Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-26 / 200. szám
1977. augusztus 26. Képújság 5 ■ n m mm. mm m ■'' IBB Ink Im k (Rt fill fPiPI Ihk ■HU. :mT*k w$ ' ' -mm ■kü Ml M* ■mm ■■!■ A propagandamunkáról A képen az úttörő honvédelmi verseny polgári védelmi állomását látjuk, ahol a gázálarc helyes felvételéből vizsgáznak a tanulók A szükségóvóhelyek típusai és elkészítésük módszerei A polgári védelem feladatainak eredményes végrehajtásában döntő szerep jut a cél megvalósítása érdekében kifejtett propagandamunkának. A polgári védelem propagandamunkának fő célkitűzése, hogy megfelelően tájékoztassuk a lakosságot az előttük álló főbb polgári védelmi feladatokról és egyben mozgósítsuk őket a feladatok megvalósítására. Propagandamunkánk akkor válik eredményessé, ha ezt nem kampányszerűen, hanem a mindennapi feladatainkba beilleszkedve, tervszerűen végezzük. Propagandamunkánk végzésénél arra kell törekednünk, hogy napirenden tartsuk és érvényre juttassuk mindazokat a polgári védelmi feladatokat, amelyek adott körülmények között jelentkeznek, amelyeket a felettes szerveink, a különböző pártós kormányhatározatok részünkre megszabnak. Propagandamunkánk végzésénél mindig törekedni kell arra, hogy az mindenki számára érthető, meggyőző legyen, Ugyanakkor tükrözze a kor sajátosságait, a helyi adottságokat, illetve a várható eseményeket. Minden egyes nagyobb feladat végrehajtását feltétlen előzze meg széles körű propagandatevékenység. Biztosítani kell, hogy az adott feladat végrehajtásában érintett személyék nagy érdeklődéssel, szakmai fel- készültséggel és teljes odaadással fogjanak hozzá a megvalósításához. Igen lényeges kérdés, hogy a kifejtett propagandamunkánk milyen hatékonysággal jár. Ez lemérhető az adott feladat végrehajtásának eredményességéből. Propagandamunkánk hatékonysága nagy mértékben növelhető, ha felhasználjuk a rendelkezésünkre álló eszközöket, propagandamódszereket. Vagyis egyszerre több A tűz ma már mindennapi életünk része, s az élet minden területén találkozhatunk kedvező és pusztító hatásával egyaránt. Káros tűzesetek legtöbbször gondatlanságból, figyelmetlenségből keletkeznek. Sok tüzet idézett már elő tiltott helyen történő dohányzás, világító eszközök (lámpa, gyertya) szabálytalan használata, olajos ruhák benzinben történő mosása, az ágyban való dohányzás, a nyitva felejtett gázcsapok, a gyermek meggondolatlan (játéka, és még lehetne sorolni a példákat. Tűz keletkezhet öngyulladás útján is, különösen a barnaszén, tőzegtelepek és a nedves takarmánykazlak hajlamosak erre szabálytalan tároláskor. A Moszkva melletti tőzegtűz eloltására hónapokon keresztül eredménytelennek bizonyult minden próbálkozás. Sok kárt okoztak már a természetben, erdőkben, mezőkön, búzatáblákon, településekben a villámcsapások által okozott tűzesetek. A háztartások sem mentesek a tűzesetektől. A legtöbb bajt az elektromos berendezések, háztartási gépek szabálytalan szerelése és használata okozza (a biztosítékot dróttal hidalják át, vagy hibás a kapcsoló a porszívónál, villany- vasalónál stb.). irányban, különböző módszerekkel segítsük elő az előttünk álló polgári védelmi feladatok megvalósítását. Külön szeretném kiemelni a különböző társadalmi, illetve együttműködő szervekkel való közös propaganda- munkának a jelentőségét. Propagandamunkánknak igen széles és gazdag területe van. így többek között: — a sajtót, rádiót televíziót és különböző kiállításokat bemutató gyakorlatokat, iskolai és egyéb propagandát. A televízió, a rádió az utóbbi időben egyre többet foglalkozik az ország lakosságát érintő polgári védelmi feladatok tájékoztatásával. Itt akkor tudunk eredményes munkát kifejteni, ha a különböző adások idejére minél több embert mozgósítunk. A másik igen fontos terület a sajtó által kifejtett propagandamunka. Itt elsősor. ban az üzemi és a megyei lapok tudnak nagy segítséget nyújtani a lakosság polgári védelmi tájékoztatásában, egy-egy helyi esemény propagálásában, illetve a kiemelkedő polgári védelmi munkát végzők népszerűsítésében. Ugyanakkor a parancsnokok és az alegységparancsnokok részére