Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-14 / 138. szám

/'tŐÍna'', . 2 “Képújság 1977. június 14. Spanyolország választ MiM panyolországban szer­el?! da reggel kinyitnak a szavazóhelyiségek: 41 év utén isimét szaba­don járulhatnak az urnákhoz a választók. Kétségtelenül, ez az első „konzultáció” a választókkal azóta, hogy 1936-ban győzött a népfront, amelyet utóbb megdöntött a franeóista lázadás és a véres polgárháború. A fasiszta diktatúrából ép- penhogy felocsúdott ország­ban a választók töredéke, csupán a 62 éven felüliek szerezhettek személyes ta­pasztalatot arról, hogy mit jelent a demokratikus válasz­tás. Annakidején kötelező népünnepély jellegű, úgyne­vezett „népszavazásokon”, vagy a törvényhozás: a Cor­tez tagjainak mintegy ötöd­részére vonatkozó, többnyire egyjelöltes „választásokon” nyilváníthattak vélaményt a választók. iMost több, mint másfél száz párt, tizennyolc válasz­tási koalíció hatezer jelöltje verseng az 557 képviselői és szenátort hely elnyeréséért. A demokratizálódási folyamat mindenképpen érthető vele­járója volt, hogy a négy év­tizedes diktatúra után sorra alakultak a pártok, a külön­böző irányvonalú csoporto­sulások és pártocskák. Mindez azonban rendkívüli módon megnehezíti a válasz­tók döntését. Arról nem is szólva, hogy a demokratikus „játékszabályok” ismereté­nek, valamint a tapasztala­tok hiányában jelentős ré­szük — egyes közvélemény­kutatások szerint 40 százalé­kuk — még a választások küszöbén sem tudta eldönte­ni, kire is adja voksát. iPersze, nem is könnyű az eligazodás. A madridi vá­lasztókerületben például tíz politikai párt és 13 politikai csoportosulás 591 képviselője szerepel a listákon, holott a mandátumok száma mindösz- sze 32. Bonyolítja az esélye­ket a megfigyelők szerint két­ségkívül a jobboldalnak és a-centrista erőknek kedvező választási törvény. Kétségte­len ugyanis, hogy a 350 tagú alsóház megválasztásánál ér­vényesülhet az arányosság elve, de az elmaradottabb, konzervatívabb, tájékozatla­nabb vidék kedvezőbb hely­zetbe kerül, mint az iparilag fejlettebb, nézeteiben hala­dóbb nagyvárosok választó- kerületei. A törvény értelmé­ben minden tartomány leg­alább három képviselőt küld­het az alsóházba. Ez annyit jelent, hogy Madridban pél­dául körülbelül 122 ezer la­kosra jut egy képviselő, a 115 ezer lakosú Soriában vi­szont 38 ezerre. Még rosszabb a helyzet a felsőház tagjai­nak megválasztásában: az 50 tartomány mindegyike négy­négy szenátort választhat, la­kosságának számától függet­lenül, 41-et viszont a király nevez ki, mégpedig javarészt az egykori franeóista Nem­zeti Mozgalom Tanácsa haj­dani tagjai közül, akik a dik­tátor alatt az ország legfőbb törvényhozó szervében tevé­kenykedtek. A pártok nagy száma és a jelöltek serege eleve kizárja az esélyek reális latolgatását. Hozzájárul ehhez az is, hogy több mint négy évtizeden át a tömegek politikai érdeklő­dését a diktatúra erőszakkal elfojtotta. Annyi mindesetre valószí­nűnek látszik, hogy a válasz­tók érdeklődése három irá­nyú. Megfigyelők a legtöbb esélyt a Néppárt köré tömö­rülő, úgynevezett Demokrati­kus Centrumnak adják, külö­nösen azóta, hogy Adolfo Sua­rez, a János Károly király bi­zalmát élvező kormányfő a laza párt- és csoportkoalíciót személyes fellépésével „a ki­rály pártjává” avatta. A cent­rum legfőbb ellenfele a mo­dern fasiszta politikus, a „Franco nélküli franeóizmus” elkötelezett híve, a hajdani vezető réteg és a nagypolgár­ság reménysége: Manuel Frange Iribarne, s az általa irányított Népi Szövetség. A baloldal legjelentősebb ereje alighanem a Felipe Gonzá- lez-vezette szocialista párt, a PSOE. Bármennyire is pozitívnak tekinthető Suarez miniszter- elnök szerepe a mind erőtel­jesebb demokratizálódási fo­lyamatban. az mindenképpen az ő rovására írandó, hogy a baloldal egységét sikerült megbontania. Madridi megfi­gyelők a Spanyol 'Kommu­nista Párt esélyeit latolgatva nem tartják kizártnak, hogy a kedvezőtlen körülmények el­lenére Dolores Ibárruri és Santiago Carrillo pártja a szocialistákkal, a PSOE-vel együtt akár a szavazatok 30 százalékát is elnyerheti, ami jelentős sikernek számítana. iSÜS szélsőséges elemek ter- }mßj rorcselekményei által minduntalan megza- vart választási kam­pány tehát végétért. Szerdán az urnáknál eldől, hogy a spanyol kibontakozás merre tart, s milyen irányban és ütemben polarizálódnak a politikai erők. GYAPAY DÉNES Szovjet nyilatkozat A belgrádi tanácskozás előkészületei Az európai és a világköz­vélemény figyelmének közép­pontjában ezekben a napok­ban az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett tagországok képvi­selőinek június 15-én Belg­rádiban kezdődő találkozója áll. Mi a célja ennek a ta­nácskozásnak? Milyen fel­adatokat tűzött maga elé a Szovjetunió delegációja? Ezekre a kérdésekre vála­szolt a TASZSZ tudósítójá­nak J. Voroncov nagykövet, a Szovjetunió külügyminiszté­riuma kollégimának tagja, aki országát képviseli a kü­szöbön álló belgrádi fóru­mon. Június 15-én a jugoszláv fővárosban megkezdődik a belgrádi találkozó első, elő­készítő szakasza. E szakasz előkészítő jellegét az 1975. augusztus 1-én aláírt helsin­ki záródokumentumban rög­zítették. Ez az okmány vilá­gosan kimondja, hogy az elő­készítő találkozónak határo­zatot kell hoznia a külügymi­nisztériumok által kinevezett képviselők találkozójának időpontjáról, tartalmáról, na­pirendjéről és egyéb körül­ményeiről. Természetesen ezek a szer­vezeti-eljárási kérdések rend­kívül fontosak, hiszen a belg­rádi tanácskozás sikere je­lentős mértékben függ attól, milyenek lesznek az előké­születek. Az előkészítő sza­kasz jelentőségét azonban magától értetődően nem kell túlértékelni. A belgrádi találkozó sikere szempontjából elengedhetet­lenül szükséges, hogy a ta­nácskozáson olyan kedvező légkört teremtsünk, amely lehetővé teszi a konstruktív, pozitív hangnemet, a záródo­kumentumban foglaltak szer­ves egészként történő meg­valósítását. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára május 29-i televíziós beszédében hangsúlyozta: a Szovjetunió síkraszál azért, hogy a belg­rádi találkozó — ahogy azt korábban előirányozták — Helsinki szellemének folyta­tása és fejlesztése legyen, újabb láncszemet alkosson az enyhülési folyamat fejleszté­sében, az együttműködési ak­cióikban. Ezt az elvi és kons­truktív irányvonalat szilár­dan követi majd a Szovjet­unió küldöttsége — hangsú­lyozta nyilatkozatában J. Vo­roncov. (TASZSZ). BUDAPEST Magyar ifjúsági küldöttség utazott hétfőn a Német De­mokratikus Köztársaságba Maróthy Lászlónak, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága első titkárának vezetésével. BUDAPEST A Minisztertanács Laka­tos Ernőt, a Tájékoztatási Hivatal általános elnökhe­lyettesét — érdemei elis­merése mellett — e tisztsé­géből felmentette, és egy­idejűleg a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának el­ső helyettesévé kinevezte. A Minisztertanács Lengyel Lászlót, a Tájékoztatási HL vatal általános elnökhelyet­tesévé kinevezte. PÁRIZS Leonyid Brezsnyev kü­szöbönálló franciaországi látogatása minden bizonnyal igen sikeres lesz — jelentet­te ki vasárnap a francia rá­diónak adott nyilatkozatá­ban Louis de Guiringaud francia külügyminiszter. Mint rámutatott, moszkvai tárgyalásai és a Brezsnyev- látogatás e'őkészületei ki­tűnő légkörben zajlottak le. KAIRO Az egyiptomi napilapok változatlanul vezető helyen foglalkoznak Iszmail Fahmi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter múlt heti moszkvai látogatásával. Méltatják a Moszkva és Kairó viszonyának megjaví­tásában elért eredményeket és Fahmi látogatását „pozi­tívnak” és „sikeresnek” mi­nősítik. RAWALPINDI Zulfikar Ali Bhutto pa­kisztáni miniszterelnök és az ellenzék vezetői tárgya­lásaik ötödik fordulóján, va­sárnap megegyeztek abban, hogy folytatják a megbeszé­léseket a legutóbbi válasz­tások nyomán kirobbant po. litikai válság megoldása ér­dekében. MADRID Vasárnap a rendkívül ked­vezőtlen időjárás ellenére hatalmas tömeg vett részt a Spanyol Kommunista Párt madridi népünnepélyén, amely a párt utolsó válasz­tási összejövetele is volt. A szakadó eső miatt ugyan a szórakoztató műsor utánra tervezett nagygyűlést le. mondták, de a mintegy 200 ezer résztvevő olyan lelke­sen ünnepelte Santiago Car- rillót, a párt főtitkárát, hogy ez utóbbi beszédet in­tézett az egybegyűltekhez. LAPZAR TA KÉT HÉTEN BELÜL ESŐZÉS VÁRHATÓ? Az Országos Meteoroló­giai Szolgálat számítógépes előrejelzése szerint csütör­töktől északkelet felől hű­vösebb légtömeg beáramlá­sa várható, de ez sem süly. lyeszti lényegesen lejjebb a hőmérő higanyszálát A hő­ség marad, legfeljebb zápo­rok, zivatarok kialakulása várható. Csapadékban egyébként is nagy a lemara­dás júniusban, de két héten belül számítani lehet az eső­zés megindulásával. Ennek oka, évről évre, hogy nyár elején a napsugárzás hatá­sára a kontinens gyorsab­ban melegszik fel. mint az óceánok, amelyek felmele­gedése a szárazföldhöz ké­pest általában 3 hónappal késik. Az idén azonban jú­nius első öt napjában a sarki hideg levegő nyomán hűvös maradt a kontinens hőmérséklete is, így a szá­razföld és az óceán hőmér­séklete közötti kontraszt és az ennek nyomán kialakuló esőzések néhány hetet kés­nek. ELFOGTÁK RAYT Hétfőn hajnalban, csak­nem 60 órás hajsza után el­fogták James Earl Ray-t, Martin Luther King neves polgárjogi harcos gyilkosát, aki öt társával együtt pén­teken este szökött meg Ten- nesse állam Brushy Moun. tain nevű börtönéből. A rendkívül széles körű hajtó­vadászatban több száz nyo­mozó ég rendőr, valamint vérebek hada vett részt. Hír- ügynökségi jelentések sze­rint Ray-t a börtöntől 16 kilométerre egy erdős vidé­ken fogták el. A 49 éves James Earl Ray-t elfogása után nyom­ban visszaszállították Bru­shy Mountain börtönébe. Képünkön: Ray őrzői között (Képtávírónkon érkezett.) ;; ő:; testvérpórtö/c e/méfeté&en: és gyokor/atófaori I. A FEJLETT SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK TAPASZTALATA A SZOVJETUNIÓBAN Lenin már abban az időben fontos történelmi ha­tárként felvetette a fejlett szocialista társadalom eszmé­jét, amikor a szovjetország még csak az első lépéseket tette meg történelmi útján. Azonban azt is hangsúlyoz­ta, hogy nem tudjuk, nem lehet megmondani, hogy mi­lyen lesz a szocializmus, mikor éri el kész formáit. ISMERETLEN ÜTŐN JÁRVA, óriási nehézségeket le­küzdve, sőt, olykor hibákat is vétve, a szovjet nép az SZKP vezetésével végrehajtotta a szocialista iparosítást, a mező- gazdaság kollektivizálását és a kulturális forradalmat. A harmincas évek elején a szocialista építés eredményeit álta­lánosítva az SZKP levonta azt a következtetést, hogy a Szovjetunióban létrejött a „szocialista gazdaság alapja”. Később, a harmincas évek második felében a szocialista gaz­dálkodási rendszer teljes győzelmével kapcsolatban állapí­tották meg, hogy az átmeneti időszak befejeződött, „a szo­cializmus alapjában felépült”. Feladatul tűzték ki az osztály nélküli szocialista társadalom teljes felépítésének, a kom­munizmusra való áttérésnek a programját. A fasiszta Németország támadása azonban félbeszakí­totta a szovjet nép békés munkáját. A Szovjetunió hosszú és a történelem legsúlyosabb háborújában nemcsak hogy megvédte szabadságát és függetlenségét, hanem az európai és az ázsiai háború megnyeréséhez, a fasizmus feletti győ­zelemhez is döntő mértékben hozzájárult. A német és az Jlasz fasizmus és a japán militarizmus szétzúzása a második világháborúban, a szocialista forradalmak győzelme számos európai és ázsiai országban meggyorsította a világfejlődést. A Nagy Októberrel megindult forradalmi folyamat minősé­gileg új szintet ért el: kialakult a szocialista világrendszer. Befejeződött a Szovjetunió egyetlen szocialista országként, tisztán kapitalista környezetben való fejlődésének időszaka: ettől az időtől kezdve a Szovjetunión kívül új társadalom jött létre a fejlődés szocialista útjára lépett országok egész csoportjában. A SZOCIALISTA ÉPÍTÉSNEK a háború utáni évtize­dekben megtett útja újabb értékes tapasztalatot hozott. Ezt a tapasztalatot elemezve a párt arra a következtetésre ju­tott, hogy az átmeneti időszak befejezése, a szocializmus alapjában való felépítése („a szocializmus alapjainak a le­rakása”) nem jelenti a szocialista építés befejezését és a szocializmusnak kommunizmusba való átnövését. A törté, nelmi tapasztalat szerint időre van szükség ahhoz, hogy a szocializmus megszilárduljon és kifejlődjék — kiteljesedjék, hogy a szocialista termelési viszonyokban rejlő lehetőségek kibontakozhassanak. Ugyanekkor feltárult a termelő erők és a kommunizmus előfeltételeivel kapcsolatos feladatok bo­nyolultsága és sokrétűsége is. Más szóval nyilvánvalóvá vált, hogy a szocializmus nem rövid ideig tartó szakasz, hanem a társadalmi fejlődés hosszú történelmi fázisa. Az SZKP XXIV kongresszusa hangsúlyozta, hogy a szocializmus a kommunizmus felé haladva hosszú ideig már nem a kapitalizmustól kapott bázison fejlődik, hanem sa­ját, szocialista bázisán. Az alapok lerakásának gazdasága és a mai fejlett gazdaság ugyanazon típusú termelési viszonyok­ra, ugyanazon gazdasági törvényekre, a szocializmus törvé­nyeire épül A szocializmusnak saját bázisán végbement fej­lődése lehetővé tette az SZKP számára, hogy az ötvenes évek végén kimondja: az országban teljesen és végérvénye­sen győzött a szocializmus. Különösen jelentős változások mentek végbe az anyagi szférában. Jelenleg a Szovjetunió gazdasági erejének alapja a sokágazatú ipar és a gépesített nagyüzemi szocialista me­zőgazdaság, a szakképzett káderek; a Szovjetunió gazdasági ereje a magasan fejlett tudományra támaszkodik, a mai tudományos-műszaki forradalom vívmányainak a termelés­ben való egyre szélesebb körű bevezetése révén fejlődik. A fejlett anyagi-műszaki bázis alapján szélesen kibontakozik a szocialista rendszer mélyen humánus jellege, a dolgozók érdekeit, életszínvonaluk növelését szolgáló gazdasági rend­szerének az eílőnyei. MEGSZILÁRDULT a szovjet nép, mint új történelmi közösség társadalmi-politikai és eszmei egysége. A nemze­tek és nemzetiségek egyenlőségének, virágzásának és köze­ledésének alapján, a szocialista internacionalizmus alapján még jobban megerősödtek a Szovejtunió testvéri népeinek kapcsolatai. A szocializmus téljes és végleges győzelmével a szovjet állam össznépi államként tevékenykedik, erőfeszíté­seit a kommunista párt vezetésével a szocialista demokrácia minden oldalú fejlesztésére, az állampolgárok jogainak biz­tosítására irányítja. Lényeges változások mentek végbe a szellemi életben is: megnőtt a szovjet ember kultúrája és képzettsége, a kommunista erkölcsiség eszményeihez, a marxizmus—leni- nizmus elveihez való hűsége. Jelenleg a szovjet népgazda­ságban foglalkoztatott dolgozók több mint háromnegyed ré­szének felső- vagy középfokú (teljes vagy nem teljes) képzett­sége van. Az oktatás valamennyi fajtája több mint 93 millió személyre terjed ki. A országban hozzávetőleg 1,3 millió tudományos dolgozó van, 108-szor annyi, mint 1913-ban volt. AZ SZKP 1971-BEN MEGTARTOTT XXIV kongresz- szusa levonta azt a következtetést, hogy a Szovjetunióban felépült a fejlett szocialista társadalom. Az SZKP XXV. kongresszusa ebből a következtetésből kiindulva fogalmazta meg a párt hosszú távú stratégiáját: meghatározta a cselek­vés reális irányvonalát a legközelebbi évekre és hosszabb történelmi távlatra, konkretizálta a programban foglalt cé­lok megvalósításának útjait. A Szovjetunióban most azon munkálkodnak, hogy meg­valósítsák ezt az irányvonalat, a kommunizmus anyagi- technikai bázisának megteremtését. (Folytatása következik.) ANATOLIJ BUTYENKO, a filozófiai tudományok doktora APN

Next

/
Oldalképek
Tartalom