Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-11 / 188. szám

A "«ÉPÚJSÁG

Száll a kakukk fészkére

Ken Kesey regénye, a Száll a kakukk fészkére, új életre kelt Milos Forman, az Amerikában élő cseh filmrendező alkotásában. Méghozzá nagy sikerrel: ezt nemcsak a hat Arany Glóbusz-díj igazolja, amit a film kapott és Forman kitüntető, „Az év legjobb rendezője” címe, hanem az is, hogy az utóbbi idők legnagyobb közönségsikerét arató — és vitáit kiváltó — igényes filmalkotása az egész világon, Magyarországon is. A közeljövőben kezdik el vetíteni megyénk mozijai, ez indokolja, hogy kulturális kaleidoszkópunkban ezúttal a film hazai sajtóvisszhangjában tallózunk.

A siker teljesen megérdemelt, s a film láttán nincs ok semmi fanyalgásra. Forman ugyanis híven közvetítve a regény mondanivalóját, azzal egyenértékű filmet alkotott. S tette ezt éppen úgy, hogy elszakadt merészen az eredeti mű szerkezetétől.

Ez a történet — a regényben is — modelltörténet. Bár elmebetegek között, zárt intézetben játszódik, nem őrültekről szól. Azt példázza: milyen kegyetlen és vad tud lenni a nyájas hatalom. MoMurphynek, s ennek a neurotikus alkatú, antiszociális 'hajlamú bűnözőnek „ellenfele” a kedves, kiegyensúlyozott Főnéni, aki abban a hitben követi el nagy gonoszságait, hogy ő jár az egyetlen helyes úton. „Rosszat tenni, miközben jót akarunk, ez a modern fanatizmus problémája” — fogalmazott egy nyilatkozatában Formán. Erről a modern fanatizmusról szól a film.

(Esti Hírlap; 1977. május 18.)

*

Az utóbbi évek egyik legnagyobb filmsikeréről beszélgetünk, Milos Forman Száll a kakukk fészkére című művéről, amely mindenütt a világon türelmes sorban állókat vonzott a mozipénztárak elé...

iForman Oscar-díjas filmje a eízabadságra született ember esélyeit latolgatja, az őt uniformizálni, engedelmességre szorítani akaró gépezettel szemben. A rendező egy hibátlan modellt akar elénk állítani; az emberi egyéniség viaskodik a létezés jogáért. És ehhez Kesey-nek, az ideg- gyógyintézetbén játszódó, hasonló céllal íródott regénye lehetőséget ad.

Az élet változatos, gazdag és valóságosnak ható színei vannak jelen az írott és a filmszalagra vitt műben is. A színtérül választott ideggyógyintézetben nem szimbólumok, hanem súlyos és kevésbé súlyos betegek tisztességes, vagy kevéssé tisztességes orvosok és ápolók sétálnak; emberek, akik sohasem fognak meggyógyulni, és mások, akik a szó orvosi értelmében tán nem is betegek,’ csak épp nem elég ellenállóak a külvilág és a rohanó teljesítménycentrikus, kíméletlen Amerika hétköznapi követelményeivel szemben; vagy lázadó, az átlagostól eltérő személyiségük sehogy sem tud terepszínűvé válni, és konfliktusuk a szabályossal, az elfogadottal sodorja őket a fehér falak közé.

fMagyar Rádió: Kossuth; 1977. VI. 18. 168 óra).

Milos Forman napjaink kimagasló filmrendezőinek egyike, ezzel a híres művével rendkívülit alkotott. Filmje minden mozzanatán érződik, hogy Haskell Wexler operatőrrel együtt hallatlan művészi erőfeszítéssel készültek is a rendkívülire. A filmtörténetben alighanem egyedülálló segítséget kaptak munkájukhoz annak az ideg- gyógyintézetnek a vezetőitől, amely a film lejátszódása nagy részének színtere. Az egyenértékű művésztársak szintjén kell beszélni Law- ranoe Hauben és Bo Goldman forgatókönyvírói munkájáról. Úgy változtattak — nem is keveset —, hogy a filmnyelven egyértelműen sugározzák Ken Kesey regényének mondanivalóját. Azt a mondanivalót, amelynek nincs köze az ideggyógyászathoz. Ellenkezően: az idegek tönkretételéhez, az emberi személyiségek megcsonkításához van köze, a társadalmi méretű manipuláció lélektanához, bonyolult mechanizmusához és- — mindenek felett — az ember jogához, hogy egyéniség, hogy szabad maradjon.

(Raijk András, Népszava; 1977. május 19.)

♦

A freudiánus motívumok pedig a minimálisra csökkennek. Forman egyáltalán nem foglalkozik RatChed nővér elfojtott szexualitásával, következésképpen az ő MoMur- phyja sem bocsátkozik ezen a téren harcba, nem „cukkolja” a nővért, a nagy kirobbanáskor is egyértelműen csak fojtogatja. A rendező szándéka érthető. Forman nem akar ahhoz a filmdivathoz csatlakozni, amely a fasisz- toid jellemvonásokat mindenáron valamiféle abberáciöból próbálja eredeztetni. Még a szerencsétlen Billy figurájában sem emeli ki túlságosan az anyakomplexust, az szinte csak közvetlenül a fiú halála előtt kap hangsúlyt.

Ennek a rendezői interpretációnak egyébként is nagy erénye, hogy tartózkodik az ápoltak szélsőséges, „őrült” vonásainak batásvadász felnagyításától. Komolyan veszi McMurhpy véleményét, miszerint társai semmivel sem bolondabbak a „kintiek” nagy többségénél, s a normális életkörülmények hiánya alighanem csak súlyosbítja pszi- chopátiás tüneteiket. Formán filmje ezért érinti erősen az „egészséges” nézőt: ráébred, hogy amit lát, tulajdonképpen olyan emberekkel esik meg, akiket mindössze egy- egy szokatlanul mélyen, intenzíven átélt, ám alapjában mindennapi természetes érzés rekeszt ki a társadalomból.

(Mészáros Tamás, Magyar Hírlap; május 27.)

A Kennedy-ügy újra kísért (9.)

Gyilkosok összeesküvése

„Valószínűtlen és illetlen“ elméletek

DAVID SLOWSON jogász, aki a bizottság megbízásából eflenőiji^te íaz Oswaldról |ke- ringő különféle níreket, az ál- Oswald dossziéja eltűnésének okait magyarázva így érvelt:) „Itt valami nyilvánvalóan összefügg a QIA-val. Ez csak feltevés,)de a OIA által foga- ln(atlosított azon intézkedések! között, amelynek célja mindannak eltitkolása volt, ami fényt vethet Oswald tevékenységére, az említett dosz- szié elkobzása is szerepelhetett.”

Ez hajmeresztő elmélet, de mint sok mást, ami a dallasi gyilkossággal függ össze, nem hagyhatjuk ki a számításból.

Válaszok természetesen nincsenek, csak különböző változatok vannak, amelyek a valószínűtlenektől az illetlenekig terjednek. Akadnak itt mindenféle ízlésnek megfelelő összeesküvések. A baj azonban az, hogy Dallas, Vietnam és a Watergate-ügy után az összeesküvéseket már

nem lehet kurtán-furcsán elvetni.

A közvélemény viszont általában hajlamos a CIA-ra hárítani a bűnt — ráadásul az ezzel kapcsolatos bizonyítékok is jóval súlyosabbak a többinél. Vagy a CIA vezetőségét, vagy azt a szélső- jobboldali csoportot vádolják, amely a CIA leple alatt tevékenykedett.

A merénylet klasszikus változatában a gyilkosnak megfelelő indítóokkal, eszközökkel és lehetőségekkel kell rendelkeznie. Ez újabb ok arra, hogy kételkedjünk abban, mintha egyedül csak Oswald lett volna bűnös — hiszen neki sem az első, sem a második, sem a harmadik nem állt rendelkezésére.

Sok olyan ember és csoport akadt, amelynek okai voltak arra, hogy John Kennedy halálát kívánja. De mi a helyzet az eszközökkel és a lehetőségekkel? A gyilkosoknak mindenekelőtt a dallasi rendőrkapitányságot kellett semlegesíteniük, ez pedig nehezebb, mint amilyennek látszik. Eléggé erős pozícióra volt szükség ahhoz, hogy a nyomozó szervek, különösen a CIA és az FBI, indokoltnak lássák a részletes vizsgálattól való tartózkodást — mivel az igazi bűnösök leleplezése a kormánynak és az úgynevezett „társadalmi érdekeknek” több kárt, mint hasznot okozott volna. Továbbá, tapasztalt mesterlövészekkel kellett rendelkezniük. Mindehhez pedig pénz szükséges, rengeteg olyan pénz, amellyel nem kellett elszámolni.

Mindezeknek a feltételeknek teljesen csupán a szervezett bűnözés világa felelhet meg. Ennek a világnak pedig feltétlenül voltak indítóokai. A kubai játékkaszinók és az ottani kábítószer-kereskedelem elveszítésével járó veszteségek — ennek oka az új kubai rendszer létrejötte volt, amelyet a Kennedy-kormány nem tu1977. augusztus 11.

Üzemi lapokban olvastuk

TURBINA

A Láng Gépgyár lapja arról ír, hogy a kiszállított termékek minőségi színvonala megfelelőnek mondható. A KGM statisztikai beszámolórendszere szerint minőségi mutató 1976-ban 0,92 százalék, azaz az ösz- szes selejtkár, garancia- és minőségi kötbér miatti veszteségek a nettó árbevétel 1 százalékát sem érték el. 1975-ben ugyanezen szám 1,16 százalék volt, tehát 1976-ban jelentősen csökkent.

Lényeges gyártmányaik: a 200 megawattos gőzturbina, az Espoo-ba szállított 90 megawattos gőzturbina az előmelegítőkkel és fűtési hőcserélőkkel, az iraki folyékonycukor-gyár, paradicsomfeldolgozó gyárak (nagyrészt export). Ezen kívül számos HO-kazán — a lagkülönbözőbb kivitelben és nagyságban.

A termékek minőségének biztosítása komplex folyamat eredménye, amelyben a tervezés, a technológia, a gyártás, az ellenőrzés együttes munkája valósul meg.

Ennek a folyamatnak minden láncszeme fontos és meghatározó úgy a termékek végső minősége, mint a gyártás gazdaságossága tekintetében.

NÉPMŰVÉSZET

HAZIIPAR

Kerámia söröskupákat készít Steig István szekszárdi fazekas, a népművészet mestere. A fél évszázadnál régebben korongoló 68 esztendős mester egyedi darabok alkotásának szenteli nyugdíjaséveit. Mint az utolsó habán fazekasok egyike, fehér alapon sötétkék, sárga és zöld mintákkal díszíti a söröskupákat.

*

— Szövetkezeteink 2,7 milliárd forint értékű árut termeltek az elmúlt esztendőben, melynek egyharma- da, közel 900 millió forint értékben külföldre került. E termékek a világ huszonnyolc országába eljutottak: Franciaországban kézimunkáinkat, szőnyegeinket és a fazekasárut kedvelik. Nyugat-Németországdott megdönteni — évi több százmillió dollárra rúgtak.

Ami az eszközöket illeti-, a maffiának gyilkosai is voltak, és pénze is volt arra, hogy gyilkosokat fogadjon.

A második világháború óta a CIA és a. maffia a legszorosabb kapcsolatban volt egymással. Az ötvenes évek végén Robert Kennedy Las Vegas-ban összeakadt egy gengszterrel, aki így kérke- det: „ön nem mer hozzám nyúlni, a CIA szavatolta sérthetetlenségemet”. A bizalmatlanságra hajló Kennedy ellenőrizte: a bandita igazat mondott.

Később a vietnami háború idején, a CIA repülőgépei ópiumot szállítottak Indokí- nából, a gengszterek megbízottai pedig ezt az amerikai városok utcáin árusították. 1971-ben a „Cosa Nostra” 11 tagjának „csendes” New York-i pere alkalmával a maffia-tagok védője egy ritka tanút idézett meg — a CIA helyi osztályának főnökét. A banditákat felmentették.

A CIA ÉS A MAFFIA közti kapcsolatok magyarázata egyszerű: az utóbbi magára vállalhat bizonyos „feladatokat”, amelyeknek a teljesítése a CIA állománybeli ügynökei számára kellemetlen.

(Folytatjuk.)

ban a gobelin női táskák, faliképek és a matyó blúzok keresettek, Svédország, Dánia, Norvégia a fűzvesz- szőből készült karkosarak és fonott bútorok, Hollandia a nyersvászonra készült míves vásárhelyi minták iránt érdeklődik, Japánban a kalocsai hímzés, Kanadában a dúsan hímzett női felsőruha örvend népszerűségnek. A közel 600 millió forint értékű tőkés export jelentős része Észak- és Nyu- gat-Európa országaiba kerül.

ÚTÉPÍTÉS

Szegeden nagy erővel folytatják az ország egyik legnagyobb hídjának építését. A teljes hossza meghaladja az 1031 métert, szélessége alkalmassá teszi arra, hogy a gyalogjárók mellett a járművek négy forgalmi sávon közlekedjenek rajta. A híd építése 630 millió forintba kerül és a tervek szerint 1979 decemberében adják át a forgalomnak.

*

Két napon át tanácskoztak Egerben a hídügyi szakemberek. A KPM és a megyei tanácsok hídügyekkel foglalkozó vezető munkatársai a hidak karbantartásáról, korszerűsítéséről tanácskoztak. Egyetértettek abban, hogy a hidak élettartama attól függ, milyen mértékben gondozzák azokat. Megállapították, hogy az ország hídhálózata az eddiginél is gondosabb ellenőrzést és gyakoribb karbantartást igényel.

ZOMÁNC

Bonyhádon is mérleget készítettek. Az első féléves terv teljesítésének értékelésére, a tapasztalatok összegezésére gyűlt össze az igazgatói tanácsteremben a gyár műszaki vezetése. A beszámoló ülésen — ahol jelen volt Lambert József, a gyár igazgatója, Búzás Mátyás, a pártszervezet titkára, Fetzer Ferenc szak- szervezeti titkár — Szeker- cés Sándor, a gyár főmérnöke tartotta meg a beszámolót, aki részletesen elemezte- az üzem jelenlegi helyzetét, ' az előirányzott tervek teljesítésének időarányos voltát, majd ismertetSok emlbernek van valamilyen hobbija. A fizikus bélyeget gyűjt, a zenész fejtörőket állít össze, Ligyija Szergejeva grafikus azonban szabad idejében is a művészettel foglalkozik, pontosabban szobrászattal. Kezében életre kel az agyag, amelyet újszerűén munkál meg. Némelyik alkotása a megtévesztésig hasonlít a korallra. Ugyanakkor

te a harmadik negyedév feladatait.

Az újításokról; az első félévben beadott újítások száma 61 darab volt, amiből 52-t bíráltak el. Mindössze 18-at kellett elutasítani. Tizenhatot utaltak kísérletre. Az összes újítást alapul véve 18-at fogadtak el, ami 1 207 992 forint megtakarítást eredményezett. Újítási díjként 78 214 forintot fizettek ki.

kONZERVIPAR

Iparágunk fejlődésének számtalan külső jele van. A kívülálló számára ezek közül legmeggyőzőbbek az új üzemcsarnokok. Igaz, ezekből kevés épül. Részben azért, mert gyáraink egy része, mint a paksi vagy a szigetvári, építészetileg hosszú időre befejezettnek tekinthetők, részben azért, mert a nagyobb építkezéseknek — az anyagi okokon kívül — gátja az is, hogy az új üzemrészekbe alig jutna elegendő számú munkás.

Az új beruházások közül tipikusnak tekinthetők, a viszonylag kevés embert foglalkoztató, nagy teljesítményű gépsor vásárlások. Ritkán fordul elő, hogy valamely gyárunkban régi gépsorok fölé emeljenek új épületet.

Kalocsán a közeljövőben ilyen beruházás fejeződik be. Azért írunk róla, mert a hasonló beruházások sorában példamutatónak látjuk. A kalocsaiak ugyanis, miközben csarnokot emeltek egy új, nagy teljesítményű szárítóberendezésnek, megtalálták a módját, hogy igen csekély költséggel korszerű üzemet létesítsenek egy, az ipar őskorából ittfelejtett barakk- épület helyén. A két munkára nem kellett külön vállalkozókat keresni, nem kellett kétszer megfizetni a tetemes felvonulási költségeket. A tervezést is egyazon cég vállalta. Talán túlzás, de majdnem igaz; a jól szervezett kettős építkezés nem került többe, mintha csak egy csarnokot létesítenek.

Mindezt csupán azért tesszük közhírré, mert a kalocsai tapasztalatok alighanem másutt is felhasználhatók.

megőrzi az agyag lágyságát, plasztikusságát.

A művésznő készítményeit általában egy színnel színezi. Barnával vagy rózsaszínnel.

Ligyija Szergejeva munkáit, csipkés vázáit, eredeti formájú kancsóit, tálcáit több kiállításon mutatták be. Művei jelenleg Moszkvában a Népgazdaság Eredményei kiállításon láthatók.

(APN—KS)

Az agyag művészete

Egy jelenet a színes, szinkronizált filmből

Ligyija Szergejeva munka közben