Tolna Megyei Népújság, 1977. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-21 / 170. szám
1977. július 21. ^PÚJSÁG 5 Teljesen hétköznapi történet Együtt a család egy része. A nagypapa, az anya, a „kicsi” és a „nagy”. Az apa távol volt — aratáskor egy tsz- traktorost bajos kora délután otthon találni. Dombon' Ifjúgárdista tisztségviselők találkozója FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Követeink l+* ~ a kiránduláitt 0 nyár, sok, a táborozások, a nyaralás időszaka. Ilyenkor diákok és dolgozók, fiatalok és idősebbek útra kelnek, hogy az egy-két hetes vagy hónapos szabadság, nyári szünet ideje alaitt feledjék hétköznapi életük gondjait, Ki-fai pénztárcájához, anyagi lehetőségeihez mérten szervezi meg a nyaralást. A fiatalok körében egyre népszerűbb la nagy távolságra, külföldi országokba való utazás. Az utazási irodák kedvezményei ezt ma már mindenki, számára lehetővé teszik. Akik kilépnek a megyéből, az országból, idegenbe érve mindannyian hazájukat, szűkebb pátriájukat képviselik. Valamennyien egy kicsit követeink is, A külföldi emberek rajtuk keresztül mérik, látják a magyar embereket. Az ő viselkedésük, a róla szerzett benyomások határozzák meg véleményüket népünkről. „A lengyel, miagyar két jó barát”... — már szállóigévé vált jelszó jóvoltából fiatalok ezrei tűzik úticélul északi barátaink országát. Akik öthat évvel ezelőtt jártak Lengyelországban, lemérhetik, hogy akkor mennyivel nagyobb szeretettel fogadták a magyar turistákat, mint most. A valutával feketéző, a néha még szállásadójukat is meglopó fiatalok mélyen lejáratták tekintélyünket. A barátságot ápolgatni mindannyiunk közös feladata. A mind erőteljesebbé váló testvérkapcsolatok jóvoltából egyre több az olyan fiatal, akii egy-egy szocialista ország megyéjének megtekintésére utazik külföldre. Testvérmegyéinkbe érve még nagyobb feladat hárul rájuk. Már nem a miagyarokat képviseli általánosságban, hanem a Tolnia megyeieket. Közeledik a szovjet—magyar barátságfesztivál. Az idén második alkalommal megrendezendő fesztiválra TÖBB, mint öt esztendővel ezelőtt Kaszás Imre, a szekszárdi szakmunkásképző Intézet akkori igazgatója, azt tanácsolta, hogy menjek el a kollégiumukba és írjak egy rendes gyerekről. Mindig nagyon szívesen írtam rendes gyerekekről, Kaszás Imrétől még soha nem kaptam rossz tanácsot, így az írás annak rendje és módja szerint megszületett. Alig hiszem, hogy sokan emlékeznének rá, nem volt benne semmi szenzáció. A folytatásában sem lesz. szerelő-szakmunkástanuló GÓMANN JÓSKA, akkori életének soráról van szó. Egy fél évtizedről, ami igazán nem sok, amikor a történelem állítólagos homokórája pereg, de egy fiatalember életében már nem kevés. A szakmunkástanulók régi kollégiumának kényelme ugyan messze volt a jelenlegitől, de már akkor is bizonyos védettséget jelentett, zárt életformát, ami nem biztos, hogy a legtökéletesebben készít fel a „szabad” életre. Gómann Jóska (a jó tanuló, jó focista, jó KISZ-titkár és bizonyára a lányok a megmondhatói, hogy mennyire jóképű gyerek) nagyon reálisan számolt ezzel. — Majd albérletbe megyek! — mondta. — így történt? — így! Jó albérlet volt, négyen laktunk együtt, személyenként 300—300 forintért. AZ ALBÉRLETEK „jóságának” nagyon széles skálája van. Fogadjuk el, hogy egy 9,— forintos órabérrel Magdi munkában kezdő szerelő szakmunkás a Volánnál, ezt jónak érezte. Az állása már eleve biztosítva volt, a Volán társadalmi ösztöndíját élvezte. — Azóta is ott vagyok! Ez nem hat meg különösebben: — Még szép... — Tudja, sokan jönnek- mennek. Aprócska órabérkülönbségekért azonban nem érdemes állást csrélni. így évenként „új fiúként” kezdhetné az ember. öt év után Gómann Jóska már nem új fiú a munkahelyén. 1973-ban ugyan csak éppen beleszagolt a szakmába. aztán elment katonának. 1976. tavaszán leszerelt, elvégezte a marxista középiskolát, novemberben felvették a pártba, az idén május 7.-én megnősült, jövő ilyenkorra ígérte a vállalat a lakást, a munkáslakás-építési akció keretében. Szinte gyanúsan olajozottan ment minden. —• Nem így érzi? — így talán nem, de panaszra nincs okom! A vállalatnak tervei vannak velem... — Ez hogy értendő? — Ügy, hogy természetesen tovább tanulok, amit már öt évvel ezelőtt is terveztem. Ha jövőre sikerül befejeznem a műszaki szakközépiskolát, akkor még egy nyolc- hónapos tröszti tanfolyam következik. Aztán? Aztán, majd meglátjuk... A TANULÁS az ifjú Gó- mannéknál, úgy tűnik családi hobbi. A fiatalasszony, Magdi, a szekszárdi Korzó Áruház méteráru osztályának pultja mellől végzi a szakközépiskolát. Óhatatlanul feltámad a gyanú, hogy a sok tanulás mellett sok minden más abbamarad, ami pedig szintén egy fiatal pár életéhez tartozik. Szórakozás, sport, társasélet. Tévedés. Jóska tevékeny KISZ-es, az üzemi Ifjú Gárda tagja és lakóhelyén, Kakasdon focizik. Most kempingeztek egy hétig a Balatonnál. Nem különösebben mélyértelmű megállapítás, de szentül hiszem, hogy az ehhez hasonló, kiegyensúlyozott (és természetesen teljesen hétköznapi) élethez nem csekély érzelmi tőke szükséges. Vajon hol gyűjtötte? Egy percig se habozik kimondani: — A szüleimnél, Decsen! A SZÜLÖK — LÁZÁR ISTVÁN tsz-traktoros és felesége, aki az Utasellátónál dolgozik — tulajdonképpen nevelőszülők, de erre a tényre ők gondolnak a legkevesebbet. A Táncsics utcai szép portán együtt és egyenrangú- ként, minden érzelmi megkülönböztetés nélkül nőtt fel a „kicsi”: — ifjú Lázár István géplakatos és Gómann Jóska, aki korra és testmagasságra egyformán „a nagyobbik fiúnk”. Decsen tartották a lakodalmat is, kitűnően sikerült KISZ-esküvő volt. — Egyszerűen nem lehetett volna külön nevelni őket —, meséli Lázárné. — Annyira szerette egymást a két gyerek. .. GYEREKEKET nevelni korántsem egyszerű dolog, ezt minden gyakorló szülő jól tudja. A történet, melyet körvonalaztam, ma már természetesen egyszerűnek tűnik. Ha találtam volna benne valami szenzációigényes, rendkívülit, akkor bizonyára nem írom meg. Tulajdonképpen nem az olvasóra tartozik, de higgyék el, hogy olykor az események forgatagát korántsem egyformán élvező újságírónak is jól esik teljesen hétköznapi történeteket elmesélni. ORDAS IVÁN Fotó: Komáromi Zoltán AZ ELMÚLT héten, 13- án fejeződött be Dombori. ban az Ifjú Gárda tisztség- viselők megyei tábora. Céljáról dr. Szűcs László megyei parancsnok elmondta, hogy a következő kiképzési év feladatainak sikeres teljesítése érdekében elengedhetetlenül szükségessé vált a tisztségviselők tájékoztatása, sokoldalú felkészítése. Helyesen kialakult gyakorlatként az utóbbi időszakban évente rendezi meg a gárda parancsnoksága. Távolabbi célként ezenfelül eleget kell tenni a kilencedik KISZ-kongresszus határozatában szereplő olyan irányú feladatnak is, mely meghatározza, hogy az Ifjú Gárda kialakult szervezeti keretein belül egyre inkább váljék a KISZ honvédelm; nevelőmunkájának bázisává. Jelenleg már egyre több szakaszt tudnak katonai, polgári-védelmi, munkásőr, és vízi rendőr szakalegységnek minősíteni a járási és városi parancsnokágok. Továbbá mozgalmon belüli számos más irányú tevékenységünk szintén megköveteli. hogy az évente megtartott összevonások célirányos és egységes útmutatást adjanak a vezetők számára. Az egyhetes eseménysorozat. amelyet ünnepélyes zászlófelvonás nyitott meg, gazdag programmal, ezen belül neves előadók közreműködésével biztosította a résztvevők ismereteinek gyarapítását. Kozma Erzsébet, a KISZ megyei bizottságának titkára ismertette az 1977—78-as mozgalmi év akcióprogramjából adódó feladatokat. Nagy István, országos parancsnokhelyet, tes átfogó előadásában kifejtette a gárda szerepének jelentőségét. Mindezek mellett külön szólni kell arról, hogy megyénkben a fegyveres erők és testületek egyre inkább elismerik az Ifjú Gárda munkájában rejlő lehetőségeket, ami érzékelhetően megnyilvánul már kialakult ég mindindkább erősödő kapcsolataikban. A jó együttműködés keretén belül kerülhetett sor arra, hogy a Budai Nagy An. tál laktanya KlSZ-szerveze- tének funkcionáriusai is ezen a fórumon bővítették ismereteiket. Ezzel párhuzamosan viszont segítséget nyújtanak a gárda katonai szaktematikájának megtervezéséhez, valamint a katonai foglalkozások levezetéséhez. A KOMOLY munka mellett a vezetőség nem feledkezett rneg a táborozok szabad idejének tartalmas ki- töltéséről sem. Színes kul. túr- és sportprogram rendezvények, női, férfi labda- rógú-mérkőzés, killektív játék, stb. járult hozzá az aktív pihenés élvezetéhez, melyet a humorban bővelkedő tábortűzi műsor zárt. A fiatalok másnap a következő mozgalmi évben várható nehézségekkel szem. ben megfelelően felvértezve hagyták el a tábor területét. Rónai Kálmán Fotó: Doszpod Zoltán megyénkből is két csoport utazik. Tizenegyen Leniin- grádban, tizenöten pedig testvénnegyénfcben, Tambov- Iban képviselik megyénk Lakosságát, illetve a magyarokat. Akiutazók k'al kulturális eredményeinket, spor t te 1 jes í t m ény e i n k e t. Bizony ágot tesznek megyénk tizenötezer ifjú kommunistájának internacionalizmusáról, szocialista elkötelezettségéről. Általuk meg- mutattatik szocializmust építő hazánk ifjúságának igazi arca. A delegációk tagjai baráti találkozókon, konzultációkon, eszmecseréken képviselnek bennünket. Bízunk abban, hogy helyt- állva megfelelnek annak a bizalomnak, amit az őket megválasztó ifjúkommunis- ták előlegeztek számukra, — Tamási — Felhívás KERÉKPÁRVERSENY AMATŐRÖKNEK A Szekszárd városi KISZ- bizottság a Spartacus sportkörrel közösen kerékpár- versenyt hirdetett a város kerékpározni szerető fiataljai részére. A Gemenc-nagydíjért rneg- hi rdetett kerékpárverseny megnyitója előtt, szombaton délután hat órakor kezdődik az amatőrök kerékpáros versenye. A szekszárdi utcákon rendezendő kerékpárversenyre délután öt órától lehet jelentkezni a megyei tanács épületének sarkán lévő szobor előtt. A versenyt három kategóriában, 6—10 éves korig, 10—14 éveseknek és tizenöt év felettieknek rendezik meg. A MAI PROGRAM Fellép a legutóbbi Fiatalok órája című televízióműsorban is szerepelt kecskeméti Transit-együttes, ezt követően a jól ismert Illés következik. Az átszervezés óta kialakult új stílusuk, legutóbb a paksi DFT gálaműsorában léptek fel. Műsorukban egy szvit is szerepel, öt tételben, lendületes rock-zenével, figyelemreméltó szöveggel. Az est műsorát Imre László lemez- bemutatója egészíti ki. «UpM izony ciki. Főleg ak- SfT;| kor, ha a tv ismert ri- :ö portere csinálja. Több- szőr. Mindig. Például a tv-ben, a Fiatalok órájában. „Kecskeméten ciki® a helyzet, a Kodály-emlékház környékén bele is lehet lépni...” A ciikiíbe. Vagy például Pakson, a Duna menti fiatalok találkozóján, a „cikis” Déri János műsorvezetőként a — tűzijátékot közvetítette. Ciikisen, mert cikis volt a helyzet, ki kellett szöveggel töltenie három percet, két zenekar szereplési idejét. Akiket meg is fenyegetett, jópofaságból persze: „Komlódig pofozlak benneteket, ha nem szereltek be hamar.” Cikis humor, igaz? A zenekar persze erre sem szerelt be gyorsan, közben ment az a fránya tűzijáték is, perszle sötétben... Ciki volt közvetíteni, mert ugye nem lehetett rendesen látni a színeket. Riporterünk többször meg is kérdezte: „Na, ez milyen lesz?” Sssss pukk, halványkékesrózsa- színlbarnás — vágta rá. A fellépőkről egy szót sem ejtett, hiszen úgyis ismerjük már őket, a Ki mit tud?-foól, innen-onman, a szomszédból... Érezte, hogy szorul á tízezres gyűrű körülötte: f élkaré jban a tömeg, háttá mögött a Duna. Cikis helyzet, persze. Talán azt is gondolta, hogy esetleg nem mindenkinek tetszíik a szövege, meg be is kiabáltak rendesen, hogy „hagyd már abba!” Menteni a menthetőt — újabb cifais szöveg: „Mi lenne, ha valaki, akiinek nem tetszik a szövegem, szép csendben elkötné a kompot? Szép lassan úszna a műsor Mohácsig, ti pedig masíroznátok a parton...” Tudtam volna más megoldást is. A komp mellett parkírozó kék motorcsónakkal Déri Jánost levinni Mohácsig, aztán ússzon fel a frisis vízben, Pestig... Jó időben nem ciki az ilyesmi, Szénás! Imre is most készül a La Mancha-csiatorna át- úszására... élretéve a cikis meg- 3 jegyzéseket: a pongyo- | la szövegre, az ízléste- Kyaaia len jópofáskodásra sem a tv-ben, sem az egyébként jól) sikerült DFT műsorában semmi szükség nincsen. — herczeg — Esti közös éneklésen
