Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-17 / 141. szám

1977. június 17. KÉPÚJSÁG 3 (Folytatás a 2. oldalról) kooperációban. Mindehhez hozzájárult a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság te­vékenysége is. 'Hangsúlyozták, hogy még nagyok a lehetőségek a két­oldalú gazdasági kapcsolatok bővítésére. Szükséges a KGST komplex programjából fakadó előnyök jobb kihasz­nálása. Külön aláhúzták a gazdasági együttműködés korszerűbb formáinak jelen­tőségét, a termelési szakosí­tás és kooperáció lehetőségei­nek feltárásával és kiaknázá­sával összefüggő feladatokat. Kifejezésre juttatták elhatá­rozásukat, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság gaz­dasági fejlődése érdekében további erőfeszítéseket tesz­nek a szomszédságból fakadó kedvező adottságok jobb ki­használására. A legfelsőbb szintű talál­kozó alkalmából aláírták az árucseréiorgalom bővítéséről szóló jegyzőkönyvet, a postai és távközlési együttműködési egyezményt, a kis'határforgal- mi egyezmény módosításáról szóló megállapodást, a főkon­zulátusok kölcsönös felállí­tásáról szóló egyezményt, va­lamint az 1969-es vízügyi megállapodás meghosszabbí­tásáról szóló egyezményt. A felék megái,lapították, hogy a kulturális kapcsola­tok kiszélesítése és tovább­fejlesztése fontos szerepet tölt be a magyar és román ,nép barátságának erősítésé­ben, a kölcsönös megismerés és bizalom elmélyítésében, a haladó történelmi hágyomá- ' nyok ápolásában. Megállapodás született ar­ról, hogy továbbra is bővítik együttműködésüket az ideo­lógia, a kultúra, az oktatás, a tudomány és a művészet te­rületén, a magyar—román barátság és együttműködés előmozdítása érdekében. Eb­ben a vonatkozásban a két fél értékelte a magyar—ro­mán kulturális és történész vegyes bizottság tevékenysé­gét is. A felek egyetértőén úgy ér­tékelték, hogy a Román Szo­cialista Köztársaságban élő magyar nemzetiség és a Ma­gyar Népköztársaságban élő román nemzetiség létezése a történelem alakulásának, a sok évszázados szomszédság­nak a következménye és a két ország baráti kapcsolatai fejlesztésének fontos ténye­zője. A nemzeti kérdés igazsá­gos, marxista—leninista meg­oldása, a nemzetiségek jog- egyenlőségének és sokoldalú fejlődésének biztosítása a két országban folyó szocialis­ta építésnek, a népeik közöt­ti barátság, a magyar—román baráti kapcsolatok elmélyíté­sének lényeges eleme. A felek egyetértettek ab­ban, hogy ez a megoldás meg­felel a marxizmus—leniniz­mus szellemének és a nem­zeti kisebbségek jogai érvé­nyesítésére, védelmére vo­natkozó, az ENSZ által elfo- gÉdott nemzetközi normák­nak is. A nemzetiségek — az ille­tő országok állampolgárai — problémáinak megoldása a két ország mindegyikének belső ügye és felelőssége. Ugyanakkor hangsúlyozzák annak jelentőségét, hogy a két szomszédos állam nem­zetiségei mind nagyobb mér­tékben töltsék be a híd sze­repét a magyar és a román nép közötti közeledésben. Megállapították, hogy köl­csönös a készség és a szilárd elhatározás, hogy tovább erő­sítik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság együttműködését minden te­rületen, s szorosabbra fűzik barátságukat népeik és a kö­zös szocialista ügy javára. Széles körű véleménycseré­re került sor a tárgyalásokon a nemzetközi jielyzet alaku­lásáról. Elégedetten állapí­tották meg, hogy az utóbbi években állandóan növeked­tek és mind nagyobb befo­lyást gyakorolnak a szocia­lizmus, a társadalmi haladás és a béke erői. Hangsúlyoz­ták, hogy kiemelkedő jelen­tőségű az a harc, amelyet a szocalista országok folytatnak a világ békéjéért, a társadal­mi haladásért, a szocializmus győzelméért. Ugyanakkor hangsúlyozták annak jelen­tőségét, hogy az összes anti- imperialista, demokratikus és haladó erők, a fejlődő, az el nem kötelezett országok hozzájárulnak a széles körű forradalmi, nemzeti és társa­dalmi átalakulásokhoz, a nemzetközi erőviszonyok ked­vező változásához, az enyhü­lés és a megértés, a nemzet­közi biztonság és együttmű­ködés javára. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság folytatja erőfeszíté­seit a kedvező nemzetközi folyamatok visszafordítha­tatlanná tételéért, az eny­hülés elmélyítéséért, a bé­kéért és a nemzetközi biz­tonságért Európában és az egész világon. Aláhúzták, hogy a nem. zetközi események menete igazolja a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanács­kozó testületé bukaresti ülés­szakán kidolgozott értékelé­sek és állásfoglalások he­lyességét. Kiemelték, hogy a nyilatkozatban és a doku­mentumokban szereplő ja­vaslatok megvalósítása hoz­zájárulna földrészünkön a béke és biztonság megszilár­dításához, egyszersmind elő­segítené a nemzetközi lég­kör javulását. Magyarország és Románia határozottan síkraszáll a konkrét és hatékony leszere­lés, különösen a nukleáris leszerelés mellett, szorgal­mazza a fegyveres erők és fegyverzet csökkentését. Megerősítették azt a koráb­bi álláspontjukat, hogy he­lyeslik a szembenálló kato­nai tömbök egyidejű fel­számolását. Üdvözlik az ENSZ közgyűlésének hatá­rozatát, egy, az egész világ­ra kiterjedő szerződés meg­kötéséről, amelynek célja a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásáról való lemondás. Támogatják az ENSZ közgyűlése leszere­lésnek szentelt rendkívüli ülésszaka összehívását, és kifejezik reményüket, hogy ez az ülésszak fontos lépés lesz a leszerelés előmozdítá­sában és a leszerelési világ- konferencia összehívásában. A két ország az egységes egészet képező helsinki zá­róokmányban foglalt elvek tiszteletben tartásáért és az ott elfogadott ajánlások va­lóra váltásáért tevékenyke­dik. Megerősítették eltökélt­ségüket: tevékenyen közre­működnek a belgrádi talál­kozó munkájában, s annak érdekében, hogy tényleges haladást érjenek el a biz­tonság erősítésében, a köl­csönösen előnyös együttmű. ködés megszilárdításában és elmélyítésében, az európai kontinensen. A két párt és ország szo­lidáris a nemzeti független­ségért, a társadalmi haladá­sért, valamint az imperia­lizmus. a gyarmatosítás, és az újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés ellen küz­dő népekkel. Hangsúlyozták: a Közel- Keleten csak úgy érhető el igazságos rendezés, és tartós béke, ha Izrael kivonja csa­patait az 1967-ben megszállt összes arab területről, biz. tosítja a palesztin nép tör­vényes jogait, beleértve az önálló, független államala­pítás jogát; és garantálják a térség minden államának függetlenségét, biztonságát. Támogatják a nemzetközi konfliktusok békés úton tör­ténő, igazságos rendezését a világ más térségeiben is. Síkraszállnak amellett, hogy növekedjék az Egye­sült Nemzetek Szervezetének szerepe és hatékonysága az Csütörtökön Nagyváradon — a kétnapos határ menti baráti találkozó alkalmából aláírták azt a jegyzőkönyvi megállapodást, amely rögzí­ti, hogy Kolozsvárott ma­gyar, Debrecenben pedig ro­mán főkonzulátus létesül. Ugyancsak aláírták azt az egyezményt, amely a kisha- tárforgalomról 1969-ben szü­letett egyezményt módosítja. alapvető nemzetközi kérdé. sek megoldásában, az ENSZ alapokmánya alapján. A tárgyalásokon megálla­pították, hogy növekszik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ereje és befolyása. Megerősítették pártjaik határozott szándé­kát. hogy hozzájárulnak a kommunista és munkáspár­tok egységének további erő. sítéséhez a marxizmus—le- ninizmus elvei, az interna­cionalista szolidaritás, az ön­kéntes elvtársi együttműkö. dés és a teljes jogegyenlő­ség alapján, tiszteletben tart­va a különböző utak szabad megválasztásának jogát a haladó társadalmi átalaku­lásért és a szocializmus győ. zelméért vívott harcban. Aláhúzták, hogy a berlini konferencia nagy jelentősé­gű a kommunista és mun­káspártok törekvéseinek egyesítése szempontjából, a békéért, a biztonságért, az együttműködésért és a tár­sadalmi haladásért folytatott küzdelemben. A Debrecenben és Nagy­váradon tartott baráti talál­kozó és megbeszélés, amely őszinte, szívélyes, elvtársi lég­körben zajlott le, jól szolgálta a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Román Kommu­nista Párt együttműködésé­nek bővítését. Minden terü­leten hozzájárult a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság együttműködésének fejlődé, séhez, a szocializmust építő magyar és román nép barát, ságának, szolidaritásának erősítéséhez. A látogatás során magyar részről megerősítették a Ro­mán Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége meghívását a Magyar Nép- köztársaságba. Román rész­ről ezt köszönettel fogadták. Nagyvárad, 1977. június 16. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Nicolae Ceausescu a Román Kommunista Párt főtitkára, a Romár Szocialista Köztársaság elnöke A módosítás értelmében az eddig 15 kilométeres kisha- tárforgalmi határsáv a jö­vőben 20 kilométeres lesz, az évente lehetséges utazá­sok száma pedig az eddigi négyről tizenkettőre növek­szik. A két dokumentumot Ros- ka István magyar és Con­stantin Cancea román kül­ügyminiszter-helyettes írta alá. MAGYAR—ROMÁN EGYEZMÉNY FÖKONZULÁTU- SOK FELÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS A kishatarforgalmi EGYEZMÉNY MÓ DOSlTÁSARÓL Terményszárító, olcsó megoldással Sirokkó terményszárító be­rendezést vett és állít üzem­be a pusztaihencsei Kossuth Termelőszövetkezet. A be­takarítás idejére szeretnék befejezni a munkájukat a szövetkezet kőművesei és gépszerelői. Mindent maguk csinálnak, ezért — Mészáros János tsz-elnök tájékoztatása szerint — csaknem kétmillió forinttal kevesebbe kerül a beruházás. Nem építettek új létesítményt szárítóhoz, ha­nem kibontották a már meg­lévő DVCS-szín egyik végét és od‘a telepítették a berende­zést. A DÉDÁSZ nagyobb tel­jesítményű transzformátor szerelését ígérte a szövetke­zet vezetőinek a terményszá­rító használatához. Képünk az építőbrigád tagjait mutat­ja a kibontott és megfelelően átalakított szán sarkánál. A szárított termény egyenesen a raktározóhelyre kerül majd. fotó: Gottvald Kádár János és Losonczi Pál távirata Leonyid Iljics Brezsnyevhez iLEQNYJD ILJICS BREZ8NYEV elvtársnak, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjet Szocialista' Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének MOSZKVA Tisztelt Brezsnyev Elvtársi A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa; dolgozó népünk és a magunk nevében szívből köszöntjük önt a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége el­nökévé történt megválasztása alkalmából. A szovjet nép — pártja vezetésével — kiemelkedő sike­reket ér el a kommunista társadalom építésében. A Szovjet­unió Kommunista Pártja XXIV. és XXV. kongresszusán ho­zott határozatok végrehajtása' alapján szüntelenül fejlődik a népgazdaság, tovább tökéletesednek a társadalmi viszonyok, kiteljesedik a szocialista demokrácia, emelkedik a szovjet dol­gozók életszínvonala. A Szovjetunió kiemelkedő szerepet tölt be a béke megszilárdításáért, a népek barátságáért, az álla­mok nemzetközi együttműködéséért vívott harcban. 'Ezek az eredmények összekapcsolódnak az ön kiemelke­dő személyes tevékenységével. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökévé történt megválasztása fényesen igazol'j'a a szovjet kommunis­ták, az egész szovjet nép osztatlan bizalmát ön iránt. Mély meggyőződésünk, hogy az ön tevékenysége e felelősségteljes poszton további jelentős hozzájárulás lesz a kommunista tár­sadalom eredményes építéséhez a Szovjetunióban, a szocializ­mus, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke erőinek erősödéséhez az egész világon. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak esztendejében a dolgozó magyar nép híven, a proletár in­ternacionalizmus eszméjéhez, ismételten kifejezésre juttatja baráti érzéseit a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép iránt. Ebben a szellemiben köszöntjük önt e magas állami tisztségben a kommunizmust építő szovjet állam élén. Kívánunk önnék megválasztása alkalmából jó egészséget és további kimagasló sikereket a szovjet nép, a béke és a biz­tonság, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megbont­hatatlan barátsága, népeink sokoldalú, gyümölcsöző együtt­működése javéra. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LAPZARTA A Magyar Viscosa PAN—II. üzemét, amely a tervezett­nél fél évvel korábban kezdte meg munkáját, csütörtö­kön ünnepélyesen felavatták (Képtávírónkon érkezett.) BISZKU BÉLA ÉS BORBÉLY SÁNDOR LÄTOGATÄSA Biszku Béla, a Politikai Bi­zottság tagja, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára csütörtökön a főváros XIX. kerületébe látogatott. Délelőtt a kerület vezetői tájékoztatták Kispest politi­kai és gazdasági helyzetéről. Ezt követően Biszku Béla a kerületi párt-végrehajtó bi­zottság tagjaival a pórtélét, a bel- és külpolitikai helyzet időszerű kérdéseiről tár­gyalt. Végezetül Biszku Bé­la a Vörös Október Férfiru­hagyárban a munkásosztály helyzetével, társadalmi sze­repének fejlesztésével foglal­kozó párt vb-ülésen vett részt. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára kétnapos látogatást tett Pest megyében. Útjára elkí­sérte Cserventka Ferencné, a megyei pártbizottság első tit­kára. A vendégek szerdán a da'basi járás mezőgazdaságá­val ismerkedtek. A Központi Bizottság tit­kárának csütörtöki prog­ramja Cegléden kezdődött. Az MSZMP székházában Bal­ia János, a ceglédi járási pártbizottság első titkára vá­zolta a terület mezőgazdasági tevékenységét és célkitűzé­seit. A vendégek ezután a ceglédi Magyar—szovjet Ba­rátság Tsz-toe látogattak. Üt­jük következő állomása Nagykőrös volt, ahol a Nagy­kőrösi Konzervgyár munká­jával ismerkedtek meg. A látogatás Cegléden fejeződött be, ahol Borbély Sándor ak­tívaértekezleten találkozott a megye, a városok és járások párt-, állami és gazdasági vezetőivel. BERLIN Az NDK népi kamarája, csütörtökön törvényerőre emelte a Magyar Népköztár­saság és a Német Demokra­tikus Köztársaság közötti új, 25 évre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. KÖZLEMÉNY

Next

/
Oldalképek
Tartalom