Tolna Megyei Népújság, 1977. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-03 / 181. szám

1977. augusztus 3. NÉPÚJSÁG 3 mely ma még hiányzik nem tűr halasztást. A csapadékvíz elvezetésétől függetlenül kell megoldani, több ütemben. Szennyvíztisztító a Lajvér déli részén lesz. A csapadék­víz elvezetésére, mely hason­lóin fontos probléma, a terv a központban zárt, a külterü­leteken nyitott rendszert ja­vasol. » A_ vasút és a közutak.---------------- kereszteződése s ok bosszúságot és időveszte­ség forrása már napjainkban is. Uj nyomvonalak kijelölé­se és közúti felüljáróépítés szükséges. A gépkocsiforga­lom máris jelentős (Baja!), előbb, utóbb szükségessé vá­lik egy töltőállomáshoz csat­lakozó szervizállomás létesí­tése. A nagy kiterjedésű köz­ségen belül teher- és sze- mélytaxi-szolgálatnak is lesz létjogosultsága. ORDAS IVÁN Fotó: Bakó Jenő A 60. évforduló jegyében A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­jának méltó megünneplésére valamennyi tömegszerveze­tünk és -mozgalmunk mun­kájában megélénkülés ta­pasztalható. Ugyanez érvé­nyes az MSZBT-tagcsoportok tevékenységére is. A szek­szárdi városi pártbizottság végrehajtó bizottsága megtár­gyalta a tagcsoportok munká­ját és megállapította: fejlő­désük egyenletes, várható, hogy a közeljövőben újabb munkahelyi kollektívák ké­rik felvételüket a Magyar— Szovjet Baráti Társaságba. A megyeszékhelyen kilenc tagcsoport működik: a bőr­díszműnél, a MEZÖGÉP-nél, az állami építőipari vállalat­nál, a Volánnál, a szolgáltató szövetkezetnél, a megyei mű­velődési központban, a mozi­üzemi vállalatnál, a IV. szá­mú általános iskolában és a Rózsa Ferenc kollégiumban. A tagcsoportok által kifej­tett tevékenység sokrétű, munkájukra a sokszínűség jellemző. Fejlődésük egyik legkézzelfoghatóbb bizonyí­téka, hogy rendezvényeik lá­togatottsága messze túlnő szervezeti kereteiken, s mind nagyobb arányokat ölt a fia­talok bekapcsolódása a tag­csoportok munkájába. A tagcsoportok eredménye­sen járultak hozzá a magyar —szovjet barátság mélyítésé­hez, a hazafias és internacio­nalista neveléshez. Munkájuk eredményeként sokan megis­merték a Szovjetunió béke- politikáját, a szovjet emberek életét, szovjet testvérme­gyénk — Tambov — fejlődé­sét. Szervező munkával kapcso­lódtak tagcsoportjaink az MSZBT-hét, majd a barátsá­gi hónap programjaihoz. Ha­gyományossá kezd válni, hogy a tagcsoportok helyi ki­állításokat szerveznek. Na­gyon szép sikere volt a bőr­díszműben a szovjet fotókiál­lításnak, a IV. számú általános iskolában a szov­jet gyermekrajz-kiállítás- nak és a MEZÖGÉP-nél a „Szovjetunió a bélyegeken” című kiállításnak. Rendszeres a szovjet em­berekkel való találkozás. Ve­télkedők, sportrendezvények, társadalmi munkaakciók, kul­turális rendezvények kereté­ben gyakorta találkoznak a hazánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet katonákkal a bőrdíszmű, a szolgáltató szö­vetkezet dolgozói és a diák­otthon lakói. Ritkábban, de ugyancsak örömmel fogad­ják a Szovjetunióból érkező hivatalos delegációk, turista­csoportok tagjait. Ugyanakkor jól kamatoz­tatják tagcsoportjaink a Szovjetunióba, elsősorban Tambovba utazók ott szer­zett élményeit és élmény- beszámolók megtartására ké­rik fel őket. A IV. számú ál­talános iskolában megalakí­tották az orosz nyelven leve­lező pajtások klubját, tagjai állandó levelezésben állnak a tambovi 34. számú iskola pionírjaival. A moziüzemi vállalat és a szolgáltató szövetkezet kez­deményezésére megalakult a Moszkvai Rádió magyar adá­sának levelezőklubja. Nagy segítséget jelent a tagcsoportoknak a szoros kapcsolat a budapesti Szov­jet Kultúra Házával, vala­mint az, hogy rendszeresen előfizetnek és üzemükben terjesztenek számos szovjet lapot. A szovjet lapok — Szovjetunió, Szovjet Iro­dalom, Szputnyik, Fáklya és Lányok-Asszonyok — előfi­zetőinek száma jelenleg, az MSZBT-tagcsoportok köré­ben Szekszárdon 1200. A végrehajtó bizottság ha­tározatot hozott egy, a tag­csoportok munkáját koordi­náló, városi társadalmi tes­tület megalakítására. Ezzel a feladattal a Hazafias Nép­front városi elnökségét bízta meg. Teljes kapacitással Az egymás után következő ' leállások, s karbantartási munkálatok után ismét tel­jes kapacitással termel ha­zánk legnagyobb műtrágya- gyára, a Péti Nitrogénművek. Az egész további termelési folyamatot meghatározó kar­bantartási munkálatokat a gyár kollektívájának össz­hangja és odaadása jellemez­te. A jó szervezésnek és a szocialista brigádok kimelke- dő tevékenységének köszön­hető, hogy határidő előtt sor kerülhetett több fontos mun­kára. Híradástechnikai rendszer A Magyar Szénbányászati Tröszt megbízásából a Vár­palotai Szénbányák Vállalat rendezkedett be a termelés irányításához szükséges hír­adástechnikai berendezések gyártására. Ebben az eszten­dőben már több mint 35 mil­lió forint értékben készítik a speciális műszereket, beren­dezéseket és felszerelik azokat a dudari, a tatabányai és a salgótarjáni bányákba. A híradástechnikai rend­szerek kiépítése egyébként az alapfeltétele a szénbányászat távlati számítógépes irányí­tási programja megvalósítá­sának. (MTI). Ugrás a jövőbe BÁTASZÉKEN tói lezárt Árpád utca torko­latához szánják az egészség- ügyi központot, orvosi, gyer­mekorvosi, fogorvosi rende­lővel és gyógyszertárral. Mű­velődési központ épül a Hő­sök tere egyik hangsúlyos ré­szére. A mostan; mozi a jö­vőben is kielégíti az igénye­ket. Változik azonban az is­kolahelyzet. Általános gim­názium fenntartása a nagy vonzóerejű Szekszárdiéi 20 kilométerre kétséges fontos­ságú. A középfokú képzést ehelyett a Bátaszéknek már évtizedek óta „profiljába vá­gó” építőanyagipari szakkö­zépiskolával lehetne célsze­rűen szolgálni. A lélekszám megkívánja a jelenlegi álta­lános iskola 32 tantermesre történő bővítését, míg a Hu­nyadi utca északi végére új, 20 tantermes általános iskola kerül. Nyugati irányban bő­vítendő a strand is, később egy versenymedencével ki­egészítve. Bátaszéken, a Vázkerámia mellett az Építő- és Szerelő- ipari Szövetkezet, a Fémipari Szövetkezet és a Faipari (a híres kádárok) fontos munka­helyek. Az viszont sehogyan sem egészséges, hogy tele­peik egyre inkább lakóne­gyedekbe ékelődnek. Bár a tervek vitájánál volt ellene tiltakozás, a vasúttól északra kell kijelölni az új iparne­gyedet, mely jól csatlakoz­tatható a közlekedési háló­zathoz. Utóbbin belül külö­nös jelentősége van a vasút­nak. Az állomás területe, je­lentőségének megfelelően, 250 méterrel gyarapszik. Be­látható időn belül az itteni vonalakon is teljes lesz a dí- zelesítés. A vízellátást a Bátaszéket és Alsónyéket az ezredfordu­lóig kialakítandó közös hid­raulikai rendszer szolgálja majd. A szennyvíz elvezetése, Bontani tudtunk eddig is. A bontág szervezetten ment: megjelentek a gépek, az emberek és tervszerűen, egyik napról a másikra el­tűnt egy fél utca. Csak a fára akasztott utcatábla és a lebontott terület emlékez­tetett arra: itt házak voltak. És az üres terület arra figyelmeztet: itt házak lesz­nek. Lesznek, de mikor? A gyors szanálásból az utca embere arra következ­tetett, hogy hamarosan. De ebből a hamarosanból néha évek lettek. Az autóbuszok, a személygépkocsik vezetői felfedezték az üres terüle­tet, elfoglalták — és par­kolóhely lett. Drága, nagyon drága par­kolóhely. E parkolóhelyek még ma is „működnek”, jelezve, hogy a bontás és az építés között évek óta nem akar megteremtődni az összhang. Ha évekig nem építenek ezekre a területekre akkor miért kellett lebontani, méghozzá olyan sürgősen a házakat? A kérdésre válasz nincs, csak magyarázat. A magya­rázat pedig általában így hangzik: megvoltak a ter­vek, elfogyott a pénz, vagy: megszereztük a pénzt, de akkor hiányzott az építő­ipari kapacitás, az építők azt mondták, hogy... Drága, nagyon drága tel­kek állnak üresen. A le­szanált területek növeksze­nek. A régi házak helyén gépkocsik, autóbuszok áll­nak. A lakók, üzletek új helyen vannak: új, modern épületekben. Minden rendben ment a szanálás befejezéséig! Mondhatnám azt is: terv­szerűen. Az üres telkek mutogat­ják magukat, az üres tel­kekről beszélnek. Az üres telkek sorsát figyelemmel kísérik a városban lakók. Vannak telkek. amelyek mellett elhaladva a fejüket ingatják és van leszanált terület, ahol nézelődve igen­lően bólogatnak. Az egyetértéssel, a he­lyesléssel Szekszárdon a ta­nítóképző főiskola előtt le­hetett találkozni az elmúlt napokban. Az emberek néz­ték a szanálok gyors, terv­szerű munkáját és gyö­nyörködtek a kibontakozó főiskola épületében. A szanáláskor még senki sem gondolta, hogy bekö­vetkezik a csoda. A házak helyét nem parkoló gépko­csik foglalták el, hanem markológépek, földgyaluk jöttek és egymást érték a termőfölddel megrakott te­hergépkocsik. A járókelők szeme láttára és legnagyobb* megelégedésére néhány nap alatt kialakult a park. — Ez igen, így kell ezt csinálni! — állapították meg az emberek. Jó volt nézni a gyors, tervszerű munkát! így kell ezt csinálni! Az volna a jó, ha a jövőben a szanálógé­pek után rövid időn belül megjelennének az alapokat ásó gépek és a régi házak helyén nőni kezdenének az új épületek. E látványra mindenki igent bólintana. Szalai János A Tolna megyei Tanács; ---------------- Tervező Válla­lat szakemberei az ezredfor­dulóig terjedő időszak kör­vonalainak kialakítását Bá- taszék és Alsónyék esetében összevontan végezték. Ez tel­jesen érthető, hiszen a két községnek nagyrészt már a jelene is az. jövője pedig mindenhogyan közös. Báta­s zék tágabb körzet központja, nem kell aggódni a jövője miatt. Lélekszáma előrelát­hatólag jócskán gyarapszik, fontos közlekedési csomópont marad. Kisebb ipar; üzemei a távolabbi években éppúgy életképeseknek ígérkeznek, mint ahogy természetesen ugyanez vonatkozik az új Vázkerámiára is. A mezőgaz­daság jelentősége nem vál­tozik és nem változik a gaz­dasági haszna mellett fontos tájképi, környezetvédelmi je­lentőségű erdőgazdaságé sem. Fejlődnie kell a szolgáltatási ágazatnak. Mindez természetesen ha­tárt szab a fejlesztési elkép­zeléseknek, melyek kialakí­tásánál a szakemberek a mai tényekből indulnak ki és azokat vetik össze a megye és a különböző minisztériu­mi tárcák, országos vállala­tok, hatóságok hozzáférhető terveivel. A 12 ezer lakosú Bátaszék—Alsónyéken a kö­vetkező évtizedekben jelentős számú lakás építésére lesz szükség. A tanyák eltűnnek, a viszonylag jó épületekkel rendelkező Kövesd és Lajvér lélekszáma mintegy felére csökken. A már napjainkban is faipari központtá duzzadó Pörböly jelentősége viszont megmarad. Legalább 950 la­kásra lesz szükség az ezred­fordulóig. Ezek többsége a lakosság várható igényeinek megfelelően, földszintes há­zakban, kertes, részben ház­táji gazdálkodásra is alkal­mas portákon lesz. De szá­molni kell a máris meglévő kétszintes családi házak irán­ti igény fokozódásával és többszintes társasházakkal is. Utóbbiak létének szerves fel­tétele a megfelelő csatorná­zás. Lakásépítésekre három na­gyobb egységben kínálkozik lehetőség. Az egyik az 56-os úttól Alsónyékig terjedő sza­kaszon van a jelenlegi köz­ponttól ugyan viszonylag tá­vol, ahol mintegy 200 lakás építésével lehet a két közsé­get közelebb hozni egymás­hoz. A Kövesdi-árok környé­kén és attól nyugatra, mint­egy 400 lakásnak van hely. Beépíthető még a megszűnő bátaszéki temetőtől keletre, a valamikor tervezett mohá­csi vasúiig kínálkozó szakasz. Bátaszéken a talajvízszint helyzete nagyon erősen kö­rülhatárolja a beépíthető te­rületeket. Utóbbi részen is vannak olyan szakaszok, me­lyeket ki kell hagyni. Ilyen kiterjedésű nagyköz­ségben a közintézmények nem lehetnek halmozottan egy helyen, hanem azokat al­központok szerint tanácsos megosztani. A tanácsház azonban — bővítve — a je­lenlegi helyén marad. A ter­melőszövetkezet irodájának a Kossuth utca 2—3—4. számú telken szánnak helyet. Bővül a posta is és idővel bekap­csolódik a távhívásos rend­szerbe. A tervezők a Kossuth utca és az átmenő forgalom­A jelenből a jövőbe mutató kép Településfejlesztési tervek az ezredfordulóig A régi Bátaszék. A terme­lőszövetkezet jelenlegi köz­pontja még a Theresianum- alapítvány idejében épült. Eredményesen működnek a szekszárdi MSZ BT-tagcsoportok

Next

/
Oldalképek
Tartalom