Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-25 / 199. szám
XXVII. évfolyam, 199. szám ARA: 0,8« Ft 1977. augusztus 25.. csütörtök Mai számunkból ÍGY LÁTTÁM A SZOVJETUNIÓT (3. old.) A TŰZOLTÓK JUBILEUMA (4. old.) ÜTTÖRÖK, KISDOBOSOK (5. old.) < - L*‘ßm ATOMERÖMÜÉPÍTKEZES (3. old.) Adminisztráció, adminisztrátorok NEM IGAZSÁGOS, hogy immár hosszú idő óta az adminisztrációról mindig csak az kerül szóba, hogy túlzott, és lassítja az ügyek menetét, sok bosszúságot okozva az állampolgároknak. Arról sem szabadna elfeledkezni ugyanis, hogy a túlzott adminisztrációtól, a haszontalan bürokráciától azok is szenvednek, akik ellátják az ügyvitelt. lAzt is illő lenne már észrevenni, hogy például sok helyen milyen lehetetlen munkakörülmények között dolgoznak az ügyvitel munkásai a túlzsúfolt irodákban, hogy a kereskedelmi és termelő vállalatoknál (hogy ezúttal csak a vállalati gazdálkodás körében maradjunk, nem bolygatva a közigazgatást) egy-egy számviteli zárlat idején milyen mérhetetlenül sok a túlóra, és évek óta egyre több, sőt: sok helyen már annyi, hogy nem tudják kifizetni, lecsúsztatni, mert nincs rá keret, illetve idő. (Amikor tehát társadalmi programmá vált, hogy csökkentsük az adminisztrációt, legalább a felesleges teendők kiszűrésével, akkor ennek — ha hisszük, ha nem — éppen azok örültek a legjobban, akikről pedig többnyire hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy esetleg ők, saját maguk, tehát az adminisztrátorok, ügyintézők találják ki azt a rengetegféle előírást, ami azután mindenkit hátráltat és bosszant a munkájában. Az adminisztrációs feladatok növekedése, jórészt abból adódik, —és elkerülhetetlenül —, hogy növekszik a gazdaság, s az egyre nagyobb termelést és forgalmat számba kell venni, irányítani, értékelni, szabályozni kell — s ez egyre nagyobb munka. Mintegy a szükséges, elkerülhetetlenül növekvő feladatok „hátán” vagy inkább „leple” alatt azonban — s ezt ma már senki sem vitatja — a felesleges teendők sora is bekerül a vállalati ügyvitelbe: a számvitelbe, statisztikába, a pénzügyek stb. lebonyolításába. Ezeket a felesleges ügyviteli teendőket kellene tehát kiszűrni, ezektől megszabadulni, s akkor tüstént gyorsulhatna az ügymenet, lélegzethez juthatnának az adminisztrátorok. EZZEL A PROGRAMMAL ma már mindenki egyetért. Tavaly az adminisztratív létszámzárlat is segített, persze ennek az „egyetértésnek” a kialakulásában. Legújabban viszont a vita már azon folyik, hogy ki csökkentse az ügyviteli feladatokat? A főhatóságok — Pénzügyminisztérium, a KSH, az MNiB — az utóbbi másfél évben már lényeges egyszerűsítésekre tettek intézkedéseket, felmentve a vállalatokat egy sor kimutatás és jelentés készítése alól. Változatlanul sok adminisztrációs feladatot adnak viszont a vállalatoknak a helyi és az országos hatóságok, társadalmi és politikai szervek, rengeteg kimutatást, jelentést kérve a gyáraktól, E körben fordul elő a legtöbb úgynevezett „vadstatisztika” is, tehát az olyan kimutatás kérés, ami nem is lenne kötelező a vállalat számára, és a kimutatást kérőnek nincs rá KSH-engedélye, a vállalat azonban többnyire mégis válaszol a megkeresésre, mert esetleg nem akar rossz viszonyba kerülni a kimutatás „megrendelőjével”, az adott hivatallal vagy szervezettel. Végül azonban — el kell ismerni — a vállalatok saját maguknak is rengeteg felesleges munkát adnak. Nagyon sok helyen például a havidíjas munkavállalók havonta kétszer kapnak fizetést. Ha egyszer kapnának, az ezzel kapcsolatos munka éppen a felére csökkenne. Vagy: jelenleg például a legtöbb helyen a fuvarleveleket két-há- rom osztály is „ügykezeli”, ezt elég lenne csak az egyikre, például, célszerűen a szállítási osztályra bízni, s ez, időszakonként, egyetlen adattal informálhatná a többit. Azután teljesen felesleges ma már a 200 forint alatti fogyóeszközöket — a kalapácsot, osavarhúzót, dörzspapírt, villanykörtét stb. — munkahelyenként tételesen elkönyvelni, amikor ezt egy összegben, egyetlen tételként is elszámolhatnák. Több tízezer könyvelési tétel, egyeztetés, hibalehetőség stb. kerülne ki ezzel a vállalati számviteli munkából. Vagy például miért kell a rendszeresen ismétlődő költségeket — napidíj, szállásdíj, utazási költség — ugyancsak mindig tételesen elkönyvelni, elég lenne mindenütt átalányt számolni. SE SZERI, SE SZÁMA az ilyen apróbb-cseprőbb ész- szerűsítési lehetőségeknek a mai vállalati gyakorlatban. E néhány példa is igazolja, hogy ebben a programban is igaz a szólás, miszerint segíts magadon ... GERENCSÉR FERENC Kitüntetés műemlékvédelemért A műemléki albizottságok Sopronban tartják IX. országos értekezletüket. Ez • alkalomból az építésügyi és városfejlesztési . miniszter „Magyar Műemlékvédelemért” elnevezésű miniszteri kitüntetéseket adományozott. Kiemelkedő műemlékvédelmi munkájának elismeréseként e kitüntetésben részesült dr. Gyugyi János, a Tolna megyei pártbizottság titkára. Púja Frigyes hazaérkezett Szerdán hazaérkezett Púja Frigyes külügyminiszter, aki Ho Dam miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatáson járt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, előzőleg pedig a Mongol Népköztársaságban, ahova a kormány hívta meg hivatalos, baráti látogatásra. Púja Frigyest a Ferihegyi repülőtéren Rácz Pál kül- ügyminisztériumi államtitkár fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió, B. Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete és O. Szang Kvon, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Látogatás Kronstadtban A barátságfesztivál eseményei iLeningrád, Deregán Gábor és Pék Miklós, az MTI kiküldött tudósítói jelentik: A M. szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztivái küldötteinek egy csoportja szerdán szárnyashajóval a Kotlin-szi- geti Kronstadtba látogatott. A hajóúton a haditengerészet veteránjai Kronslad, \u- ros történelméről és a szovjet hadiflotta fejlődésének állomásairól tájékoztatták vendégeiket. A szovjet és magyar küldöttek a délelőttöt városnézéssel töltötték, Találkoztak a krons- tadti bázis komszomolistáival, hadihajókat tekintettek meg, és a helyőrség kultúrműsorában gyönyörködtek. A magyar küldöttség Le- ningrádban maradt tagjai a városi katonai körzet néhány alakulatát keresték fel. A délutáni órákban a „Ladoga” filmszínházban a fiatalok a szovjet és magyar küldöttség veteránjaival találkoztak. Este a piszkarjovói temetőben rótták le kegyeletüket a 900 napos ostrom áldozatainak emléke előtt. Hat gép helyett Uj tekercselöautomatát helyeztek üzembe a napokban a BHG Hiradástechnikai Vállalat 4. számú gyáregységében, Szekszárdon. A berendezés az itt készülő crossbar-telefonközpontok behúzótekercseit készíti, hatszor gyorsabban, mint hagyományos társai. Ez a második ilyen tizenkét orsós tekercselőautomata, ami termelékenyebbé teszi a munkát a szekszárdi gyárban. A tervidőszak végéig még hármat kap a gyáregység. Fotó: Sz. L. A megyei tanács vb tárgyalta H lllépbolt a lakosságért Azon kívül, hogy tegnap délelőtt tartott ülésén a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága megkezdte a szeptember 29-re összehívandó megyei tanácsülés előkészítését, a Népbolt Vállalat igazgatójának. Greif Antalnak beszámolója alapján megtárgyalta a lakosság áruellátásának alakulását, majd azt a két jelentést, mely az 1977. évi fejlesztési alap és költségvetés első félévi teljesítéséről. továbbá a tanácsi vállalatok forgóeszköz-, illetve készletgazdálkodásáról adott számot. A lakosság áruellátását érintő napirend vitájában részt vett a Belkereskedelmi Minisztérium képviseletében Tóth Lenke, a ruházati főosztály osztályvezető-helyettese is. Mint tudjuk, az 1950-ben alakult Tolna megyei Népbolt Vállalat Szekszárdon, Bonyhádon, Pakson, Dombóváron. Tolnán és Nagymá- nyokon lejt ki kereskedelmi tevékenységet. Működési területén a lakossági ellátást 90. zömmel kis alapterületű üzlet szolgálja, s az elaprózott bolthálózat mellett korszerű áruházakkal is rendel- . kezik. melyekben színvonalas vásárlási körülményeket képes biztosítani. A vállalat hálózatfejlesztési terveiben lovábbi nagy alapterületű üzletek, áruházak létesítése is szerepel, így biztosítottnak látszik az, hogy a Népbolt folyamatosan javuló szinten látja el jövőben feladatait. Ez utóbbira szükség is van. Lakosságunk körülbelül egy- harmadát látja el a vállalat bolthálózata, mely 1976-ban — amikor a ruházati cikkek forgalma erőteljesen lecsökkent a készlet és választék szegénysége miatt — 946 millió forintos forgalmat bonyolított le. Ez az összeg a megyei kiskereskedelmi forgalomnak 21,7 százaléka. A Népbolt Vállalat alapvető feladatának tartotta a kiegyensúlyozott áruellátást, ezért eszközölte beszerzéseit döntően kijelölt szállítóktól, melyekkel együttműködési megállpodást is kötött a zök- kenőmentesebb áruellátásért. A beszámolási időszakban a Népbolt Vállalat bolthálózata élelmiszerekből és élvezeti cikkekből megfelelő áruellátást biztosított lakosságunk egyharmadának, noha egyes termékekből — édesipari áruik, déligyümölcs, sör, §tb. — önhibáján kívül nem sikerült kielégíteni a keresletet. Az élelmiszer-forgalom egyébként 235 milliót tett ki az elmúlt évben, míg a ruházati forgalom 3,7 százalékkal volt kevesebb az 1975. évinél. Archív képünk a Népbolt Dombóváron épült új élelmiszer-áruházát ábrázolja Ez év első felében viszont már dinamikusan emelkedett a forgalom, s javult a vállalat gazdálkodásának hatékonysága is. Az első félévre tervezett 11,8 millióval szemben 13 millió nyereséget ért el a Népbolt. A tervezettnél 7 százalékkal többet. A vállalat az apró korszerűsítések mellett bővítette és átalakította Bonyhádon a 2. sz. élelmiszerboltot; kialakított egy férfi-fiú és egy női- leányka ruházati boltot; Szekszárdon az önkiszolgáló játékszaküzletet, Tolnán ön- kiszolgáló cipőboltot nyitott; Hófehérke szaküzletet létesített a megyeszékhelyen a csecsemő- és gyermekruházati cikk ellátás színvonalának javítására, míg a hűtött, mirelit termékek értékesítésé(Folytatás a 2. oldalon)
