Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-30 / 178. szám
CSALÁD - OTTHON Áruvizsgálat A sátrak minősége és az igények A sátorozás. vagy a divatosabb szóval élve: a kempingezés nem véletlenül vált sokak kedvenc időtöltésévé. Szerepet játszik ebben bizonyos vágyakozás a természet és a természetesebb életmód után, bár civilizált igényeinktől már nehezen szabadulunk. Jól látszik ez a kapható sátrak kivitelén is. Az egyszerűbbek mellett megtalálhatók, sőt kedveltebbek a már szinte víkendháznak is beillő, kényelmes „komfortos” sátrak. HOGYAN VÁLASSZUNK? Ehhez nyújt segítséget egy írás a Nagyító júniusi számában. A választás során természetesen elsősorban igényeinket és szokásainkat kell mérlegre tennünk. A nagyobb sátrak, az úgynevezett lakósátrak, jóval tágasabbak, mint szerényebb kistestvéreik, a turistasátrak. A lakósátrakhoz a nappali tartózkodásra is alkalmas fedett nézőtér tartozik; több hely jut a csomagoknak is. Ezek általában kettős falú sátrak: a dupla fal előnye a valamivel jobb hő- és hangszigetelés. A lakósátrak felállítása azonban több időt vesz igénybe és nehezebbek is — így a lakósátrakat elsősorban a „géperejű” természetjárók választják. A gyalogosan, vagy kerékpárral túrázók számára talán a legfontosabb követelmény: a kis súly. A túrasátrak pedig elsősorban ezt nyújtják; előnyeihez tartozik, hogy gyorsabban feállíthatók. Különösen a csehszlovák import sátrak felelnek meg a legjobban az ilyen igényeknek: könnyűek, ami a vékonyabb csőrudazatnak és a sűrű szövésű, de vékony és könnyű szintetikus vászonszövetnek köszönhető. Az 1400 forintért kapható kétszemélyes Turist sátor például mindössze 2,6 kilogramm súlyú. A turistasátrak nem utolsósorban alacsonyabb áruk folytán közkedveltek, főleg a fiatalok körében (akiknek a kényelem iránti igényük is kisebb). Éppen az ára miatt említésre méltó a magyar gyártmányú Ifi nevű kétszemélyes sátor, amely (jelentős ártámogatással) 700 forintért kapható a sportszerboltokban. A Nagyító tesztje a sokoldalú követelmények alapján vizsgáztatta a túra- és lakósátrakat. Talán érdemes megemlíteni a vizsgálat szempontjait: a szakemberek szemügyre vették a sátrak stabilitását — mennyire ellenállók széllel, viharral szemben; a vízhatlanságot — ennek jelentőségét bizonyára nem kell hangsúlyozni azok számára, akiket már kiöntött egy jókora eső; a kényelmet — hogy egy személyre minimálisan 60 centi széles fekvőhely jusson. Természetesen a kényelem szempontjából sokkal többet lehet elvárni egy lakósátortól, mint egy túrasátortól, így például a lakósátrak mindegyikében elegendő hely van ahhoz, hogy egy felnőtt ember kiegyenesedjen a sátorban. Mérték a szakemberek azt is. hogy mennyi idő szükséges a sátrak felállításához. A túrasátrak általában tíz perc alatt állíthatók fel, a nagyobb lakósátornál a művelet 20 percig is eltarthat. Végül a minősítés fontos szempontja volt a sátrak súlyának megállapítása. A magyar gyártmányú, impregnált pamutszövetből készül túrasátrak általában 6—10 kilogramm súlyúak, míg a lakósátrak 20 —30 kilósak. Sz. I. „Testre szabott” konfekció Az NDK 40 áruházában éis férfidivatüzletében most „vizsgáznak” azok aszabvány- méretek, amelyek szerimt a KGST-tagországok konfek- aióüzdmei 1978-tól kezdve a férfifelsöruhákat gyártják. A konfekcióiparban alkalmazandó közös szabványok kidolgozásáé az indokolta, hogy tovább bővíthessék az országok közötti árucserét, munka- megosztást és együttműködést. A szakemberek szerint az új méretszaibványok kialakításával az üzemekben nő a sorozaftgyártás lehetősége, javul a munkatermelékenység. Az üzletekben pedig úgyszólván alig fordul elő „után- igazítás” — mindenki megtalálja a testére szabott öltönyt az áruházakban, szaküzletekben. Fagylalt Hosszú sorokban kígyózik a nép a cukrászdák előtt. Fagylaltra várnak, erre a közkedvelt nyári csemegére, melyet a többség szeret, de azért vannak ellenzői is. Egyesek torokgyulladásért teszik felelőssé, mások szerint erősen hizlal és vannak akik fag>- laltmérgezéstől tartanak. Vajon mi az igazság, mennyi alapja van ezeknek az aggodalmaknak? Kétségtelen, hogy a „fagyi” nem tartozik a nélkülözhetetlen, biológiailag értékes táplálékok közé. Élvezeti cikk, melyet kizárólag kellemes íze és hűsítő, üdítő hatása miatt fogyasztunk. Nincs rá feltétlenül szükség, de miért tagadnánk meg magunktól, ha egyszer jólesik? A fagylalt önmagában nem okoz torokgyulladást. A helyi hideghatás azonban elősegítheti a kórokozók megtelepedését, csökkenti a nyálkahártya védekezőképességét. Ezért, aki a legcsekélyebb meghűléses tünetet észleli, az már legyen óvatos és ne fagyizzon! Különösen a gyerekek között vannak érzékeny torkúak, akik gyakran köhögnek, könnyen megfáznak. Többnyire garatmandula-túlten- gésük vagy idült mandulagyulladásuk van, s előbb- utóbb valószínűleg műtétre lesz szükség. A fagyizás addig is meggondolandó! A 4 évesnél kisebbeknek mindenképpen helyesebb „meleg fagyit”, azaz tejszínhabot venni. A felnőtteknek és a nagyobb gyerekeknek — ha különben egészségesek — a fagylalt hem árt. Hizlaló hatásuk elsősorban a magas szénhidráttartalmú ételeknek, az édességeknek van. A túlzásba vitt fagyizás nem fér bele a szigorú fogyókúrába, bár még mindig kisebb „Bűn”, mint például a franciakrémes. A fagylalt azonban nem alkalmas sovány, vézna, étvágytalan gyerekek meghizlalására. Végül ejtsünk néhány szót a fagylaltmérgezésről! Olyankor fordulhat elő, ha a fagylalt alapanyagai közül valamelyik — általában a tojás, esetleg a tej — kórokozókkal fertőzött. Gyümölcsfagylaltok készítéséhez tejet és tojást nem használnak. A fagylaltmérgezést ezért csaknem mindig vanília-, néha kakaóvagy kávéfagylalt okozza. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jövőben csak gyümölcsfagylaltot merjünk enni. A megelőzés elsősorban a cukrászok lelkiismeretén és a közegészségügyi ellenőrzésen múlik. Magunk annyit tehetünk, hogy csak megbízható, tiszta cukrászdában vásárolunk, ahol láthatóan megtartják a higiénés előírásokat. Truman Capote: A csodálat Miss Bobbit 4. Nem is bókültek ki, Preacher és Billy Bob; nem azért, mert nem akartak, csak azért, mert nem vdlt rá tisztességes mód, hogy a barátságuk újjászülessék. De megszabadulni sem tudtak ettől a barátságtól: mindegyik pontosan tudta mindig, hogy a másik miben sántikál; és amikor Preacher új cimborát talált magának, Billy Bob magában gubbasztott naookig, vagy váratlan, ostoba, vad dolgokat cselekedett. Például szándékosan beledugta az ujját a viHanyVenti-Mátorba. Esténként néha Preacher megállít a kapunál, és beszédbe elegyedett El nénivel. Gondolom, csupán azért, hogy Billy Bobot kínozza, de tény, hogy mindegyikünkkel jó barátságban maradt, és karácsonyra hozott nekünk egy hatalmas doboz tisztított földi- mogyorót. Billy Boib számára is hozott ajándékot. Egy Sherlock Halmes-könyv volt, amelynek első lápjára ezt firkálták: „A barátság aranyfonál, mely ha egyszer megszakad...” — Ez a leggiccse- sebb dolog, amit életemben láttam — mondta Billy Bob. — Jesisziuszom, micsoda egy állat! — De aztán kiment a hátsó udvarba, noha hideg téli nap volt, és ott kuporgott fenn a pekánfa tetején a kék. decemberi délutánban. De többnyire boldog volt, mert Miss Bobbit ott volt a közelben, és általában kedves volt hozzá. Ö és Rosalba nővér férfiként bántak véle; vagyis megengedték, hogy mindent elvégezzen helyettük. Másrészről, ha háromkezes bridzset játszottak, hagyták, hogy nyerjen és nem firtatták a hazugságait. Boldog időszak volt. A bajok akkor támadtak újra, amikor megkezdődött az iskola. Miss Boibbit megtagadta az iskolába járást. — Nevetséges dolog — mondta egy napon, amikor az igazgató, Mr. Copland eljött, hogy kivizsgálja az ügyét. — Igazán nevetséges. Tudok írni és olvasnál, és akadnak egy- néhányan a városban, akik igazolhatják, hogy tudok pénzt számlálni. Nem, Mr. Copland, gondolja meg, és be fogja látni, hagy erre egyikünknek sincs ideje és energiája. Elvégre csupán csak arról van szó, hogy melyikünk adja be előbb a derekát, ön vagy én. És mindamellett mit taníthat ön nekem? Nos,, ha értene valamit a tánchoz, az már más dolog lenne; de jelen körülmények között, igen, Mr. Copland, a jelen körülmények között azt javaslom, hogy felejtsük el a dolgot. Mr. Copland nagyon szívesen megtette volna, de a város közvéleménye hajlott rá, hogy ostorral kell a kislányt az iskolára kényszeríteni. Horace Deasley írt egy cikket az újságba, amelynek „Tragikus helyzet” volt a címe. Véleménye szerint tragikus helyzet az, melyben egy gyermek szembeszállhatott az Egyesült Államok alkotmányával. A cikk ezzel a kérdéssel végződött: „vajon megúszhat j'a-e?” Megúszta, sőt nemcsak ő, hanem Rosalba nővér is. Legfeljebb ő színesbőrű volt, és ezért senki sem törődött vele. * Istenigazában csak akkor tudtuk meg, hogy milyen csodálatos teremtmény Miss Bobbit, amikor megjelent a városunkban Manny Fox. Manny Fox hírét először akkor hallottuk, amikor városszerte megjelentek a vidám, színes plakátok ezzel a szöveggel: „Manny Fox bemutatja a legyezőtáncost legyező nélkül”, majd alatta, apróbb betűkkel ez állt: „Továbbá Szenzációs Amatőr Műsor Az ön Saját Szomszédainak Részvételével — Első Díj: Próbafelvétel Hollywoodban”. A nagy esemény a következő csütörtökre volt kitűzve. A jegyeket egy dollárért árulták, ami errefelé nagyon sok pénz; de hát nem olyan gyakran van alkalmunk élő színházat látni, ezért mindenki leguberálta a pénzt, és már előre nagy hűhót csaptak a dolog körül. A sarki vegyesboltban mindenki kétértelmű megjegyzéseket hangoztatott a legyező nélküli legyezőtáncosTÓl, akiről kiderült, hogy nem más, mint Mrs. Manny Fox. A biliárdtermet nevezték ki főhadiszállásuknak, ott tanyáztak rrrnden délután, sört iszogattak és eltréfálkoztak a város ődöngőivel. Amint kiderült, Manny Fox nem korlátozta üzleti ügyeit a színházra. Munkaközvetítő irodát is tartott fenn. Elterjedt a városban, hogy 150 dollárért minden vállalkozó szellemű fiún'ak előkelő állást tud biztosítani a New Orleansiból 1977. július 30L. Kemenczik Gitta: Kislányom Kislányom ! No, ne duzzogj már! Jókedvű légy és vidám! — 'De utálom a máitekórát anyukám. Figyelj jól, s a matekéra - vaMáhi fog majd nöked. Törvényei igazával kényszerít, hogy megszeresd'. — De anyukám; ott kinn a téren játszani oly jód lehet. Jöjj! Szóval, s számmal játszadozz most, mely végtelen tért myi't neked. — De anyukám, kint pillangó száll, bent dohos szagú á homály. A homály rejtőkében titkon a Tudás pillangója száll. — De anyukáim, én e pillangóit « sötétben nem lelem. Képzeleted szárnyán száguld földön, égen, tengeren.-— A mihdennáipos iskolát én mégis rettentőn unom ! Napok gyöngyszemében pihen öröm, titok1, s fájdalom. — Mondd anyu, a titkok mélyén van valami érdekes ? A legszebb játék, mit eljátszhatsz, csak figyelj, kutass, keress! Fotó: Bakó Jenő Dél-Amerikába tartó gyü- mölasszálllító gőzösökön. „Ilyen alkalom is csak egy- •szer adódik az életben” — bizonygatta. A városban két fiú sem akadt, aki akár öt dollárt is könnyedén elő tudott volna teremteni; mégis több mint egy tucatnyi összeszedte valahogyan a pénzt. Adá Willingham odaadta a fiának minden fillérjét, amit azért kuporgatott, hogy a férjének angyalkás sírkövet állítson, Acey Trump apja pedig előleget vett a még lábon álló gyapatterméSérc. És eljött a műsor napja! Ezen az estén mindenki mindent elfelejtett: a jelzálog- terhéket és a mcsattan edényt. El néni azt mondta, mintha az operába készülődnének, mindenki olyan parádéba öltözött, olyan rózsaszínű és olyan jó szagú. Az Odeon nem is volt tele azóta, hogy kisorsolták ott az ezüst evőkészletet. Gyakorlatilag mindenkinek volt olyan rokona, aki fellép, ezért az egész nézőtér megtelt idegességgel. Miss Bobbit volt az egyetlen versenyző, akit igazán jól ismertünk. Billy Bob nem tudott velsZteg maradni; újra meg újra a szánkba rágta, hogy senki másnak ne tapsoljunk, csak Miss Bobbitnak. El néni rászólt, hogy az udvariatlanság lenne, mire Billy Bob ismét magánkívül volt; és amikor az édesapja mindnyájunknak hozott egy-egy zacskó pattogatott kukoricát, ő nem nyúlt a sajátjáért, nehogy összémaszátolja a kezét, és kérték — szólt —, ti se zörögjetek a zadskóval, amikor Miss Bobbit van a színpadon. Az első szám Manny Fox volt, pomádés hajjal, vigyorogva, kezét ossze-összeütö- getve, vücceket mesélt. El néni fogadkozott, hogy ha még egy ilyen viccet elmond, akkor ő kimegy a teremből, de elhangzott az újabb vicc, és csak nem ment ki. Miss Bob- bit előtt tizenegy versenyző került színre, köztük Eusta- tía Bernstein, aki films ztrá- rotóat utánzóit, de mindegyikük olyan volt, minit Eusta- cia. És fellépett Mr. Buster Riley, egy lapátfülű öregúr, aki a Matdiida-ker ingót játszotta egy fűrészen. Addig a pillanatig neki volt a legnagyobb sikere. Bár nem mutatkozott túl nagy különbség a számok fogadtatásában; mindenki lelkesen tapsodt — kivéve Preacher Start. Ö két sorral előttünk ült, és hangos szamárszerű üvöltéssel hur- rogoitt le minden egyes számot. El néni kijelentette, hogy soha többé nem áll szóba vele. Az egyetlen, aküt Preacher megtapsolt, Miss Babbit volt. (Folytatjuk) A cipőbörzén láttuk Divatos férficipők Bonyhádról Fotó: KZ Játszótérén
