Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-14 / 191. szám

2 ^PÚJSÁG 1977 augusztus 14. EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN HÉTFŐ: 28 kommunista és munkáspárt nyilatkozatiban tiltakozott az amerikai neutronbomba tervezett gyártása ellen. — Eltemették Makariosz érseket. — Belgrádi­ban bejelentették, hogy Tito augusztus vé­gén Pekingbe látogat. KEDD: Leonyid Brezsnyev a Krímben ta­lálkozott Todor Zsivkowal. — Churdh ame­rikai szenátor Kubában tárgyal. — Púja Frigyes külügyminiszter Mongóliába uta­zott. SZERDA: Az Afrikai Egységszervezet fel­hívta Etiópiát és Szomáliát, szüntessék be a fegyveres harcot. — Vance tárgyalásai Iz­raelben nem módosították az izraeli kor­mány merev álláspontját. CSÜTÖRTÖK: Egyes hírek szerint Pe- kingben ülésezik a kínai pártkongresszus. — Befejeződött II. Erzsébet királynő látogatá­sa Észak-Irországban. PÉNTEK: Leonyid Brezsnyev megbeszé- • lése Cedenbállal. — Újabb harcok Ogaden- ban. — Megegyezés a Panama-csatorna jö­vőjéről. SZOMBAT: Amerikai—angol—dél-afrikai külügyminiszteri tárgyalás Londonban Rho­desiáról. — De Guiringaud francia külügy­miniszter Zambiában tárgyal. Kommentátorunké, Pálfy Józsefé a szó: A HÉT 3 KÉRDÉSE E hét leglátványosabb eseménysorozata­ként a nyugati propagandagépezet Cyrus Vance amerikai • külügyminiszter közel- keleti „ingajáratát” igyekezett feltüntetni: a State Pepartment ura négy nap alatt öt A Közel-Keleten ingázott a héten Vance ame­rikai külügyminiszter. Képünkön izraeli kollé­gájával, Mose Dajannal a Tel Aviv-i repülő­téren. (Képtávirónkon érkezett.) fővárosban járt, a leghosszabb időt Izrael­ben töltötte. Igazi kérdés azonban a tárgyi­lagos és józanul gondolkodó hírmagyarázók számára nem vetődött fel e látogatássoro­zat kapcsán, hiszen amint ez várható volt, ki-ki megmaradt a maga álláspontja mel­lett, s egyelőre csak az időnyerés mutatko­zott célnak. S hogy ez valóban sikerült is, ez jelenthet az USA és Izrael számára ered­ményt... Más fontos események szolgáltatják a kérdésékhez a témát: elsősorban Leonyid Brezsnyev és a szocialista országok párt­vezetőinek krími megbeszélései. A héten tovább gyűrűzött a vita a nyugati országok és a NATO vezető köreiben a körül: válto­zott-e az amerikai hadsereg nyugat-európai stratégiája. Végül az afrikai események új­ból ráirányítják a figyelmet a fekete föld­rész feszülő ellentétekre. 1. Hogyan fogadta a világsajtó a krími találkozókat? öt éve minden nyáron nagy jelentőségű találkozók színhelye a Krím-félsziget. A Fekete-tenger partján tartózkodik, a nyári hónapokban itt dolgozik Leonyid Iljics Brezsnyev, aki ilyenkor „a krími Kreml”- bői irányítja az első és legnagyobb szocia­lista államnak, a Szovjetuniónak és pártjá­nak, az SZKP-nak a tevékenységét. 1972 és 1973 nyarán az európai szocialis­ta országok pártvezetői, akik közül többen éppen július végén, augusztus elején évi szabadságuk egy részét töltötték a Fekete­tenger üdülőhelyein, egyszerre ültek a tár­gyalóasztal mellé, hogy közösen tekintsék át a világhelyzetet, a szocialista országok együttműködésének kérdéscsoportját, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom előtt álló feladatokat. Az utóbbi évek­ben így nyár derekán fcülön-külön találko­zott Leonyid Brezsnyev a szocialista orszá­gok pártvezetőivel. így történt ez az idén is. Utoljára Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a