Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-10 / 161. szám
*^PÚJSÁG 1977. július 10. magazin magazin magazin Sínvizsgálat - ultrahanggal Milyen gyorsan nőnek a csigák? Vizsgálat a mérőkocsiban Magyar számítógép a tengeren Ebben az évben második útjára indul az Ukrán Tudományos Akadémia Déltengeri Biológiai Intézetének „Professzor Vogyanyickij” nevű új tudományos kutatóhajója. Jelenleg már teljes erővel folynak az előkészítő munkálatok. A legfontosabb feladat most a VIDEOTON Gyár által készített „ESZ—1010” típusú számítógép beszerelése az adott határidőre. A „Professzor Vogyanyickij” nevét viselő kutatóhajón felállításra kerülő számítógép rendeltetése a tudományos kísérletek automatizálása; technológiai folyamatok modellezése, mérnöki-tervezői számítások előkészítése. Tengerjáró hajón „ESZ— 1010” számítógép alkalmazására első esetben kerül sor, így bizonyos mértékig kísérletről beszélhetünk. BORISZ JENYEVICS APN—KS Proton-kés A stockholmi Karolinska Intézetben felszerelik a világ első „proton-kését”, vagyis egy műtéti célokra kialakított lineáris gyorsítót. A készülékkel agyműtéteket végeznek majd, a jövő év elejére tervezik az új műszer üzembehelyezését. A berendezés költségei mintegy 150 ezer dollárra rúgnak. iért nem írtok valami szépet? — kérdezte távoli rokonom. — Hiszen annyi szép van az életben. Igaz is, miért nem írok valami szépet? Pedig évek óta készülök rá: Egy mesét például a kisfiamnak. Még sose írtam mesét a fiaimnak, és lassan el is kések vele. Kinő. nek a meséből. Mesét, mondjuk a kiszabadított királylányról a legkisebb fiúról, a fele királyságról. De fáradt voltam, nem jutottam tovább a jámbor óhajnál. Talán holnap hozzákezdek. Aztán holnap lett, és kiderült, hogy már többen telefonáltak, az egész város tudja, „odafönt áll a balhé”, mert egy kommünikében elvétettem a rangsort. Ki informált, honnan vettem, milyen jogon, felelős vagyok; helyreigazítás. Védekezés, magyarázkodás, égő fülek és a betűk a papíron; „munkatársunk hibájából”. A mese, a kiszabadított királylányról, a legkisebb fiúról, a fele királyságról beleveszett egy régen olvasott mesekönyvbe, semmi se maradt belőle. Ami maradt, az a szégyen volt, és sűrű, fekete méreg ömlött a papírra, mikor a tollat hozzáérintettem. Azért az elnyomott szándék előbukkant megint. Évekkel később moziból jöttünk, vad perverzitások és meztelen szadizmus után. Nem igaz — lázadt bennem a soha ki nem gondolt mesék írója — nem igaz, hogy ilyen az életünk. Valami szépet kellene adni végre az embereknek. A szerelemről például. Annyi ön- kielégítés, marcangolás, ferde hajlam után ki kellene találni egy szép szerelmes történetet. A szerelemben legalább — akárhosv irtják belőle — maradt még szépség. Csak észre kell venni. Meg kell mutatni. Nézzétek, ez a szerelem. Egy férfi és egy nő egymásért... a világ ellen. Meg fogom írni. Még holnap ... megírom. Aztán holnap lett. Egykori tanítványom keresett meg. Valamikor mindketten azt hittük egymásról, hogy lesz belőlünk valami. Utolsó találkozásunk idején egyetemista volt, tele népnevelő szenvedéllyel, életre szóló nagy elhatározásokkal. — Mit csinálsz? Hol vagy? Sikerült-e? Nem csinál semmit. A központban van. Nem sikerült. De egészen jól keres. Sehol ennyit nem fizetnének. — Dehát ezt akartad? Nem ezt akarta. Kiemelték. Három évvel ezelőtt. Aztán ott ragadt. — Hivatalnok lettél? Olyasmi. Kitűnő kávét főz. fejest belőlem, most ők esi. náltak beosztottat. — Ég te mit mondtál? — Semmit. — Szó nélkül tudomásul vetted ? — Én ilyenkor nem tudok beszélni. — Az lehetetlen. Az ember kiabál, ha rálépnek a lábára. — Én nem kiabálok. — Nem tiltakoztál? Nem követeltél fegyelmi vizsgálatot? — Nem is tudom. Olyan zavart voltam. Aztán egykettőre kívül kerültem az ajtón. — És ott maradtál a cégnél? — Persze. Hova menjek? — Hisz folyton dicsértek. Azt mondták, remek munkaerő vagy. Szorgalmas, megbízható ... — Most van jobb. 'TTTJ emmi közöm nem volt V ' a dolgához. Mégis *Yj győzködni próbáltam, -üilij Az embernek elemi joga, hogy kiabáljon, ha rátaposnak. A biztos kudarc tudatában is kiabáljon. Semmi másért, csak az önérzete védelmében. Hogy ne mondhassák rá, szétnyomták, mint egy bogarat. A vállát rángatta. Minek ugrálni? Ezt az ügyet úgyis elintézték már. — Hát nem érted? Itt erről az ügyről van szó, nem arNagy-Britannia teljes vasúti sínhálózatát évenként egyszer, a forgalmasabb vonalszakaszokat negyedévenként átvizsgálja a képen látható sínvizsgáló mérőkocsi. A Diesel-motorral ellátott és két kocsiból álló mérőszerelvény éjjel-nappal dolgozhat, óránként 40 kilométeres haladási sebességgel. Az ultrahangos „szemeket”, érzékelőket, amelyek a sínszálak legparányibb repedéseit, rejtett hibáit is felderítik, a mérőkocsi kerekei közé szerelték fel. Mérés közben az ultrahangos egység leereszkedve, saját kerekein gördül a vizsgált sín felszínén létrehozott vékony vízhártyán. A vízréteg részint a nagyfrekvenciás hangrezgések terjedését segíti elő, részint kenőanyagként szolgál. A mérőfej által kibocsátott és felfogott ultrahang jeleket a mérőkocsiban elhelyezett műszerekre vezetik és egyidejűleg filmre rögzítik. A film értékelésekor nem nehéz felfedezni a sínhibákat, annak alapján, hogy a belső repedés határvonaláról az ultrahangrezgések visszaverődnek, tehát „gyorsabban érkeznek visz- sza”, rövidebb utat tesznek meg. Ilyen ultrahangos sínvizsgálatot rendszeresen csupán a világ négy országában végeznek: Angliában, az NSZK- ban, az Egyesült Államokban és Magyarországon. Hazánkban évente közel 10 ezer kilométernyi vasúti pályát két- szer-háromszor vizsgálnak végig ezzel a műszerrel, és mintegy száz sínszálat cserélnek ki a hajszálrepedések miatt. Melyik a legjobb traktor? zelem után veszi észre. Igen, vannak ilyen emberek. Hát miért nem írunk róluk? Holnap megkeresem őket. Aztán holnap lett. A vendéglői asztalok között félrészegen kódorgóit régi ismerősöm. Egy botló lépésnél a székembe kapaszkodott. Fordultam, hogy rendre utasítsam. — Te vagy az? — örültem a találkozásnak. — Régen láttalak. — Hát most láthatsz — a részegek bamba arckifejezé- sével nevetett rám. — Nem vagyok valami fényes' látvány. — Névnap, vagy prémium? — Egyik se. Ünnepelem a leváltásomat. Leültettem. — Hogy történt? — Egyszerűen. Behívtak és közölték, hogy le vagyok váltva. — Így? — Így— Indoklás? — Semmi. — Hát akkor? — Mit akkor? Ök csináltak Különféle csigafajok növekedési ütemét vizsgálták nyugatnémet kutatók. Az erdei meztelen csiga 8—9 milliméter hosszú, amikor el- hogyja a petét. Három és fél hónap múlva a csigák 37—55 milliméter hosszúak voltak; 10—12 hónapos korában a faj befejezte növekedését, ebben a korban a csigák 130—170 milliméteresek voltak. Egy másik meztelen csigafaj viszont csak két és fél éves korában fejlődik ki teljesen. Ennek a csigának a petéből kibújt példányai 8—9 milliméteresek, a kifejlett állat hossza pedig 180—200 milliméter. A házas csigák a 11. vagy a 12. hónapban fejezik be növekedésüket, bár ez alól is van kivétel. Az Arionta ar- bustorum nevű csigafaj például, ha kedvező körülmények között él, az első év végén teljesen elkészül házával, míg a kevésbé kedvező életkörülmények közé jutottak héja csak a második év végén éri el teljes nagyságát. Képünkön: nagyra növő csigafaj fejlődését vizsgálják. hez, ha a vásárlók, illetve a felhasználók öldaláról nézzük a traktort. Abban mindenki megegyezik, hogy a traktort munkára veszik, üzemelésének célja a termelés, így természetes az igény, hogy minél több és jobb munkagép legyen kapható, hozzá kapcsolható. Ez az igény tükröződik sok gyár gyártási programjában, melyek nemcsak a traktort, de a hozzávaló munkagépeket is maguk állítják elő. A traktorok teljesítményének állandó emelkedése mellett az utóbbi időben egy másik fő tendencia is felfedezhető: a mind nagyobb vezetői kényelem iránti igény. A komfort nemcsak az egészségvédelem miatt, de az elfáradás mérséklődése végett is szükséges. Hosszú időn keresztül a traktor nem sokat változott: egyszerű vontató volt, mely az igába fogott állatot váltotta fel. Ezért — bár a részlegekben tökéletesedett — ^funkciójában és elrendezésében a régi maradt. A nagy változás, a merőben új típusok megjelenése napjainkban, szemünk előtt zajlik. Állandó és visszatérő kérdés: melyik a legjobb traktor? A kérdésre ma talán még kevésbé adható egyértelmű választ, mint a múltban. Az igények ugyanis az éghajlat, a termesztési körzetek, az üzemi sajátosságok, s más tényezők miatt rendkívül eltérőek, s egy típussal már nem elégíthetők ki, több eltérő típus pedig nehe- zen hasonlítható össze. Közelebb jutunk a kérdésHa egyszer arra járok, föltétlenül kóstoljam meg. — Látom, gyűrűd is van. Igen, férjhez ment. És kell a pénz. Nagyon kell a pénz. Ha jól összehúzzák magukat, öf év alatt meglesz a társasház beugrója. A férje mellékállást vállalt, esténként fusizik ... Ö pedig nem hízik el. Ha az ember sovány kosz. ton van, az ülőmunka sem hizlal annyira. alami szép történetet a szerelemről. Egy férfi és egy nő egymásért... .. világ ellen? Egy férfi és egy nő a lakásért... Egymás ellen. Az a szép, ez meg az igaz. És nincs bennem elég önfegyelem, hogy a szép kedvéért az igazról lemondjak. Ég mégis ... Újra meg újra. Valami szépet kéne írni végre. Egy szép. nagy neki- feszülés történetét például. Az ember elhatároz valamit, vállal egy ügyet és végigviszi. Beleöregszik, belefárad, de győz. És az öregséget meg a fáradtságot is csak a győÉrdekességek a Szovjetunióról A Szovjetunió államhatárainak hossza meghaladja a 60 000 kilométert — azaz hosszabb, mint az Egyenlítő másfélszerese. * A Szovjetunió területén 90 —100 ezer növényfajta és 125—130 ezer állatfajta él. * Nemzetiségi szempontból az ország legváltozatosabb területe a Kaukázus: több mint 50 nép képviselői élnek itt. * A Szovjetunió lakosságának nagy része városokban él. A szocialista építés évei alatt több mint 1140 város alakult ki az országban. * Az űrkorszak kezdete óta a Szovjetunióban több mint 1100 mesterséges holdat, Nap-, Hold-, Mars- és Vé- nusz-kutató rakétát bocsátottak fel. * A régi Oroszország első könyvtárát Bölcs Jaroszláv alapította 1037-ben. Ma a Szovjetunióban jelenleg több mint 360 ezer könyvtár működik, s olvasóik 3 milliárd 600 millió könyv és újság között válogathatnak. * Gyakorlatilag minden szovjet háztartásban van televízió; a készülékek száma meghaladja a 60 milliót. Mesterséges gömbvillámok Francia kutatók újabb lépést tettek a gömbvillámok keletkezésének, természetének megismeréséhez. Villámkisülési kísérleteikben ugyanis sikerült rövid időre világító gázgömböket — mesterséges gömbvillámokat — előállítaniuk, s ezeket filmfelvételeken tanulmányozniuk. A kisüléseket szokványos jégeső elhárító rakétákkal váltották ki, amelyeket finom, hengerről lefutó acéldróttal földeltek. A rakétákat akkor lőtték ki, amikor a zivatarfelhők elektromos feltöltése különösen nagy volt. Két éven belül ily módon 20 esetben váltottak ki villámkisülést. ról. hogy újra főnök legyél. Itt rólad van szó. Arról, hogy az ember mégse olyan, mint a hangya. Hordja a morzsát ész nélkül, aztán jön valaki és ráteszi a cipője orrát és vége. Az ember legalább ricsajt csinál. Kérdez, indokol, lármázik, szóval van. és észrevétel a létezését. Nem érted? Nem értette. Ingatta a fejét, részeg mosolygás lógott a száján és nem értette. Én pe_ dig tudtam, hogy azt kell megírni. Hogyan törődik az ember kerék alatt, pocsolyában, cipők talpára ragadva, amíg tiltakozni se képes. Amíg eljut a száján lógó üres mosolygásig ég nem akar semmit. Lehet, hogy soha többet nem akar már semmit. Hova lett a szép nagy ne. kifeszülés históriája? Az ember, aki vállalt egy ügyet és végigviszi. Vannak ilyen emberek, biztosan vannak. Csakhogy olyan sokat kell utánuk gyalogolni. Ebbe meg itt... belebotlottam. Hát mit tegyek, ha a szépet úgy kellene kitalálni, a többi meg. a ronda, a torz, a fájdalmas mindig itt van a kezem ügyében. — De azért valami szépet készülök írni évek óta. Talán holnap mégis csak hozzákezdek. I Fenákel ludit: Valami szépet...
