Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-25 / 199. szám

XXVII. évfolyam, 199. szám ARA: 0,8« Ft 1977. augusztus 25.. csütörtök Mai számunkból ÍGY LÁTTÁM A SZOVJETUNIÓT (3. old.) A TŰZOLTÓK JUBILEUMA (4. old.) ÜTTÖRÖK, KISDOBOSOK (5. old.) < - L*‘ßm ATOMERÖMÜ­ÉPÍTKEZES (3. old.) Adminisztráció, adminisztrátorok NEM IGAZSÁGOS, hogy immár hosszú idő óta az ad­minisztrációról mindig csak az kerül szóba, hogy túlzott, és lassítja az ügyek menetét, sok bosszúságot okozva az állampolgároknak. Arról sem szabadna elfeledkezni ugyanis, hogy a túlzott adminisztrációtól, a haszontalan bürokráciától azok is szenvednek, akik ellátják az ügy­vitelt. lAzt is illő lenne már észrevenni, hogy például sok he­lyen milyen lehetetlen munkakörülmények között dol­goznak az ügyvitel munkásai a túlzsúfolt irodákban, hogy a kereskedelmi és termelő vállalatoknál (hogy ezúttal csak a vállalati gazdálkodás körében maradjunk, nem bolygatva a közigazgatást) egy-egy számviteli zárlat ide­jén milyen mérhetetlenül sok a túlóra, és évek óta egyre több, sőt: sok helyen már annyi, hogy nem tudják kifi­zetni, lecsúsztatni, mert nincs rá keret, illetve idő. (Amikor tehát társadalmi programmá vált, hogy csök­kentsük az adminisztrációt, legalább a felesleges teen­dők kiszűrésével, akkor ennek — ha hisszük, ha nem — éppen azok örültek a legjobban, akikről pedig többnyire hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy esetleg ők, saját maguk, tehát az adminisztrátorok, ügyintézők találják ki azt a rengetegféle előírást, ami azután mindenkit hát­ráltat és bosszant a munkájában. Az adminisztrációs feladatok növekedése, jórészt ab­ból adódik, —és elkerülhetetlenül —, hogy növekszik a gazdaság, s az egyre nagyobb termelést és forgalmat számba kell venni, irányítani, értékelni, szabályozni kell — s ez egyre nagyobb munka. Mintegy a szükséges, elkerülhetetlenül növekvő feladatok „hátán” vagy in­kább „leple” alatt azonban — s ezt ma már senki sem vitatja — a felesleges teendők sora is bekerül a vállalati ügyvitelbe: a számvitelbe, statisztikába, a pénzügyek stb. lebonyolításába. Ezeket a felesleges ügyviteli teendőket kellene tehát kiszűrni, ezektől megszabadulni, s akkor tüstént gyorsulhatna az ügymenet, lélegzethez juthatná­nak az adminisztrátorok. EZZEL A PROGRAMMAL ma már mindenki egyet­ért. Tavaly az adminisztratív létszámzárlat is segített, persze ennek az „egyetértésnek” a kialakulásában. Leg­újabban viszont a vita már azon folyik, hogy ki csök­kentse az ügyviteli feladatokat? A főhatóságok — Pénz­ügyminisztérium, a KSH, az MNiB — az utóbbi másfél évben már lényeges egyszerűsítésekre tettek intézkedé­seket, felmentve a vállalatokat egy sor kimutatás és je­lentés készítése alól. Változatlanul sok adminisztrációs feladatot adnak vi­szont a vállalatoknak a helyi és az országos hatóságok, társadalmi és politikai szervek, rengeteg kimutatást, je­lentést kérve a gyáraktól, E körben fordul elő a legtöbb úgynevezett „vadstatisztika” is, tehát az olyan kimutatás kérés, ami nem is lenne kötelező a vállalat számára, és a kimutatást kérőnek nincs rá KSH-engedélye, a vállalat azonban többnyire mégis válaszol a megkeresésre, mert esetleg nem akar rossz viszonyba kerülni a kimutatás „megrendelőjével”, az adott hivatallal vagy szervezettel. Végül azonban — el kell ismerni — a vállalatok saját maguknak is rengeteg felesleges munkát adnak. Nagyon sok helyen például a havidíjas munkavállalók havonta kétszer kapnak fizetést. Ha egyszer kapnának, az ezzel kapcsolatos munka éppen a felére csökkenne. Vagy: je­lenleg például a legtöbb helyen a fuvarleveleket két-há- rom osztály is „ügykezeli”, ezt elég lenne csak az egyik­re, például, célszerűen a szállítási osztályra bízni, s ez, időszakonként, egyetlen adattal informálhatná a többit. Azután teljesen felesleges ma már a 200 forint alatti fogyóeszközöket — a kalapácsot, osavarhúzót, dörzspa­pírt, villanykörtét stb. — munkahelyenként tételesen el­könyvelni, amikor ezt egy összegben, egyetlen tételként is elszámolhatnák. Több tízezer könyvelési tétel, egyez­tetés, hibalehetőség stb. kerülne ki ezzel a vállalati szám­viteli munkából. Vagy például miért kell a rendszeresen ismétlődő költ­ségeket — napidíj, szállásdíj, utazási költség — ugyan­csak mindig tételesen elkönyvelni, elég lenne mindenütt átalányt számolni. SE SZERI, SE SZÁMA az ilyen apróbb-cseprőbb ész- szerűsítési lehetőségeknek a mai vállalati gyakorlatban. E néhány példa is igazolja, hogy ebben a programban is igaz a szólás, miszerint segíts magadon ... GERENCSÉR FERENC Kitüntetés műemlékvédelemért A műemléki albizottsá­gok Sopronban tartják IX. országos értekezletüket. Ez • alkalomból az építésügyi és városfejlesztési . miniszter „Magyar Műemlékvédele­mért” elnevezésű miniszteri kitüntetéseket adományo­zott. Kiemelkedő műemlékvé­delmi munkájának elisme­réseként e kitüntetésben ré­szesült dr. Gyugyi János, a Tolna megyei pártbizottság titkára. Púja Frigyes hazaérkezett Szerdán hazaérkezett Pú­ja Frigyes külügyminiszter, aki Ho Dam miniszterelnök­helyettes, külügyminiszter meghívására hivatalos, ba­ráti látogatáson járt a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaságban, előzőleg pe­dig a Mongol Népköztársa­ságban, ahova a kormány hívta meg hivatalos, baráti látogatásra. Púja Frigyest a Ferihegyi repülőtéren Rácz Pál kül- ügyminisztériumi állam­titkár fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió, B. Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete és O. Szang Kvon, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. Látogatás Kronstadtban A barátságfesztivál eseményei iLeningrád, Deregán Gábor és Pék Miklós, az MTI kikül­dött tudósítói jelentik: A M. szovjet—magyar ifjú­sági barátságfesztivái küldöt­teinek egy csoportja szerdán szárnyashajóval a Kotlin-szi- geti Kronstadtba látogatott. A hajóúton a haditengeré­szet veteránjai Kronslad, \u- ros történelméről és a szovjet hadiflotta fejlődésének állo­másairól tájékoztatták vendé­geiket. A szovjet és magyar küldöt­tek a délelőttöt városnézéssel töltötték, Találkoztak a krons- tadti bázis komszomolistáival, hadihajókat tekintettek meg, és a helyőrség kultúrműsorá­ban gyönyörködtek. A magyar küldöttség Le- ningrádban maradt tagjai a városi katonai körzet néhány alakulatát keresték fel. A délutáni órákban a „La­doga” filmszínházban a fiata­lok a szovjet és magyar kül­döttség veteránjaival talál­koztak. Este a piszkarjovói te­metőben rótták le kegyeletü­ket a 900 napos ostrom áldo­zatainak emléke előtt. Hat gép helyett Uj tekercselöautomatát helyeztek üzembe a napokban a BHG Hiradástechnikai Vállalat 4. számú gyáregységében, Szekszárdon. A berendezés az itt készülő crossbar-telefon­központok behúzótekercseit készíti, hatszor gyorsabban, mint hagyományos társai. Ez a második ilyen tizenkét or­sós tekercselőautomata, ami termelékenyebbé teszi a munkát a szekszárdi gyárban. A tervidőszak végéig még hármat kap a gyáregység. Fotó: Sz. L. A megyei tanács vb tárgyalta H lllépbolt a lakosságért Azon kívül, hogy tegnap délelőtt tartott ülésén a Tol­na megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága megkezdte a szep­tember 29-re összehívandó megyei tanácsülés előkészíté­sét, a Népbolt Vállalat igaz­gatójának. Greif Antalnak beszámolója alapján megtár­gyalta a lakosság áruellátá­sának alakulását, majd azt a két jelentést, mely az 1977. évi fejlesztési alap és költ­ségvetés első félévi teljesí­téséről. továbbá a tanácsi vállalatok forgóeszköz-, il­letve készletgazdálkodásáról adott számot. A lakosság áruellátását érintő napirend vitájában részt vett a Belke­reskedelmi Minisztérium képviseletében Tóth Lenke, a ruházati főosztály osztály­vezető-helyettese is. Mint tudjuk, az 1950-ben alakult Tolna megyei Nép­bolt Vállalat Szekszárdon, Bonyhádon, Pakson, Dombó­váron. Tolnán és Nagymá- nyokon lejt ki kereskedelmi tevékenységet. Működési te­rületén a lakossági ellátást 90. zömmel kis alapterületű üzlet szolgálja, s az elapró­zott bolthálózat mellett kor­szerű áruházakkal is rendel- . kezik. melyekben színvonalas vásárlási körülményeket ké­pes biztosítani. A vállalat hálózatfejlesztési terveiben lovábbi nagy alapterületű üzletek, áruházak létesítése is szerepel, így biztosítottnak látszik az, hogy a Népbolt folyamatosan javuló szinten látja el jövőben feladatait. Ez utóbbira szükség is van. Lakosságunk körülbelül egy- harmadát látja el a vállalat bolthálózata, mely 1976-ban — amikor a ruházati cikkek forgalma erőteljesen lecsök­kent a készlet és választék szegénysége miatt — 946 mil­lió forintos forgalmat bo­nyolított le. Ez az összeg a megyei kiskereskedelmi for­galomnak 21,7 százaléka. A Népbolt Vállalat alapve­tő feladatának tartotta a ki­egyensúlyozott áruellátást, ezért eszközölte beszerzéseit döntően kijelölt szállítóktól, melyekkel együttműködési megállpodást is kötött a zök- kenőmentesebb áruellátásért. A beszámolási időszakban a Népbolt Vállalat bolthálózata élelmiszerekből és élvezeti cikkekből megfelelő áruellá­tást biztosított lakosságunk egyharmadának, noha egyes termékekből — édesipari áruik, déligyümölcs, sör, §tb. — önhibáján kívül nem si­került kielégíteni a keresle­tet. Az élelmiszer-forgalom egyébként 235 milliót tett ki az elmúlt évben, míg a ru­házati forgalom 3,7 százalék­kal volt kevesebb az 1975. évinél. Archív képünk a Népbolt Dombóváron épült új élelmiszer-áruházát ábrázolja Ez év első felében viszont már dinamikusan emelkedett a forgalom, s javult a válla­lat gazdálkodásának haté­konysága is. Az első félévre tervezett 11,8 millióval szem­ben 13 millió nyereséget ért el a Népbolt. A tervezettnél 7 százalékkal többet. A vállalat az apró korsze­rűsítések mellett bővítette és átalakította Bonyhádon a 2. sz. élelmiszerboltot; kialakí­tott egy férfi-fiú és egy női- leányka ruházati boltot; Szekszárdon az önkiszolgáló játékszaküzletet, Tolnán ön- kiszolgáló cipőboltot nyitott; Hófehérke szaküzletet létesí­tett a megyeszékhelyen a csecsemő- és gyermekruhá­zati cikk ellátás színvonalá­nak javítására, míg a hűtött, mirelit termékek értékesítésé­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom