Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-02 / 128. szám

XXVII. évfolyam, 128. szám ÄRA: 0,80 Ft 1911. június 2., csütörtök Mai számunkból FOKOZOTT ELLENŐRZÉS VOLT (3. old.) TANÁRI PÁLYÁM EMLÉKEZETE (4. old.) FIATALOK (5. old.) HÁROM NAP SÖTÉTVÖLGYBEN (5. old.) Teljes értékű munkát végezhetnénk AZ ORSZÁGGYŰLÉS szociális és egészségügyi bi­zottságának rehabilitációs albizottsága — érdemes a hosszú név mögé tekinteni — alig kéthónapos múltra tekint vissza, de ahogyan mondani szokás, nagy gond­dal készül első ülésére, ahol átfogó képet igyekszik adni a megváltozott munkaképességűek helyzetéről. A számuk több mint 600 ezer, többségük mozgás- sérült. Ez azonban csak becsült adat, mert valójában még sohasem történt pontos felmérés róluk. Egyetlen tény, hogy tavaly 272 ezren részesültek rokkantsági nyugdíjban, havonta mintegy 870 millió forint ösz- szegben. Az évi 4,5 milliárd forint tetemes költség, a rokkantság mögött meghúzódó termelési veszteség azonban sokszorosa ennek. Érthető tehát, hogy a munka társadalmában különleges jelentőségű a rehabi­litáció, a testi vagy szellemi fogyatékosságban szenvedő ember munkaképességének a lehetőség szerinti helyre­állítása. A rehabilitáció lényegesen gazdagabb tartalmú, mintsem jótékonyságnak lehetne tekinteni. Eredete elsősorban a szocialista társadalmi rend' humánumában keresendő, valamint a munka, a produktív termelő- tevékenység helyesen felfogott embenformáló szerepé­ben. És csak harmadsorban említendő a napjaink im­már krónikus munkaerőhiánya. Mindez indokolná, hogy a rehabilitációt a jelentő­ségét megillető súllyal kezeljék. Hogy a különböző igyekezetek egy irányba hassanak, a megváltozott munkaképességű ember aktivizálása irányába. MÉGSEM EZ TÖRTÉNIK. Annak ellenére sem, hogy ma már az üzemek többségében rehabilitációs bi­zottság működik. Felmérik a rokkantakat, számba ve­szik a nekik megfelelő munkahelyeket, többségük még­is passzív. Nagyrészt talán azért, mert a „megfelelő munkahely” fogalma sem egyértelmű. Sok helyütt a könnyű munkával azonosítják, a liftkezeléssel, öltöző­őrzéssel, portási beosztással. Az efféle munka valóban könnyű, vonzereje azon­ban csak az intézkedésre kötelezett vezetők szemében van. Hiszen ez látszik a legegyszerűbb megoldásnak. Ám a látszat csal. Mert az esetek jó részében ugyanaz az ember, akit a porta vagy a lift kezelésére kárhoztatnak, némi átképzés árán teljes értékű produk­tív tevékenységre is képes lenne, ha a gépet hozzá, testi fogyatékosságához igazítanák. Vagyis „könnyű" helyett úgynevezett adaptált munkahelyről gondoskod­nának. S ezzel bebizonyosodna számára, hogy szükség van rá, ami értelmet adna éveinek, meghosszabbítaná életét. A 600 ezer rokkant közül mintegy 200—250 ezer fiatal korban vált csökkent munkaképességűvé. Ők azok, akik ügyesebb szervezéssel, okosabb gondosko­dással, megfelelően kiválasztott feladattal, teljes ér­tékű munkára is alkalmasak lehetnének. És itt sokkal többről van szó, mint egyszerűen a létbiztonságuk megteremtéséről. Hiszen erről intézmé­nyesen gondoskodik a társadalombiztosítás. Az évtize­des múltra visszatekintő rehabilitációs törvény a fog­lalkozási rehabilitációt szabályozza. A TELJES KÖRŰ rehabilitáció egységes rendszere, kiépítése azonban még várat magára. Ezt szorgalmazza nagy ambícióval, a tőle megszokott ötletgazdagsággal az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. Az aktivaértekezlet a terveken és a minőségi hi­bákat sikerült csaknem tel­jes egészében kiküszöbölni A KISZ-tagok száma megköze­lít a négyszázat és 40—50 fős oktívahálózata van az ifjúság gi szövetségnek. Makarevicz Zoltán, a néphadsereg üt dol­gozó alakulatának KISZ-tit- kára az egységnél folyó KISZ­munkáról tájékoztatta a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkárát. A tájékoztatók után a ven­dégek megtekintették az épít­kezést — a főépületet, a viz- kivételi művet és a kikötőt, majd dr. Maróthy László ta­pasztalatait beírta a Paksi Atomerőmű Vállalat vendég­könyvébe. Ezután került sor a találkozóra a KlSZ-bizott- ság tagjaival, az alapszerve­zetek titkáraival, a párttitká­rokkal és gazdasági vezetők­kel. (Folytatás a 3. oldalon.) Dr. Maróthy László látogatása megyénkben TEGNAP megyénkbe láto­gatott dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Dr. Maróthy László reggel — K. Papp Józsefnek a me­gyei pártbizottság és Péti Im­rének. a KISZ megyei bizott­sága első titkárának kíséreté­ben a paksi atamerűmő-épít_ kezést kereste fel. Itt Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat műszaki igazgatója adott tájékoztatót az épülő el­ső magyar atomerőműről, a négy éve megindult építkezés eddigi eredményeiről és a gondokról. Elmondta többek közt, nagy jelentőségűnek tartják, hogy a beruházást a KISZ-kongresszus KISZ-épít_ kezéssé nyilvánította és igen nagy feladat hárul itt a fia­talokra a tanulásban, mun­kában, mozgalmi tevékeny­ségben. Ezután Csák Attila KISZ- szervező, az építkezés KISZ- szervezeteinek, a tavaly meg­alakult KISZ-bizottságnak te_ vékenységéről számolt be. Mint mondta, különös súlyt helyeznek a szigorú minőségi követelmények betartására. Erre versenymozgalom indult az ifjúsági brigádok között. Az egyik KISZ-brigád a fő­épület falelemeinek szerelé­sénél kezdetben még igen nagy hibaszázalékkal dolgo­zott, de ma már eligazodnak Carter az USA és Kuba kapcsolatairól Carter amerikai elnök a Georgia állambeli Plainsben megtartott rögtönzött sajtó- értekezletén kijelentette: közvetítő révén személyes üzenetet váltott Fidel Castro kubai elnökkel. Üzenetében legjobb kívánságait tolmá­csolta a két ország közti kapcsolatok rendezésére irá­nyuló sikeres tárgyalásokhoz. Mint mondotta, Castro hasonló hangnemben vála­szolt. Carter hosszan bizony­gatta, hogy az Egyesült Ál­lamok a kapcsolatok javítá­sában hajlandó „olyan gyor­san előre haladni, ahogy azt Kuba kívánja”. A halászati egyezményre célozva kijelen­tette: az első lépések már megtörténtek. A jelenlegi tárgyalások céljáról nem kö­zölt részleteket, csupán any- nyit jegyzett meg, hogy a tel­jes diplomáciai kapcsolatfel­vétel még igen távoli. Carter nem nevezte meg a közvetítő személyét. Megfi­gyelők azonban valószínűnek tartják, hogy Terence Tod- manról. az Egyesült Államok amerikaközi ügyek államtit­káráról van szó, aki április­ban Havannában járt. Az amerikai külügyminisztérium kedden megerősítette Tod- mannak azt a korábbi közlé­sét, amely szerint Washing­ton javasolta amerikai és ku­bai diplomaták kölcsönös el­helyezését egy-egy semleges nagykövetségen. A terv értel­mében az Egyesült Államok Svájc havannai, Kuba pedig Csehszlovákia washingtoni nagykövetségére delegálna azonos számú diplomatát, akiknek jelenléte megköny- nyítené a további tárgyaláso­kat. Moszkva Szerdán vidéki körútra indult Moszkvából a Todor Zsivkov, a BKP KB első tit­kára, az államtanács elnöke vezette bolgár párt- és kor­mányküldöttség. A delegáció, amely az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnöksége és a minisztertanács meghívá­sára, hivatalos, baráti láto­gatáson tartózkodik a Szov­jetunióban, Alma-Atába és Uljanovszkba látogat el. Ülést tartott a Tolna megyei Tanács V. B. Mérlegen az egészségnevelés és a társadalmi ösztöndíjrendszer Tegnap délelőtt megtartott ülésén a Tolna megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága az Egészségügyi Felvilágosító Központ képviselőinek rész­vételével megtárgyalta az egészségügyi felvilágosítás- egészségnevelés Tolna me­gyei helyzetét és feladatait. A tárgyban dr. Horváth Jenő, a •negyei tanács egészségügyi osztályának vezetője tett je­lentést a testületnek, mely ez alkalommal foglalkozott első ízben önálló napirendként az egészségnevelés munkájának értékelésével, s fogalmazta meg az egészségnevelés köz­ponti irányelveinek ismere­tében a MENCS-nek — a megyei egészségnevelési cso­portnak — feladatait. Az egészségügyi kultúra meg­teremtése, fejlesztése érdeké- oen létrehozott csoport nyolc­éves tevékenységéről adott tehát számot a napirendre tűzött jelentés. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága — egyetértésben az Egészség- ügyi Felvilágosító Központ vezetőjének dr. Gonda Györgynek az értékelésével — jónak minősítette a Tolna megyében folyó egészségne­velés szervezettségét, de a jövő tennivalóit summázva hangsúlyozottan hívta fel a figyelmet a cigány lakosság körében végzendő felvilágo­sítási és egészségnevelő mun­ka fontosságára, a nagycsa­ládosokkal való fokozottabb foglalkozásra úgyszintén. Ülésének III. napirendje­ként foglalkozott a megyei tanács vezető testületé a kö­zel két évtizedes múltra visz- szatekintő társadalmi ösztön­díjrendszer tapasztalatainak elemzésével. E tárgyban dr. Fülöp Lajos, a megyei ta­nács személyzeti és oktatási csoDortjának vezetője szá­molt be. Ismeretes, hogy a tanácsok es szerveik, valamint intéz­ményeik és vállalataik ká­derállományának összetételé­ben, a felkészültségi színvo­nal emelésében van különö­sen jelentős szerepe a társa­dalmi tanulmányi szerződé­seknek. A gyors ütemű tár­sadalmi, gazdasági fejlődés a népgazdaság minden terüle­tén, — így a tanácsoknál is — megnövelte a magasan kvalifikált munkaerő iránti igényt. Ennek tulajdonítható, hogy a megyei tanács végre­hajtó bizottsága mindenkor megkülönböztetett figyelem­mel foglalkozott és foglalko­zik a káderutánpótás kérdé­seivel és tájékozódik ezen belül folyamatosan az ösz­töndíj-adományozásról szóló határozatainak végrehajtásá­ról. Fejlesztési alapja terhére a megyei tanács 1959 óta ado­mányoz társadalmi ösztöndí­jat és az utóbbi időszakban evenkent mar 50—60 fiatal­lal kötött szerződést. Közel két évtized alatt 369 tanácsi ösztöndíjas fejezte be egyete­mi, főiskolai tanulmányait. A tanácsi ösztöndíjasok száma jelenleg 216. Ami a szociális megoszlást illeti, ösztöndíja­saink 60 százaléka munkás és paraszt szülők gyermeke, de ez az arány felsőoktatási in­tézményenként változó. A kifizetett -ösztöndíjak összege a legutóbbi négy évben több, mint kétszeresére emelke­dett, s 1976-ban már jóval meghaladta az egymillió-két­százezer forintot. Különösen örvendetes, hogy ebben a tanácsciklusban 21 társadalmi ösztöndíjjal vég­zett fiatal került a tanács- apparátusba és állja meg jól a helyét. Mint azt a napirend zárszavában dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnö­ke megfogalmazta, érdemes volt vállalni azt a dorgatúriu­mot, ami a társadalmi ösz­töndíjasok nagy száma miatt érte évekkel ezelőtt a házunk elejét. A korábban tett erőfe­szítések gyümölcse ugyanis most kezd igazán beérni; volt társadalmi ösztöndíja­saink munkájukban nemcsak megbecsülik magukat, hanem új színt, lendületet is hoztak magukkal. A testület hasz­nosnak minősítette azt a kapcsolatot, ami a megyei tanács és a különböző felső- oktatási intézmények között jött létre az elmúlt évek so­rán és úgy foglalt állást, hogy az ösztöndíjrendszert to­vábbra is a tanácsapparátus, az intézményi és vállalati szakember-utánpótlás fontos forrásaként kell kezelni és szüntelenül javítani az ösz­töndíjasokkal való közvetlen kapcsolatot és törődést ta­nulmányi éveik alatt csak úgy, mint pályakezdésüket követően. Tömeggyűlés Barcelonában Spanyolországban a pol­gárháború óta a legnagyobb tömeggyűlés színhelye volt kedden Barcelona. A kata­lán kommunisták felhívására csaknem negyedmillióan töl­tötték meg a város legna­gyobb parkját, s a szónokok, Santiago Carrillo, a Spanyol, Kommunista Párt és Gregov rio Lopez Raimund, az Egyesült Katalán Szocialista Párt főtitkárának beszédét zártláncú televízión a kata­lán metropolis két másik he­lyére is közvetítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom