Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-07 / 185. szám
XXVII. évfolyam, 185. szám ÁRA: 1,— Ft 1917. augusztus 7., vasárnap Mai számunkból ÍGY LÁTTAM A SZOVJETUNIÓT (3. old.) a pártbizottság MEGTÁRGYALTA (3. old.) ÜJVÁRY LAJOSNÁL, CSICSÓN <5. old.) A DALESICEI DUZZASZT0GÄT (4. old.) |^P%h|É|Í|gok :j§ és segítőtársaik LAKÓHELYÜNK formálásában valamennyiünknek van feladata. Közvetlenül vagy közvetve egyaránt részt vehetünk ebben. Amikor a közeli játszótéren, óvodában vagy bölcsödében egy kis társadalmi segítséget kérnek, közvetítőnek szívesen vállalkozik a tanácstag, noha közéleti szerepe őt ennél többre kötelezi: lakókörzete érdekeinek képviseletére. A legtöbb tanácstagtól mégsem idegenek ezek a praktikus ténykedések, mivel megbízói gyakran többre értékelik ezt, mintha a város egésze érdekében tesz valamit. Nyilvánvaló, ha száz keze, lába is lenne egy-egy tanácstagnak, akkor sem tudna minden apró-cseprő ügyben közbejárni. Ezért jó, ha e kérdéseket, lehetőségeket megtanácskozzák azokkal, akik az átlagosnál jobban érdeklődnek a lakókörzeti közügyek iránt, s akiknek élettapasztalatuk is van a szervezésben, a vélemények összegyűjtésében. Az aktívakból lesznek tehát az aktívák, akik alkotóan segédkeznek a lakóterületi politikai munkában. Nem kell valamilyen tisztséget betölteni ahhoz, hogy valaki részt vehessen a közéletben, a közügyek intézésében. Alkotmányunk nemcsak az emberi jogok tiszteletben tartásáról rendelkezik, hanem azt is kimondja: ezt a társadalom érdekeivel összhangban gyakorolhatjuk, illetőleg, jogainkat és kötelességeinket nem választhatjuk külön. Abból, hogy a közügyekben minden állampolgár részt vehet, még nem következik az, hogy ezzel a jogunkkal, valamennyien élünk is. A közéleti cselekvéshez a jó szándékon túl erős és céltudatos akarat is kell. Ugyanis a társadalmi igény, elvárás nem a formális részvételben ölt testet, hanem a tevőlegesben, az teremt értéket, az formálja szocialista valóságunkat, Éppen ezért a szocialista demokrácia érvényesítése igen szorosan kötődik mindennapjaink gyakorlatához, annak az állapotnak tökéletes és folytonos megteremtéséhez, amelyben az állampolgárok közül belső szükségletből, meggyőződésből, egyre többen és gyakrabban közvetlenül is beleszólnak az országos politikába, s közreműködnek lakóterületük, üzemük, vagy szövetkezetük ügyeinek eldöntésében. VITÁZNI KELL azzal a bürokrata-technokrata felfogással, mely szerint a laikusok „okoskodása” csak fékezi, kuszálja a társadalmi-gazdasági tevékenységet, péLdául a városépítést, mivel — mondják — az építészek, a tervezők, diplomás, képzett emberek, foglalkozásukhoz értenek, hogyan meri azt fölülbírálni, kritizálni a „hozzá nem értő”? Lenin azt hirdette: a dolgozók teljes értékűen részt vehetnek a társadalom irányításában. Mint írta ... „az alkotók tízmillióinak esze valami hasonlíthatatlanul magasabb rendűt hoz létre, mint a legnagyszerűbb és a legzseniálisabb előrelátás.” Az épülő szocializmus társadalmában az alkotó ember tevékenységében rejlik a legfőbb lendítő erő. Eddigi eredményeink adják a bizonyságát annak, hogy azok vannak többségben, akik képesek önmaguk és a szű- kebb-tágabb közösség érdekei közötti összefüggést felismerni. A tanácstag közéleti szerepe abból a szempontból is vizsgálható, hogy miként képes jól tájékozódni közvetlen környezetében, ahol jelölték és megválasztották; az igények és kérések össztüzében hogyan tud összhangot teremteni az utca, a városrész és a város érdekei között, vagyis milyen körülmények között tud hatékonyan politizálni. Először is: arra kell törekednie, hogy ne hagyják magára választók segítsék munkájában. Más szavakkal: szélesedjen a közéletben részt vevők köre, amit a demokratikus fórumok elé vitt ügyek számának növekedése serkenthet, ha valóban érdemi beleszólást igényelnek. A párt XI. kongresszusának határozatában eképp fogalmazták meg e társadalmi követelményt: „Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok fűzzék még szorosabbra kapcsolataikat választóikkal, az üzemi, a munkahelyi kollektívákkal, legyenek a helyi közélet aktív részesei, a közérdek figyelembevételével teljesítsék választóik megbízását.” SOK EGYEZTETÉS, információcsere, mérlegelés előzi meg a tanácsi testületi döntéseket, határozatokat. Tudvalevő, hogy a döntésekben való részvétel kellő politikai tájékozottságot, az érdekekben való biztos eligazodást feltételez. A lakosság véleményének megismerésében és formálásában a tanácstagokkal együttműködő aktíváknak meghatározó szerepük lehet. Például a társadalmi munkák szervezésében, a tömegközlekedés javításában — és így tovább — nélkülözhetetlen a közéleti aktívák közreműködése. Sokra vagyunk képesek, ha összefogunk! S ez vezessen bennünket a jövőben is: többre és jobbra vállalkozva. BÁLINT GYULA A 60. évforduló tiszteletére A HVDSZ 25 éves A jubileumi ülés résztvevői dr. Szendéi Imrét hallgatják Eredmények és gondok a Bonyhádi