Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-28 / 176. szám

XXVII. évfolyam, 176. szám ARA: «3« Ft 1977. július 28., csütörtök Mai számunkból ÍGY LÁTTAM A SZOVJETUNIÓT (3. old.) TOLNA MEGYEI ÚTTÖRŐK A BALATONON (5. old.) „AZ UTÁNPÓTLÁS- NEVELÉS AZ EGYIK LEGNAGYOBB FELADAT” ATOMERŐMŰ-ÉPÍTKEZÉS (6. old.) (3. old.) Pártpolitika - tömegpolitika At nrC736 életét, gazdasági, ideológiai, éltetezín- ^vonalbeli, kulturális fejlődésének irányát és ütemét a párt határozza meg. Minden téren tahárt a párt politikája érvényesül. Ezt a politikát az emlberek elsősorban annalk alapján ítélik meg, ahogyan megvalósulását munkahelyükön, lakóhelyükön, vagyis saját környezetükben tapasztalják. Ugyanez vonatkozik az ollyan termelőszövetkezetre is, amelyik évtizedek óta kenyérgabonát termel az arra alkalmas területen, s 'egyszerre azt kívánják tőle, hogy holnaptól fogva zöld­séget termeljen a búzatáblákon, mert határozat született a zöldségtermelő területek növelésére. A központi határozatok megszabta feladatokat te­hát minden esetben a helyi adottságokat figyelembe Vé­ve igyekezzünk végrehajtani. Ahhoz azonban, hogy az egyes helyi pártszerveknek és termelőegységeknek mun­kája eredményes legyen, ne hagyjuk számításon kívül a közeget sem, amelyben munkájukat végzik, amely meghatározza az ott dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeit. Vegyük figyelembe, mi az, ami az egyes, munka­helyeken. vagy lakóterületen az embereket foglalkoztat­ja’, érdekli — még akkor iS, ha azok a gondok nem szo­rosan tartoznak a „nagy” politikai, gazdasági teendők­höz. A helyi vezetőknek hasznos azt is tudniuk, melyek azok az intézkedések, amelyékkel a közösség nem ért egyet, vagy amelyeknek nem ismeri okát, indítékait. Hü ilvpn módlszerrel sikerül felmérniük a köztu- I* /'■II da tot, vagy azt, hogy mit nem tud az adott közösség, akkor hamar meghatározhatjuk a napi tudatformáló feladatokát, vagyis az agitáció tárgyát. A céljainkhoz vezető utat ugyanis meggyőződéssel, jól irányított agitációval kell végigjárnunk. A tömegpoliti- kái munkának ezzel a formájával — ha jól végezzük — egész közösségek tudatát farrnállbaltjűk, alakíthatjuk az úgynevezett szocialista közgondolkodás irányába. Mi más célja lenne a tcmegpolitikánák, ha nem az, hogy minden dolgozó tudja, miért dolgozik, az egyes határo­zatok rá vonatkozó része mi óéiból született. Kitől vagy kiktől várhatjuk el elsősorban az őszinte hangot, a helyes tömegpolitikaii tájékoztatást? Mindenekelőtt a párt tagjaitól, az alapszervezetek­től és a vezető testületektől. A szocialista szemlélet és magatartás kialakítása rajták múlik, mint ahogy az is, hogy a környezetükben — munkájuk során — azon igyekezzenek, hogy kezdeményezésire, önállóságra, aktív politikai tevékenységre ösztönözzék a mellettük dolgo­zókat, mellettük élőket. A politikai propaganda ered­ményessége attól függ ugyanis, hogy mennyire sikerül kialakítanunk az emberekben a párt politikájával való érzelmi és értelmi azonosulást, hogy az elvi-politikai ismeretek mennyire válnak saját meggyőződésükké, szemléletükké, cselekvésük mozgató rugóivá. A tömeg- politikai munka azonban nemcsak gazdasági téren kell, hegy kifejezésre ju'sson. Ahhoz, hogy a már említett elvi-politikai ismereteket megszerezzék az emberek, az ideológiait, politikai ismeretterjesztés területén van tennivalónk oroszlánrésze. Az ismeretek szélesebb kö­rű terjesztéséhez adottak a megfelelő fórumok: a na­gyobb közösségek különböző szervezeteiben működnek fnár iskolák, szemináriumdk, vitakörök. Amiről mnct ^y érzem, beszélnünk kell, nem ^llll*"l marxista—feminista középisko­lák és egyetemek, nem a szervezett több hetes vagy több hónapos pártiskolák ügye, hanem azok a munka­helyi szemináriumok és politikai' vitakörök, amelyek ugyan már hosszú évek óta működnék, de nem minden­hol a legeredményesebben. Pedig a tanulókat, a dolgo­zókat érdeklik ezek a találkozások a politikával. Száz­ezrekre, talán milliókra tehető azoknak a szárma, akik a különböző oktatásokon vesznek részit. De a tananyag nem lehet egységes mindenki számára. Más a hallgató­sága például! a KlSZ-oktatásokniak, más a pártszeminá- riumckniak és megint más a szakszervezeti iskoláknak. A KISZ-oktlatásokon a miarxizmuisi—leninizmus alapiismeretein kívül az ifjúságot külön érintő-érdeklő témákkal is foglalkoznak, a pártszemináriumokon lé­vőkkel pedig az általános politikai kérdéseken kívül napjaink gondjait, politikáját is megvitatják. Minden esetiben arra kel'1 ügyelni, hogy a tananyagot a hallga­tók szelleműi, műveltségi szintjére méretezzük. Ha nem­csak a beiskolázottak száma lesz a lényeges, hanem az ás, mi újat adumlk-adtunk a ha liga tóiknak, akkor sokkal nagyobb érdeklődésre számíthatunk, és eredményesebb fesz a munkánk. Hiszen minden emberben megvan az Igény arra, hogy véleményt nyilvánítson, beleszóljon a napi politikáiba, hogy tudja, nemcsak az a fontos, hogy végighallgassa azt, amiről neki beszélnek, hanem az is, Ihogy kikérjék vélerriényét, javaslatait. Ha módot adunk a dolgozóknak arra, hogy több éves tapasztalataikról, véleményűikről számot adjanak, már elértük célunkat. A C7al#C7PrVA7PtÍ 'oktatás lényeges sajátos- ICACII sága, hogy olyan töme­geket tud bevonni a politikába, akik nem tagjai más szervezeteknek. Itt sem az az elsődleges feladat, hogy X számú dolgozót beszervezzünk az oktatásba, hanem az, hogy a szervezett dolgozóknak úgy magyarázzuk a párt politikáját, hogy példáink mindenki számára ért­hetőek, mindenki által isimertek legyenék, és azok ré­vén értsék meg az országos politikát, a párt legfelsőbb szerveinek tevékenységét. Ha sikerül a szakszervezeti oktatás résztvevőivel közelről megismertetni a párt programját, ha érthető, érezhető közelben látják azt, köninyehb lesz a helyi vezetés dóiga, eredlményesebfo a termétőmuinka, hamarabb válnak valóra céljaink. M. M. Kádár János hazaérkezett a Szovjetunióból Kádár János hazaérkezése után a Ferihegyi repülőtéren. (Képtávírónkon érkezett) Szerdán hazaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, á Magyar Szociálisba Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, aki a. Krím­ben találkozott Leonyid Lljlies Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkárával, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnökével. Fogadálsára a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, Borbély Sándor, Gye- nes András és Győri Imre, a Központi Bizottság tfirtkártaá. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Elutazott a jemeni miniszterelnök Ali Nlasszeír Mohamed, a. Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, honvédelmi miniszter, aki 'Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghí­vására üdülésen tartózko­dott hazánkban, szerdán el­utazóit. Mlagyarországi tar­tózkodása során fogadta ölt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Borbáradi Já­nos, a Minisztertanács elnök­helyettese és Czinege Lajos honvédelmi miniszter. Brown Tokióban A Tokióban tartózkodó amerikai hadügyminiszter, Harold Brown biztosította a magas rangú japán katonai személyiségeket, hogy „az Egyesült Államok az ameri­kai szárazföldi csapatok ter­vezett dél-koreai, kivonása, után is kelet-ázsiai hatalom • alkar miarádlnl Tudositűiaik írjál« Zöldségellátás a falvakban Jó az ellátás Tolnanémedin Tolnanémedi községben az idényáruk megjelenése óta folyamatos, a lakosság szük­ségleteit alapvetően kielégítő a zöldségellátás. Ezt egyrészt a kistermelők önellátó zöld­ségtermesztése, másrészt a helyi Kossu,th Mgtsz zöldség­kertészete biztosítja. Közsé­günkben minden család mű­vel konyhakertet, vagy pár négyszögöl nagyságú földte­rületet, melyen megtermeli a szükségletét kielégítő zöldsé­get, sőt eladásra is jut belő­le. A termelőszövetkezet ker­tészete 12 száz négyzetméte­res fűtött fóliasátor alatt és 60—70 kisebb alapterületű sá­torban termel különféle zöld­ségeket — elsősorban fejes káposztát, paprikát, paradi­csomot. A kertészettől a ter­melőszövetkezet tagjai köz­vetlenül és korlátlan meny- nyiségben vásárolhatják az imént felsorolt zöldségeket. De a kertészet nemcsak a he­lyi tagság igényeit elégíti ki. Az 1977. évi mezőgazdasági termékértékesítési szerződé­sük alapján szállítanak zöld­séget a TOLNAKER-nek (80 mázsa paradicsomot, 760 má­zsa paprikát), de jut a ter­mékekből a megyehatáron túlra is, mivel a termelőszö­vetkezet szerződést kötött ter­mékértékesítésre Veszprém­mel is. A termés kisebb hányadát, mintegy 20 százalékát a Sió menti ÁFÉSZ vásárolja fel. Az ÁFÉSZ-en keresztül jut el a ^pldség a falu vegyesbolt­jaiba is. A községnek nincs külön zöldségboltja, a helyi üzletekben lehet vásárolni hagymát, paprikát, paradicso­mot, uborkát, karalábét. A további zavartalan ellá­tást a termelőszövetkezet 2— 2 hektár szabadföldes papri­ka- és káposztaültetvénye, va­lamint a 65 hektár sárgarépa­ültetvény biztosítja, melynek terméséből már 25 vagonnyit lekötött a TOLNAKER. Bárdos László Elégedettek a mözsiek Mözsön csak a termelőszö­vetkezet zöldség-gyümölcs- boltja hivatott a lakosság zöldség-gyümölcs igényeinek kielégítésére. Az ellátásról az a vásárlók véleménye, hogy az előző évekhez viszonyítva lényegesen javult. Ez vonat­kozik mind a választékra, mind a minőségre és mennyi­ségre. Mindenféle zöldáru kapha­tó. Esetenként egy-egy árufé­leségből átmeneti kiesés van, de „általában hiánycikk” nincs. A termelőszövetkeze­tünk hírneves kertészete biz­tosítja az áruk túlnyomó többségét, ami állandóan friss — naponta van szállítás — és jó minőségű! Az áruellátás másik forrá­sa a ZÖLDÉRT Vállalat mö- zsi hűtőtároló telepe. Az igé­nyelt és keresett cikkeket in­nen kapja a zöldségbolt. Az áruellátás harmadik és igen fontos csatornája a háztáji gazdaság, mivel a községben népszerű a háztáji kertészke­dés. A termelőszövetkezet ez évben szervezett először fó­liakihelyezési akciót a tagok körében. Vetőmaggal, palán­tával, műtrágyával, növény­védő szerekkel és szakta­náccsal segíti a kistermelő­ket. A megtermelt termékeket egyrészt szerződés alapján, másrészt szabadon, napi fel- vásárlási áron megveszi és ezzel biztosítja a mözsi és a Tolnán működő másik két zöldségbolt ellátását. A gyü­mölcsellátást kizárólag a ház­tájiból felvásárolt termékek biztosítják. A választék és minőség ezekből is jó. Rikker Józsefné Tevel, Bonyhádvarasd, Kisdorog Tevelen, Bonyhádvarasdon és Kisdorogon a zöldségellá­tásról a lakosság 80—85 szá­zaléka saját maga gondosko­dik. Egyre több az ún. fólia­sátras primőrzöldség-termesz- tés és palántanevelés. Tevel községben a ZÖLDÉRT Vál­lalat zöldségpavilont üzemel­tet, ahol néhány esettől elte­kintve, primőr zöldségfélék (Folytatás a 2. oldalon) Szedik a szabadföldi paprikát (MTI Fotó Király Krisztina felvétele — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom