Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-30 / 152. szám

1977. június 30. ( tolnán , , a Képújság A hagyományos gyulai színházi estek nyitánya Hernádi Gyula: Szép magyar tragédia című műve. Az ősbemutató­ra július elsején, pénteken kerül sor. Képünkön: jelenet a próbáról. A MOKÉP nyári tervei sze­rint a mozi-hálózatban augusztus végéig műsorra ke­rülő filmek között 15 ország alkotásait láthatja a közön­ség. Szám szerint tizenkét szovjet, Ihét magyar, hat amerikai, öt-öt román és an­gol, négy-négy csehszlovák és NDK-beli, valamint egy-egy francia, japán, spanyol és argentin művet. A „Veri az ördög a felesé­gét” című áj magyar, vala­mint a felújításként műsor­ra .kerülő „-Déryné”, „Csendes otthon”, „Felmegyek a mi­niszterhez” és a „Fel a fejjel” című hazai alkotások mellett — amelyek a magyar film- történet ismert, és korábban nagy sikerrel játszott pro­dukciói — több politikai és művészi szempontból fontos film szerepel majd a- mozik nyári műsorán. Közülük kü­lön említést érdemel két tör­ténelmi témát feldolgozó szovjet alkotás: a kétrészes „Felragyog tiszta, szép fényes csillag” című film, amely az 1825-ös dekabrista felkelés u'táni időkbe kalauzolja a né­zőt és A. Ortov filmje, a „Ma­gamra vállalóm”, amely a harmincas évek bonyolult időszakát idézi, egy akkori nehézipari népbiztos alakjá­nak és felelősségteljes dönté­seinek felidézésével. A „Tisztes honpolgárok”, Zampa alkotása, a mai olasz valósággal, a maffiával fog­lalkozik, 8 a nagy üzleti vál­lalkozások mellett a déli kis­városok életébe is bepillan­tást enged. Más oldalról kö­zelíti meg és bírálja a társa­dalmat J. Losey, „Egy ro­mantikus angol nő” című filmje, amely egy szerelmi háromszög történetére épül Műsorra tűzik a Chaplin-so- rozat utolsó darabját, a Ohaplin-revüt és a Gyalog- galopp című szatirikus, an­gol vígjátékot, a szovjet Pú­pos lovacska oímű mesefil­met. A román—NSZK— fran­cia koprodukcióban készült Kaland a szigeten, valamint a „Szabálytalan szabályos” című amerikai film, a „Po­fon” című francia vígjáték, a „Scotland Yard vendége”, a „Gyilkosság az Orient exp- resszen” című angol és a „Holttest a Themzéből” című NSZK bűnügyi filmek siker­re számíthatnak. Délszláv folklórszemle A Magyarországi Délszlá­vok Demokratikus Szövetsé­ge, a HNF Országos Tanácsa, Baja város Tanácsa, a Nép­művelési Intézet, a Kórusok Országos Tanácsa és a SZÖVGSZ 1976. novemberé­ben meghirdette az I. Dél­szláv Folklórszemlét. A szemle meghirdetésének célja a korszerű hazai dél­szláv néptáncmozgalom to­vábbi kibontakoztatása, fej­lesztésének elősegítése, új táncösszeállítások, koreográ­fiák létrehozásával az együt­tesek egészséges művészeti fejlődésének támogatása, az egymás közötti barátság és eredményeink megbecsülését erősítő szellem megteremté­se. A folklórszemlén szereplő néptáncösszeállításoknak az eredeti délszláv folklórra kellett támaszkodmok. A szemlén minden hazai dél­szláv néptáncegyüttes két műsorszámmal vehet részt. (Az elbírálásnál azok az együttesek részesültek előny­ben, amelyek eredeti, helyi gyűjtésű anyagot, illetve ab­ból készült koreográfiát, nép­szokást mutatták be eredeti népviseletben és hangszer-, illetve énekkísérettel. A benevezett együttesek április—május folyamán — szakmai zsüni előtt — terüle­ti vetélkedőkön vettek részt. A zsűri döntése alapján ösz- szesen 16 együttes vesz részt július 2—3-án Baján, az or­szágos döntőn. A folklórszemle program­jában a versenyen kívül nép- művészeti kiállítás, térzene, bál is szerepel. Szabadegyetem Újabb országos rendez­vényre kerül sor Egerben: július 25-től 30-ig a nagy- multű városban rendezi |r meg első ízben a tévépeda­gógiai szabadegyetemet az Országos Közművelődési Ta­nács, a Magyar Televízió, a Kulturális Minisztérium, va­lamint a helyi szervek közre­működésével. A tévépedagógiai szabad- egyétem ünnepélyes megnyi­tására július 25-én kerül sor, ezt követően egy héten át számos előadás hangzik el, összegezik a tapasztalatokat, tanulságokat, több filmrész­letet is bemutatnak. Történelmi távlat Történetem hőse. Z. I., egy napon égő fájdalmat érzett a szemében, aztán ez a fájda­lom elmúlt, de attól kezdve mindent egy bizonyos törté­nelmi távlatból látott. Aznap, amikor erre rájött, nem is ment be a hivatalába, egész nap azzal szórakozott, hogy sétált az utcán és min­dent és mindenki történelmi távlatból figyelt. Egy szem- villanás alatt olyan dolgokat fedezett fel, amelyek addig rejtve voltak előtte. Egy pil­lanat alatt meglátta a tények, jelenségek közötti belső ösz- szefüggéseket. Meg tudta kü­lönböztetni a jót a rossztól, a fontosat a nem fontostól, a fejlődést a visszafejlődéstől, és múló sikereket az örök dicsőségtől. 'Este elmesélte a feleségé­nek, hogy milyen csodálatos képességek birtokába jutott. Az asszonyt azonban nem nagyon érdekelte a dolog, in­gerülten csak annyit mon­dott: — Remélem, abból a bizo­nyos történelmi távlatból is látod, hogy nincs mit felven­nem... Z. I. keserűen elmosolyo­dott; íme, ilyenek a nők! Bosszúból egész este törté­nelmi távlatból nézte a fele­ségét. Másnap a hivatalban is el­újságolta a nagy hírt. Volt, aki egyszerűen bolondnak tartotta, és volt, aki azonnal jelentette az igazgatónak: — Ez a Z. I. nagyon fur­csán viselkedik. Azt mondja, hogy mindent egy bizonyos történelmi távlatból lát, és amikor azt kérdezzük, hogy mit lát, fölényesen mosolyog. Ez felháborító! Ez destrukció! Hogy jön ő ahhoz, hogy min­ket történelmi távlatból lás­son? És mi lenne akkor, ha mindenki ezt tenné? Hova vezetne ez, kérem tisztelet­tel? Nem sokkal később Z. I-t áthelyezték egy másik válla­lathoz, kisebb beosztásba, alacsonyabb fizetéssel. De ott se maradt sokáig, új főnö­ke ugyanis arra kérte, hogy abból a bizonyos történelmi távlatból mondja meg neki: helyesen tette-e, hogy X. ba­rátságát kereste a miniszté­riumban? Vagy inkább Y. baráti köréhez kellett volna csatlakoznia? Nem válaszolt a kérdésre, mert onnan, ahonnan ő nézte a világ eseményeit és az em­bereket, ott ez a probléma egyáltalában nem létezett. A felesége könyörgött neki: hagyjon fel ezzel a távlattal, mire jó ez, miért akar kü­lönb lenni, mint a többi, nincs néki elég baja? Z. I. elment a'Történelmi Főintézetbe, és teljesen in­gyen felajánlotta a szolgála­tait. A tudósoknak azonban még ingyen sem kellett. Hát­ha rejtett kancsalságban szenved? Ez nagy zűrzavart okozna a jelenkori történe­lem értékelésében. A cirkuszban csak akkor alkalmazták volna, ha valami más kunsztot is tud: például fejjel lefelé lóg egy trapé­zon és a fogai között egy nőt forgat. Vagy ha motorkerék­páron szaladgálna körbe- körbe egy katlan falán, be­kötött szemmel, egy lábon állva a nyeregben, ezüstlamé trikóban. Egy költő arra akarta rá­venni, hogy terjessze el iro­dalmi berkekben: abból a távlatból, ahonnan ő látja a magyar irodalmat, csak egy név ragyog fényesen és az az ő neve. Erre azonban nem vállalkozott. És akkor Z. I. — talán una­lomból — saját magát is megnézte a történelmi táv­latból, de hiába hunyorgott, hiába hajolt előre, hiába vett fel szemüveget nem látott semmit, még egy icipici pon­tocskát sem, pedig már azzal is megelégedett volna. Ekkor sírva fakadt és bőgött, mint egy gyerek. Amikor letörülte a könnyeit, ismét úgy látott, mint régen. — Jó dolog, ha valaki tör­ténelmi távlatból látja a dol­gokat — mondta később Z. I. a feleségének. — Csák azt nem tudom, hogy mire jó? Végül abban állapodtak meg, hogy erre a kérdésre csak egy bizonyos történelmi távlatból lehet felelni. MIKES GYÖRGY Szovjet lapokból szputnyik Ma már minden objektív közgazdász elismeri, hogy a Szovjetunióban a legna­gyobb a gazdasági növeke­dés üteme. A Szputnyik a legújabb számban az első ötéves terv óta elért ered­ményekről közöl interjút. Nyikolaj Bajbakovval, a Szovjetunió Minisztertaná. csának elnökhelyettesével, az Állami Tervbizottság el­nökével. A hagyományos fotóleme­zek és filmtekercsek egyre kevésbé felelnek meg a ro­hamosan növekvő műszaki követelményeknek. Olvas­hatunk olyan anyagokról, amelyekre a másodperc tört része alatt vihető fel, illetve törölhető le az információ, az előhívást nem igénylő, fényérzékeny hártyára. A Bajkál titkai címmel a legnagyobb szibériai tó hét csodájával ismerkedhet meg az olvasó. A kerekek és motor nél. küli vonatnak egyelőre még csak a modellje készült el. Nem is olyan sokára pedig már utazhatunk is a mágne­ses pályáján 500 kilométeres óránkénti sebességgel hala­dó vonaton. Ezzel a gondo­lattal foglalkozik a Szput­nyik egyik cikke. Ha létrehozható a mester­séges intellektus, hogyan alakul majd az élő és mes­terséges „teremtmény”, azaz az ember és a robot kap­csolata? Milyenek lesznek az értelmes automaták? — kér­dezi a cikk szerzője, Viktor Gluskov akadémikus. aki mindjárt felel is a kérdésre. Ezt a választ olvashatjuk a lap júliusi számában. Az utóbbi években min­denekelőtt a sikeres szív­műtétek és a szervátülteté­sek bizonyították a sebészet fejlődését. Az orvosok álta­lában csak végső esetben műtenek, amikor a belgyó­gyászati kezelés már ered­ménytelen. A műtétekkel, a bizonyos gyógymódokkal kapcsolatos problémákkal foglalkozó írás sokakat ér­deklő kérdésekre adja meg a választ. SZOVJETUNIÓ A június 19-én a Szovjet­unió 15 szövetségi köztársa­ságában lezajlott tanácsi vá­lasztásokról szól a Szovjet­unió júliusi számában meg­jelent „Tisztújítás után” cí­mű írás. A fiatalokat állítja cikke középpontjába V. Vasziljev. Az ország legfontosabb épít­kezésein dolgozó fiatalokról olvashatunk a székesfehér­vári 320. számú szakmun­kásképző intézet egyik ta­nulócsoportjának kérésére. A dr. Prieszol Olgával, a Közalkalmazottak Szakszer, vezete főtitkárával készített interjút a többi között a szakszervezeteknek az ál­lamapparátusban betöltött szerepével, a csepeli munka- verseny-felhívással is foglal­kozik. A tajgában, Uszty— Ilimszkben a KGST-orszá- gok közreműködésével épü­lő fa- és cellulózipari léte­sítménykomplexumban dol­gozó 300 tagú, Kun Béla ne­vét viselő magyar brigádhoz látogat a riporter. Megis­merteti az olvasót azzal, ho­gyan sikerül a munkamód­szereket az egyes szerveze­tek brigádjainak átvenni, vagy átadni egymásnak. Szó esik a szabad idő eltöltésé­ről is. Az év nyolc hónapjában már járhatók az északi ha­jóút egyes szakszai. Egy, a maga nemében egyedülálló kísérlet befejezéséről, az Északi-sarkvidék fokozatos meghódításáról izgalmas tu­dósítást olvashatunk a leg­újabb számban. Az emberi jogok valódi és vélt védelmezőiről, a más gondolkodásúakról, a disszidensekről, a bulvár­sajtó módszereiről, továbbá a békés egymás mellett élés elveinek érvényre juttatásá­ról és a nemzetközi feszült­ség enyhítéséről sokoldalú, elemző cikk számol be. A reumás betegségek gyó­gyításában elért legújabb eredményekről nyilatkozik Valentyina Naszonova, a Reumatológiai Intézet igaz­gatója. A műemlékeiről nevezetes új Jeruzsálembe látogató riporter fotókon mutatja be a Moszkva környéki kolos­tort, amelynek helyreállítá­sa már évek óta tart. A Szovjetunió legújabb számában ritka kedvtelések­kel, foglalkozásokkal ismer­kedhetünk meg: szó esik itt madarászatról és a belovag- lásról. A lap mellékletében versenytáncosok nyilatkoz­nak, meg egy íjászbajnok­nő. LÁNYOK, ASSZONYOK A nőmozgalom időszerű kérdéseiről, a nők társadal­mi szerepéről, a pályavá­lasztásról, az anyák és a gyerekek érdekében történt intézkedésekről közöl inter­jút Erdei Lászlónéval, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnökével a Lá­nyok. Asszonyok júliusi száma. szil Bikov korábbi művei­hez hasonlóan Az ő zászló- alja című legújabb regényé­ben is a felelősség kérdését boncolgatja. Az egyetlen napba tömörített cselek­mény mindazokat a problé­mákat tartalmazza, ame­lyekkel az ember élete so­rán egyáltalán szembekerül­het. A száraz és poros lö­vészárokból induló, sorspél­dázatnak beillő regényt Soproni András fordította. Fanyar alcímek tagolják ré­szekre Mats Traat észt író Babkávé című elbeszélését. A magányosan megkesere­dett öregasszonyról szóló történetet Bereczki Gábor ültette át a magyar nyelvre. A nálunk költőként ismert Leonyid Martinov ezúttal mint novellaíró mutatkozik be Egyszerre két novellát is közöl az Évek, történetek című elbeszélésciklusból, amely nem más, mint bra­vúros könnyedséggel megírt emlékezés. Marina Cvetaje- va utolsó prózai műve, a Szonyecska regénye egy fé­lig már elfelejtett színész­nőről, Szofja Jevgenyijevna Hollykay-ról szól. Pontosab­ban fogalmazva, az ő alak­ját örökíti meg az írónő, szatirikus hangsúllyal. A gyermekneveléshez kap­csolódó írás a fiatal anyák­nak ad tanácsot. Megismer­kedhet az olvasó a kisma­mák és az apák iskolájával, amely a cseljabinszki ko­hászati üzemben működik. Szó van a terhes nők gon­dozásáról. arról, hogyan kell a picit — a szülőotthonból való távozás után — fogad­ni. A ciprusok, pálmák, mag­nóliák közé, Szocsi óvárosá­ba látogató riporter a le­gendás életű író, Osztrovsz- kij egykori otthonát — ma múzeum — keresi fel. Az acélt megedzik írójának könyvei, mint a cikk szer­zője — V. Nyikityina meg­állapítja: nemcsak a szovjet ifjúság több nemzedékére gyakorolt óriási hatást, ha­nem a világ egész haladó fiatalságára. Kelen Jolán az 1910-es évek elején a forradalmi ér­telmiség ifjúsági szerveze­tében, a Galilei-körben is­merkedett meg férjével, Ke­len Józseffel, aki a Kom­munisták Magyarországi Pártjának egyik megalapító­ja volt A forradalmár pedagógusnő küzdelmes éle­téről, helytállásáról vall az írás, valamint arról, hogyan tevékenykedik még most is, 85 évesen. Radnót Magda professzor­nő az első nő, akit tagjai so­rába fogadott a Magyar Tu­dományos Akadémia. A tu­dományos munkásságáért Állami Díjjal kitüntetett professzornő kutató- és gyó­gyítómunkájáról szól a Lá­nyok, Asszonyokban készült interjúban. A legújabb szám bemutat­ja a népszerű szovjet szí­nésznőt. Elina Bisztrickaját. A mellékletben megtalál­ható a többi között a virá­gos kendő és a spárgasző­nyeg horgolási mintája, a gyerekeknek készíthető kö­tött pulóverek, kötényruhák leírása és a szalagfüggöny elkészítésének módja. Hasz­nos ötletet a<í arra, hogyan rendezzük- át a lakást, ha már megérkezett a baba. SZOVJET IRODALOM Mai prózaírók legújabb terméséből válogatott a Szovjet Irodalom most meg­jelenő, 1977. 7. száma. A próza-antológiának is ne­vezhető érdekes olvasmány a legkülönbözőbb műfaji sa­játosságokat vonultatja fel, egyéni kicsengésekkel. Va­A paksi atomerőmű, a ieninvárosi olajfinomító, to­vábbá az Interszputnyik kozmikus hírközlő rendszer hazai földi állomása szovjet segítséggel épül. Ezeken kí­vül számos más szovjet— magyar kereskedelmi-gaz­dasági együttműködési meg­állapodás van. A legfonto­sabbakról részletes cikkeket olvashatunk a Fáklya 13. számában. A lap külpolitikai rovatá­ban megjelent cikkek egyi­ke a szovjetellenes, átlátszó pekingi politikáról rántja le a leplet. Ugyanakkor egy másik írás a Nyugaton el­hangzott provokatív jelensé­gekre hívja fel a figyelmet. Arra világít rá. hogy a belg­rádi találkozót megelőző közhangulatot miképpen próbálják rosszindulatúan befolyásolni. A szocializmus — közös felelősség című írás befeje­ző része az általános nem­zetközi kérdésekkel, az em­beri jogokkal foglalkozik. Ugyanehhez a témakörhöz kapcsolódik A nép dönt cí­mű sorozat szocialista de­mokráciáról szóló írásnak a második része. A legújabb számban a képviselőválasz­tásról tudhatunk meg min­den lényegeset. Gyakran azt mondjuk: ál­dás az autó. Másszor vi­szont azt állítjuk: átok. A gépkocsik számának roha­mos növekedése valóban a legtöbb ország nagyvárosá­ban gondot okoz. A moszk­vai közlekedésről — a köz­úti és a tömegközlekedést lebonyolító forgalomról ol­vashatunk a július 3-án megjelenő lapban. Bár a világűrt kutatjuk, nem mondhatjuk el még­sem, hogy már mindent tu­dunk Földünkről. Az óceá­nok sok titkot rejtenek ma­gukban. Megfejtésükkel a többi között a Vityáz kuta­tóhajón dolgozó szovjet tu­dósok is foglalkoznak. Ku­tatásaik eredményeiről, a tengerek nemzetközi hasz­nosításáról a Fáklya tudo­mányos rovatából értesülhe­tünk. Miközben a repülő Kijev felé tart, egyik utasának eszébe jutnak a városhoz fűződő több mint három év­tizedes emlékei, Kiss Erzsé­bet Útban Kijev felé című írása erről az újbóli találko­zásról szól. A lap ebben a számában sporttörténeti visszapillan­tást is közöl. iA Nagy Október 60. év­fordulójára értékes nyere­ményeket ígérő, új játék in­dul a Fáklyában. Nyári filmek

Next

/
Oldalképek
Tartalom