Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-13 / 190. szám

Mai számunkból XXVII. évfolyam, 190. szám ARA: 0,80 Ft 1977. augusztus 13., szombat FÖLDVÉDELEM ÉS MELIORÁCIÓ (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) OLVASÖSZOLGÁLAT ERDEI HIZLALDA KOCSOLÄN (3. old.) A konstruáló mérnöktől, műszaki szakembertől-----------------------gyakran elvárja a közvélemény, >, h ogy szüntelenül eresszék szabadjára a fantáziájukat és akár naponta szerkesszenek új gépsorokat, beren­dezéseket. Ilymódon feltalálói magatartástól tegye- , nek tanúbizonyosságot, mintha valamennyien Edison, Watt, vagy Eötvös Loránd egyenesági leszármazott­jai lennének. Az effajta várakozás hiú ábránd. Elsősorban nem is azért, mivel nem születhetnek mindennap nagy feltálálók, de még kiváló újítók sem, hanem — és főként — azért hiábavaló várako­zás ez, mert a túl sok találmány, merőben új meg­oldás átvételére, elterjesztésére, gyártására nem is lenne sehol a világon elégséges anyagi, termelési erő. A haladásnak, a technika megújításának tehát létezik egy józan és reális tempója, amelyet a világ az ésszerűség mércéje szerint elfogadhat. A konstruk­tőröknek pedig lényegében szükségtelen e „tempónál” gyorsabban „alkotni”, mint ahogyan káros elmaradni is a technikai haladás menetétől. A hazai ipar jelenlegi legfontosabb programja, a ,• termékszerkezet váltása sem képzelhető el úgy, hogy' most a vállalati kontsruktőrök éjt napallá téve szer­kesszék az új gyártmányokat. Ezek termelésére tö­meges megjelenésük esetén nem tudnának átállni a gyárak, de nehezen találnának a számukra felvevő­piacot is. , Mindebből az következik, hogy időről időre meg kell újítani a gyártmányszerkezetet és együtt kell haladni a nemzetközi mezőnnyel, de mindez csak fo­lyamatosan történhet, nagy ugrások, ciklusok nélkül. S ha olykor — egyik-másik területen (mint ez most a hazai iparban néhol tapasztalható) a gyártmányok színvonala elmarad a fejlett ipari országokétól, ak­kor ott a tempót természetesen növelni kell. Máról holnapra azonban nem lehet több ezer gyártmánytól megválni, s több ezer új termék gyártását elkezdeni. Tartós, folyamatos és arányos műszaki fejlődésre kell tehát törekedni valamennyi ágazatban és válla­latnál. Elvárható-e azonban a vállalati konstruktőrök­--------------------- tői, hogy minden esetben képesek le gyenek, egymagukban, egyedül megállapítani, hogy a fejlesztési tempó és az irány megfelelő-e? Ez a mai világban, a specializálódás magas szintjén aligha várható el az alkotó műszaki szakemberektől, leg­alábbis az, hogy ebben tévedhetetlenek legyenek. Más a dolguk. Nekik arra kell figyelniük, hogy a szak­májuk, a tudományág, amelyhez tartoznak, hogyan halad, merre tart, milyen új eredmények születnek, s azokat hogyan lehet az adott vállalatnál haszno­sítani. A legjobb szakemberek persze részt is vesznek az adott szakma újdonságainak gyarapításában, mint újítók, feltalálók. Nem bizonyos azonban, hogy va­lamennyi saját, vagy idegen műszaki-tudományos eredményt azonnal lehet, vagy kell a sorozatgyártás­ban, a gyártott temékek kontsrukciójában hasznosí­tani. Hogy kell-e vagy sem, az sok mindentől függ. Például a piaci kereslettől, a versenytársak erejétől a nemzetközi piacokon, a nyersanyag-beszerzési lehető­ségektől, a létező géppark használhatóságától az új termék gyártásában, vagy, hogy a nemzetközi mun­kamegosztás mire ad lehetőséget, mire ad módot a vállalat szakmunkásgárdájának