nagy népi hurál elnöksé­gének elnöke járt a Krímben. Mint emlé­kezetes, Kádár János július végén folyta­tott eszmecserét Leonyid Brezsnyevvel. A világsajtó nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista országok pártvezetői immár rendszeressé váló találkozóinak. Természe­tesen a hírmagyarázók a kiadott közlemé­nyeknek a nemzetközi helyzettel kapcsola­tos megállapításait kísérik mindenekelőtt figyelemmel, akik például az ugyancsak a héten lefolyt szovjet—bolgár találkozó kom­münikéjéből azt emelik ki: JA fegyverke­zési hajsza fokozását szorgalmazó bizonyos imperialista körök tevékenysége ellenére folytatódik és elmélyül a nemzetközi enyhü­lés irányzata”. Ugyancsak hangsúlyt kap a nemzetközi sajtóvisszhangban, hogy a ta­nácskozásokon mindvégig kifejezésre ju­tott az aggodalom az afrikai országok kö­zötti feszültség, ellenségeskedés láttán. A még oly szovjetellenes sajtó sem tudott a Krímiben lezajlott találkozók során olyan jeleket találni, amelyekből a legnagyobb képzelőerő segítségül hívásával bárminő ellentétekre következtethetett volna. A reakciós toliforgatók is kénytelenek voltak elismerni, hogy a krími találkozókat a szo­cialista országok egységes állásfoglalásai, a nemzetközi porondon való közös fellépései jellemezték. 2. Miért most robbant ki vita az ameri­kaiak nyugat-európai stratégiájáról? Az amerikai sajtó egy része, nyilván su- galmazásra, arról adott hírt, hogy Washing­tonban felülvizsgálják a Nyugat-Európa megvédésére vonatkozó stratégiai terveket. Egy esetleges háborúiban az amerikai had­sereg kezdetben visszavonulna és eleve fel­adná az NSZK egyes területeit. A közlések érthető riadalmat okoztak a nyugatnémet politikai körökben, elsősorban a CDU—CSU honatyái és a hozzájuk közelálló lapok pub­licistái kongatták meg a vészharangot a szövetségi köztársaság biztonsága, sőt fenn­maradása fölött. Aztán sorra-rendre nap­világot láttak a cáfolatok: a washingtoni kormány éppúgy mint a bonni, egymás után bizonygatta, hogy ilyesmiről szó sincs. Az USA továbbra is biztosítja az NSZK béké­jét, biztonságát, az amerikai védelem teljes és tökéletes. Persze, addigra a propaganda nagy köve már elrepült... A lélektani hadviselés szak­értői javában számolgathatták, hogy a várt röppályát írja-e le, eléri-e a célját. Mi is lőhetett hát most a szándékuk a fegyverkezési hajsza fokozását szorgalmazó imperialista köröknek — hogy a szovjet—1 bolgár kommüniké szóhasználatát alkal­mazzuk. A belgrádi előkészítő megbeszélé­seknek viszonylagos sikere után, az október 4-re kitűzött belgrádi értekezlet előtt újabb kísérletet próbáltak tenni a közvélemény megzavarására és nyomást akartak gyako­rolni a nyugatnémet kormányra. Arra a Schmidt-kabinetre, amely több fontos kér­désben ellentmond a Carter-kormányzat el­képzeléseinek. (Arra a nyugatnémet kor­mányfőre, aki rövidesen Bonnban akarja köszönteni Leonyid Brezsnyevet.) Teljesen világos; hogy akkor, amikor a nyugatnémet közvélemény nagy többsége elítéli az ame­rikai terveket a neutronbomba gyártására, háborús hisztériát kell kelteni, hogy Bonn­ban és Münchenben azt mondják az embe­rek: „Ne adják fel az amerikaiak Nyugat- Németországot, akkor már inkább a' neut­ronbomba." 3. Mennyiben felelős az imperializmus Afrika mai válságaiért? Hadd térjünk vissza ismét a Krímben lezajlott találkozók visszatérő megállapítá­sára: az imperializmus és a reakció erői mindent elkövetnék azért, hogy gyöngítsék az afrikai országok egységét, összetűzéseket szítsanak közöttük, aláássák a szocialista fejlődés útját választó országok helyzetét. Egyre sokasodnak a nyugati hivatalos és félhivatalos vagy csak a sajtóban napvilá­got látó beismerések: az USA vagy egyik­másik volt gyarmatosító hatalom ilyen és amolyan eszközökkel segítette az Etiópiá­val, a Líbiával, az Angolával szembe for­duló országokat, így ígértek fegyvereket Egyiptomnak, Szudánnak, és így tovább. iLehetnek és vannak függőben maradt, megoldatlan kérdések, határproblémák olyan országok között is, amelyeket koráb­ban egyformán kizsákmányolt valamelyik gyarmatosító hatalom. Ezek az országok függetlenné válásuk után az imperializmus ellenében sorakoztak fel, s belső fejlődé­sükben a nem kapitalista módszereket vá­lasztották. A Mozambiki Népi Köztársaságban állami ke­zelésbe vették a gyárakat. Ez a fiatal afrikai munkás egy kollektiv tulajdonban lévő javító­üzem dolgozója. (Képtávirónkon érkezett) Meg kell azonban akadályozni az ilyen országok egymásnak ugratását! Biztosítani kell, hogy a gyarmati rendszer idejéből fennmaradt vitás kérdéseket békés eszkö­zökkel döntsék el, minden imperialista za­varkeltés ellenére tartsák meg a jószom­szédság szabályait. Éppen az antiimperialis- ta összefogás alapján kelL felszámolni a múltban gyökerező problémákat. Szomália és Etiópia viszályának kirob­bantásában Ogaden hovatartozása valóban súlyos ok lehetett, de ez egymagában sem­miképp sem magyarázhatja, hogy miért most dördültek el a fegyverek. Valószínű, hogy akárcsak az egyiptomi—líbiai ellen­ségeskedések, éppúgy az etiópiai harcok is bizonyos ködfüggönyt vannak hivatva von­ni a nhodesiai és a dél-afrikai probléma kö­ré. Az imperialista nagyhatalmak ugyanis most lázasan keresik a megoldást, amit Vance külügyminiszter londoni tárgyalásai éppúgy jeleznek, mint a francia külügy­miniszter, De Guiringaud körútja Kenyá­ban, Zambiában, Tanzániában és Mozam- bifcban. Befejeződött anyanyelvi konferencia Szombaton utolsó tanács­kozási napjához érkezett és zárónyilatkozat közreadásá­val befejezte munkáját a Budapesten megtartott III. anyanyelvi konferencia. Gosztonyi János oktatási minisztériumi államtitkár foglalta össze a befejező ple­náris ülésen a konferencia munkájának eredményeit, ta­pasztalatait, az anyanyelvi mozgalom további fejleszté­sét szolgáló útmutatásait: — A hatnapos konferencián elhangzott beszámolók, elő­adások, felszólalások — mondta — jól vonták meg az anyanyelvi mozgalom hétéves történetének mérlegét. A III. anyanyelvi konferencia nem­csak méltó folytatását jelen­tette az eddigieknek, hanem a mozgalom minőségi f ejlődé­sét is regisztrálhatta. Amint a tanácskozáson megfogalma­zódott: a konferenciák és az egész anyanyelvi mozgalom hatása vitathatatlan; különö­sen a második konferencia óta. Egyre többen léptek a Magyarországhoz való köze­ledés és tartós kapcsolatok útjára, mert tudatában van­nak annak, hogy anyanyel­vűnk és a magyar kultúra megőrzése az anyaország se­gítsége nélkül tartósan nem lehetséges. WASHINGTON Cyrus Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere, vasárnap számol be a wa­shingtoni Fehér Házban Ja­mes Carter elnöknek közel- keleti tárgyalási eredmé­nyeiről. A külügyminiszter tizen­egy napos közel-keleti kör­útjáról abban a tudatban érkezett vissza hazájába, hogy a rendezéshez fűzött reményei csaknem teljesen szertefoszlottak — állapította meg egyik hírmagyarázatá­ban a Reuter. . NICOSIA Ezekiel Papajoannuqa Cip­rusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának (AKEL) főtitkára hivatalosan közölte: pártja a szeptember 10-i elnökválasz­tásokon Szpirosz Kiprianu- nak, a demokrata párt veze­tőjének, a Ciprusi Köztársa­ság ügyvezető elnökének je­lölését támogatja. Megerősítette: pártja szük­ségesnek tartja, hogy a szi­getország legfontosabb poli­tikai pártjai közötti megálla­podással vegyék elejét az esetleges választási csatának, s ebből a célból Kiprianun kívül ne induljon más jelölt. TOKIO A Japánban élő koreaiak Pák Csöng Hi diktátort tá­mogató szervezetének mint­egy háromszáz tagja szomba­ton Tokióban megtámadta a szöuli rezsimmel szemben álló koreai menekültek kép­viselőinek tanácskozását. A tanácskozás pénteken kezdő­dött, s a rajta részt vevő, több mint tíz országból érkezett küldöttek a dél-koreai rezsim ellen küzdő menekültek egy­séges szervezetének létreho­zásán fáradoznak. A támadás során — a rend­őrség bejelentése szerint — hat ember megsebesült. A ta­nácskozás szervezői értesítet­ték a támadásról a japán ha­tóságokat, de a rendőrség csu­pán az értesítés kézhez vétele után két órával vonult ki, s akkor sem lépett fel határo­zottan a támadókkal szemben. Az összetűzés után 69 embert őrizetbe vettek. — A konferencián első íz­ben vettek részt a Magyar- országgal szomszédos szocia­lista országok magyarságának képviselői. Körünkben nagy örömmel köszöntöttük ‘őket. Részvételüket, jelenlétüket munkánkban a jövőben is fontosnak ítéljük meg. A ma­gunk részéről mindent elkö­vetünk, hogy így legyen, an­nál is inkább, mert a kölcsö­nös megismerkedésen túl so­kat tanulhatunk egymástól, segíthetjük is egymást közös anyanyelvűnk, kultúránk ápolásában, és nélkülük — a szó valódi értelmében — nem teljes a magyar anyanyelv és kultúra ápolásának és fej­lesztésének dolga. Befejezésül az államtitkár hangsúlyozta, hogy a III. anyanyelvi konferencia jól szolgálta az anyanyelvi moz­galom további fejlődését, a közös célok megvalósítását, nagy visszhangot kiváltó ügy- gyé vált hazánkban, s bízha­tunk abban — meggyőződés­sel —, hogy a magyar nyelv és kultúra ápolásának önzet­len munkásai révén azzá vá­lik a világ minden részében élő magyarok körében is. Az egyhetes tanácskozás utolsó ülésén újjáválasztották az anyanyelvi konferencia A Szomália támogatta szer­vezet az úgynevezett Nyugat^ Szomáliái Felszabadítási Front, a Szomáliái hírügynök­ség által közzétett katonai közleményében bejelentette: egységei az eltelt napokban az ogadeni területen vívott harcokban elfoglalták Oda városát. A front állítása sze­rint a Bale tartományban le­zajlott összecsapásokban — Ogaden sivatagi térsége nagy­jából négy etiópiai tarto­mányra terjed ki — 400 etió­pjai katona életét vesztette, a szervezet nagy mennyiségű felszerelést zsákmányolt, és ellenőrzése alatt tartja Oga­den 90 százalékát, most pedig Bale tartományban offenzí- vát készítenek elő észak— északnyugati irányban. A „Nin”, az egyik legtekin­télyesebb belgrádi hetilap, legújabb számában „A ki­próbált út” címmel kommen­tálta Tito jugoszláv elnök küszöbönálló moszkvai láto­gatását. A többi között megállapí­totta: — amikor tavaly no­vember 18-án Leonyid Brezsnyev Belgrádból haza­térve Moszkvában kilépett a repülőgépből, nyomban ezek­kel a szavakkal fordult az őt váró politikai vezetőkhöz: „Jó látogatás volt”. Azóta 10 hónap telt el, és a jövő hé­ten szovjet meghívásra Tito elnök Moszkvába érkezik. Meggyőződésünk, hogy Tito szovjetunióbeli látogatása hasonlóképp jó lesz. Szocialista országaink között már több mint két év­tizede érvényesül a kölcsö­nösen elfogadott teljes egyenjogúság —, folytatja a lap. — Ez az a kipróbált út, amelyen egyre fejlődnék a jugoszláv—szovjet baráti kapcsolatok. — Tito és Brezsnyev a realitásokat számbavéve, ta­valy ősszel eredményes meg­beszéléseket folytatott Belg- rádban. A széles nyilvános­védnökségét: a fele-fele arányban hazai, illetőleg kül­földi tudósokból, akadémiku­sokból, professzorokból, írók­ból, egyházi személyiségek­ből és más szakemberekből, külföldi magyar egyesületek vezetőiből álló mintegy fél­száz főnyi testület elnöke Lő- rincze Lajos lett. A III. anyanyelvi konferen­ciáról kiadott zárónyilatko­zat szerint a résztvevők jól­eső érzéssel vették tudomá­sul, hogy a II. anyanyelvi konferencia javaslatainak nagy többsége megvalósult. A konferencia résztvevői — hangsúlyozza a nyilatkozat — fontosnak tartják, hogy a jö­vőben még szervezettebbé és tervszerűbbé váljék a külföl­di magyar nyelvoktatók, néptánctanítók, zenetanárok, klubvezetők továbbképzése, tapasztalatcseréje, Magyar- országon is és regionális vi­szonylatban is. Szükségesnek tartják az irodalmi, művésze­ti, tudományos kapcsolatok további erősítését is. Azon óhajukat is kifejez­ték a zárónyilatkozatban a konferencia résztvevői, hogy az anyanyelvi mozgalom ösz- szekötő híd legyen a külföl­dön élő és a hazai magyarság között. (MTI) Közlései szerint már har­cok folynak az Addisz Abe- bától csak 150 mérfölddel dél­keletre eső vidékeken is. Addisz Abebában azonban bejelentették, hogy a kor­mánycsapatok Ogaden északi részén ellentámadást intéz­tek két körzetben: Diredawá- tól nyugatra és északkeletre. A hadműveletek célja az Ad­disz Abebát Dzsibutival ösz- szekötő vasútvonal két cso­mópontjának visszafoglalása a Szomáliái gerilláktól. Az ország egyetlen vasútvonala már két hónapja használha­tatlan: a szállításokat lehe­tetlenné tették a harci cselek­mények és több, fontos cso­mópont eleste. ság erről meggyőződhetett a találkozójukról kiadott közös közleményből is. — A jugoszláv—szovjet barátság ápolásának a leg­többet az használt, hogy Ti­to és Brezsnyev elvtárs is­mételten megerősítette azok­nak az elveknek a változat­lan voltát, amelyek alapján Jugoszlávia és. a Szovjetunió immár 22 éve állandóan erő­síti kölcsönös megértését. Mindig szükséges és hasznos dolog megerősíteni azt, ami szilárd és kulcsfontosságú a jugoszláv—szovjet viszony­ban. — A magunk részéről az. újabb Tito—Brezsnyev talál­kozó küszöbén elmondhatjuk, hogy nincs változás: ha a legmagasabb szintű tárgyaló felek arra törekszenek, hogy kibővítsék azonos nézeteik bázisát, akkor nem fogják figyelmen kívül hagyni a kü­lönbségeket sem, természete­sen attól a szándéktól men­tesen, hogy azokat az élvo­nalba állítsák. A Nin végül kifejezi azt a véleményét, hogy Leonyid Brezsnyev és Joszip Broz Ti­to újabb találkozója „jelen­tős és tartalmas” lesz. Folytatódnak a harcok Etiópiában Belgrádi lap Tito moszkvai látogatásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom