Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-25 / 199. szám
4 KÉPÚJSÁG 1977 augusztus 25.. Az orosz nyelv Kirgiziában valamennyi iskola programjában szerepel. A köztársaság teljes mértékben el van látva szakképzett tanárokkal, tankönyvekkel, szótárakkal. A nem orosz környezetben nevelkedett gyerekek számára előkészitő osztályok működnek. A leendő orosznyelv- és -irodalom-tanárok a köztársaság négy főiskoláján vagy az ország más főiskoláin tanulhatnak. Egyébként a kirgiz főiskolások 23 szovjet város 52 felsőfokú tanintézetében tanulnak. Hogyan volna ez lehetséges az orosz nyelv tudása nélkül? <Mermekrajzi$kol4k A művészeti szakköröknek mindig is gazdag hagyományai voltak Lengyelországban, tömegessé azonban csak a kultúrházak hálózatának kiépítésével váltak. Ma már minden városban van ilyen intézmény, sőt egyes városok gyermekgalériákat is tartanak fenn. Az ismert szakkörök egyike a Broniewski nevét ötven éve hozták létre Szekszárdon a hivatásos tűzoltóságot. Ma már természetes, hogy tűz vagy más káreset alkalmával tárcsázzuk a 005-ös számot és megjelenik a tűzoltóság piros autója. De mi volt fél évszázaddal korábban? önkéntes tűzoltóegyesület 1873-tól működött a város területén. Sok tüzet oltottak el, még többet előztek meg. A települések fejlődése azonban törvényszerűen vetette fel az állandó tűzoltóügyelet, a gyorsan riasztható, szakképzett tűzoltók biztosításának igényét. Már az 1888-ban megjelent belügyminiszteri rendelet utalt arra, hogy ahol lehet, az önkéntesek mellett fizetett „tűzőrséget” szervezzenek. Ezt az igényt az 1925-ben kiadott belügyminiszteri rendelkezés már konkrétan tartalmazta, a törvényhatósági joggal felruházott városokban hivatásos tűzoltóság szervezését követelve meg. A végrehajtás késett és — mint annyiszor, most is — két nagy tűz adta meg a végső lökést a végrehajtáshoz. A belvárosi templom 1925. október 21- én égett le. Az esetnek nagy visszhangja volt az egész megyében. Még csupaszon álltak a belvárosi templom falai, az október 21-i tűz nyomai ott éktelenkedtek a város főterén, máris újabb tűzkataszt- rófa rendítette meg a lakosságot. 1925. december 8- án éjjel kigyulladt a Pir- nitzer- (mai Otthon) áruház Most már olyan személyek is sürgették a tűzoltóság létrehozását, akikre odafigyeltek, mert szavuk, tekintélyük volt. A város képviselő testületé az 1925. december 12-én megtartott közgyűlésén határozatot hozott 9 főből álló hivatásos tűzoltóság létrehozására, 1926. január 1-i hatállyal. A végrehajtásra azonban csak 1927. január 1-én kerül sor. A határozattal ellentétben 3 személyt állítottak be. A létszámot 1928. május 1-én egészítették ki. Parancsnokot is neveztek ki Duzs Sámuel személyében. A városháza földszintjén kaptak egy szobát, de telefonjuk nem volt, az ugyanitt székelő rendőrökhöz érkezett a jelzés. Minden 5. szolgálati nap után járt egy szabadnap. Mindenre igénybe vették a tűzoltókat. Helypénzt szedtek, bevásároltak a polgármester feleségének. Este ügyeletet adtak a rendezvényeken. A városnak három pár lova volt, ebből egyik a „tűz- soros” szolgálatot látott el. A fogatos az istállóban aludt. Riasztás esetén a lovakat befogták a kocsifecskendőbe és így vonultak. 1939-ben Schneider Elemér bankigazgató adott egy Chrysler gyártmányú személyautót a tűzoltóságnak. Ezt alakították át motorfecskendő szállítására. Víz- szállításra egy Berliet öntözőautó állt rendelkezésre. A város nyilas polgármestere ebben vitte Nyugatra 1944. november 27-én a város iratait. A felszabadulás első napjaiban tűzoltóink már ismét szolgálatot láttak el. A koalíciós képviselőtestület — nagy vita után — a kommunista párt javaslatára Könyves Zoltánt nevezte ki parancsnoknak. Vonulószerük nem volt, így 1946-ban egy Weeppen kistehergép- kocsit vásároltak. A tűzoltóság államosításáról szóló 5090/1947. sz. korm. viselő kultúrház képzőművészeti szakköre. Aniela Mu- szynska és Halina Niemczy- cowia vezetésével közel 100 iskolás és óvodás korú gyermek fejleszti itt tovább tehetségét. A szakkör tagjai már több sikerrel dicsekedhetnek: idén az UNESCO versenyén, Tokióban arany- és ezüstérmet szereztek. Ady-kiadványok Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából a Corvina Kiadónál szeptemberben Ady-minikönyv jelenik meg, amely a „párizsi korszak” talán világszerte legismertebb költeményének, a „Párizsban járt az ősinek 13 különböző nyelvű fordítását tartalmazza, kiváló fordítók tolmácsolásában. A kötetet magyar képzőművészek Ady-portréi illusztrálják. ÉHflliikiiiiiK’ f fii könyv Csaknem húsz esztendeje már, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban rendszeresen megrendezik a könyv hetét. Ez nem csupán a szépirodalom ünnepe, az alkalomra gazdag választékban jelennek meg a szakkönyvek is. Az NDK a könyvkiadást tekintve a világ élvonalában halad: 1966- ban például 5310 könyv jelent meg a különféle kiadók gondozásában, összesen 105 millió példányszámban. A kiadott művek közül 944 szépirodalmi, 504 műszaki, 467 pedig gyermek- és ifjúsági könyv volt. Tavaly már 6000 könyveim jelezte a könyvikiadás fejlődését, az összpéldányszám pedig 145 millióra emelkedett. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ország minden polgárára 8—9 könyv jutott. Jelentős az NDK kiadóvállalatainak nemzetközi együttműködése is. 60 külföldi kiadóval több mint 250 közös kiadványt tettek közzé az elmúlt esztendőben. HÍVÓSZÁMUNK: rendelet május 1-én lépett hatályba. Szekszárdon június 1-én már állami tűzoltóság működött. A parancsnokot, Katrus Ferencet a belügyminiszter nevezte ki megyei hatáskörrel. Később külön megyei parancsnokság alakult. A tűzoltóság fejlődése — a gátló körülmények ellenére — ugrásszerű volt. Hatósági jogkört kapott. Jelenlegi feladatai közé tartozik a tűzvédelmet érintő csaknem valamennyi ügy intézése is. Fél évszázados jubileumukat munkával ünnepük. A megye lakóinak felvilágosítása érdekében 27-én kiállítást nyitnak Szekszárdon, a Babits művelődési központban, ezenkívül tűzvédelmi vetélkedőket, sport- versenyeket szerveznek. Szerények, mint elődeik. Igényük csupán annyi: a tűzvédelmi szabályok megtartásával előzzük meg a tűzeseteket! Ha mégis tűz vagy más baj keletkezik, azonnal értesítést várnak, legjobb tudásuk szerint segítenek, mint ahogy azt az elmúlt 50 év alatt tették. Szovjet folyóiratokból A Fáklya augusztus 28-án megjelenő 16. számában a többi között két cikkben Uszty-Ilimsak neve szerepel. Az egyik riport a cellulózkombinát építésének legújabb eseményeiről szól, a másik pedig a szabadságra és orvosi ellenőrzésre hazalátogató munkásokat szólaltatja meg. A Déli Kaukázusi Front, hadosztály törzsének védelmét Ágoston Ignác alakulata biztosította. Egykori harcostársa, a szovjethatalom megteremtésében fegyveresen segítő internacionalistákról, a „vörös magyarokról” emlékezik. A legújabb lapban már az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületeiről is megtudhatunk egyet s mást. A tudományos rovat hasábjain megemlékezést olvashatunk az első szovjet rakéta tervezőjéről, Fridrich Cander- ről, születésének 90. évfordulója alkalmából És mégis eljutunk a Marsra címmel. Az idén Moszkvában megrendezett III. nemzetközi balettverseny győztesével, ifjabb Harangozó Gyulával interjút készített a lap riportere. Leningrad Puskinról elnevezett negyedében részben helyreállították már a cári rezidencia egy részét képező Katalin-palotát. A képriport bemutatja a XVIII. század elején Bartolomes Rastrelli tervei alapján készített épületet, valamint számos freskót és szobrot. A Fáklya mellékletet is megjelentetett az olvasók kérésére. Ebben az elmúlt évek mintegy 150 nyelvleckéjéből közöl válogatást a lap. Az új leckék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eseményeihez és Lenin nevéhez kapcsolódnak. A szeptember 11-én megjelenő 17. szám az új tanév kezdésével foglakozik, egy kisiskolásokról szóló képes riportjában. Ugyancsak a tanévkezdéshez kapcsolódó riport vezet el a moszkvai 30-as számú iskolába, ahol a gyerekek érdekes kiállítást rendeztek az iskola évfordulója és az egykor itt végzettek ünnepélyes találkozója alkalmából. A „Testvérmegyék — testvérvárosok” sorozat főszereplői Kaposvár és Kalinyin. A Somogy megyeiek és a Kalinyin területiek barátságáról szóló, több cikkből álló összeállítás bemutatja a textilipari dolgozók kapcsolatait, a küldöttségek cseréjét. Színes fényképek és szöveg mutatja be a moszkvai ifjúsági stúdiószínház sokoldalú munkáját. Divatösszeállítást ismertet meg a szovjet nők hajviselete avatott mestereivel, a fodrászokkal; a mellékelt színes fényképek a Moszkvában je- • lenleg legdivatosabb frizuravonalakat ábrázolják. Történelmi dokumentumok, valamint korabeli fotók elevenítik fel a Szovjetunió legújabb, szeptemberi számában a világ első szocialista állama megszületésének történelmi pillanatait. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából több cikket olvashatunk a forradalom eredményeiről. A szocialista világrendszer kialakulásán, megerősödésén át lépésről lépésre nyomon követhetjük a szocializmus győzelmét, a kommunista építő munka legjelentősebb állomásait napjainkig. A legújabb szám a többi között tartalmazza Mihail Kalinyin 1922-ben a vi- I lág népeihez intézett békefelhívását, jóslatokat és értékeléseket politikusoktól és államférfiaktól, jeles közéleti személyiségektől. Több idézetet olvashatunk Lenintől: a jelenlegi szovjet külpolitikáról Leonyid Brezsnyev beszédeiből, nyilatkozataiból részleteket közöl a lap. Mi lett volna, ha nincs Október? — teszi fel a kérdést Vagyim Zaglagyin professzor, s mindjárt meg is adja rá a feleletet az Október és szocializmus című írásában. Riportot olvashatunk a sok millió iskolázott, műszakilag képzett szakemberek közül hat olyan munkásról, akik a Vörös Proletár Gyárban egy brigádban dolgoznak. A Szántóvetők nemzetsége című riport egy földművescsalád történetével ismertet meg. Az úszó jégtáblára telepített tudományos állomásról, a víz alatti vulkánokról, a mes- séges legelőkről az Erről-ar- ról rovatból értesülhetünk. A Szovjetunió című folyóirat mellékletében a többi között bemutatkoznak a magyar és leningrádi színészhallgatók, egy másik cikk pedig egy évezred pénzeit vonultatja fel Rudabányáról. A 9. szám közli a középiskolások számára immár hagyományosan megrendezésre kerülő „Ki tud többet a Szovjetunióból a Szovjetunióról” című vetélkedősorozat verseny- felhívását. LÁNYOK ASSZONYOK Raffai Sarolta írónő, a magyar országgyűlés alelnöke a Szovjetunió alkotmánytervezetéről ír A magam nevében címmel. A nő és a szocializmus címmel részletes cikket olvashattunk a júniusban Moszkvában megtartott nemzetközi találkozóról. A nemzetközi fórum munkájáról nyilatkozott a lap szerkesztőségének Erdei Lász- lóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, a magyar nőküldöttség vezetője. Ódon minaretek, modern épületek, szökőkutak, horgonyzó hajók, fúrótornyok; ez Baku. Az Azerbajdzsáni Kom- szomol 50 éve nevet viselő Bakui Villamosgépgyár dolgozói közé látogató riporter A termelés gazdái című Írásában bemutatja Nyinát, Haki- mát, Fatimát és még másokat. A Tanácsköztársaság munkaügyi népbiztosára, Bokányi Dezsőre emlékezik egy cikk a lap legújabb számában. A Szovjetunióban tanuló magyar ösztöndíjasokról az olvasók kérésére közöl cikket a Lányok Asszonyok. Nemcsak Hári Juditot és Török Tímeát mutatja be, hanem a gyermekorvosnak készülő, és most már hatodéves Budai Évát is. A magyar női tőrözőkről olvashatunk a többi közt a szeptemberi lapban, amely közli az Éva magazin 1977. 2. számában meghirdetett Egytől háromig rejtvénypályázat nyerteseinek nevét. A Lányok Asszonyok mellékletében a kenguruzsebes és T vonalú pulóverek kötési mintáival s a hímzett virágos faliképek, abroszok elkészítési módjával ismerkedhet meg még az olvasó. SZOVJET IRODALOM Lírikus hangsúlyt kap a Szovjet Irodalom legújabb, szeptemberben megjelenő száma. Zulfijev Dzsavaharlal Nehru-díjas üzbég költőnek Szivárvány című versciklusából közöl néhányat a lap. A Vízesés és az Emlékezést sorai költője 1976-ban Lenin-dí- jat kapott. Versciklusából Tamkó Sirató Károly kiváló f ordításában kapjuk meg a- jövőről alkotott meghitt, őszinte véleményét, a mindig bizakodó ember hitét Jelenünk — népek ünnepe A munkának illő a bére Szép és derült mai világunk De a holnap embere még vígabban kacag az égre! — írja. A munkások költőjének, Valentyin Szorokinnak két legutóbbi kötetéből ad Ízelítőt egy másik válogatás. Az egyik a Szomorú nyírfák, a másik: pedig Az úszó Mars címet viseli. A verseket és az elbeszélő költeményt a többi között Weöres Sándor, Hajnal Anna, Ágh István és Garai Gábor ültette át magyar nyelvre. Ismét jelentkezik a folyóirat kétnyelvű rovata, amely Viktor Tyelpupor egyik elbeszélését és Mihail Duogyin Kovács Margitról szóló versét közli. A többi között interjút olvashatunk a folyóiratban a szovjetunióbeli külföldi könyvkiadásról. Ehhez a témához kapcsolódott az a másik cikk is, amely a nemzetközi irodalmi életet, a kortársi világirodalmat tekinti át. A több mint fél évszázados Molodaja Gvargyija és a Móra Könyvkiadó kapcsolatáról, az idei magyar vonatkozású kiadási tervekről olvashatunk még a Szovjet Irodalom hasábjain. szputnyik A Sputnyi'k 1977. szeptemberi számában több cikk szolgálja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának előkészítését. A Szovjetunió új alkotmánytervezete vitájának ismertetésére is nagy teret szentel a sajtó. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma a hesinki záróokmány aláírása óta mintegy 40 százalékkal növekedett: 1976-ban 56,8 milliárd rubel értékű forgalmat bonyolítottak le. A Mindenki számára előnyös című írás a szovjet-nyugati kereskedelemről szól. Napjainkban több mint 10 millió külföldi munkás tartózkodik Nyugat-Európa országaiban abban a reményben, hogy munkát kapnak. Ezeknek a munkaerő-tartalékoknak többsége görög, török, spanyol, olasz nemzetiségű, vagy Afrika gyermeke. A társadalmi létra legalsó fokát „elfoglaló” vendégmunkások hatalmas profitot hoznak a vállalkozóik és az államok „konyhájára”. Csak Nyugat- Németországban évente 1 milliárd márkát takarítanak így meg — olvashatjuk a legújabb Szputnyiikban. A rénszarvasok legelőjét, a vadászok igazi paradicsomát a XViHIiI. században egy Du- nyin nevű vadász fedezte fel. Később róla nevezték el az itt felépült várost, amely a világ egyik legnagyobb félszigetén, a Fajmiron található. Cikket olvashatunk még a többi között a Balti-tenger szennyezettségéről, a sakkozás történetéről, valamint a Ze- ravsani hegyhát égik csodájáról, a muzsikáló tóról. A tengerszint felett mintegy 4000 méteres magasságban elterülő Kuli-álló, másképpen Echo nevű tó a madarak énekét, a vízbe hulló kövek csobbaná- sát veri vissza dallamos akkordokkal. Mtoilos kaldodosiMp Az orosz nyelv Kirgiziában A tűzoltók jubileuma