Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-19 / 195. szám

2 Képújság 1977. augusztus 19. ((Folytatás az 1. oldalról) sével és elmélyítésével kap­csolatos kérdések megvita­tását. A tárgyalásokról Moszkvá­ban kiadott közlemény sze­rint a kétoldalú kapcsolato­kon túl áttekinthettek néhány időszerű nemzetközi problé­mát is, amelyek megoldása a fegyverkezési hajsza korláto­zásához, a feszültségforrások és a konfliktushelyzetek fel­számolásához vezethetne. Megvitatták minden haladó erő együttműködése erősíté­sének lehetőségeit a világ po­litikai légkörének javítása ér­dekében. Hangsúlyozták, hogy a helsinki záródokumen­tum tételeinek következetes valóra váltása szükséges a konfrontációtól és fegyveres megrázkódtatástól mentes európai együttműködés meg­teremtéséhez. Folytatták a véleménycserét a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom néhány kérdéséről. A felek megelégedettségü­ket fejezték ki a szovjet— jugoszláv tárgyalásokat és eredményeket illetően. A tár­gyalásokról szovjet—jugo­szláv közös közleményt hoz­nak nyilvánosságra. (MTI) Sajtótájékoztató BELGRAD A belgrádi kerületi bíró­ság határozatot hozott ar­ról, hogy kiadják a bolgár hatóságoknak R. Cankov- Dimitrov bolgár állampol­gárt, aki ez év június 18-án eltérítette a Vinid—Szófia útvonalon közlekedő repü­lőgépet. A gép a belgrádi repülőtéren szállt le és ott a gépeltérítőt a jugoszláv biztonsági szervek letartóz­tatták. COLOMBO A Sri Lanka-i kormány szerdán úgy döntött, hogy éjszakai kijárási tilalmat léplet életbe az ország kö­zépső, illetve északnyugati részén fekvő két körzetben, mivel vasárnap egy karne- válozó tömeg összecsapott a rendőrséggel, s a rendbon­tások azóta is tartanak. A kormány ezenkívül azt is elrendelte, hogy „nem hi­vatalos cenzúrának” vetik alá az eseményekről szóló tudósításokat. SANTIAGO Az AFP jelentése szerint Kína santiagói nagykövete szerdai sajtóértekezletén ki­jelentette: országa fejlesz­teni kívánja Chiléhez fűző­dő kapcsolatait. A mezőgazdasági termelés technikai ellátottsága Az V. ötéves terv időszaká­ban a mezőgazdasági ter­mesztés-technológiák tovább fejlődnek, a termelés specia­lizálódik; s ennek előfelté­teleként fejlesztik a komplex gépesítést és az eddiginél is nagyobb teljesítményű gépe­ket, traktorokat alkalmaznak — amint arról Nacsády Ár­pád, a MÉM főosztályvezető­je csütörtökön a MÉM-ben tájékoztatta az újságírókat. Az V. ötéves terv első két évében a gépberuházási elő­irányzatok megvalósultak; a mezőgazdasági üzemek tavaly 12,1 milliárd forintot fordí­tottak gépvásárlásra, idén várhatóan 12,5 milliárd fo­rintot. Jövőre várhatóan még több jut gépek, berendezések beszerzésére, az előirányzat: 12,6 milliárd forint. A mezőgazdasági termelés hatékonyságát alapvetően meghatározza a traktorállo­mány nagysága és teljesítmé­nye. 1976-ban 60 000 traktort használtak az üzemek, három és fél millió lóerős összes •teljesítménnyel. Egyelőre még kis arányt képviselnek a nehéztraktorok, ezekből leg­alább 11—15 százalékkal többre lenne szükség, és gon­dot okoz az is, hogy a traktor­park csaknem 15 százaléka nyolc évnél idősebb gépek­ből áll, s ezek üzemeltetése legtöbbször gazdaságtalan. Az V. ötéves terv a traktorállo­mány rekonstrukcióját és fej­lesztését irányozta elő, 1980- ig 4,7 millió lóerőre növekszik a gépek összes teljesítménye. A kombájnállomány is kor­szerűsödik. Jövőre 1850 ga­bonakombájn beszerzését ter­vezik, 40 százalékuk a nagy telj esítményű, másodpercen­ként 11 kiló gabonát elcséplő géposztályba tartozik majd, ami tovább javítja a kom- bájnpark műszaki színvona­lát. Ennél is több nagy telje­sítményű arató-cséplőre /len­ne szükség; előzetes jelzések szerint azonban még a terv­időszak végére sem tudnak elegendő nagy kombájnt ad­ni, az üzemek egy részének meg kell elégednie a közép­géposztályba tartozó arató- cséplőkkel. Az egyéb növényi kultúrák gépparkja szintén átalakuló­ban, fejlődőben van. Idén a háztáji és kisegítő gazdaságok műszaki-techno­lógiai ellátásáról minden ed­diginél magasabb színvona­lon gondoskodtak, 1500 moto­ros kerti gépet, 8—11 ezer motoros permetezőt és 2—3 ezer .motoros kapát importál­nak,; összesen 2,1 millió dol­lár értékben. Viszont bebi­zonyosodott, hogy a kisterme­lők gépellátására a hazai ipar nincsen felkészülve, képtelen az igényeket folyamatosan ki­elégíteni, ezért az import fo­kozására van szükség addig, amíg intézkedés történik a kisgép- és eszközgyártás itt­honi fejlesztésére. A műtrágya- és növény- védőszer-felhasználás köztu­domásúan magával hozza a növénytermesztési hozamok fokozódását, ennek ellenére a termelők az elmúlt másfél évben a tervezettnél kevesebb műtrágyát használtak fel. Ar­ra számítanak, hogy az év második felében már a ter­vezettnek megfelelően alakul majd a műtrágyavásárlás. A terv különben jövőre 1,8 mil­lió tonna műtrágya-ható­anyag felhasználásával szá­mol. A kereskedelem nagy erő­feszítéseket tesz az alkatrész- ellátás színvonalának fokozá­sára. összességében idén a tavalyinál kedvezőbb a hely­zet, viszont néhány géphez szinte lehetetlen alkatrészt kapni. Indiai szubkontinens _ * — fi változás hatarai Az indiai szubkontinensen az utóbbi hónapokban a változás szele söpört végig. Olyan politikusok buktak meg és rántottak magukkal egy meghatározott politikai rendszert, akik hosszú esztendők óta haladónak, valott- ták magukat és ennek megfelelően igyekeztek alakíta­ni belpolitikájukat, valamint nemzetközi elkötelezettsé­güket is. Indiában Indira Gandhit az ellenzéki pártok blokkja legyőzte a választásokon. Ezt követte Pakisztánban Bhutto miniszterelnök bu­kása, akit ugyancsak egy konzervatív vallási pártszö­vetség nyomása taszított le a hatalomról. Ez a nyomás elég erős tömegtámogatást tudott szerezni ahhoz, hogy Bhuttót az általa korábban megnyert választások felül­vizsgálásának útjára kény­szerítse. Ez viszont annyira meggyengítette helyzetét, hogy a teljes anarchia ki­robbanásának megakadá­lyozására a hadseregnek kellett közbelépnie. A har­madik esemény Sri Lanka (korábbi nevén Ceylon) mi­niszterelnökének, Bandana- raike asszonynak, katasztro­fális választási veresége volt. Ezt a t vereséget még élesebbé tette, hogy a hosszú évek óta kormányzó miniszterelnök-asszony párt­jától balra álló pártok (köz­tük a kommunista párt) is visszaszorultak a választá­sokon és újra a korábban kormányzó konzervatívabb párt került hatalomra, még­hozzá abszolút többséggel. Tagadhatatlan, hogy mind­három országban olyan po­litikusok buktak meg, akik évek óta szocialista jelsza­vakat hangoztatva kormá­nyozták országaikat. Ezért nem meglepő, hogy a nyu­gati, elsősorban az ameri­kai sajtó igyekezett a há­rom eseményt mestersége­sen összekapcsolni. Az in­diai, pakisztáni és Sri Lan­ka-i fordulatból azt az ön­kényes következtetést vonta le, hogy a politikai áram­lás iránya a stratégiailag és politikailag döntő fon­tosságú indiai szubkonti­nensen megfordult és az amerikai érdekek szempont­jából kedvezőbb irányt vett. Hogy ez mennyire nincs így, azt mindhárom ország­ban megmutatták az ese­mények. India szempontjából kü­lönösen kiemelkedő, hogy a függetlenség harmincadik évfordulóján, augusztus de­rekán a Szovjetunió vezetői, Brezsnyev és Koszigin alá­írásával olyan táviratban üdvözölték Indiát, amely a jelenlegi indiai külpolitika értékelését jelenti. A táv­irat leszögezte: „India a békés egymás mellett élés elvein alapúló következetes külpolitikájával megérde­melt tekintélyt és elisme­rést vívott ki... a Szovjet­unió és India tartós ba­rátsága és eredményes együttműködése tovább fej­lődik a két nép javára.” Pakisztáni viszonylatban, ahol nem parlamenti vá­lasztás, hanem katonai puccs vetett véget Bhutto miniszterelnök hatalmá­nak, formailag másképp ol­dódnak fel az ellentmondá­sok, de bizonyos elvi azo­nosság felfedezhető. Minde­nekelőtt: a katonai rendszer semmilyen formában nem változtatott Pakisztán Bhut­to által kidolgozott külpoli­tikai vonalán, amelyet alap­vetően a jó viszony és az egyensúly fenntartása jel­lemzett a Szovjetunió és Kína viszonylatában, az Egyesült Államokkal szem­ben pedig a fokozódó el­határolódás. Sri Lanka új kormánya is bejelentette, hogy folytatni kívánja a megbuktatott előd, Banria- naraike aktív semlegességi külpolitikáját. A belpolitikai erőviszo­nyok hullámzásától függet­lenük tehát bebizonyosodott: az indiai szubkontinensen a jelenlegi társadalmi és po­litikai erőviszonyok között nem lehet többé imperia- listabarál fordulatot végre­hajtani. Az adott erőviszo­nyok között ezek az orszá­gok nem mozdíthatók el az el nem kötelezettség irány­vonaláról. India esetében bebizonyo­sodott az is, hogy belpoli- tikailag sem lehet jobb­oldali fordulatot végrehaj­tani. Indiában például a győztes ellenzék olyan gaz­dasági programot dolgozott ki, amely csak árnyalatok­ban különbözik a megbuk­tatott Indira Gandhi prog­ramjától. Ennek magyaráza­ta egyszerűen az, hogy a gazdasági tervek határait ott nem elsősorban „ideoló­giai” meggondolások szab­ják meg — hanem a tö­megnyomor leküzdésének elemi feladata. Pakisztán­ban és Sri Lankában a vál­tozás még túlságosan friss és a belpolitikai programok nem alakultak ki. Az indiai szubkontinensen lezajlott, viharosnak tűnő változások ily módon azt bizonyították: a társadalmi erőviszonyok és az alapvető gazdasági érdekek nem te­szik lehetővé reakciós poli­tikai fordulat végrehajtását és a belpolitikai harc min­den résztvevőjének előbb- utóbb alkalmazkodnia kell ezekhez a realitásokhoz. — i — e Indira Gandhi, volt indiai miniszterelnök, újra vissza­tért a közéletbe és politikai előadókörutat tett Dél- Indiában. Képünkön párthíveinek táborában, egy vidéki gyűlésre érkezik Gandhi asszony. (Képtávírónkon érkezett.) Meghalt Déry Tibor Déry Tibor Kossuth-díjas író 83 éves korában csü­törtökön hajnalban elhunyt. Temetése augusztus 22-én, hétfőn, 12.30 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Kulturális Minisztérium Magyar Írók Szövetsége Élő irodalmunk legjelentősebb prózaíróját vesztette el. Budapesten született 1894. október 18-án, nagypolgári csa­ládból származott. Kisgyermek korában csonttuberkulózisa volt, esztendőkig feküdt. A Markó utcai gimnázium után a kereskedelmi akadémiára kerül, majd érettségi után a svájci St-Gallenben tanul nyelveket. Ezután egy fakiter­melő vállalathoz kerül tisztviselőnek — a vállalat nagy­bátyjáé, ő örökölne, ám a fiatal Déry verseket, novellákat ír, 1918-ban már bérharcot szervez, 1919-ben belép a kom­munista pártba. Első írása, a Lica című elbeszélése — 1917- ben jelenik meg a Nyugatban. MindjSrt bíróság elé is ke­rül miatta, szemérem elleni kihágás címén. 1919-ig versei, novellái a Nyugatban jelennek meg, Babits és Móricz mel­lett a fiatal Déryt tekinti a magyar irodalmi reakció ak­kor a legveszedelmesebb lázadónak. 1920-tól emigrációba megy, 1926-ban hazatér, majd újra a világ csavargója. Csehszlovákia, Németország, Áusztria, Olaszország, Skandi­návia az állomások. Első verseskötete Bécsben jelent meg, Kassák hatását mutatja, s prózája is formabontó lesz, a kor avantgarde kísérletezéseit próbálgatja ő is. Korai írá­sait az író a „tűrhetetlenül rossz műveknek” nevezi, de ez már a későbbi igényesség szava. Illyés szerint az induló nagy író „a szocialista regényírás divatja idején konok ki­tartással, majdnem absztrakt prózát írt..Ez a stílusvilág teszi Déry Tibor prózáját a XX. századi magyar irodalom­ban egyedülállóvá, és ezek az expresszív ábrázoló módok határozzák meg első nagylélegzetű munkáját, A befejezet­len mondat három kötetét — amelyben saját életútja nyo­mán azt írja meg, hogyan jut el egy nagypolgári környe­zetből származó fiatalember Magyarországon a munkás- osztályhoz. Sokat foglalkoztatta mindig a „valahová tarto­zás” kérdése. Az útkeresés a felszabadulás után egyszerű­nek tűnik. Déry a kommunista párt első írói között foglalt helyet. Az „Alvilági játékok” Budapest ostromának első irodalmi megjelenítései közé tartozik, cikkei az újjászüle­tés, a megújhodás szellemi téglái. Közben készülődik egy nagylélegzető regényre, a magyar munkásmozgalom irodal­mi megörökítésére. A tetralógiának — a Feleletnek — első kötete 50-ben, második kötete 52-ben jelent meg. A mun­ka mindvégig befejezetlen marad. Csak a tervét ismerjük. Az író 1948-ig akarta követni Köpe Bálint sorsát. „Simon Menyhért születése”, majd a „Niki” és a „Szerelem” című novellás gyűjteménye, az életöröm hiteles pátoszából, az őrlő morális gondolatig, széles horizonton ábrázolja a magyar valóságot. Benne van ezekben az írásokban az író ideiglenes útvesztése is, mint ahogy stílusváltozása a „G. A. úr X-ben" című utópisztikus regényben is erre utal. De feltűnik- bennük az írói magányosság oldódása is, és jelen­tős művek, mint a „Kiközösítő”, vagy nagylélegzetű, sok vitát kiváltó önéletrajza, az „ítélet nincs” jelezték, hogy Déry Tibor végleg hazatalált, a szocialista Magyarország megbecsült írójaként. Jelenlétét a Napok hordalékai című írásai igazolták igazán, mindennapos megfigyeléseit, napi. kis jegyzeteit szinte minden héten olvashattuk folyóira­taink, napilapjaink hasábjain. Halálával — nagy fa dőlt ki, de gyökereivel mélyen belekapaszkodik a magyar valóság­ba és jelen lesz benne mindörökre. SZALONTAY LAPZÁRTA BUDAPEST Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Pest megyébe lá­togatott. A megyei pártbizott­ság székiházában kezdte kör­útját, majd a megye helyze­téről meghallgatott tájékozta­tó után a főváros környéké­nek több települését, intéz­ményét kereste fel. Pest me­gyei látogatását a Ságvári Endre önkéntes ifjúsági vas­útépítő táborban, Biatorbá- gyon fejezte be, ahol a fiata­lok fórumán válaszolt a fel­tett kérdésekre. RÓMA Olaszországban a Kappler- ügy politikai botránnyá fa­jul. A katonai főügyész is an­nak a véleményének adott hangot, hogy Kappler szöké­sében a nyugatnémet titkos szervek is segítettek. Andreotti miniszterelnök utasítására pedig elmozdítot­ták tisztségéből a csendőrség egyik dandártábornokát, egy ezredest és a fegyenckórház őrzésével megbízott parancs­nokot. Az olasz köztársasági és a szocialista párt Lattanzio hadügyminiszter lemondását követeli az ügy miatt. Olaszországszerte felvonu­lásokon és gyűléseken adóz­nak a náci terror áldozatai emlékének. Argan, Róma kommunista polgármestere szerdán koszorút helyezett el a Fosse Arxeatine sírjainál, hol Kappler kivégeztette a 320 ártatlan embert. A milá­nói városi szervek csütörtök estére egységes antifasiszta tüntetésre szólították fel a lakosságot. LENINGRAD Az Artyika szovjet atom- jégtörő elérte a földrajzi Északi sarkot. A tengerhajó­zás történetében elsőként tör­te át a központi sarki meden­ce hatalmas jégpáncélját és eljutott a földgolyó legfelső pontjára. BUDAPEST Augusztus 20-a alkalmából a Hazafias Népfront Orszá­gos Elnöksége „A népfront­munkáért” kitüntető jelvényt adományozta a mozgalomban kiemelkedő munkát végző aktivistáknak. A jelvényeket ■a fővárosban, a Belgrád-rak- parti népfrontszékházban megtartott csütörtöki ünnep­ségen adták át, amelyen részt vett Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője. A ki­tüntetéseket Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára nyújtotta át többek között Ékes János termelő­szövetkezeti dolgozónak, a Hazafias Népfront Szakály községi Bizottsága elnökének. Az alkotmány ünnepe al­kalmából további 119 nép-- frontaktivista vette át a ki­tüntető jelvényt a Hazafias Népfront budapesti és megyei, bizottságain. Baráti együttműködés

Next

/
Oldalképek
Tartalom