szinte nélkülözhetetlen a Polgári Védelem Országos Parancsnokság képes folyóirata, mely nagy segítséget nyújt a szakszolgálatok és önvédelem felkészítésében, az önképzésben. Igen gazdag választék áll már rendelkezésünkre a különböző polgári védelmi filmekből. Célszerű ezeket a filmeket a moziüzemi vállalattal koordinálva kísérő műsorként levetíteni. De ugyanakkor lehet a lakkosság által is „népszerű” filmnapokat szervezni a községben, főleg az amúgy is unalmas téli esték idején. Ahol a technikai eszközök ezt biztosítják, ott a különböző fontosabb polgári védelmi Tovább nőtt a tűzveszély a fűtőolaj, vezetékes és palackos gázok használatával. A kéménytisztítás elmulasztása kéménytűzhöz, tetőtűzhöz vezethet. Az iparosodás folytán egyre bonyolultabbá és veszélyesebbekké válnak az óriási ipartelepek, kőolaj-feldolgozók, a szerves vegyipar minden ága, de fokozottan tűzveszélyesek a szövő-fonó, textil- és ruhagyárak is. A veszély fokozódásával párhuzamosan fejlesztjük a tűzoltó erők számát és hatékonyságát, és ez a magyarázata annak, hogy a tűzesetek nem válnak katasztrófákká. A természet és az élet véletleneinél gyakrabban okozott tűzkatasztrófákat az emberi rosszakarat, a szándékosság. Moszkva városa 1812-ben, Hamburg 1944-ben vált a tűz martalékává, Drezda és Tokió 1945-ben. Hirosimában az atomfegyver fény- és hőhatása váltott ki területtüzet, Hamburgban 43 ezer, Drezdában 135 ezer fő pusztult el. Több mint hét hónap kellett a hullák romok alóli eltávolításához. Az említett városokra óriási mennyiségű gyújtóbombát szórtak. A kialakult területtűz és a tűzvihar leírhatatlan szenvedést, és felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott. A városok elleni gyújtó- bomba-támadásoknak az a feladatokról, főleg gyakorlatokról saját készítésű filmet lehet forgatni, amit aztán lehetőleg minél többször vetíteni lehet. Egy jól szervezett kiállítás is nagymértékben hozzájárul a lakosság polgári védelmi felkészítéséhez. A kiállításoknál arra kell törekedni, hogy az mindenki számára érthető legyen, újat mondjon, felkeltse a látogatók figyelmét és hogy minél többen megtekintsék. Nagy erkölcsi és pszichikai hatást tudunk kifejteni egy jól sikerült polgári védelmi gyakorlat bemutatásával. A lakosság ugyanis meggyőződhet a polgári védelmi erők felkészültségéről. Propagandamunkánk egyik legnagyobb területe a tanuló- ifjúság körében kifejtett tevékenység. Ennek igen nagy területe van, csak néhányat sorolok fel. — Pv. módszertani foglalkozás tartása a honvédelmi pedagógusok részére; — az iskolai honvédelmi napok segítése, ezen belül céja, hogy tömeges tüzet okozzanak, amely több tűzfészek egyesülése útján jön létre. A tömeges tüzek hét csoportba sorolhatók: — az egyik csoportba sorolt tüzeknél az égés frontja gyakran igen nagy sebességgel terjed, a széliránynak megfelelően. — a másodiknál a tüzek központja helyhez kötött, és az erős léghuzat minden oldalirányból odavonzza a levegőt. Ez a huzat kéményhatású, de óriási mértékben érvényesül úgy, hogy gyakorlatilag minden gyúlékony anyag elég az érintett területen. Ezeket nevezik tűzviharoknak, melyek pusztítóbbak az előbbieknél. • .Lakott területen kívül a tűz terjedésének gyorsasága a széltől is függ. A talajmenti szél a közeli éghető anyagok felé tereli a lángokat, növeli a szikrák számát, ezáltal a hatótávolságukat is. Városokban általában a tüzek terjedése kisebb méretekben függ az éghajlattól és az időjárástól, mint a lakatlan területeken. Több tényező határozza meg a tűz egyik épületről a másikra terjedését. A kezdeti fázis határozza meg a későbbi-fejlődés menetét, és a károk nagyságát. A terjedés különösen gyors lehet az éghető anyaggal burkolt folyosókon. A nem gyúlékony anyagból álló felületek hővezetőként szolgálhatnak a gyúlékony részek felé. A lefelé irányuló terjedés, amely lassúbb, mint a felfelé irányuló, általában akkor következik be, ha a padló és a födém teljesen átég, és a szikkifejtett propagandamunka; — iskolai pv-kabinet létrehozása; — pv-előadások tartása; — filmvetítések, vetélkedők. pv-versenyek szervezése; — úttörő pv-rajok, -szakaszok létrehozása stb. Természetesen nem merítettük ki ezzel propaganda- munkánk lehetőségeit. Még lehetne beszélni a különböző faliújságok, fotók, tablók, röpcédulák, hangosbemondók, polgári védelmi kirakatok, pv-sarkok, pv-klubok létrehozásáról, illetve ezek alkalmazásáról. Mindig azt a módszert kell alkalmazni, kiválasztani, amivel a legjobb eredményt tudjuk elérni, alkalmazkodva a helyi sajátosságokhoz. Propagandamunkánk akkor, csakis akkor lesz eredményes, ha rendszeresen elemezzük a végzett feladatokat, az elért eredményeket és folyamatosan megszabjuk az ezekből következő újabb feladatokat. rák lehullanak a soron következő emeletre. A tűz egyik épületről a másikra való terjedése általában úgy történik, hogy a tűz átfogja a soron következő épület felületét, főleg annak tetőzetét. A lángok és a szikrák áramlása, valamint a hősugárzás fokozza a tűz terjedését. A kipattanó szikrák a széltől függően még 100 méterre is átjátszhatják a tüzet, így az elsődleges tűz másodlagos tüzeket okozhat, ha nem alkalmaznak hatásos rendszabályokat. A városok tervezésekor és építésekor különböző tűzvédelmi rendszabályok foganatosíthatók. A városok 6—7 százalékos beépítettségi sűrűségénél a tüzek általában nem terjednek; a 7—20 százalékos beépítettségi sűrűségnél az egyedülálló tüzek továbbterjedhetnek; a 20 százaléknál sűrűbb beépítettségnél ösz- szeíüggő tüzek keletkezése vágható. Az épületek közötti tér- és távközök helyesen megválasztva ugyancsak csökkentik a tűz terjedésének valószínűségét. Igen fontos az építőanyagok helyes megválasztása, és a hatékony, jól felszerelt, felkészített tűzvédelmi szolgálat. Igen kevés az olyan anyag, épület, amelyben a tűz nem tehet kárt. Bármilyen építőanyagokat alkalmaztak is, az épületek belsejében mindenkor találhatók gyúlékony anyagok és berendezések. Ha a tűz kigyullad és elterjed, akkor még a legtűzállóbb anyagokat sem kíméli a keletkezett hő. Az acélgerendák meghajlanak, a fémburkolatok megolvadnak, deformálódnak, a beton és a kő széttöredezik, a habarcs elporlad stb. A lakosság életének az ellenség fegyvereinek pusztító hatása elleni megvédése a fegyveres küzdelemmel egyidős. A hadtörténelem tanulsága szerint a védelem eszközei és módszerei a támadófegyverekkel párhuzamosan fejlődik. A második világháború, valamint a koreai, vietnami és a közel-keleti háborúk tapasztalatai arra mutatnak, hogy a legkorszerűbb fegyverek pusztító hatásai ellen is lehet védekezni. A védekezés lehetőségeit, a pusztítás csökkentéseit nagyban befolyásolja az előzetes, célszerű felkészülés. Ellenségeink nem titkolják, hogy hadászati céljaik elérése érdekében felhasználni tervezik a korszerűsített hagyományos fegyvereket, és ezekkel együttesen az összes tömeg- pusztító eszközt. Céljuk a különböző fegyverek tömeges alkalmazásával társadalmunk gazdasági, politikai és ideológiai életét megbénítani. A rakéta-atomfegyverekkel és más tömegpusztító eszközökkel vívott háborúban a hátország döntő hadászati tényezővé válik. Éppen ezért napirenden kell tartani, és a lakosságot folyamatosan tájékoztatni mindazon intézkedések és rendszabályok megvalósításáról, amelyek az esetleges katasztrófa esetén biztosítják a túlélést, a gazdasági élet, a termelés folytatását, amelynek döntő tényezője a lakosság megóvá- ! sa. A kollektív védelmi formák között fontos helyet foglalnak el a helyi védelmet biztosító különböző típusú szükségóvóhelyek. Szükségóvóhelyeknek nevezzük a lakosság kollektív, helyi védelmét biztosító azon életvédelmi létesítményeket, melyek — a tömegpusztító fegyverek alkalmazása esetén — képesek bizonyos mértékű védelmet nyújtani a magifegyverek robbanása következtében létrejövő közvetlen hatások ellen. Az előbbi meghatározásból következik, hogy ezeket a létesítményeket főleg a meglévő adottságok (épület alatti pincék, föld alatti terek, épületen kívüli létesítmények) felhasználásával célszerű kiépíteni ott, ahol a lakosság védelme minősített (nagy védőképességű) óvóhelyekkel teljes mértékben nem biztosítható. Hangsúlyozzuk, hogy a szükségóvóhely megnevezés — mint fogalmi kategória — nem