Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-02 / 154. szám
2 ^PÚJSÁG 1977. július 2. A BT elítélte Rhedesiát LAPZÁRTA Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön este egyhangúlag elfogadott határozatban ítélte el Rhodesia Mozambik elleni agresszív cselekményeit, és felszólította a világszervezet tagállamait, hogy minél sürgősebben adjanak segítséget Mó- zambiknak védelmi ereje növeléséhez. A háromnapos vita után elfogadott határozatot a Biztonsági Tánács hét tagállama dolgozta ki. A dokumentum elítélte a fajüldöző Smith-rezsim Zambia és Botswana elleni támadásait is. A határozat bírálja a dél-afrikai vezetést is, amiért változatlanul támogatja a rhodesiai kormányzatot. A 14 pontos határozat kimondja: az egyes tagállamok és az ENSZ szakosított intézményeinek „pénzügyi, műszaki és anyagi támogatást” kell adniok Mozam- biknak, hogy ezzel kárpótolják az országot azokért a gazdasági veszteségekért, amelyeket az agresszív cselekmények okoztak. Míg a vita során a felszólalók többsége a Mozambiknak nyújtandó katonai segítség fontosságát hangsúlyozta, a nyugati országok képviselői ellenezték, hogy az anyagi segítség magában foglaljon fegyverszállításokat is. Egészségügyi dolgozók kitüntetése Rendőrtiszteket avattak Pénteken tartották a tanévzáró és diplomakiosztó ünnepséget — Budapesten — a rendőrtiszti főiskolán. Ezúttal a negyedik végzős évfolyam hallgatói, összesen 202-en kaptak felsőfokú végzettséget tanúsító diplomát, közöttük nyolcán vörös diplomával fejezték be — hároméves, politikai és szakmai tárgyakat felölelő — tanulmányaikat. A belügyi munka valamennyi területén várják a friss diplomás tiszteket. A tanévzáró ünnepségen — amely a Himnusz hangjaival kezdődött — Földesi Jenő vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes mondott beszédet. Ezt követően felolvasták Benkei András belügyminiszter díszparancsát, amelyben a végzett hallgatókat elismerésben, a vörös diplomásokat dicséretben részesítette és köszönetét mondott a főiskola tanárainak áldozatos oktató-nevelő munkájukért. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival, majd a diplomások díszmenetével ért véget. Semmelweis Ignác, az anyák megmentője, a nagy tudós születésnapja alkalmából orvosokat, gyógyszerészeket, egészségügyi szakdolgozókat tüntettek ki pénteken az Orvos—egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Semmelweis-term ében. Az ünnepségen — amelyen megjelent Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságénak tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője — Sohul- tiheász Emil egészségügyi miniszter mondott beszédet. Emlékeztetett arra a harcra, amelyet Semmelweis tanai elismertetéséért folytatott. Nem önmaga dicsőségéért, hanem hogy életeket mentsen. Az egészségügyi dolgoJúlius 2—3-án tartja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos küldöttgyűlését — jelentette be Ortutay Gyula, a társulat elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyet pénteken tartottak a TIT országos központjában. A kétnapos tazóknak ma is ezért a célért kell — könnyebb és szebb körülmények között — küzdeniük. A legeredményesebbek munkáját ismerik el a kitüntetések. A gyógyító embernek azonban a legszebb kitüntetés a beteg pillantása, lha szenvedése csökken* ha gondoskodunk róla, ha .mellette állunk — mondotta Sdhultlheisz Emil. Ezt követően a miniszter átadta a kitüntetéseket, többek között dr. Kelemen Endrének, a szekszárdi kórház igazgató- helyettesének, aki „Kiváló orvos” lett és Juhász István- nén'ak, a szekszárdi kórház főműtős-asszisztensének, aki „Az Egészségügy Kiváló Dolgozója” kitüntetést kapta. nácskozáson 421 küldött vesz részt. Jelen lesz az ülésen Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Finnország, Lengyelország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Románia és a Szovjetunió delegációja is. BUDAPEST Losonczi Pál, Lázár György és Apró Antal táviratban üdvözölte J. Ceden- balt, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnökét. Zs. Batmönlht, a Mongol Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökét és N. Luvszan- csültemet. a Mongol Nép- köztársaság Nagy Népi Hu- ráljának elnökét újjáválasz- tásuk alkalmából. GENF Genfben pénteken újabb ülést tartott a hadászati támadó fegyverek korlátozásával kapcsolatos tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. OTTAWA A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Selye János Kanadában élő stressz-kutató 70. születésnapja alkalmából nemzetközileg kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként a Magyar Népköz- társaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjével tüntette ki. A kitüntetést dr. Németh József, hazánk kanadai nagykövete adta át. HAVANNA A Kubai Köztársaság és az Egyesült Államok jegyzékváltásának értelmében (a Svájc havannai és Csehszlovákia washingtoni nagy- követségein létesítendő érdekképviseleti irodákról) 1977. szeptember 1-én képviseleteket nyitnak a két ország fővárosában. Az irodák megnyitásának dátumát csütörtökön jelentette be közleményben a kubai külügyminisztérium. BELGRAD A belgrdádi előkészítő értekezlet folytatja munkáját. A jugoszláv fővárosból származó értesülések szerint a szocialista, a semleges és az el nem kötelezett országok erőfeszítéseinek eredményeként érzékelhető előrehaladás az őszre tervezett értekezlet napirendjének egyeztetése terén. Katonatemetés Tényleges katonai szolgálatuk teljesítése közben hősi halált halt kiét Tolna megyei fiatal határőr. Mindketten huszonhárom évesek voltak, egyikük tamási, másikuk felsőnyékig a letenyei őrs kiváló katonái. Tegnap délután két órakor sok száz felsőnyéki gyűlt össze a temetőben, .hogy búcsút vegyenek Grúber Józseftől. A temetés honvédségi pompával, zenekarral, díszszázaddal, sortűzzel zajlott. A ravatalnál Varga Pál határőr ezredes vett búcsút az elhunyttól. A sírnál Sós Lajos .hadnagy, a határőrala'kulat politikai helyettese tartott búcsúbeszédet. Tamásiban délután öt órakor kezdődött a temetés. Csere János fiatal határőrt kísérték utolsó útjára. Haláluk után mindkét fiatalt alhadnaggyá léptették elő. Emléküket megőrizzük. Magyar-szovjet találkozó (A hazánkban két hétig tartózkodó ukrán békedelegáció Tolna megyében töltött három napot. A 32 tagú csoport Jeslav Szláva, az Ukrán Békebizottság íiemzetközi osztálya vezetőjének vezetésével megismerkedett Szek- szárd és a Sárköz nevezetességeivel, járt a decsi népművészeti szövetkezetben, kirándult a gemenci erdőbe is. A küldöttség pénteken délután Czank Józsefnek, a Hazafias Népfront Tolna megyei Békebizottság elnökéinek, az MSZiBT Országos Elnöksége tagjának kíséretében Sióagárdra látogatott, ahol találkozott a község és a Sióvölgye Tsz vezetőivel, a társadalmi szervezetek képviselőivel és az MSZBT tagcsoportok tagjaival. A szívélyes eszmecserén egyebek között a békés egymás mellett élés, a békemozgalom időszerű kérdéseiről, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közeledő 60. évfordulójának előkészületeiről beszélgettek. A baráti találkozó után a vendégek a Balatonihoz utaztak. (B. L.) Giscard alair Giscard d’Estaing francia elnök a londoni közös piaci csúcsról hazatérve aláírta azt a törvényt, mely az ún. „európai parlamentbe” való közvetlen választásokról intézkedik. (Telefotó—AP—MTI—KS) AZ ERŐVISZONYOK sza- mítgatása, a saját és az ellenséges erők közötti arány mérlegelése egykorú a hadviselés történetével. Mégis, csupán a múlt két évtizedben készült, a katonai erőviszonyok problémáival foglalkozó értekezések és publikációk már könyvtárakat töltenek meg. A megkülönböztetett figyelmet ezúttal a rakéta—nukleáris eszközök megjelenése okozta, amelyek új korszakot nyitottak a hadművészet történetében. A katonai erők egymáshoz mért arányát a régmúltban kétségtelenül könnyebb volt meghatározni, mint napjainkban. Az összehasonlításkor elsősorban a katonák számát, felszerelését és szervezettségét vették figyelembe, hozzátéve a morál fogalmát, amelyet már a klasszikus katonai irodalom is fontos tényezőnek tekintett. A háborúk méreteinek és a felhasznált anyagi eszközök mennyiségének növekedésével párhuzamosan azonban már olyan kérdéseket is figyelembe kellett venni, mint a politikai vagy katonaföldrajzi helyzet, a mozgósítási képesség, ami az emberi és anyagi erőforrások háborús célokra való felhasználásának. lehetőségeit jelezte. A rakéta—nukleáris korszakban a katonai erőviszonyok alapvető elemei nem változtak. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vagy a Varsói Szerződés és a NATO közötti katonai viszony meghatározásánál például a földrajzi tényezők ma sem hagyhatók figyelmen kívül. Tény, hogy amíg az Egyesült Államok partjait és szárazföldi határait nem fenyegeti közvetlen veszély, addig a Szovjetunió fegyveres erőinek védelmezniük kell a világ legnagyobb területű országát, amelynek határai mentén nem csupán baráti hatalmak találhatók. Az Egyesült Államok alapvető érdekeltségeinek többsége tengerentúli, a Szovjetunió helyzete ettől eltérő: a szocialista világ- rendszer vezető hatalma nyersanyagokban csaknem önellátó és szövetségeseivel a kapcsolat közvetlenül is megvalósítható. A VARSÓI SZERZŐDÉS és a NATO erőviszonyainak megítélésénél változatlanul figyelemre méltó az a körülmény, hogy a szocialista országok katonai-politikai szövetségének tagállamai zárt tömböt, összefüggő katonai egységet alkotnak, hatalmas szélességi és mélységi kiterjedéssel rendelkeznek, amely megkönnyíti a fegyveres erők összehangolt tevékenységét. A NATO katonai erői ugyanakkor két kontinensen helyezkednek el, európai csoportosításuk tagolt, nem rendelkeznek kellő mélységgel, ami pedig a rakéta—nukleáris háborúban elkerülhetetlen. Emellett a NATO-erők Nyugat- és Dél- Európában lévő egységeit a semleges Svájc és Ausztria elválasztja egymástól és ez megnehezíti az együttműködést. Változatlanul íontos ma7 radt a morális tényező, amely a politikái eszmék, hangulatok és érzelmek összességeként minden eddiginél nagyobb szerepet játszik a nukleáris összecsapás viszonyai között. AZ ÜJ VONÁSOKAT a rakéta—nukleáris eszközök minden eddigit felülmúló pusztítőereje, illetve annak kiegyenlítő hatása hozta. A Szovjetunió az 1960-as években biztos második csapás- mérő-képességre tett szert az Egyesült Államokkal szemben, ami azt jelentette, hogy a szovjet rakéta1—nukleáris erők ettől kezdve egy esetleges meglepetésszerű első csapás elszenvedése után is képesek lettek volna hatásosan visszavágni ellenfelüknek. Nyilvánvalóvá vált, hogy nukleáris konfliktus esetén az észak-amerikai kontinens is a pusztulás színtere lehet. Ez a helyzet súlyos probléma elé állította az amerikai vezetést. Miután a katonai erő mindig központi helyet foglalt el az USA politikai eszköztárában, erőfeszítései mindenekelőtt az elvesztett fölény visszaszerzésére irányultak. Hamarosan kiderült azonban, hogy a kísérletek nem vezetnek célhoz, mert tartós előnyöket elérni nem lehet. Kialakult tehát a katonai erőviszonyokon belül a hadászati erők egyensúlya. A hadászati fegyverrendszerekben rejlő kölcsönös és biztos pusztftóképesség kényszerpályára juttatta a NATO-t, illetve vezető hatalmát, az Egyesült Államokat. A Nyugat kénytelen volt elismerni a különböző társadalmi rendszerekben élő országok békés egymás mellett élését és megteremtődött a hadászati támadó- fegyverek korlátozásának és a közép-európai haderő és fegyverzetcsökkentési tárgyalások megkezdésének a feltétele. A KATONAI erőviszonyokban bekövetkezett változások ugyanakkor polarizálták az utóbbi időben kibontakozó folyamatokkal szemben álló erőket, akik a katonai erőviszonyoknak éppen azokat az elemeit igyekeztek felhasználni sajátos céljaik elérésére, amelyek jellegüknél fogva nehezen ellenőrizhetők. Jellemző példája volt ennek a két katonai szövetség erőinek sajátos összevetése. Azt a tényt, hogy a Varsói Szerződés integrált erői a közös érdekből fakadó egyeztetés alapján szervezettebbek, irányításuk és fegyverzetük egységes, a ‘globális és regionális helyzetüknek megfelelő erőkkel rendelkeznek, alkalmasnak vélték a kevésbé tájékozott nyugati közvélemény- félrevezetésére és a Varsói Szerződés támadó szándékának bizonyítására. Hasonló célokat szolgált a nyugati hivatkozások másik példája is, amely a szocialista országok katonai erejét úgy tüntette fel, ami már puszta- létével is szűkíti a nyugat-európai államok döntési szabadságát, nyomást gyakorol rájuk. Ennek alapján egy erejében fenyegető szocialista katonai szövetség képe bontákozott ki a nyugati közvélemény előtt, amely már puszta képességével is korlátozhatta az európai államok szuverenitását. A szovjet érdekek fokozottabb figyelembevétele, a Kelet felé forduló semlegesség és a kommunista pártok szerepének jelentős növekedése szerepelt következményként ezekben a hamis feltevésekben, amelyből logikusan adódott a következtetés: csak az egységes, katonailag erős Nyugat-Éurópa képes az ilyen „kihívásokkal” szembeszállni. KÉTSÉGTELEN, azonban nem jelenheti azt, hogy csupán a katonai erőviszonyok változásával magyarázhatjuk azokat a folyamatokat, amelyek korunk jellemzőivé váltak. A nemzetközi erőviszonyok- tényezői együttesen és összességükben hatnak és csak egyik elemük a katonai erő. Az is világos, hogy a kiterjedt fegyveres konfliktusok -kirobbanásának valószínűsége a katonai erőviszonyok változásával számottevően csökkent és ez a legutóbbi évek egyik legkiemelkedőbb eredménye. ERDÉLYI SZILÁRD Az Egyesült Államokban most fokozott ütemben látnak hozzá a szárnyas rakéta fejlesztéséhez (képünkön), miután Carter elnök nem járult hozzá a B—1 bombázók gyártásához. (K-ptávírónkon érkezett.) A Biztonsági Tanács csütörtökön este egyhangúlag elítélte a rhodesiai rezsim agressziós cselekményeit TIT országos küldöttgyűlés
