Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-26 / 174. szám
%yeV: ?-3 Mai számunkból A HATÉKONYSÁG ÜTJAI (3. old.) ÉPÍTŐK ÉPÍTIK MAGUKNAK (3. old.) TV-NAPLÓ (4. old.) HÍVÓSZÁMUNK 005 <7. old.) A NAGYDlJAT ISMÉT A BKV NYERTE (5. old.) Költséges biztonság AKIT ÉRDEKEL a statisztika rendszeresen átfutja aiz újságokban megjelenő hazai és küHffloidi jelentéseket, az évek óta érdekes jelenséget figyelhet meg. A szomszédos, vagy távolabbi országok gyakran jelentik, hogy mezőgazdaságuk az adott esztendőiben tíz, sőt tizenöt, húsz százalékkal többet produkált, mint az előző évben. Nekünk ilyen jelentéseink nincsenek. Rendszeresen, ütemesen fejlődik mezőgazdasági termelésünk, évenként néhány százalékkal. Ha visszaesik, ez is esia'k néhány százalékos. Ritka az olyan terv, mint az idei, amikor viszonylag magas, 8 százalékos hozam- növekedést irányoztunk elő. Nem szokásosak tehát nálunk „nagy ugrások”, viszont meglehetősen biztonságos a mezőgazdásági termelésünk, noha ott „nincsen tető a műhely felett”. Erre büszkék lehetünk, mert ez már egy elért, jelentős színvonal bizonyítéka, nagy emberi erőfeszítések és anyagi befektetések eredményéit tükrözik. Volt nálunk aszály régen is, meg mostanában is. De például1 az 1952-es aszály, nemzetgazdasági tragédiát, válságot okozott, a tavalyi pedig némileg visszavetette ugyan a termelést, de a gazdaság egyensúlyát nem rázta meg. Ennék egyik legtóbb titka a műtrágya. Legjobb tudomásom szerint a biokémikusok máig sem tudják megmagyarázni, hogy miért, de tény, hogy a bőségesen műtrágyázott gabona jobban bírja a szárazságot. Ez járulékos haszon, hiszen a műtrágya használatának legfőbb eredménye, hogy ma olyan termésátlagokat takarítunk be széltében-hosszában, amilyeneket hajdanán még a legjobb gazdaságok, a legjobb években sem tudtak elérni, A műtrágya azonban drága dolog, a költségek szempontjából korántsem mindegy, hogy két mázsát szórnék ki egy hektárra, vagy tizenkét mázsát. Közismert módja a szántóföldeket fenyegető veszély elhárításának az öntözés. Ez esetben nem a víz, hanem a berendezés kerül sokba, Hiszen ha a talajművelő gépeket használni akarják, ákkor öntözővizet rejtetten, a szántási mélység alatt, állandó csöveken kell vezetni, a víz kiemelését, szétosztását, a szükséges nyomás előállítását költséges gépi berendezések és automatiilkák végzik. És nem is biztos, hogy csodát tesznek. Nem mindenki tudja, de tény, hogy súlyos aszály esetén az öntözővíz csak a katasztrófa elhárítását szolgálja. Ha éget a Nap, akkor lecsökken a levegő páratartalma, ami pedig a növények fejlődésének egyik feltétele. A kipermetezett víz is gyorsian elillan, nem a talajban hanem a levegőbe. Előfordulhat, hogy aszályban a bőségesen öntözött kükorica csak annyi termést hoz, mlint egy normális esztendőben öntözés nélkül hozott volna. De a katasztrófát akkor is elhárítottuk. És ha esős az esztendő, öntözni nem kell, a beépített öntözőberendezés amortizációjának terhét akkor is viselik a gazdaságok. AHOL GÉPEK működnek a termelésben, ott mindenütt azt az igényt támasztjuk, hogy ezeket használják ki minél alaposabban. Több műszakban, egész esztendőn át. A kemény szabály alól a mezőgazdaság kivétel. Egykor július elején kezdtek aratni, csinálták vagy hat hétig, de a cséplés eltartott gyakran szeptember derekáig is. Vagyis 8—10 hétét vett igénybe a munka. Most úgy kell gépesítenünk, hogy miind a két műveletet — az aratást és a cséplést — két-három hét alatt befejezhessük. Miért? Azért, mert jöhet eső, rossz idő, amikor a gépek nem tudnak dolgozni. Létkérdés tehát, hogy ha kell, két hét alatt is végezni tudjunk. Különben a nagy befektetéssel már megtermelt gabona megy veszendőibe. Az tehát a jó gazdaság, ahol — noha látszólag feleslegesen is — sok a kombájn. Mert abban a gazdaságban a legnagyobb a biztonság. Vannak országok, ahol még a szénakészítés sem terjedt el. Ha tehát jön egy rossz tél, esetleg az állatállomány ötödrésze is elpuszítui tavaszig. Azután vannak országok, ahol a belföldön megtermelt abrakból gazdálkodnék. Ha az elfogyott, sanyarognak az állatok, kondíciójuk leromlik, termelésük visszaesik. Nagyon sokba kerül, hogy mii ezeket a veszélyeket elkerülhessük. Mert a magyar népgazdaság egyik vastörvénye, hogy az állattenyészltiés eredményeit takarmányhiány nem veszélyeztetheti. Ha nem termett meg itthon, vésziünk külföldön. Ha ezer vagon kell, akkor annyit, ha ötvenezer vagon kell, akkor annyit, tekintet nélkül a felhasználandó dollár végösszegére. Ez pedig nagyon sok, mert amikor nálunk nem terem, akkor másutt is kevés terem, tehát a világpiacon emelkednek az árak. A szükséges fehérjetakarmányokat pedi'g itthon nem tudjuk megtermelni: a szójalisztet, földimogyoró-pogácsát, hallisztet mindenképpen külföldről kell megvásárolni. MINDEZEKET nem a szakembereknek mondtam el, azok úgy is tudják. Felvilágosítás, ismeretterjesztés volt a célom. Gyakran hallani ugyanis, hogy ha mi olyan biztonságosan és olyan sokat termelünk, akkor miért kúsznak felfelé az élelmiszerárak? Hát egyebek mellett ezért. Mert a biztonság, költséges dolog. FÖLDEAKI BÉLA Egyiptom vasárnap még támadta Líbiát Hétfőn tűzszüneti megállapodás Segítenek egymásnak a gazdaságok A héten befejezik az aratást Tovább folytatódtak vasárnap a Líbia elleni egyiptomi légitámadások. Az ARNA líbiai hírügynökség bejelentése szerint Egyiptom oldalán Szudán is részt vesz a Líbiai elleni agresszióban. Abdul-Hamid Iffat alezredes, az 55. egyiptomi repülőezred parancsnoka, akit vasárnap, Tobruk közelében fogtak el, kihallgatásakor közölte, hogy egysége Szudán területéről indult bevetésre. Hétfőn nem voltak a két arab ország között fegyveres összecsapások. A két ország hírügynökségei a tűzszünetről folyó tárgyalásokról adtak hírt. Hétfő este Jas'szer Araifiat jelenítette be: mindkét fél elfogadta a tűzszünetet. Huari Bumedien algériai elnök ugyancsak hétfőn este Tripoliba utazott. Tegnap Szekszárdion tartotta soron következő ülését a megyei mezőgazdasági szervezési bizottság, Somor- jái Sénidor, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztály- vezetőjének elnökletével. A járási és városi osztályvezetők, valamint a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó vállalatok, intézmények szakemberei elsősorban a legfontosabb nyári munka, az aratás helyzetét értékelték. A közel egy hónapja tartott legutóbbi ülésen tizennégy munkánapra tervezték az aratást. A közbejött esőzések miatt jelentős időkiesés volt, és hátráltatta az aratás ütemét az is, hogy a gabonák harminc-negyven százaléka megdőlt, így lassabban haladhatták a kombájnokkal. Jó néhány tsz és állami gazdaság befejezte már az aratást. Az itt felszabaduló kapacitást más üzemekbe irányítják és így várható, hogy a megyében a hét közepére, legkésőbb e hét végére minden üzemiben befejeződik a búza betakarítása. A búza mellett vágják még a rozsot és a tavaszi árpát is. A búza-itermésátlagról ■— megyei szinten — még nincs pontos összesítés, hiszen a számok még alakulnak, a betakarítás folyik. Az eddigiek alapján a megye bagyo- mányaínalk megfelelő, jó termésátlag ígérkezik. A learatott területeknek a felén elvégezték a nagyüzemek a tarlóhántást, és kétharmadát betakarították a szalmának. A megművelt területek egy részén — a tavalyi éviihez hasonló nagyságban — elvetették, iltebve folyamatosan végzik a másod- és tarlóvetéseket, ezeken a táblákon takarmány- növényeket és zöldségnövényeket termesztenek az üzemek. örvendetes, hogy a búza átvételénél eddig nem volt különösebb fennakadás, így az üzeméket átvételi problémák nem hátráltatták az aratásban. A gabonaforgalmi vállalat eddig mintegy tizenháromezer vagon étkezési és több mint kétezer vagon takarmánybúzát vásárolt fel, átlagosan nyolcvanas hekto- liitersúllyal, 97 százalékos tisztasággal. Külön foglalkozott a bizottság a zöldség- és gyümölcsellátás, a termelés, felvásárlás, értékesítés helyzetével. A meglévő problémák ellenére javult az első félévben a lakosság ellátása. Mintegy nyolc-tíz százalékkal több zöldség került felvásárlásra, a ZÖLDÉRT például száz vagonnal több zöldárut vett át a termelőktől, mint tavaly. Az árszínvonal átlagosan nyolcvanöt százalékos volt. Néhány termék — például! az őszibarack, paprika, paradicsom, dinnye — esetében központilag meghatározott árak vannak, így az országos helyzet — kínálat — is közrejátszik a viszonylag magas árakban, Orvosi ellátásban részesítenek a líbiai Tripoliban egy egyiptomi repülőtisztet, akinek gépét Tobruk közeiében lőtték le. (Képtávírónkon érkezett.) Augusztus 3-án koordinációs tárgyalás Kisebb csúszás a szakipari szereléseknél 1977: a Szekszárdi Húskombinát tényleges beruházási munkáinak első éve. Ebben az esztendőben 243 millió forint értékben kell kivitelezési munkákat elvégezni, a beruházás területén. Túl az első féléven, ha nagy vonalakban is, de fel lehet mérni, hogy milyen módon és mértékben valósították meg a kivitelezők a tervben előírt határidőket és feladatokat. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat az építési feladatok generál- kivitelezője, bár az év eleji mostoha időjárás hátráltatta a munkákat, ezidáig az építkezés minden területén tartani tudta a határidőket. Ez év október 15-ig kell készen lenni a hatalmas központi üzemcsarnok építési munkáival, oly mértékben, hogy a technológiai szerelőknek biztosítsák munkájukhoz a feltételeket. Október 15-e túlzás nélkül mérföldkő a nagyberuházás történetében, hisz ekkor kell elkezdeni az üzemcsarnok egyes és hármas számú szekciójának szerelését. A kivitelezés térképén jelölt egyes és a hármas szekció a sertésvágót és a hűtőtárolót jelöli. A tervek szerint először itt kezdik el a szállító- vonalak, a konvejorok beépítését. Mindehhez azonban a hátralevő időben jókora feladat vár még a kivitelezőkre. Elsősorban a szakipari munkákat végző alvállalkozóktól, a Csőszerelő Ipari Vállalattól, az Országos Szakipari Vállalattól, valamint a Villanyszerelő Ipari Vállalattól igényel nagyobb figyelmet a hátralévő időszak — mert az ő feladatuk megteremteni október 15-ig azt a szerelési hátteret, amely lehetővé teszi a további munkálatokat. Augusztus 3-án vezetői koordinációs megbeszélésre kerül sor, amelyen a nagy- beruházáson részt vevő valamennyi vállalat vezetője ott lesz, hogy kölcsönösen tegyenek meg mindent a felmerült problémák megoldására. Mint a beruházás vezetői elmondották, feltétlenül szükséges a már említett három szakipari vállalattól az erők jobb, szervezettebb koncentrálása, ahhoz, hogy a jelenlegi csúszás ne veszélyeztesse az október 15-i határidőt. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az év második felében a beruházás irányítóinak kisebb gondot kellene fordítaniuk az építőipari munkák folyamatosságára. Hisz a második félévben elkezdődik a húslisztüzem. a szociális épületek, valamint a jövőbeni állatszállás épületének alapozása. E létesítmények részhatáridejének betartásától már a további, a jövő évi feladatok sikere függ. > \ Több száz méter hosszú csatornarendszert az épületek előtt a földbe helyezik
