Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-03 / 129. szám
2 ^PÚJSÁG Kádár János átvette a Nemzetközi Lenin-békedíjat (Folytatás az 1. oldalról) sító törekvései és a fajgyűlölet ellen, a népek szabadságáért és nemzeti függetlenségéért teszünk. Megnyilvánul ez az egység azokban a kö- ^zös kezdeményezésekben és nemes erőfeszítésekben, amelyek olyan nagy horderejű feladatok megoldását célozzák, mint a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a leszerelés. — Kedves Kádár elvtárs! Most. amikor átnyújtom önnek, a Nemzetközi Lenin-díj kitüntetettjének az érdemérmet és oklevelet, ismételten gratulálok a nagy Lenin nevét viselő, magas nemzetközi kitüntetéshez. Az önnek adoVálaszbeszédében Kádár János a következőket mondta: Tisztelt Blohin elvtárs! Kedves elvtársak! — Hatvan évvel ezelőtt, amikor Európa véráztatta mezőin még javában tombolt az első világháború, Oroszország munkásai, parasztjai, elnyomott nemzetiségei Leninnek, a bolsevikok párt járnak a vezetésével harcba szálltak. A felkelők, a forradalmárok a dolgozók életbevágó követeléseiért harcoltak. Amikor győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a szovjethatalom első nyilvános fellépése a békedekré- lum elfogadása volt. A forradalom győzelmével olyan állam született, amely a szocialista társadalom építésére és a békéért vívott harcra esküdött föl. — A Szovjetunió azóta is a világbéke fő támasza és döntő ereje. Fennállása óta soha nem kezdett háborút, de az ellene támadókat visszaverte. A második világháborúban az antifasiszta koalíción belül magára vállalta a fő terhet, szétzúzta a Hitler- fasiszta támadókat és ezzel nagy veszedelemtől mentette meg az egész emberiséget. A Szovjetunió ma is a békéért folytatott harc élén jár. Ezért nem véletlen, hanem törvény- szerű, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Lenin- békedíjat alapított. — A Lenin-békedíj az egész világon nagy erkölcsi tekintélyre tett szert. A nemzetközi összetételű bizottság — amely dönt e díj odaítéléséről — pártállásra, világnézetre, nemzetiségre, a bőr színére való tekintet nélkül ítéli oda a díjakat azoknak, akik megítélése szerint a békét, a népek közötti barátságot szolgálják. — Engem most az a megmányozott kitüntetés személyes érdemeinek méltó megbecsülése, s egyben elismerése annak, hogy az egész magyar nép jelentősen hozzájárult a világbékéért vívott közös harc ügyéhez. — Jó egészséget, hosszú életet és nagy sikereket kívánok önnek, kedves Kádár- elvtárs, munkásságához, amelyet a magyar nép javára, a béke és a népek közötti barátság további megszilárdítása érdekében fejt ki. — Éljen a világbéke! — fejezte be beszédét Nyikolaj Blohin akadémikus, majd átnyújtotta Kádár Jánosnak a magas kitüntetést. tiszteltetés ért, hogy egyike vagyok azoknak, akiknek az idén a Nemzetközi Lenin- békedíj Bizottság a díjat odaítélte. ön az imént azt mondotta, hogy a díjat személyes érdemekért és a magyar nép helytállásáért ítélték nekem. Ami a szerhélyes tevékenységet illeti: saját magatartását és tevékenységét senki sem képes tárgyilagosan megítélni, arra mások hivatottak. De bizonyos, hogy aki társadalmi tevékenységet folytat és olyan átfogó célért akar tenni valamit, mint a béke védelme és megszilárdítása, az sdha nincs egyedül. S ha én valamit tehettem a béke ügyéért, csak azért tehettem, mert nem elszigetelten, s nem egyedül dolgozom, mert együtt dolgoznak velem elvtársaim, honfitársaim. — Hazánkban százezrek, milliók: munkások, parasztok, értelmiségiek, egyházi személyiségek, férfiak és nők, idősek és fiatalok küzdenek a békéért. Minderre gondolva őszintén köszönöm önnek, tisztelt Blohin elvtárs, s a bizottság tagjainak a számomra és népünk számára nagy megtiszteltetést jelentő döntést, hogy a Lenin-béke- díijat nekem ítélték. — A magyar nép békés építőmunkát folytat, a fejlett szocialista társadalmat építi. Létérdekei, társadalmi céljai egyaránt azt igénylik, hogy békében folytathassa munkáját. Ezért dolgozik pártunk, kormányzatunk, népünk teljes egységben. A békéért, a népek közötti barátságért vívott küzdelemben is mérhetetlen erőt ad számunkra, hogy legnagyobb barátunk és szövetségesünk, testvérünk, a Szovjetunió oldalán, vele teljes egyetértésben vívhatjuk ezt a harcot. — A nemzetközi közvélemény jól ismeri azokat a ma különösen időszerű szovjet javaslatokat és lépéseket, amelyek a .háborús veszély leküzdését, a béke megszilárdítását célozzák. Ezek a javaslatok nemcsak a Szovjetunió érdekeit szolgálják, hanem messzemenően megfelelnek a szocializmust építő népek, a világ minden népe érdekeinek is. — Pártunk, kormányzatunk és népünk jól ismeri, érti és teljes mértékben helyesli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket napjainkban a Szovjetunió a stratégiai fegyverek korlátozásáért, a középeurópai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséért és az általános leszerelésért tesz. Sajátunknak tekintjük ezeket a törekvéseket, s a Szovjetunióval teljes egységben küzdünk azért, hogy valósággá váljanak. — A Nemzetközi Lenin- békedíj Bizottság döntéséről a magyar közvélemény május elsején reggel értesült. Ezen a napon és az azt követő időszakban nagyon sok elvtársamtól, honfitársamtól kaptam üdvözletét. Amennyire érzékelni tudtam, nagyon sok gratulációból az csendült ki, hogy nálunk Magyarországon az emberek e kitüntetést sajátjuknak tekintik. Valahogy úgy fogják fel — szerintem igen helyesen —, hogy ezt a kitüntetést a mi népünk kapta. Ez végtelenül jóleső érzés számomra. — Nagyon sok üdvözletét kaptam külföldről is. Az első üdvözletét közeli barátunktól, Leonyid Iljies Brezsnyev evtárstól kaptam, akit nagyon tisztelek, s akit az egész magyar nép nagyra becsül és értékel. Nagyon sok más üdvözlet is érkezett címemre a Szovjetunióból és más országokból, ismert vezetőktől, munkásoktól, parasztoktól, művészektől, barátaimtól. Nyikolaj Blohin csütörtökön délben Kádár János tiszteletére fogadást adott a szovjet nagykövetségen. Pohárköszöntőjében üdvözölte Kádár Jánost a Nemzetközi Lenin-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. Üdvözlő szavaira Kádár János válaszolt. A fogadáson megjelent Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, s ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és a Központi Bizottság titkárai. Részt vett az Elnöki Tanács, a Minisztertanács több tagja, a Központi Bizottság osztályvezetői. Megjelentek a — Megragadom az alkalmat, hogy forró köszönetét mondjak Leonyid Iljies Brezsnyev elvtársnak, minden szovjet barátomnak, és mindazoknak, akik megtiszteltek üdvözletükkel. A jókívánságokat köszönöm és szívből viszonzom mindnyájuknak. — A békéért hatvan éve szilárdan és következetesen harcoló nagy szovjet népnek teljes sikert kívánok a kommunizmus építésében! Szívből kívánom, hogy világraszóló, nagy művüket békében folytathassák! — A Lenin-békedíj nagy erkölcsi megtiszteltetés, de ugyanakkor kötelezettség is. Igyekszem olyan szellemben dolgozni, hogy méltó legyek erre a nagy kitüntetésre. Szeretném biztosítani szovjet barátainkat, a szocializmust építő testvéri népeket, a békeszerető embereket és népe-» két arról, hogy a magyar nép a jövőben is eltökélten és következetesen ott lesz, ahol a haladásért harcolnak és a békét védik. — Olyan korban élünk, amikor bonyolult, nagy és nehéz nemzetközi kérdések várnak még megoldásra. Tudjuk, hogy ez harc nélkül nem megy. Pártunk, kormányunk, népünk minden tőle telhetőt megtesz, hogy előmozdítsa a haladás, a béke ügyét. Minden gondolkodó ember látja, érzékeli és tudja, hogy a béke erői növekednek. Optimisták vagyunk, bizakodunk: igazságos ügyünk győzni fog. Állhatatos harcunk eredményeként eljön a szilárd, tartós béke korszaka! — fejezte be válaszbeszédét Kádár János. A Központi Bizottság első titkára a kitüntetéssel járó pénzösszeget a Magyar Szolidaritási Alapnak és egy magyar gyermekintézmény- nék ajánlotta fel. Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács képviselői, az egyházak vezető személyiségei. Ott voltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére mun- kaversenyf kezdeményezett csepeli szocialista brigád tagjai, ipari és mezőgazdasági üzemek szocialista brigádjainak képviselői, a magyar politikai, társadalmi, tudományos, kulturális élet vezetői. Jelen volt V. J. Pavlov. a Szovjetunió magyarországi nagykövete, valamint a szovjet nagykövetség vezető beosztású diplomatái, a szocialista országok budapesti nagykövetségének vezetői. Kádár János válaszbeszéde Fogadás a szovjet nagykövetségen Merényletsorozat a választási kampányban Vasárnap szavaznak Törökországban ALIG TÖBB, mint egy hónappal az isztambuli véres május elseje után választásokat tartanak Törökországban. Arról dönt az ország lakossága, folytatódjék-e a jelenleg uralmon lévő Nacionalista Front kormányzása, avagy a Köztársasági Néppárt vezére nyerje el.a miniszterelnökséget. A választási kampányt bombák robbanása, puskaropogás kíséri. Egy hónap alatt öt ízben kíséreltek meg merényletet az ellenzék vezetője, Bülent Ecevit ellen, s a különböző fegyveres csoportok összecsapásai napirenden vannak. A választás feszült belpolitikai helyzetben, az átalakulóban lévő török gazdaság betegóriáiban kerül megrendezésre. Jól illusztrálja ezt egy adat: a munkaképes lakosság 13 százaléka nem talál magának kereső foglalkozást, s az infláció eléri az évenkénti 17 százalékot. Törökországot erősen megviselte a Nyugatot sújtó gazdasági válság, s az ország, amely most igyekszik felsorakozni az ipari államok sorába, egyre nagyobb nehézségekkel találja magát szemben. Ankara több mint egy évtizeddel ezelőtt társult tagja lett a Közös Piacnak, de ez az állapot korántsem elégíti ki a török gazdasági vezetőket, akik a teljes jogú részvételre számítanak. MEGNEHEZÍTI mindezt a szomszédos Görögországgal való hosszú viszály is. A ciprusi problémához, amely már évtizedek óta szembeállította egymással a két NATO-országot, az utóbbi időben egy újabb konfliktus-forrás csatlakozott. Kiderült, hogy az égei-tengeri görög szigetek körül, a kontinentális talapzatban olaj van. Ezt a kontinentális talapzatot azonban Törökország is magának vallja, hiszen a szigetek igen közel vannak a kis-ázsiai partokhoz. így aztán nem kelt meglepetést, hogy az atlanti paktum délkeleti szárnyának két tagállama, hajdan volt oszlopa, időnként egymás ellen mozgósitja haderőit. Törökországban amúgy is különleges helyzete van a hadseregnek. A fegyveres erők magukat az államalapító, Kemal Atatürk eszméi letéteményesének tekintik, s időről időre beavatkoznak a polgári politikába, s a fontosabb döntésekben egyértelműen a tábornoki karé a végső szó. A JELENLEGI, idő előtti választásokat is olyan hírek előzték meg, hogy a hadsereg beavatkozásra készül. Az országban egyre erősödött az erőszakhullám, fegyveres ultrabaloldali és fasiszta diákcsoportok tűzharcot vívtak egymással. A leg- harciasabban a kormányzó koalíció egyik tagjának, a Nemzeti Akciópártnak a fegyveresei léptek fel. A „szürke farkasok” terrorcsoportjai nem csupán Törökország területén, de külföldön is gyilkoltak. A koalíció vezető ereje az Igazságpárt, melynek élén Süleyman Demirel miniszterelnök áll. Erős befolyása van még az ún. Nemzeti Üdv Pártjának is, amely a legelmaradottabb, bigottan muzulmán rétegek képviseletében lép fel. A koalíció heterogén összetétele maga is akadályozta a hatékony politikát. Demirel miniszterelnök célul tűzte ki az erős török nehézipar megteremtését, a mezőgazdaság modernizálását, a feudális maradványok felszámolását. Az országon belül nagy a különbség a fejlettebb nyugati és az igen elmaradott keleti tartományok között, s a gazdasági elmaradottságot nemzetiségi ellentétek is súlyosbítják. Külpolitikájában a Demirel-kormány arra törekedett, hogy az egykori egyoldalú NATO-orientáció helyett sokoldalú politikát folytasson. Javította az ország kapcsolatait a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, valamint Törökország közel-keleti arab szomszédaival. A PÁRTSKÁLÁN a középtől valamivel balra helyezkedik el Ecevit Köztársasági Néppártja. A volt miniszterelnök önmagát szociáldemokratának vallja, beszédeiben kiáll a dolgozók jogaiért, s jó kapcsolatot tart a DISK szakszervezeti szövetséggel is. Egy nyilatkozatában, melyet az International Herald Tribune c. lapnak adott, kilátásba helyezte a politikai foglyok szabadlábra helyezését. Törökországban még érvényben vannak olyan rendelkezések, melyek súlyos börtönbüntetéssel sújtják azokat, akik tagjai az illegális Török Kommunista Pártnak. M. G. ✓ * 1977. június 3. Ülést tartott a Minisztertanács Ülést tartott a Miniszter- tanács. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 81. üléséről előterjesztett jelentést. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlásokból eredő feladatok végrehajtására. Havasi Ferenc, a kormány elnökhelyettese a magyar— román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság elnökeinek találkozójáról, Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes a magyar NDK gazdasági és műszaki - tudományos együttműködési bizottság üléséről tett jelentést. A kormány a jelentéseket elfogadta. A külügyminiszter beszámolt a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter javaslatára a kormány elfogadta az 1976. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezetét, és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A nehézipari miniszter előterjesztésére a kormány jóváhagyta a Székesfehérvári Könnyűfémmű fejlesztésének állami nagyberuházását. A kormány az egészség- ügyi, a belkereskedelmi, a belügy- és a kulturális miniszter előterjesztése alapján intézkedéseket határozott el az alkoholizmus elleni küzdelem fokozására. Az egészségügyi miniszter, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a munkaügyi miniszter jelentésében összegezte a táppénzfegyelem erősítése érdekében elhatározott intézkedések végrehajtásának kezdeti tapasztalatait. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. Az egészségügyi, a kulturális, a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint az oktatási miniszter javaslatára a kormány rektori megbízatásokról döntött. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI). Jól fejlődnek a szovjet-japán kapcsolatok A japán külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén megelégedéssel nyilatkozott Japán és a Szovjetunió jószomszédi kapcsolatainak alakulásáról. Azt a levélváltást kommentálva, amely most zajlott le Fukuda Takeo japán miniszterelnök és Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára között. A szóvivő az MTI to-« kiói tudósítójának kérdésére válaszolva a következőket mondotta: Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának Fukuda Takeo miniszterelnökhöz intézett, szerdán átadott levele annak kifejezésre juttatása, hogy a Szovjetunió híve japán és a Szovjetunió baráti kapcsolatai előmozdításának. Nemrég aláírták Moszkvában a két ország ideiglenes halászati egyezményét. Tokióban tárgyalt Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter, aki a napokban aláírta a japán—szovjet hosszú lejáratú külkereskedelmi megállapodást. Rövidesen Tokióba látogat a szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes, hogy tárgyalásokat folytasson a szibériai kooperáció egyes vonatkozásairól. A hónap közepén pedig Moszkvába utazik Isida Hirahide japán munkaügyi miniszter. Mindezt figyelembe véve megállapítható, hogy Japán és a Szovjetunió kapcsolatai normálisak és a kapcsolatok alakulása sokat ígérő a jövőre nézve — mondotta a japán külügyminisztérium szóvivője. Izraeli falvak Ciszjordániában Néhány nap múlva 10 éve lesz annak, hogy az izraeli csapatok a 3. izraeli—arab háborúban elfoglalták a Sí- nai-félzsigetet (56 980 km2), a Golan-fennsíkot (1295 km2), Ciszjordániát (560 km2), és a gazai övezetet, mintegy 1 millió — zömmel palesztinai lakos került uralmuk alá. Az 1948 óta kormányzó Munkapárt Egyiptommal és Szíriával kötött csapatszétválasztási megállapodások keretében területkiürítéseket hajtott .végre a Síniai-fólszige- ten és a Golán-síkon. Az 1967-es háború után Ciszjor- dániából és a gazai övezetből 410 ezer palesztin menekült Jordániába. 1975-ös adatok szerint Ciszjordániában 700 ezer, a gazai övezetben 400 000. Jordániában 900 ezer, Libanonban 350 ezer, Szíriában 150 ezer palesztin élt, főleg menekülttáborokban. A Palesztin Felszabadítási Szervezet legmagasabb szintű testületé a 180 tagú Palesztin Nemzeti Tanács 12. ülése 1974. júniusában elfoglalta a gazai övezetre és Ciszjordá- niára kiterjedő palesztin állam tervét, ahol hazát akar teremteni a világon — 1948 — az 1. izraeli—arab háború — óta szétszórtan élő palesztinok számára. Az izraeli kormány makacsul ragaszkodik az 1967-es törvénytelen területi hódításokhoz. A megszállt területeken létrehozott izraeli települések hálózata a kormány kolonializációs poltiká- jának következménye. Az izraeli szélsőségék egyértelműen állást foglalnak CiszkUdthiäoui* ~>. ‘iszjordániaMecheu< aJ, wlu ■VS JieUsrvh« ■Az izraeliek által Elétesített •települések VFÖLDKÖZIJORDÁNIA Izraeli megszállás alatt jordánia (az izraeli ortodox szóhasználat szerint Szamá- ria Jude) visszaadása ellen, mivel azt a „Nagy-Izrael” részének tekintik. Ezt a célt támasztja alá, hogy a megszállók közel 50 zsidó települést létesítettek a Jordán • folyó jobb partján, Közel- Kelet „éléskamrájában” Ciszjordániában. Térképünk a Le Monde alapján néhány új izraeli települést mutat. — TERRA — I