az összetétele, beru­házási ereje és így tovább, csak a legfontosabb kö­rülményeket említve. Ezt az összhangot — ennek meglétét és mértékét — a közgazdászoknak kell megítélniük: a tervezők­nek, a piackutatóknak, a számviteli szakembereknek a rendelkezésre álló pénzügyi, könyvelési adatokból, árstatisztikákból, piaci jelentésekből, világgazdasági információkból. A közgazdásznak természetesen nem hivatása, hogy a konstruktőr munkájának műszaki, szakmai értékét megítélje. Egy-egy konstrukciós változtatás, vagy egy új gyártmány előállítási költségeit azonban már ő számítja ki, s azt is ő láthatja világosan, hogy az „újdonságért” hol, milyen ár érhető el. Végtére is — leegyszerűsítve a dolgot — a közgazdasági szakembereknek kell felelniök azért, hogy megél-e a gyár vagy sem, teher-e a költségvetés számára, vagy a bevételek egyik „forrása”. Egy hajó, a munkájukat jól végző gépészek nél­kül nem haladhat egy „csomónyit” sem, de az irány­tűt, a széljárást figyelő kormányos nélkül, ha halad is, aligha jut célba. Körülbelül ilyen a kapcsolat a mai, korszerű vál- -------------------lalati gazdálkodásban is a konstruk­tőrök, technológusok és a közgazdászok között. Kell valakinek figyelnie a világgazdasági széljárást ahhoz, hogy a műszakiak tehetsége, szorgalma, tudása és alkotókészsége a legjobb hatásfokkal, a legjobb irányba vigye a vállalati munkát. G ERENCSÉR FERENC Ünnepélyes üzamavatás - határidő előtt 215 nappal Tegnap délelőtt Szekszár- don a BHG Kapcsológép Gyá­rában ünnepélyes üzemava­tásra került sor. Az ünnepsé­gen megjelent K. Papp Jó­zsef, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottsága első titkára, Litivai István kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes, dr. Szabó Tibor, a KOM keres­kedelmi főosztályvezetője, Kocsis Gyula, a KOM ipar­fejlesztési osztályvezetője és Koltai Endre, a vasasszak- s szervezet titkára. A rövid ünnepségen Kobra József, a Tolna megyei Taná­csi Építő- és Szerelőipari Vál­lalat igazgatója a kivitelezők nevében átadta az új üzemet a gyár kollektívájának, Ikló- dy Gábornak, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár vezér- igazgatójának. Pár mondat­ban elmondta azokat a ne­hézségeket, amelyeket az új alkatrészgyártó csarnok épí­tése jelentett számukra. En­nek a csarnoknak az építésé­vel kezdődött a megyében a kormány által meghirdetett könnyűszerkezetes építési program. Az építésben részt vevő tervezők, kivitelezők összehangolt munkájának eredménye, hogy a szerződé­ses határidő előtt 215 nappal sikerült átadni az üzemcsar­nokot. A két és fél ezer négy­zetméter alapterületű üzem építési költsége 31 millió 346 ezer forint volt. Az már viszont a BHG kol­lektíváját dicséri, hogy mi­helyt az építők lehetővé tet­ték, hozzákezdtek a belső technológiai szereléshez, a gépesítéshez. És alig három hónappal a műszaki átadás után ma már szinte teljes ka­pacitással termelhet az üzem. Mindez azt bizonyítja, hogy kellő odafigyeléssel komoly mértékben meg lehet gyorsí­tani a gyakran elhúzódó be­ruházásokat. üklódy Gábor vezérigazgató köszönetét mondott mind­azoknak, akik munkájukkal, támogatásukkal lehetővé tet­ték a szekszárdi gyár fej­lesztése második ütemének gyors befejezését. Néhány mondatban vázolta az elmúlt három év fejlődését. 1974. jú­lius 1-gyel került a Beloian- niszhoz a volt. szekszárdi vas­ipari üzem és már a tavalyi esztendőben közel kétszáz százalékos termelésnöveke­dést sikerült elérni. Az azóta megduplázódott munkáslét­szám, a korszerűsödött ter­melési feltételek^ a munka szervezettebbé tétele az alap­ja az ez évi tervnek, amely több mint 60 százalékos ter­melésnövekedést irányoz elő. Az ünnepség végén a vezér- igazgató pénzjutalomban ré­szesítette azokat a dolgozó­Az ünneplők kát, akik kiemelkedő munkát végeztek az üzem technoló­giai szerelésén. Ezután a ven­dégek rövid gyárlátogatáson vettek részt, megtekintve a. megyeszékhely egyik leggyor­sabban, legdinamikusabban fejlődő gyárát. Tűzijáték, tisztavatás, légi parádé Sajtótájékoztató az augusztus 20-i ünnepségekről Augusztus 20-án ismét megrendezik Budapesten, a Parlament előtti Duna-szaka- szon a már hagyományos vízi és légi parádét, a Kossuth La­jos téren ünnepélyesen avat­ják néphadseregünk új tiszt­jeit, s este nem marad el a színpompás tűzijáték sem, tá­jékoztatták az újságírókat pénteken a Magyar Néphad­sereg, a Magyar Honvédelmi Szövetség és az Ifjú Gárda Országos Parancsnokságának képviselői. Elmondták, hogy a már esz­tendők óta kialakult prog­ramnak megfelelően délelőtt Púja Frigyes külügymi­niszter, aki hivatalos, ba­ráti látogatáson tartózkodik a Mongol Népköztársaság­ban, pénteken délelőtt fel­kereste az Ulánbátortól mintegy 25 kilométerre, ma­gyar közreműködéssel épült szonginói biokombinátot. a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyesen avatják a Magyar Néphadse­reg főiskoláin idén végzett tiszteket. A tisztalvatást követően kezdődik a vízi és légi parádé. A programban részt vesz­nek a Magyar Néphadsereg kijelölt alakulatai, az MHSZ és a különböző sportegyesü­letek sportolói, akik már ja­vában készülnek az augusz­tus 20-i bemutatóra. Az idén először a parádé szereplői kö­zött van a Magyar Légiközle- kedési Vállalat is. A látvá­Szonginó után a magyar kormány külügyminisztere az ulánbátori Forradalmi Múzeumban tett látogatást, majd a kora tdélutáni órák­ban Dél-Góbi megyébe, or­szágjáró körútra indult. Púja Frigyes külügymi­niszter mongóliai látogatá­nyosnak ígérkező parádén a nézők megismerkedhetnek a Magyar Népihadsereg és az MHSZ technikai eszközeinek egy részével, ízelítőt kapnak a fiatalok, sportolók technikai ismereteiről, abból, hogy ví­zen és levegőben milyen nagy felkészültséget, ügyességet kíván á korszerű technika biztos kezelése. Alkotmányunk ünnepén — immár 13 alkalommal — ez évben is tűzijátékban gyö­nyörködhetnek a budapestiek és a város vendégei. Augusz­tus 21-én este 9 órakor kezdő­dik a félórás tűzijáték. sát követően a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ságba utazik. Külügymi­niszterünket kollégája, Ho Dam miniszterelnök-helyet­tes, külügyminiszter hívta meg hivatalos, baráti láto­gatásra. Óvári Miklós fogadta Luca Pavolínít Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta Luca Pavolinit, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagját, aki szabadságának egy részét hazánkban tölti. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón eszmecse­rét folytattak pártjaik hely­zetéről és tevékenységéről, a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdé­seiről, valamint a két test­vérpárt együttműködésének további erősítéséről. A megbeszélésen részt vett Horn Gyula, a KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője. Ulánbátor Púja Frigyes országjáró körúton Befejeződött a BH6 fejlesztésének második üteme A műhely, teljes üzemben és közgazdászok

Next

/
Oldalképek
Tartalom