azt jelenti, hogy a létesítmények csak „szükségképpen” nyújtanak védelmet a benntartózkodók számára, hanem az esetek nagyobb részéiben azt jelenti, hogy a nukleáris robbanás epicentrumától aránylag kis távolságnál ezek az óvóhelyek is kielégítő biztonságot nyújtanak, kiépítésük viszonylag rövid idő alatt megvalósítható, és a védelem Dombóvár város és környéke polgári védelmi parancsnoksága összevont értekezletet tartott, mely értekezleten felhívás hangzott el a város és környéke oktatóbázisának megépítése érdekében. Kocsola község és üzemi polgári védelmi szervezete a felhívást magáévá tette és úgy határozott, hogy a rendelkezésre álló személyi és technikai eszközökkel segíti a polgári védelmi bázis megépítését. Vállalta a községi polgári védelmi törzs, hogy személyenként egy munkanapot teljesítünk fizikai munkával az oktatóbázis építkezésén. Konkrét munkánkon keresztül kívánunk hozzájárulni a polgári védelmi feladatok magasabb szinten való ellátá- I sához. szempontjából — az egyes meghatározott területeken — csak ilyen létesítmények szükségesek. A szükségóvóhelyeket telepítésük szerint két csoportra osztjuk: — épület alatti és — épületen kívüli szükség- óvóhelyekre. Épület alatti szükségóvóhelyek: Az épület alatt kialakított szükségóvóhely egy bizonyos meghatározott léglökéshullám nyomása elleni védelmen felül biztonságot nyújt: — az óvóhely felett lévő épület összeomlásakor, az óvóhely födémére jutó törmelékből adódó terhelés ellen; — a radioaktív kiszóródás hatása ellen olymértékben, hogy a tartózkodóterekben egy század részére csökkenti a maradó radioaktív sugárzás értékét és — a biológiai és vegyi harc- anyagok hatása ellen is védelmet nyújt. A szükségóvóhelyek kijelölése (létesítése) előtt meg kell vizsgálni, hogy milyen veszélyt jelentő létesítmények vannak közelében. Ezért nem, telepíthető: — tjjZjv' és robbanásveszélyes létesítmények közvetlen közelében; — gyúlékony anyagok, robbanóanyagok tárolóitól 50 m távolságon belül; — mérgező anyagokat előállító, felhasználó üzemtől, ilyen anyagokat tartalmazó tárolóktól és gáztárolóktól 100 méter távolságon belül. Az épület alatti pincék kiválasztása szempontjából az egyik alapvető műszaki előfeltételt a pincék feletti födémek óvóhely céljára való alkalmassága jelenti. A lakóépületek pincefödéméi általában kis teherbírá- súak, ezért sok esetben a födém megerősítésére is sor kerülhet. A szükségóvóhely kiépítésére, illetve megerősítésére alkalmas födémtípusok: — az acélgerendák közötti (min. 12 cm vastag) égetett tömör téglaboltozat; — acélgerendák közötti vasbeton lemeztfödém; — vasbeton lemezfödém; — alul és felül bordás vasbeton födém; — félköríves téglából, vagy kőből épült dongaboltozat. A rendelkezésre álló pinceterekből azt kell kiválasztani, amelyik a felsorolt födémtípusok valamelyikével rendelkezik. A födémmegerősítés igénye az épület magasságától függ. Az 5 m fesztávolságot meghaladó födémek megerősítése célszerűtlen, de az egy-két szintes házaknál — esetleg — megerősítés nélkül is megfelelő. Az óvóhely védőképességét erősen befolyásolja az, hogy annak födémé mennyire emelkedik ki az épület járdaszinthez viszonyítva, ezért legalkalmasabb az a pincetér, melynek födémé egy magas-' ságban van a járdaszinttel. Üzemi polgári védelmi parancsnokságunk, illetve a tsz vezetősége vállalja, hogy a bázis építéséhez gépi munka elvégzésével járul hozzá. Megítélésünk szerint az új oktatóbázis megépítése nagyban fogja szolgálni községi és üzemi polgári védelmi szervezetünk parancsnoki állományának felkészítését az eredményesebb polgári védelmi feladatok ellátásáról. Vállalásunkat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tettük meg. Bízva abban, hogy eddig végzett polgári védelmi feladatainkat további eredményes munka fogja követni. Bárdosi Sándor tanácselnök SELYEM ISTVÁN A tűz mindig valami megmagyarázhatatlan, lenyű- göző hatással volt az emberre, s e hatás alól ma sem tudja kivonni magát. Nagyon hosszú időnek kellett eltelnie, hogy az ember a maga szolgálatába állíthatta a tüzet. Csatlakozás a felhíváshoz Tüzek, tűzkatasztrófák