Cipőgyárban Közép-amerikai csúcsértekezlet Hat közép-amerikai ország vezetőjének részvételével pénteken este a columbiai fővárosban csúcsértekezlet kezdődött. A harminc órásra tervezett tanácskozáson — amelynek fő témája a panamai—amerikai tárgyalások jelenlegi állásának értékelése és a kávé nemzetközi piaci árának stabilizálása — a vendéglátó Columbiát Lopez Michelsen elnök, Panamát Omar Torrijos Herrera kormányfő, Jamaicát Michael N. Manley miniszterelnök, Mexikót Jósé Lopez Portillo államfő, Venezuelát Carlos Andres Perez elnök, Costa Ricát pedig Daniel Oduber Quiros állam- és kormányfő képviseli. Jól tájékozott bogotai források szerint a panamai kormányfő, Omar Torrijos, • az ország és az Egyesült Államok között hamarosan megkötendő új szerződés főbb pontjairól tájékoztatja az értekezlet résztvevőit. A csúcson képviselt országok támogatják Panama küzdelmét. amelyet a csatorna fölötti szuverenitásáért vív. Vállalták - teljesítik A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállalták: a munkafegyelem javításával hatékonyabbá teszik a termelést, javítják a termékeik minőségét, a tervezettnél gyorsabb ütemben tesznek eleget — különösen a • Szovjetunióba irányuló — exportszállítási kötelezettségeiknek. Elkészült a gyár félévi eredményeinek összesítője. Ebből kitűnik: az első félévben 820 936 pár cipőt gyártottak. Ez az éves tervük 50,1 százalékát teszi ki. Az első félévben 500 ezer pár cipő szállítását irányozták elő szocialista országokba. Kétezer párral többet exportáltak, ez viszont azt jelenti, hogy éves tervük 60,2 százalékát teljesítették fél év alatt. Ez az eredmény azt mutatja: e területen is tartják magukat az ígéretükhöz. Hatvan százalékot vállaltak és ezt túlteljesítették, ezzel megteremtették azt az alapot, amely ahhoz szükséges, hogy december 20-ig a Szovjetunióba irányuló éves export-kötelezettségüknek eleget tesznek. Nem kis nehézségek közepette teljesítették a cipőgyáriak azt, amit vállaltak. Az első félévben rendkívül rossz volt az anyagellátásuk. A Simontornyai Bőrgyár által bemutatott új termékféleségből, a préselt polantik anyagból 1977. első félévére 195 000 pár szállítására kötött szerződést a cipőgyár. Akkor még nem tudták azt, ami csak később derült ki. E nagymennyiségű alapanyagot a bőrgyáriak csak úgy tudják szállítani, ha géppel festhetik. A bőrgyár be is szerzett erre a célra egy új gépet. Ennek üzemelését azonban tűzrendészeti okokból nem engedélyezték. A bőrgyáriak az anyagot kézzel voltak kénytelenek festeni. Ez nemcsak a szállításokat hátráltatta nagymértékben, hanem egy-egy színfélesé- (Folytatás a 2. oldalon) Emlékünnepség Hirosimában Todor Zsivkov a Szovjetunióba érkezett gendő lehetőséget adnak arra, hogy feladatainkat hiánytalanul el tudjuk látni. Módunk van tehát önálló, sajátos és hivatásunknak megfelelő munkára” — idézte bevezető szavaiban Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára a Szakszervezetek XIII. kongresszusán mondott szavait dr. Szendéi Imre. A szakszervezeteken belül a HVDSZ tagsága — nagyon sok és sajátos dolgozói réteget képvisel. Megtalálható közöttük a kéményseprő, az esztergályos, vagy a háztartási alkalmazott éppúgy, mint a mérnök, a közgazdász, vagy a jogász. Ennek ellenére kialakult egy olyan szervezeti hálózat, amely a teljes tagságot összefogja. Az ünnepi megemlékezés után huszonöt éve eredményes munkát végző szak- szervezeti tisztségviselőket tüntettek ki. Kiemelkedő munkájuk elismeréséül harminckét dolgozónak adtak át emléklapot. . Todor Zsivkov, a Bolgár KP Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Államtanács elnöke, az SZKP Központi Bizottságának meghívására, üdülésre a Szovjetunióba érkezett. I 9 Amit a gépek ma már egyre inkább kiszoritanak: a kovácshegesztés. (Riport a 3. old.) Az idén ünnepli megalakulásának huszonötödik évfordulóját a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete. Tegnap délelőtt Szekszárdon, a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ kistermében tartotta jubileumi emlékülését a HVDSZ Tolna megyei Szervezete. Az ülésen megjelent és az elnökségben helyet foglalt Kovács István, a HVDSZ központi vezetőség szervezési és káderosztályának vezetője. Szabó Lajos, a megyei pártbizottság politikai munkatársa és dr. Kelemen Sándor, a megyei tanács ipari osztályának vezetője. A huszonötödik évforduló tiszteletére rendezett ülésen dr. Szendéi Imre, a HVDSZ megyei bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Megemlékezésében beszélt a megalakulás óta eltelt időszakról, a HVDSZ azóta elért eredményeiről. „A szakszervezetek jogait törvények és rendeletek rögzítik, és általában eleHirosimában szombaton békenagygyűlésen emlékeztek meg a városra harminckét évvel ezelőtt ledobott, első amerikai atombomba áldozatairól. A nukleáris robbanás epicentrumának közelében elterülő békeparkban ötvenezren gyűltek össze, hogy felemeljék szavukat az atom- és hidrogénfegyverek eltiltásáért.
