Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-12 / 137. szám

1977. június 12. >^PÚJSÁG 3 Magyar-szovjet műszaki-tudományos egyezmények A MAGYAR ÉS A SZOVJET gépipari vállalatok között eddig több mint 30 témában alakult ki konkrét együttműkö­dés. A megállapodásokat részben kormányközi, részben tár­caközi szerződésekben rögzítették. Az utóbbi időben előtérbe kerültek az olyan műszaki- tudományos megállapodások, amelyek megosztják a kutató­fejlesztő munkát, s ezzel előkészítői a később kialakítandó gyártási együttműködésnek. A most aláírt három egyezmény is műszaki-tudományos megállapodás, a közös fejlesztő munkát irányozza elő. A KORMÁNYKÖZI bizottság előző ülésén hozott határo­zatának megfelelően a Kohó- és Gépipari Minisztérium a szovjet gázipari, kőolajipari és műszeripari minisztériumok­kal közösen megvizsgálta a komplex együttműködés meg­szervezését a szovjet gáz- és kőolajipar részére szükséges automatizálási, irányítástechnikai eszközök és rendszerek ki- fejlesztésére. Az irányítástechnikai automatika-rendszerek felépítését alapvetően meghatározzák a technológiai berende­zések, így az olaj- és gázvezetékek, kompresszorok és szivaty- tyúállomások, tartályparkok, stb. üzemeltetésének feltételei, valamint a telepítéshelyi és egyéb felhasználói igények. Ezért a magyar exportszállítások növelésének egyik alapfeltétele a szoros és folyamatos műszaki-tudományos együttműködés megszervezése a szovjet felhasználók és a magyar fejlesztő­gyártó vállalatok között. A GÁZ- ÉS KŐOLAJIPARI automatizálási és telemecha­nikai eszközök és rendszerek fejlesztése terén folytatandó műszaki-tudományos együttműködésről szóló egyezmény cél­ja a közösen kialakítandó célirányos fejlesztés. Az egyezmény az 1977—80-as évekre konkrét közös munkát irányoz elő. Az egyezmény keretében a magyar és szovjet vállalatok kidol­gozzák a gázipari üzemek és kompresszorállomások számító- gépes irányítási rendszerét, s egyebek közt ugyancsak közö­sen alakítják ki az automatizált irányítási és hírközlő rend­szereket az olaj- és gáztermelő üzemek és vezetékek részére telemechanikai eszközök felhasználásával. Ebben az együttműködésben, amelyet a KGM és a NIM kö­tött három szovjet minisztériummal — magyar részről az MMG Automatika Művek — mint a fejlesztési munkák koor­dinátora —, valamint a VIDEOTON, a Telefongyár és a Ve­gyiműveket Építő-szerelő Vállalat érdekelt. Ezek a vállalatok e területen már korábban is együttműködtek szovjet partne­reikkel. A mostani egyezmény a korábbi megállapodásokat terjeszti ki újabb termékekre. A MÁSIK MEGÁLLAPODÁS a mezőgazdaság számára komplett laboratóriumok, műszerek és laboratóriumi beren­dezések közös kifejlesztését, s későbbi gyártását szabályozza. A KGM, valamint a Szovjetunió műszeripari és automatizá­lási minisztériuma között korábban kötött szakosítási egyez­mény kibővítésével most a partnerek megállapodtak abban, hogy az érvényben lévő gyártásszakosítási és kooperációs egyezményre építve, közvetlen fejlesztési együttműködést ala­kítanak ki, amelybe bevonják a szovjet mezőgazdasági mi­nisztériumot, mint felihasználót. A megállapodás alapján kö­zösen alakítják ki a különböző analizáló, mérő és kiértékelő eszközöket, amelyeket a növénytermesztésben, az állattenyész­tésben és az élelmiszeriparban használnak fel. , Az együttmű­ködésbe bevonják a Magyar Tudományos Akadémiát, így le­hetővé válik a különböző mérési eredmények és vizsgálatok számítógépes feldolgozása. A harmadik megállapodás a korszerű fénycsőgyártó gép­sorok közös kifejlesztésére irányul. Ezt a megállapodást a kohó- és gépipari minisztérium, valamint a szovjet elektro- tedhnikai ipari minisztérium kötötte. AZ EGYESÜLT IZZÓ és egy szovjet izzólámpagyár kö­zött korábban már létrejött együttműködés egy 40—80 wat­tos fénycsöveket gyártó gépsor közös kifejlesztésére. A gép­sor óránként 1200 fénycső gyártására, alkalmas, a berendezést az Egyesült Izzó gyártja és öt éve szállítja a Szovjetunióba, valamint más szocialista országokba. Időközben felmerült az igény, hogy közös erővel, nagyobb teljesítményű, sokkal kor­szerűbb technológiájú fénycsőgyártó gépsort fejlessszenek ki, ugyancsak 40—80 watt teljesítményű fénycsövek előállításá­ra. Az új automata szerelősor kapacitását óránként 2500— 3000 darabra tervezik, vagyis legalább megkétszereződik a termelékenység. Az új gépsor jóval kisebb helyigényű lesz, a gyártás során lényegesen kevesebb selejt termelődik, s nagy automatizáltsági foka révén a kiszolgálásához kevesebb személyzet szükséges, körülbelül 15—16 dolgozó. Jelenleg a legfejlettebb tőkés' országokból sem szerezhetők be ilyen nagy teljesítményű fénycsögyártó gépsorok, így az új berendezés a világszínvonalat fogja képviselni. Annak ellenére, hogy a szerződést csak most írták alá, a közös fejlesztési munka már megkezdődött. Július I -tői: Béremelés a ruházati iparban A kormány határozata alapján most jelent meg és július első napján lép életbe a könnyűipari miniszternek a ruházati ipari fizikai dolgo­zók béremeléséről szóló, az érintett szakszervezetekkel és az Ipari Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsával egyetértésben kiadott rendelete. A rendelet hatálya kitérjed a textil-, a bőr-, a szőrme-, a cipő- és a textilruházati ipar, vállalatainak ipari szövetke­zeteinek fizikai dolgozóira és bedolgozóira, továbbá a kéz­mű- és háziiparba, valamint az „egyéb ipar” alágazatba tartozó vállalatok és ipari szövetkezetek ruházatipari tevékenységet végző fizikai dolgozóira és bedolgozóira is. A rendelet kimondja, hogy az alapbéreket július 1-től kell emelni. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a béremeléséket differenciáltan kell végrehajtani. Ennek megfelelően az átlagosnál na­gyobb alapbéremelésben kell részesíteni a szakmunkáso­kat, a közvetlen termelő- munkát végzőket, az átlagos­nál kedvezőtlenebb munka- körülmények között dolgozó­kat, továbbá azokat is, akik­nek az alapbére az országos szakmai bértáblázat bértéte­leinek alsó határától jelen­tősen elmarad. | > Paksi Állami Gazdaság Kipróbálják a szárítóüzemet sokszor kerül szóba azoknak a községeknek a sorsa, ame­lyek nincsenek fejlesztésre kijelölve. Az emberek hajla­mosak személyes sérelmük­nek érezni, hogy a falujuk nem élvez olyan támogatást, mint némelyik másik. Leg­inkább a helyi munkalehető­séget kérik sok kisebb köz­ségben is, A mélyebb össze­függések közös feltárása néha még a makacs embereket is lehiggasztja: ha nem is nyu­godnak bele a helyzetbe, leg­alább megértik az okokat. Aztán van egy-két olyan kö­zös sérelmük a községekben lakóknak, amit én is megér­tek, és osztok. Sok kétértel­mű megjegyzést kell lenyel­niük, célozgatásokat kiállni azoknak, akik a még mindig fáradtságos mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. Drágállják a városi piacon a zöldséget, gyümölcsöt: kútár­nak, harácsolónak tartják, aki megtermeli. Pedig sokszor halljuk azt is, hogy a vásárló — például a sóskát — annyi pénzért le sem szedné ... So­kat dolgoznak a mezőgazda- sági dolgozók, ez tény.. — Visszatérve a kényel­messég kérdésére, ön kispor. tolt, napsütötte... Nem vizet prédikál, s bort iszik. — Semmiképpen sem aka­rom a magam példáját emle­getni. De igaz, ami igaz: so­kat tevékenykedem a ház kö­rül. hétvégeken az egész csa­lád kirándul a szabadba. — Köszönjük a beszélge­tést. VIRÁG F. ÉVA A gabonabetakarítás elő­készületeihez tartozik a Pak­si Állami Gazdaságban, hogy a szárítóüzemet kipróbálják, bár tavaly nyáron már dől- 1 gozott a bábolnai ikerszárító. A gazdaságban, ahol együtt van a szárító, a tároló és a ta­karmánykeverő, elvégzik az utolsó szerelőmunkákat. A takarmánykeverőnél például a 150 vagonos alapanyag- raktárban gépesítik a betáro­lást. A hármas rendeltetésű te­lep 55 millió forintba került. A szárítót kétszer nyolc órás műszakban fogják üzemeltet­ni, ennyi idő alatt megszárí­tanak naponta 60 vagon ter­ményt. A kezelő személyzet kicsi: egy ember van a ve­zérlő teremben, aki részben felügyel a keverőüzemre is, továbbá van egy gépkezelő, egy traktoros, meg egy söp- rögető, a terményhalom szé­lénél. A szárított termény újabb tisztítást kap, majd be­jut az automata gabonamér­legen át a nagytárolóba. A kecskeméti gyártmányú hat tároló összesen 18 ezer köb­méter befogadóképességű. Az utótisztításkor keletke­zett tört szem a tranzit táro­lóba kerül, onnan átviszik a keverőüzem garatjához. A keverő kapacitása óránként nyolc tonna. Az év minden időszakában kétszer nyolc órás műszakban üzemel, így tudja ellátni a gazdaság egész állatállományát a megfele­lően összeállított takarmány­nyal. A tárolókból láncos szállítón megy a szemes ta­karmány a keverőüzembe. Időnként adódik szabad ka­pacitás, például áprilisban két hétig a Hőgyészi Állami Gazdaság részére is készített takarmányt a paksi üzem. A zsákos készáru elhelyezésére 80 vagonos raktárt építettek, ez teljesen elkülönül az alap­anyag-raktártól. A takar­mánykeverő üzem éves terve 2700 vagon takarmány készí­tését írja elő. Az országgyűlési képviselő és a testkultúra Az elkényelmesedés ellen Szászi Gábor országgyűlési képviselő a tamási gimnázium igazgatóhelyettese és testnevelő tanár. Vajon hogyan vélekedik a mostanában sokszor szó­ba kerülő veszedelemről: hogy az emberek — köz­tük az ifjak is — egyre kevesebbet mozognak, egyre kényelmesebbek, nagyon keveset vannak a szabad­ban? — Ön szerint is „nyakun­kon a baj”? — Egy esettel válaszo­lok. ötperces sétával érhet­jük el a gimnázium mostani épületéből a sportpályát. Ta­vasszal. amikor indulunk ki a gyerekekkel, néhány fiú hozza a kismotorját, hogy ő azzal jön. Nem is vették jó néven, amikor lebeszéltem róla őket. A fiúk körében nagy divat a kismotor, min­denhová azzal mennek. Utá­nozzák a felnőtteket, akik autó nélkül nem hagyják el az udvart sem .. Jellemző­nek érzem, hogy amíg az elő. ző választási ciklus idején a legtöbben azt kérték, hogy épüljön járda az utcájukban, a járda-ügyek szinte teljesen eltűntek mostanra. Helyette az utak állapotára panasz­kodnak a választók. Megve­szik az autót, és hónapokig nem használhatják, mert nem tudnak kimenni az utcára a sár miatt. Ne értse félre, na. gyón természetesnek tartom, hogy a távol eső munkahely­re járművel megy ki a me­zőgazdasági dolgozó, helyesen teszi, megkönnyíti az amúgy is nehéz munkát. Csak az a rossz, ha már mindenhová autóval — vagy kismotorral — jár az ember, és elfelejti, hogy lába is van ... — Pedig a kevés mozgás következményeit mindenki tudja, nagyon sokat olvasni, hallani ezekről. — Az ijesztgetés nem sok embernek változtatja meg az életritmusát. Kedvet kell kel­teni és módot adni a moz­gásra. Nagy örömmel fogad­tuk az Edzett ifjúságért moz­galmat. De egy kicsit félek néhány dologtól, ami gyakor­lati kivitelezésébe „becsúsz. hat”. Nagy az adminisztráció­ba fulladás veszedelme: hogy nem a sportolás, mozgás, csak az érte járó pontok lesznek fontosak, hogy kiüt a jelvény­mánia, ami már néhány ed­digi ifjúsági sportmozgalmat tönkretett. Aztán nagyon ügyelni kell az önkéntesség megtartására. Nem azt értem ezen, hogy teljesen spontán legyen a részvétel! De ne muszájból, hanem őszinte kedvükből sportoljanak, akik részt vesznek ebben a moz­galomban. Szeretném, ha a turisztika is megfelelő helyet kapna, ég megváltoztatnának egy-két merev szabályt. — Mire gondol? — Csak akkor számít szer­vezett kirándulásnak egy tú­ra. ha azon tanár kísérő is részt vett. Ha tehát egy-egy osztály, egy-egy KlSZ-alap- szervezet — vagy csak tíz­tizenöt gyerek — elhatározza, hogy vasárnap elmegy kerék, párral valahová, ahol szalon­nát sütnek, énekelgetnek, az­tán délután hazakerekeznek — azért nem jár pont. Csak ha a tanár is köztiTk van. Természetesen mi pedagógu­sok szívesen eljárunk a gye­rekekkel, de nem mindig tudjuk egyeztetni az időpon­tokat. És különben is, olyan sok mindenben tekintjük ön. álló, felelősséggel bíró em­bernek a tizenéveseket, mi­ért éppen a kirándulásukat nem lehet rájuk bízni? — Szívesen kerékpároznak, kirándulnak a tamási diá­kok? — Beszéltem már a kismo­torokról. Ügy vagyunk velük, mint a farmernadrággal... A szülők szülői értekezleten panaszkodnak, hogy a gyere­kek mindenhová farmert akarnak húzni. Az nem jut eszükbe, hogy ők vették meg nekik azt a nadrágot... Min­ket ösztökélnek, hogy „tiltsuk meg” a viselését. Ugyanez a helyzet a kismotorokkal is. Természetesen mi nem tilt­hatjuk meg egyiket sem. A kismotorok helyett sokkal- sokkal szívesebben látnánk pedig a kerékpárokat! De ha az egyik gyerek megkapta, akkor a másiknak is megve­szik. Már az általános isko­lásnak is. Egy jó félverseny- kerékpár majd annyiba ke­rül. mint egy kismotor, tehát a szülő sóhajt egyet, és bele­megy a motorvásárlásba. A gyerek pedig megszokja, hogy tizenéves korától kezdve szin­te szüksége sincs a gyaloglás­ra ... — Tamási környékén sok kirándulóhely, sportpálya, strand várja a mozogni kí- vánkozókat. — Lehetőséget lehet talál­ni. A legkézenfekvőbb a ház körüli munka, a kertgondo­zás. Mi, felnőttek leginkább ezzel őrizzük kondíciónkat... Ami a gyerekeket illeti, idén is sorra kerülnek a szokásos úszótanfolyamok, amin nem­csak a tamási, hanem a kör­nyékbeli gyerekek is részt vesznek. — Beszélgetésünk alatt hárman is keresték. — Már elkezdte a költöz­ködést az iskola az új épü­letbe, ezzel kapcsolatosan elég sok intézkednivaló van. No és, a választóim is tudják, hogy meg lehet találni ilyen­kor az iskolában, gyakran kopogtatnak gondjaikkal. — Mivel legtöbbször? — Személyes beszélgeté. sekkor, de falugyűléseken is Kern Pál, a vezérlő terem egyik kezelője A szárító, ahol csak négyen dolgoznak

Next

/
Oldalképek
Tartalom