Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-25 / 148. szám

2 Í^PÚJSÁG 1977. június 25. Ülést tartott az Elnöki Tanács (Folytatás az 1. oldalról) zár György, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke és Vass Ist­vánná, az Elnöki Tanács tag­ja. Dr. Trethon Ferenc életrajza Dr. Tretihon Ferenc 1923-ban született Egerben. 1948-tól a párt tagja. Első munkaihelye a komlói szénbányáknál volt, később a bánya- és energiaügyi, majd a szénbányászati miniszté­riumban dolgozott. 1957-től 1974-ig a Nehézipari Minisz­térium pénzügyi és revizori főosztályát, illetőleg közgaz­dasági főosztályát vezette. 1974-toen nevezték ki pénz- ügyminiszter-ihelyettessé. Dr. Tretihon Ferenc 1969-től cím­zetes egyetemi docens, tagja a Magyar Tudományos Aka­démia ipargazdasági és szer­vezéstudományi bizottságá­nak, elnöke az Országos Ma­gyar Bányászati és Kohászati Egyesület ipargazdasági bi­zottságának. Tagja a Bánya­ipari Dolgozók Szakszerveze­te Központi Vezetőségének. 1965-ben a Munka Érdem­rend arany fokozatával tün­tették ki, 1974-ben Eötvös Loránd-díjat kapott. Dr. Ábrahám Kálmán életrajza A Budapesti Műszaki Egye­temen gépészmérnöki, majd az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen közgaz­dasági mérnöki oklevelet szerzett, műszaki doktor. Az Üt- és Vasúttervező Vállalat magasépítési irodájának ve­zetője, majd 1964-től a válla­lat műszaki igazgatója volt. 1970-ben lett a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium köz­úti főosztályának vezetője, 1974-ben nevezték ki közle­kedés- és postaügyi államtit­kárrá. 1971 óta címzetes egyetemi docens, több szak­Dr. Ábrahám Kálmán 1931- ben született, Budapesten. 1951 óta a párt tagja. könyve jelent meg. 1977-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Lengyel katonai vezetők kitüntetése (Folytatás az 1. oldalról.) légvédelmi hadosztálypa­rancsnoknak; Zbigniew Blechman ezredesnek, páncé­los hadosztályparancsnoknak; Stanislaw Zak ezredesnek, a Bem József rakéta és tüzér csapattiszti főiskola parancs­nokának, és Edward Dysko vezérőrnagynak, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetsége katonai és lég. ügyi attaséjának. Ä kitüntetéseket pénteken délelőtt a Parlament Munká- csy-termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetések át­adásánál Czinege Lajos ve­zérezredes honvédelmi mi­niszter, valamint dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete, (MTI) LAPZÁRTA Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront főtitkára pénteken fogadta Joshua Nkomót, a zimbabwei Hazafias Front társelnökét és az általa vezetett küldöttsé­get (Képtávírónkon érkezett.) kétnapos látogatást tett Ba­ranya megyében. Csütörtökön délelőtt a Pécsi Bőrgyárat kereste fel, a látogatás követ­kező állomása a több mint 8000 hektáron gazdálkodó Bikali Állami Gazdaság volt. Fock Jenő pénteken dél­előtt Pécsett részt vett és felszólalt a megyei pártbi­zottság ülésén, délután ellá­togatott a Zsolnay-, a Vasa­rely- és a Csontváry-mú- zeumba. A program Pécs dé­li részén terjeszkedő új lakó­telep, Lvov kertváros megte­kintésével zárult. BUDAPEST Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, pénteken fogadta a hazánk­ban tartózkodó Humberto Vargas-t, a Costa-ricai Népi Élcsapat Párt főtitkárhelyet­tesét és Eduardo Mora Val- verde-t, a politikai bizottság tagját, a központi bizottság titkárát. PÉCS Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 31. ülésszakáról 1977. június 21. és 23. kö­zött Varsóban, a Lengyel Népköztársaság fővárosában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak 31. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagor- szágok küldöttségei, amelye­ket Sztanko Todorov, a Bol­gár Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, Lutoo- mir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Államtanácsá­nak és Minisztertanácsának elnökhelyettese, Piotr Jaro- szewicz, a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke, Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nöke, Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke, Manea Manesou, a Román Szocialista Köztársaság Mi­niszterelnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke vezetett. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kormánya között lét­rejött megállapodásnak meg­felelően az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége. Dobroszlav Csulaficsnak. a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alelnökinek veze­tésével. Megfigyelői minőségben részt vett az ülésszak munká­jában a Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttsége. Le Thamh Nghi miniszterelnök- helyettes vezetésével: a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság küldöttsége. Ri Man Szignek, a KNDK ideiglenes lengyelországi ügyvivőjének vezetésével: az Angolai Népi Köztársaság küldöttsége Car­los Rooha miniszterelnök­helyettes vezetésével, vala­mint a Laoszi Népi Demokra­tikus Köztársaság küldöttsé­ge Khambou Soumisav-nak, a tervbizottság elnökhelyettesé­nek vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolaj Faggyejev. a KGST titkára. A tanácskozás ülésein meg­jelentek a KGST-tagországok számos nemzetközi gazdasági szervezetének képviselői is. Az üléseken Piotr Jarosze- wicz, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke, a lengyel küldöttség ve. zetője elnökölt. A KGST ülésszakának résztvevői ünnepélyes lég­körben meghallgatták Piotr Jaroszewicznek. az ülésszak elnökének, a Lengyel Nép- köztársaság minisztertanácsa elnökének beszámolóját „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­ról és a KGST-tagországok testvéri együttműködéséről”. A beszámoló és a KGST- tagországok küldöttségveze. tőinek felszólalásai hangsú­lyozták, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom el nem múló jelentőséggel bír; a XX század legnagyobb eseménye, új korszakot kez­dett az emberiség történeté, ben — a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakát, a népeknek a ki­zsákmányolás ég az elnyomás valamennyi formája alóli tel­jes felszabadulásáért, a tartós békéért vívott harcának kor­szakát. A szovjet nép a kommu­nista párt vezetésével egy emberöltő alatt felszámolta évszázados elmaradottságát, megteremtette a fejlett szo­cializmus társadalmát és ma. gabiztosan halad a kommu­nizmushoz vezető úton. Az 1917 októberében megkez­dődött forradalmi folyamat minőségileg új szakaszt ért el azzal, hogy a világ számos országában győzött a szocia­lista forradalom ég kialakult a szocialista világrendszer. A testvérországok népei in­ternacionalista szolidaritásá­nak újabb kifejeződését je­lentik a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójának méltó megünneplé­se érdekében folyó széles kö. rű tömegpolitikai rendezvé­nyek. A tanácskozás ünnepi ülé­sén a Nagy Októberi Szocia. lista Forradalom 60. évfordu. lójával kapcsolatban felszó­lalt a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, a Vietnami Szocialista Köztár­saság és a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság kül. döttségének vezetője is. Az ülésszakon nagyra ér­tékelték azokat a tapasztala­tokat. amelyekét a testvéror­szágok a szocialista társa­dalom építésére vonatkozó általános törvényszerűségek saját konkrét körülményeik közötti alkotó alkalmazása, valamint a közöttük fennálló, a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionaliz­mus, a teljes egyenjogúság, valamennyi állam szuvereni­tásának tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsö­nös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás el­vein alapuló új típusú nem­zetközi kapcsolatok kialaku­lása során szereztek. A szo­cialista országok kommunis­ta pártjai és népei erőfeszíté­seinek, sokoldalú együttmű­ködésük fejlődésének és meg­erősödésének eredményeként az anyagi termelés szférájá­ban következetesen megvaló­sulnak a szocializmusnak a kapitalizmus feletti alapvető előnyei. A szocialista orszá­gok közössége napjainkra a világ legdinamikusabb gazda­sági erejévé vált. A KGST- tagországok nemzeti jövedel­me 1976-ra — 1948-hoz viszo­nyítva — 9,5-szeresére emel­kedett. amíg a fejlett kapita­lista országok nemzeti jöve­delme ugyanezen idő alatt csak 3.3-szeresére nőtt. A kommunista és munkás, pártok kongresszusai által ki­tűzött feladatokat teljesítve, a KGST-tagországok népei ma­gabiztosan megkezdték az új ötéves terv teljesítését. Nem. zeti jövedelmük az elmúlt évben 5,5 százalékkal, az ipa­ri termelés volumene 5,9 szá­zalékkal emelkedett, fokozó­dott a dolgozók anyagi jó­léte és életük kulturális szint­je. Továbbra is sikeresen fej­lődnek a KGST-tagországok külgazdasági kapcsolatai. A tagországok közötti kölcsö. nős árucsere 1976-ban 11.2 százalékkal növekedett, a gépgyártás szakosított és koo­perációs termékeinek export, ja egy év alatt 51 százalékkal nőtt, a gépek és berendezé­sek összexportjában való ré­szesedése elérte a 35 százalé­kot. A KGST-tagországok alko­tó tevékenysége egyre jobban megerősíti a szocializmust, mint a világ fejlődésének és a nemzetközi kapcsolatok egész rendszere demokratikus alapokra történő áthelyezésé­nek döntő tényezőjét. A szo­cialista országok átfogó tá­mogatást nyújtanak a gyar­mati iga álól felszabadult or­szágoknak, az imperialista kizsákmányolás teljes felszá. molásáért, önrendelkezési jo­guk biztosításáért vívott har­cukban, a nemzetközi életben' következetesen érvényre jut­tatják a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés, valamint az egyenjogú, köl­csönösen előnyös együttmű­ködés alapelveit. Az ülésszak megerősítette a szocialista or. szágok eltökéltségét arra hogy szakadatlanul erősítik nemzetközi szolidaritásukat. Az ülésszak áttekintette a végrehajtó bizottságnak a KGST 30. és 31. ülés­szaka közötti tevékenységéről szóló beszámolóját. Jóváhagy­ta a végrehajtó bizottságnak, valamint a KGST más szer­veinek a tevékenységét, ame­lyet a KGST-tagországok együttműködése további el. mélyítésének és tökéletesíté­sének. a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja és a KGST 30. ülésszakán ho. zott határozatok megvalósítá. sával kapcsolatos munkák megszervezésében és végre­hajtásában fejtettek ki. Nagy jelentőséget tulajdo. nítva a KGST-tagországok közötti együttműködés hosszú távú, a komplex programot konkretizáló célprogramok­nak az anyagi termelés leg­fontosabb ágazataiban, az ülésszak megvitatta a KGST tervezési együttműködési bi­zottsága által készített, e cél­programok kidolgozásáról szóló beszámolót. Az ülésszak ismét kiemelte, hogy milyen nagy mértékben időszerű ez a munka, amely meghatároz, za az üzemanyagok, az ener­gia, az élelmiszerek és a köz­szükségleti cikkek ésszerű szükségleteinek biztosításé, val, valamint a. gépgyártás ég a szállítás fejlesztésével kap­csolatos égető problémák együttes és koordinált megöl- - dásának módozatait a szocia. lista országok által. Az ülésszak hangsúlyozta az atomerőművekhez szüksé­ges berendezések gyártása — a lehetőségekhez képest maximális — fejlesztési prog­ramjának fontosságát, az atomenergetika fejlesztésével kapcsolatos kérdések, vala­mint az üzemanyag-energeti­kai problémák komplex meg­oldása szempontjából, és ajánlotta a KGST tagorszá­gainak: 19^0-ban kössenek megállapodást a sokoldalú nemzetközi termelési szako­sodásról és kooperációról, va­lamint az atomerőművekhez szükséges berendezések köl­csönös szállításáról az 1981— 199,0-es időszakra. Az ülésszak megvitatta a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságá­nak beszámolóját a komplex program intézkedéseinek megvalósításáról, a tudomány és a technika, valamint a KGST-tagországok közötti tudományos-műszaki együtt­működés hatékonyságának fokozása területén. Kiemelte azokat a sikereket, amelyek a tudomány és a technika szá­mos területén születtek a mű­szaki haladás egész sor jelen­tős problémájának megoldá­sában. 1971. és 1976. között közös erőfeszítésekkel több mint 1500 új gépet, berende­zést és műszert gyártottak, több mint 1300 új anyag-, termék- és készítményfajtát állítottak elő, több mint 1200 műszaki folyamatot dolgoz­tak ki, illetve tökéletesítet­tek. A KGST ülésszakán hozott határozatok olyan intézkedé­seket jelöltek ki. amelyek a KGST-tagországok közötti tu­dományos-műszaki együtt­működés elmélyítésében rejlő lehetőségek további kihaszná­lását, az együttműködés ha­tékonyságának fokozását cé­lozzák. A népgazdasági tervek koordinálásának keretében a KGST-tagországok által vál­lalt kötelezettségek, a jelen­legi ötéves tervidőszak sok- • oldalú integrációs intézkedé­seit tartalmazó megállapodá­sok valamint az Í976—1980- ra szóló hosszú távú kereske­delmi egyezmények teljesíté­séről szóló 'beszámolót átte­kintve, az ülésszak megelége­déssel állapította meg: az egyes országok között össze­hangolt intézkedések, egészé­ben véve sikeresen valósul­nak meg. Az ülésszak intéz­kedéséket fogadott el a ter­melés minőségi színvonalá­nak további emelésére, a kölcsönösen szállításra kerü­lő gépiek és gépezetek műsza­ki karbantartási rendszeré­nek fejlesztésére és tökélete­sítésére vonatkozóan. Az ülésszak jóváhagyta a KGST-tagországok 1981— 1985-re szóló népgazdasági tervei koordinálásának prog­ramját. A delegációvezetők hangsúlyozták, hogy a nép- gazdasági tervek következő öt évre szóló koordinálásának alapvető feladata az együtt­működés hosszú távú cél­programjai kidolgozásakor jelentkező és kölcsönös ér­deklődésre számottartó leg. fontosabb gazdasági problé­mák összehangolt megoldása. Az ülésszak javasolja a KGST tagországainak, hogy a programban foglaltak által vezéreltetve, folytassák és fe­jezzék be a népgazdasági ter­vek koordinálását ég írják alá a megfelelő dokumentu­mokat — köztük a kormány­közi megállapodásokat is — 1980 első felénél nem későbbi időpontig. Az ülésszak rámutatott, hogy a KGST tagországai si. kérésén fejlesztik és mélyítik gazdasági együttműködésüket a többi szocialista országgal. Tökéletesedik és bővül a gyü­mölcsöző együttműködés a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársasággal. A KGST-tagországok, ele­gét téve internacionalista kö­telességüknek, két- és sokol­dalú alapon segítik a Vietna­mi Szocialista Köztársaságot nemzetgazdaságának helyre- állításában és fejlesztésében. Megelégedéssel állapították meg. hogy a Vietnami Szocia­lista Köztársaság belépett a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank tagjai­nak sorába. Kialakulóban van a sokol­dalú együttműködés a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­sasággal és az Angolai Népi Köztársasággal. Sikeresen valósul meg a KGST és a Finn Köztársaság együttműködéséről szóló megállapodás és megkezdő­dött a Mexikói Egyesült Álla­mokkal és az Iraki Köztársa­sággal kötött megállapodás realizálása is. Az ülésszakon hangsúlyoz­ták, hogy évről évre bővülnek és mélyülnek a KGS-tagor- szágok és a fejlődő országok gazdasági kapcsolatai. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ajánlásai megvalósításának nagy jelentőséget tulajdonít­va, a KGST-tagországok lé­péseket tesznek annak érde­kében, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alap­ján bővítsék gazdasági együttműködésüket a fejlett kapitalista országokkal. Az ülésszakon ismételten rámutattak, hogy a kapitalis­ta országokkal való konstruk­tív együttműködés további fejlesztőére pozitív hatással lenne összeurópai vagy ál­lamközi kongresszusok, ta­nácskozások összehívása a környezetvédelem, a szállítás és az energetika fejlesztése témakörében. Ugyancsak po­zitív hatása lenne a szocia­lista országokkal szemben alkalmazott hátrányos meg­különböztetés, a belügyeikbe való beavatkozásra tett kí­sérletek megszüntetésének is. A KGST-nek az Európai Gazdasági Közösséggel tar­tandó tárgyalásokra vonatko­zó javaslatával kapcsolatban az ülésszak résztvevői hang­súlyozták: a KGST és a KGST-tagországok. illetve az EGK és és az EGK-tagorszá- gok közötti megállapodások a köcsönös kapcsolatok alap­jairól — amelyek azt céloz­nák, hogy kedvező feltétele­ket teremtsenek az egyenlő­ségen alapuló és kölcsönösen előnyös gazdasági együttmű­ködéshez — pozitív hozzájá­rulást jelentenének a két szervezet tagországai közötti kereskedelmi-gazdasági együttműködés fejlesztésé­hez, s egyben hozzájárulná­nak az európai 'béke és eny­hülés megvalósításához a hel­sinki értekezlet záródoku­mentumában foglaltak szelle­mének megfelelően. Az ülésszak kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a KGST-tagországok testvéri, sokoldalú, egyre bővülő és mélyülő gazdasági, műszaki­tudományos együttműködése a jövőben is fontos tényező lesz, amely aktív módon já­rul hozzá a kommunista és munkáspártok által kitűzött társadalmi-gazdasági felada­tok sikeres megoldásához, a KGST-tagországok testvéri együttműködésének megszi­lárdításához, a KGST nem­zetközi tekintélyének és be­folyásának növekedéséhez. A KGST 31. ülésszakának munkáját a barátság, a teljes, kölcsönös megértés, az elv­társi együttműködés légköre jellemezte. KÖZLEMÉNY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom