán kívül is foglalkoztatják. A kulturális tudat, a művészet szerete- te nem alakulhat ki elég korán — vallják —, ezért hozták létre ezeket az iskolákat, ahol jélenleg 38 000 gyermek tanul, ebből 5000 még nincs iskolás korban. Az erfurti pedagógusok több mint hétszáz 7—19 éves tanulót oktatnák a szimfonikus zenekar hangszereire, de van, aki népi hangszeren tanul. Ezenkívül működik az iskolában gyermektánc osztály, egy leány karnara- kórusi, egy gitároscsoport, egy tánczeneegyüttes és egy ifjúsági szimfonikus zenekar is. Karl-Heinz Frielbel igazgató és zenekritiiíkus ezt mondja: „A tehetségek felkutatását nem engedjük át teljesen a szülőknek. Rendszeresen együttműködünk az óvodákkal. hetente oktatjuk a gyermekeket, s a legtehetségesebbeket fél év után hangszer- játékból levizsgáztatjuk. Szívósén rendézünk előadói délutánokat legifjabb tanulóinkkal a négy-hatévesek számára. Egyik-másik kis hallgatónak kedve támad, hogy egy hangszert kézbe vegyen, sőt talán arra is, hogy ő maga is zenetanuló legyen. Külön figyelünk a munkás- és paraszt- családból származó gyermekekre. tanítványaink több mint fele ezekből a családokból származik.” A ,,próbaév” végén döntés születik: megkezdhető-e az öt-lhát évre terjedő képzés a zeneiskola alapfokozatán1. A „második iskola” magas követelményeket állít' a tanuló elé. A hétéves oktatási idő alatt a tanulók több mint 14 százaléka jut el a1 zene hivatásszerű tanulmány ozásához, készül fel a záróvizsgára. Nyári emlék ...ha megfőttem, meg is eszem. Fotó: Rehák Róbert Vetélkedő az úttörőházban Honismereti vetélkedőt rendeztek szeptember 10-én a szekszárdi úttörőházban. A vetélkedőn a város általános iskoláinak csapatai múzeumi ismereteikről adtak számot. A kérdések elsősorban a Balogh Ádám Múzeum anyagához kapcsolódtak. Az izgalmas versenyt a IV. számú általános iskola csapata nyerte. Szabó Géza játékvezető az egyik csapat tagjait vallatja Mire fájt a foga a cicának? Kössétek össze a száfnokat szép sorban, az elsőtől az utolsóig egy-egy vonallal, s megtudjátok, mire fájt a cica foga. tins :sj}faj8aití
