Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-14 / 164. szám
a ^pújság 1977. július 14. PANORÁMA MOSZKVA Genfben szerdán kezdődött meg a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia részvételével annak a háromoldalú konzultációnak az első menete, amelyen megvitatják a nukleáris fegyverkísérleteik általános és teljes megtiltásáról szóló szerződéssel foglalkozó tárgyalások kérdéseit. WASHINGTON Szerdán reggel hazautazott az Egyesült Államokból az a szovjet kormányküldöttség, amely á szovjet—amerikai műszaki és tudományos együttműködési vegyes bizottság ötödik ülésszakának munkájában vett részt. A delegációt Vlagyimir Kirillin miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő műszaki és tudományos állami bizottság elnöke vezette. Cunhal az eurohomminizmusról Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára a La Derniére Heure című belga lapnak adott nyilatkozatában kijelentette: a kommunisták ellenzik az ország csatlakozását a Közös Piachoz. „Szembenállásunk fő oka az, hogy a Közös Piac politikáját a nagytőke érdekei határozzák meg. Számításba kell venni egyúttal azt is, hogy a portugál gazdaság fejlettsége elmarad a közös piáci országok szintje mögött, így a vámhatárok lebontása után semmiképpen sem tudnánk versenyben maradni a többiekkel a nemzetközi piacon. A Portugál KP főtitkára bírálta a Soares-kormány ag- rárreform-tervezetét, mert az gazdasági, társadalmi és politikai téren egyaránt katasztrofális következményekkel fenyeget. Nyilatkozatában foglalkozott az úgynevezett eurokom- munizmus kérdésével és a szocialista országok ellen Nyugaton folyó propaganda- kampánnyal is. „Az emberi jogok állítólagos védelmére indított kampány valójában nagyon is korlátozott politikai és diplomáciai célok szolgálatában áll. A valóságban semmi köze sincs az emberi jogok védelméhez. Olyan emberek irányítják, akik saját országukban e jogok alkalmazása ellen vannak, üldözik politikai ellenfeleiket, támogatják a faji elkülönítés rendszerének fenntartását” — mondotta a többi között Cunhal. Az eurokommunizmusról szólva leszögezte, hogy ez a megfogalmazás korántsem reális, mert pontatlan. „Európa nagy földrész, ahol a gazdasági és társadalmi fejlettség különböző fokán álló szocialista és kapitalista államok vannak. Természetesen, hogy ilyen körülmények között a tőkés Európa kommunista pártjai önállóan, a saját adottságaiknak megfelelően jelölik meg a szocializmushoz vezető utat” — mutatott rá a PKP főtitkára. OPEC-konferencia LAPZÁRTA MADRID _________ i A z ABC című madridi polgári napilap szerdai belső vezércikkében, amely a kormány külpolitikai programját elemzi, Spanyolország közös piaci felvételében és Gibraltár visszaadásában jelöli meg az országnak a NATO- ba való belépése előfeltételét. WASHINGTON Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár szerdán kétnapos, hivatalos washingtoni látogatásra étkezett. A bonni kormányfő viszonylag rövid tanácskozást folytatott James Carter elnökkel és az amerikai kormány tagjaival. Tájékozott körök szerint az elsőrendű cél Schmidt és az új washingtoni vezetés személyes kapcsolatainak megteremtése, illetve elmélyítése. Várhatóan előtérben állnak majd a kelet-nyugati kapcsolatok kérdései is. A svéd kormány vacsorát adott a stockholmi OPEC-konferencia résztvevőinek tiszteletére. Képünkön: Yamoni szaúd-arábiai küldött és felesége, Falldin svéd elnök, Karin Sóder, svéd külügyminiszter társaságában. (Képtávírónkon érkezett). BELIZE Minigyarmat - minikonfliktus ? BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke Irak nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Ahmed Hasszán Al-Bakrot, az Iraki Köztársaság elnökét és Szad- dam Husszeint, a forradalmi parancsnoki tanács alelnökét. • Szerdán hazaérkezett Mongóliából az a magyar küldöttség, amely Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béke- tanács elnökségének tagja vezetésével tett baráti látogatást. Tanácskozást folytattak a testvérszervezetekkel és részt vettek Mongólia nemzeti ünnepének rendezvényén. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Csergő Jánosnak, a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár vezérigazgatójának eredményes munkássága, valamint több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös László Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke: adta át. DÜSSELDORF A nyugati hírügynökségek néhány napja gyorshírben közölték: brit csapatokat ■szállították Belize-be, a volt Brit-Hondurasba. Az egynegyed magyarországnyi területű Belize, a brit birodalom utolsó gyarmata az amerikai kontinensen. A terület egykor a maja birodalom része volt. 1638 körül angol favágok telepedtek meg itt, s hamarosan követte őket a brit gyarmati adminisztráció is. Először Jamaicához tartozott, majd önálló koronagyarmat lett, 1964-ben kapott belső ön- kormányzatot. A teljes függetlenség megadását az angol kormányzat azzal az üregy- gyel halogatta, hogy a kicsiny | ország nem lenne képes ellenállni az esetleges agressziónak. (Az ENSZ közgyűlése 1975-ben határozatban mondta ki Belize jogát az önrendelkezésre.) Az ország az egyenlítői övezetben fekszik, területének nagy részét trópusi őserdő borítja. A fakitermelés, a gazdaság legfontosabb ágazata, külföldi cégek birtokában van. Mezőgazdasága mo- nókultúrás, elsősorban citrusféléket, banánt, cukornádat termelnek. Ipara ezeket a termékeket dolgozza fel, sajátos gyártmánya a mahagó- nifából készített bútor. Belize lakóinak legnagyobb része az Afrikából idehurcolt néger rabszolgák utóda. 24 százaléka indián, de vannak mulattok és meszticek is, európai eredetű a belizei- ek négy százaléka. A terület legjelentősebb politikai pártja az Egyesült Néppárt Belize teljes függetlenségét követeli, ugyanakkor az országgal szomszédos reakciós quatemalai diktatúra azzal fenyegetőzik, hogy elfoglalja az egykori Brit- Hondurast. # A brit nemzetközösség legutóbbi londoni értekezletén felszólították Angliát: védje meg közép-amerikai gyarmatát és biztosítsa számára valódi függetlenségét. Ezért került aztán sor arra, hogy brit csapatokat küldjenek Belize-be. Kérdéses azonban, hogy vajon ilyen módon nem esik-e csorba a közép-amerikai minigyarmat úgynevezett függetlenségén.-Az Egyesült Államok Kommunista Pártja és a Német Kommunista Párt szerdán közös nyilatkozatban foglalt állást a neutronbombák és más tömegpusztító fegyverék gyártása ellen. A közös dokumentumot abból az alkalomból fogalmazták meg, hogy James Carter amerikai elnök találkozott Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral. RÖMA Az olasz képviselőházban megkezdődött a vita hat parlamenti pártnak arról a közös indítványáról, amelyet a pártközi tárgyalások eredményeként született megegyezés alapján terjesztenek elő. A közös programmegállapodást Giovanni Gallonio, a Kereszténydemokrata Párt főtitkár-: helyettese ismertette a képviselők előtt. LUANDA Az Angolai Népi Köztársaság és Etiópia szerdán nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatot létesített — jelentette be az angolai külügyminisztérium. RÓMA A római törvényszék szerdán ítéletet hirdetett „a fegyveres proletárosztagok” elnevezésű terrorszervezet*két, a napokban letartóztatott női tagja ügyében. Tiltott fegyverviselésért és politikai szervezkedésért négy-négy évi börtönbüntetésre ítélte őket. Carter elfeledte ígéreteit A fegyverkezési verseny új hulláma' Gennagyij Vasziljev, a Pravda washingtoni tudósítója a lap szerdai számában az Egyesült Államokban kibontakozott fegyverkezési hullámról ír. — Az új demokrata párti kormányzat — írja a Pravda tudósítója — az elnökválasztási kampányban azt ígérte, hogy hatalomra jutása esetén öt-hét milliárd dollárral csökkenti a katonai költségvetést. A hatalomra kerülés után a Carter-kormány első hivatalos nyilatkozataiban is azt a törekvését - hangsúlyozta, hogy megszabadítja az emberiséget a nukleáris katasztrófa rémétől. Ezzel szemben az új amerikai kormány a veszélyes fegyverkezési verseny új szakaszát indította el. — A fegyvergyárosoknak, a tábornokoknak és a politikai héjáknak — írja a Pravda tudósítója — sietős a dolguk. Nemrég az enyhülés ellenfelei még a szovjet hadipoten- ciál állítólagos növekedéséről keltett mesékkel rémisztgették az amerikai közvéleményt. Ezt a propagandát most új fegyverrendszerek tömegméretű kifejlesztése váltotta fel. — A józanul gondolkodó amerikaiak — jegyzi meg a szerző — tiltakoznak. A katonai-ipari komplexum védőügyvédjei azonban elégedettek: a hadimegrendelések növekednek, az újabb fegyverfajták gyártása egyre fokozódik. A héják azonban ezzel még nem érik be. Az újonnan alakult „veszélybizottság” azt követeli, hogy az amerikai kormány gyakorlatilag mondjon le a Szovjetunióval folytatott összes, valamennyire is ésszerű tárgyalásról, amelyet a stratégiai támadófegyverek korlátozásáról folytat. Atomvita a nyugati világban Szerda esti kommentárunk. Kemény vitákat ígértek Schmidt nyugatnémet kancellár szerdán kezdődött washingtoni tárgyalásai. A napirend egyik legfontosabb témája a nukleáris export ügye, jelezve, hogy a korábbi hírekkel ellentétben korántsem sikerült kompromisz- szumot kötnie a tőkés világ két vezető gazdasági hatalmának ebben a kérdésben. A vitát lényegében Carter amerikai elnök terve élezte ki. Néhány hónappal ezelőtt azt az ajánlatot tette legfontosabb szövetségeseinek, hogy az Egyesült Államok lemond a plutónium kereskedelmi előállításáról, de ezt elvárja tőlük is. Javaslata kétségtelenül érzékenyen érintette az amerikai szövetségeseket, Nyugat-Európát és Japánt. Miért? Leegyszerűsítve: a hagyományos atomerőművek fűtőanyaga az uránium, ám energiatermelés közben radioaktív hulladék is keletkezik, s ebben plutónium van. A plutónium viszont az úgynevezett szaporító, vagy gyorsreaktorok segítségével önmagát újratermelő fűtőanyag, vagyis kimeríthetetlen energiaforrás. Logikus tehát, hogy elsősorban az energiában szegény országok érdeklődnek iránta. Ez egyben magyar rázza azt is, miért hódították el az utóbbi években az atompiac jó részét nyugat-európai cégek az amerikaiaktól. Sőt, az NSZK és Franciaország nagyszabású, sok milliárdos üzletet is kötött a fejlődő világhoz sorolt országokkal. Carter természetesen nem az amerikai gazdasági érdekekre hivatkozott, hanem arra, — s ebben tagadhatatlanul van igazság —, hogy a gyorsreaktorok elterjedése, a plutóniumgazdaság kialakulása veszedelmes nukleáris fegyverkezési versenyt indíthat meg. Már néhány kiló plutónium is elegendő az atombombához. Ugyanakkor az Egyesült Államok semmit sem veszít, ha késlelteti a plutónium felhasználását, mert nemcsak a legnagyobb urániumfogyasztó, hanem a legnagyobb urániumtermelők egyike is. Hogy a javaslatnak nyomatékot is adjon, Carter megerősítette a korábbi amerikai kormányzat által már életbe léptetett uránércexport-ttlalmalt. Márpedig a nyugati világban működő atomreaktorok jó részét az Egyesült Államok látja el nyersanyaggal. Sőt, hasonló tilalomra késztette az uirániumbányászafban vezető szerepet játszó Kanadát és Ausztráliát is. A fejlett tőkés országok londoni csúcstalálkozóján valamifajta kompromisszum látszott körvonalazódni. Az Egyesült Államok készségét nyilvánította az exporttilalom enyhítésére, cserébe aZzal a nyugatnémet és francia kötelezettségvállalással, hogy a jövőben' hajlandók lemondani a plutónium termelésére, az atombomba építésére is alkalmas nukleáris technológiák és berendezések exportjáról. Ez a kötelezettségvállalás azonban nem érinti a már megkötött üzletet, így például azt, hogy az NSZK 6,5 milliárd dollár értékű nukleáris berendezést kíván exportálni Brazíliának. Franciaországnak pedig Pakisztánnal van érvényes szerződése. Mi több, alig egy héttel ezelőtt született olyan francia—nyugatnémet megállapodás, amely előirányozza a gyorstenyésztő reaktorok közös kifejlesztését. Schmidt Washington előtt Kanadában járt, ahol sikerült „ideiglenes megállapodást” kötnie az uránexport felújításáról. Eszerint Kanada „hamarosan” ismét szállít urániumot az NSZK-nak. Hogy a kanadai „hamarosan” valójában mit jelent, az hamarosan kiderül — Schmidt washingtoni tárgyalásain. ZALAI ISTVÁN Hármas tanácskozás Genfben ülésezik az a hármas, szovjet—amerikai—angol bizottság, amely a nukleáris kísérletek teljes betiltásáról tanácskozik. (Képtávírónkon érkezett).
