Tolna Megyei Népújság, 1977. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-29 / 229. szám

Gromiko és Carter újabb találkozója Másodszor találkozott And­rej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere és James Carter, az Egyesült Államok elnöke szeptember 27-én a Fehér Házban. A találkozó során folytatták a hadászati fegy­verzetek korlátozásával ösz­szefüggő kérdések megvitatá­sát iA konstruktiv jellegű vé­leménycsere eredményekép­pen a felek álláspontja to­vább közeledett bizonyos, fontos, eddig össze nem egyeztetett kérdésekben. Mindikét fél annak a szándé­kának adott hangot: tovább munkálkodik azon, hogy sike­resen befejezzék a hadászati támadófegyver-rendszerek korlátozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött kötendő újabb egyez­mény előkészítését. Moszkva Véget ért a KGST-konferencia .Moszkvában szerdán befe­jeződött az a tudományos konferencia, amelyet a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkársága és a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának a szocialista közösség gazdaságával foglal­kozó intézete rendezett a Nagy . Októberi Szocialista Forradalom közelgő, hatva­nadik évfordulója alkalmából. A konferencia témája Októ­ber hatása volt az új típusú nemzetközi gazdasági kapcso­latok kialakulására, s erről mintegy húsz tudományos előadást tartottak a szocialis­ta országok vezető közgazdá­szai. A második napon tartotta meg előadását Sipos Aladár, a Magyar Tudományos Aka­démia levelező tagjla, az MSZMP KB Politikai Főisko­lájának helyettes rektora Ok­tóber hatásáról a parasztság­ra, illetve az élelmiszer- termelésben kialakuló szocia­lista együttműködésről. A konferenciát Nyikolaj Fagye- jev, a KGST főtitkára zárta be. PANORAMA NEW YORK Púja Frigyes külügyminisz­ter az EN13Z-közgyűlés 32. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője kedden megbeszélést folytatott Jósé de la Puente perui1, Jose Manvel de Medeiros Ferreira portugál és P. Vayrynen finn külügyminiszterrel. Tanács­kozásaikon az országaink kö­zötti. kétoldalú kapcsolatokról és a közgyűlés napirendjén lévő nemzetközi kérdésekről volt szó. LENINGRAD Terényi István, az Orszá­gos Béketanács alelnöke mondott beszédet azon a sokezres nagygyűlésen, ame­lyet szerdán rendeztek Le­ningrádban, a Leninről el­nevezett gépgyárban, a vá­ros egyik legnagyobb üze­mében. GENF Szerdán Genfben ismét találkozott a hadászati tá­madófegyver-rendszerek kor­látozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. BUDAPEST Befejezte tárgyalásait és elutazott Budapestről A. M. Magoro ezredes, nigériai szövetségi közlekedési mi­niszter, aki a két ország kö­zötti gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés lehetőségeiről folytatott megbeszéléseket. Gáspár Sándor kitüntetése Turabaj Kulatov, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének helyettes elnö­ke szerdán délelőtt Moszkvá­ban; a Kremlben átnyújtotta Gáspár Sándornak, az MSZMP KB Politikai, Bizott­sága tagjának, az Elnöki Ta­nács helyettes elnökének, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa főtitkárának az Októ­beri Forradalom Érdemren­dét, amellyel 60. születésnap­ja alkalmából, áprilisban tün­tették ki. * A Gáspár Sándor vezette magyar szakszervezeti kül­döttség szerdán délután Moszkvából hazautazott Bu­dapestre. Szekér Gyula Guszjatyinban Az egymillió-négyszázezer lakosú ivano-frankovszki te­rület életéről, a szovjet ha­talom legutóbbi 38 éve alatt végbement fejlődésről tájé­koztatták kedden dr. Szekér Gyulát, a Minisztertanács el­nökhelyettesét és a kíséreté­ben lévő Kovács Antalt, az MSZMP KB osztályvezetőjét, Marjai Józsefet, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetét, dr. Simon Pál nehézipari minisztert az Uk­rán Kommunista Párt ivano- frankovszki területi bizottsá­gán, lA Minisztertanács elnök- helyettese a bét: európai szo­cialista ország közős beruhá­zásában megvalósuló oren- burgi gázvezeték magyar épí­tési területének megtekinté­sére érkezett hétfőn három­napos látogatásra Szovjet- Ukrajnába. Az Ukrán SZSZK egyik legfiatalabb területéről Pá- vel Barcsuk, a területi párt- bizottság titkára elmondta, hogy az egykor elmaradott agrárvidék ma fejlett gép­gyártással, műszergyártással és elektronikával büszkélked­het. Dr. Szekér Gyula és kísére­te ezt kővetően helikopteren az Ivano-IFrankovszktól 160 km-re lévő, a ternopoli terü­lethez tartozó Guszjatyinba, a magyar építési szakasz egyik állomására utazott. A Zbrucs folyó partján, Zá­honytól 550 km-re épül a gáz- távvezeték 5. szakaszának egyik kompresszorállomása. Németh László, a hatszáz­hetven fős guszjaty.ini telep vezetője elmondta, hogy 1975 nyarán, nomád viszonyok kö­zött, hatvanan kezdték el itt a munkát. A rendkívül mos­toha természeti körülmények, a csapadékos éghajlat és az agyagos talaj ellenére a ter­vezettnél csaknem háromszor több, mintegy 700 ezer köb­méter földet mozgattak meg. A meredek, nehezen megköt­hető hegyoldalban, 1900 cölö­pöt használták fel eddig az 1979 áprilisában átadásra ke­rülő kompresszorállomás ala­pozásához. Hirosimától a neutronbombáig (2.) Harmadik aeneröciö A stratégák és haditechni­kai kutatók már két évtizede álmodoztáik „a harmadik atomfegyver-generációról”. A svájci katonai szakértő, Max Weibel tábornok a zürichi „Weltwoche” című hetilap­ban 1901-ben így vázolta a neutronbombával szembeni elvárást: „A sugárzás terüle­tén a katonák lefegyverzése pillanatokon belül kell hogy bekövetkezzék...” Továbbá: „az anyagi rombolásokat a legkisebb mértékre kell szo­rítani”. A harckocsik és a ka­tonai berendezések ebben az esetben „érintetlenek marad­nak és a támadók minden to­vábbi nélkül felhasználhat­ják”. iE cél elérése érdekében (magas neutronsugárzás, aránylag kicsiny robbanás­hatás és csekély radioaktív sugárzás) a technikusoknak a hidrogénbomba elvéből kel­lett kiindulniuk, úgy, hogy azt miniatürizálják. Neutro­nok — elektromos töltés nél­küli elemi részecskék — sza­badulnák fel, ha a hidrogén- bombában két nehéz hidro­génatom (deutérium és tri­tium) egymással hélium- atommá egyesül. Ha sikerül az egyesülést néhány millio­mod másodpercig késleltetni, megnő a neutronok mennyi­sége, amelyek óriási energia­mennyiséget (mintegy 14 mil­lió elektronvolt) szabadíta­nak fel és minden irányban kisugároznak. Ezek a „gyors neutronok” a neutronbomba iszonyú halálsugarai. Az óriási mozgásenergia nél­kül a neutronok teljesen ártal­Az USA légierőinek parancsnoki központja. Jobbról Carter elnök. matlanoik lennének. A „gyors neutronok” ezzel szemben át­hatolnak a páncéllemezeken, acélsisakokon, a ruházaton és tégla,falakon. Az emberi szer­vezetet elpusztítja ez a sugár­zás. „Hatása olyan — írja a Der Spiegel című nyugatnémet lap szerint Robert Gerwin müncheni tudós —, mint kis injekciók milliárdjai, magas hatékonyságú savtartalom­mal”. Az ember, miként azt az Egyesült Államok atom- laboratóriumában cinikusan kifejezték ,szó szerint „szét­folyik”. íme, ilyen a hatása a „humánus” jelzővel illetett neutronbombának! Egy 130 méter magasban robbanó N-bomlba 800 méte­res körzetben azonnal „meg­semmisíti az életet”. így jel­lemzi az USA atomenergia­bizottsága a fegyver hatását. A halál 1—2 napon belül be­következik. A robbanás 1000 méteres körzetében öt perc mozgásfcéptelenség, ezt köve­tően átmeneti javulás követ­kezik be, de négy-hat napon belül ez a sugárzás is halálos. 1200 méteres körzetben két órán belül korlátozott moz­gásképesség. Gyógyszeres ke­zelés esetén csekély lehetőség a túlélésre, a halál azonban néhány héten belül bekövet­kezik. 1400 méteres körzet­ben a halálveszély 50 száza­lékos. A neutronsugárzás elleni védekezés meglehetősen drá­ga. Az atomtudósok, akik a gyors neutronokkal kísérle­teznek, paraffin blokk okkal védekeznek, ötven centimé­ter vastag betonfalúk a neut­ronsugárzásnak csupán, ki­lenctizedét nyelik el, így a robbanás elleni védekezésre nem alkalmas. Bécsi tudósak egy speciális műanyagkombi­nációt állítottak elő, amely két centiméter vastagságban a sugárzásnak csupán egy ez­relékét engedi át. ,A robbanás tűz- és nyomó­ereje persze a neutronbom­bánál is érvényesül, de ezt a Pentagon legújabb adatai sze­rint Sikerült egy 4—600 .méter átmérőjű körre szűkíteni. A legnagyobb problémát a neutronbomba előállításakor a .miniatűr hidrogénbomba létrehozása okozta. A fiziku­sok feltételezik, hogy erre a célra egy speciális urán- golyócSkát sikerült kikísérle­tezni. Már 15 évvel ezelőtt is fog­lalkozott az amerikai sajtó ilyen jellegű kísérlettel. A Time 1960 tavaszán tudósított először a neutronbomba léte­zéséről. Egy évvel később, 1961 júliusában Thomas Dodd szenátor az „:N-bomba” hatá­sát a korábbi fantasztikus re­gényekből ismert „halálsu­gár” ^-Ihoz hasonlította. A Deutsche Zeitung szélsőjobb- oldali nyugatnémet lap 1961 októberében így álmodozik a neutronbombáról: „Az meg­semmisít minden élőlényt, minden szervetlen képződ­ményt, az anyagi javak azon­ban — legyen az dóm, vagy pályaudvar, érintetlenek ma­radnak.” iEz az álom azonban nem vált valósággá, mert a Lance- rakétákkal kilőtt neutron- robbanófejek tűz- és nyomó­ereje mintegy ezerszerese a H. világháborúban használt repülőbombáknak. Scoville, a neutronbomba egyik ismert ellenzője han­goztatja: „ Azt mondják, hogy ez egy humánus bomba, azon­ban nem az emberekhez, csu­pán az épületekhez humá­nus”. GÁTI ISTVÁN (Folytatjuk) Olaj és baromfi IRAKRÓL mindenkinek a kőolaj jut az eszébe. Okkal, hiszen az ország 30 milliárd barrelra becsült készletét a Közel-Keleten csupán a szaúd-arábiai múlja felül. A Szovjetunió után a legtöbb olajat — évente átlag egy­millió tonnát — hazánk Iraktól vásárolja. Azt azon­ban már jóval kevesebben tudják, hogy ebben a tá­voli országban az első álla­mosított olajat magyarok hozták felszínre. Még egy évtizede sincs, hogy a zalai olajbányászok először ka­matoztatták tudásukat és tapasztalataikat Irakban. És körülbelül egy évtizede an­nak is, hogy a magyar— iraki kapcsolatok gyors fej­lődésnek indultak. Erről ta­núskodik az Irakban mű­ködő magyar létesítmények sokasága. Irak legfőbb gondja a gazdasági elmaradottság: en­nek felszámolását az utóbbi években az olajra alapozva gyors ütemben kezdte meg. Elsősorban azokkal az or­szágokkal szorgalmazza az együttműködést, amelyek az olajért hajlandók részt vál­lalni az ipar és a mezőgaz­daság korszerűsítésében, a helyi munkaerőképzésben, valamint az ellátási gondok megoldásában. Magyar­ország ezeknek az orszá­goknak a sorában az elsők között volt: amikor Irak a nagy nemzetközi olajmono­póliumok államosítása miatt nehéz helyzetbe került, szakemberekkel, korszerű fúróberendezésekkel segítet­tük. Jelenleg is több tucat magyar olajmunkás, mérnök dolgozik a ruméliai és a jamburi olajmezők kiakná­zásánál. HÁROM ÉVE termel a fővárostól, Bagdadtól nem messze az iszkanderijai autóbusz-összeszerelő üzem, amely az Ikarus közremű­ködésével épült. A koope­ráció története 1970-re nyú­lik vissza, amikor 200 autó­buszt szállítottunk Bagdad tömegközlekedésének javí­tására, s annyira beváltak, hogy az iraki megrendelők azóta újabb ötszázat vásá­roltak. Az Egyesült Izzó fényforrásgyárát pedig 1975 őszén avatták Tájiban. Itt is gondoskodtunk a helyi szakemberek betanításáról. A magyar fényforrásgyár eredményeivel olyannyira elégedettek Irakban, hogy már egy újabb telepítésről is tárgyaltak. A Tigris és az Eufrátesz völgyének orszá­gában a falvak villamosítá­sába is bekapcsolódtunk: az idén szállítjuk és szereljük föl a 110. alállomást. IRAK nemcsak az olaj és a datolya, hanem a ver­senytárgyalások országa is. Ezeken dől el, hogy melyik ajánlatot tevő cég szerzi meg magának az éppen ki­írt iraki megrendelést. A bábolnaiak bizonyára szíve­sen emlékeznek arra a tárgyalásra, amelyen elő­ször mutatkoztak be az azóta világhírnevet szerzett iparszerű baromfifarmuk- kal és tizet rögtön el is ad­tak Iraknak. Az évi 700 millió tojás termelésére ké­pes magyar farmokat nagy becsben tartják az irakiak, hiszen sokat segítenek az ország élelmezési gondjai­nak megoldásában. Az Orion színes televí­zió-vevőkészülékeivel a kö­zelmúltban jelentkezett elő­ször az iraki piacon. Az eredmény: 2600 készülékre szóló megrendelés. Bekap­csolódunk a ‘ bagdadi rádió és televízió bővítésébe is. Két televíziós stúdió és egy rádióház teljes hangtechni­kai felszerelésére kaptunk megrendelést. Szóba kerül­tek a magyar kisszámító- gépek is az üzleti tárgyalá­sokon. A Videoton az ősz­szel számítástechnikai be­mutatót tart Bagdadban. EZEK a kiragadott pél­dák is bizonyítják, hogy a két ország szükségletei sze­rencsésen egészítik ki egy­mást, s kölcsönös az érdek az együttműködés további fejlesztésére. Az árucsere­forgalom csupán az elmúlt öt évben tízszeresére nőtt és ma már eléri az évi 160—170 millió dollárt. Irak külkereskedelmünkben a ti­zenkettedik, dollárelszámo­lású forgalmunkban pedig — megelőzve néhány olyan országot, mint Nagy-Britan- nia, Hollandia — a hatodik helyen áll és ezzel hazánk legjelentősebb partnere a fejlődő világban. A fejlesz­tésnek azonban vannak to­vábbi lehetőségei is: a két ország üzletemberei már most úgy számolnak, hogy a magyar—iraki árucsere­forgalom 1980-ig a jelenle­ginek kétszeresére növek­szik rn^jd. KOCSIS MARGIT LAPZAR TA ENRICO BERLINGUER MAGYARORSZÄGRA LÁTO­GAT Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első, titkárának meghívására En­rico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára szeptember 30-án Magyarországra látogat. PRÁGA Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának elsőtit- kezdődő országos kongresz- kára szerdán a KISZ kül- szusán. döttsége élén Prágába ér­kezett. A küldöttség részt vesz a csehszlovák testvér­szervezet, a Szocialista Ifjú­sági Szövetség csütörtökön Madridban eltemették azt a rendőrtisztet, akit a hét elején egy anarchista merénylő ölt meg. (Képtávírónkon érkezett.) i Budapest-Bagdad Haladás a SALT-egyezmény Ügyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom