Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-28 / 124. szám

Mai számunkból IPARTELEPÍTÉS — KÖZMŰVESÍTETT TERÜLETEN (3. old.) DIAKOK fegyverrel (3. old.) TSZ-NYUGDÍJASOK NAPJA (3. old.) AUTÓBUSZ-MENETREND (5. old.) (4. old.) „Kapcsolataink jól fejlődnek” Az osztrák köztársasági elnök sajtókonferenciája illést tartott az Elnöki Tanács Dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság szö­vetségi elnöke pénteken saj­tókonferencián találkozott a hazai és a külföldi sajtó kép­viselőivel a Hilton szállóban. Várkonyi Péter államtit­kár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke üdvözölte az osztrák állam­elnököt, aki ezt követően ma­gyarországi látogatásának ta­pasztalatairól szólt. — Látogatásunk — mon­dotta — szomszédok közötti baráti látogatásként bonyoló­dott le, s lehetőséget nyúj­tott arra, hogy beható eszme­cserét folytassunk az oszt­rák—magyar viszonyról és a nemzetközi kérdésekről. Köz­vetlen megbeszélésre került sor Willibald Pahr, osztrák szövetségi külügyminiszter és magyar kollégája, Púja Fri­gyes külügyminiszter között is, a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban pedig Josef Meisl kereskedelem- és ipar­ügyi minisztériumi csoportfő­nök mégbeszéléseket folyta­tott magyar kollégájával. Ta­lálkozóinkon áttekintettük kapcsolataink alakulását. Egyöntetűen megállapítot­tuk, hogy jól fejlődnek, ala­kulásuk irányvonala egybe­esik az enyhülés tendenciá­jával, s az enyhülés egyúttal KISZ mb-ülés jó hatással van további fejlő­désükre. Megállapodtunk ab­ban, hogy a jövőben kapcso­latainkat minden szinten még intenzívebbé tesszük. Például ez év őszén szakértői megbeszélések kezdődnek a Magyarország és Ausztria közötti vízumkényszer meg­szüntetéséről, s a lehetősé­gek keretein belül tovább erősítjük együttműködésün­ket a gazdaság területén, be­leértve az idegenforgalmat is, A találkozásokat minden szinten folytatni kívánjuk. Üdvözöltük a kibontakozó kulturális együttműködést is, amellyel kapcsolatban nagy jelentőségű lesz a budapesti osztrák kulturális intézet megnyitása. Kapcsolatainkat az őszinte­ség, a kölcsönösen megnyil­vánuló jóakarat jellemzi, va­lamint az a törekvés, hogy kihasználjunk minden lehe­tőséget, amely a különböző társadalmi rendszerű álla­mok együttműködésében le­hetséges. Mély meggyőződé­sem, hogy a Magyarország és Ausztria közötti kapcsolatok­ban minden lehetőség meg­van arra, hogy együttműkö­désünket tovább' szélesítsük, mélyítsük: erre adottak a történelmi, az emberi, a kul­turális feltételek. A KISZ-építés és a taggyűlések tapasztalatai Tegnap délelőtt ülést tar­tott a KISZ megyei bizott­sága. Az első napirendi pont­ban együtt tárgyalták a Szekszárd városi és a járási KISZ ^bizottság beszámolóját az elmiúlt évi KISZ-építés tapasztalatairól, a tagfelvéte­li tevékenység helyzetéről a járásban és a városban. A megyed KISZ-bizottság ülésén részt vett K. Papp József, a megyei pártbizott­ság első titkára, Váradi László, a szekszárdi városi pártbizottság titkára, Jutkusz Győző, az Oktatási Igazga­tóság tanszékvezetője és Há­ga János, a szekszárdi járási pártbizottság munkatársa is. Szekszárd városiban és a járásban, ha kis mértékben is, de emelkedett a KISZ szervezettségi foka, ehhez jelentős segítséget nyújtott itt is a KISZ KB 1974-es áprilisi határozata. Az azóta eltelt időszakban az ott meg­határozott követelmények ál­talánosakká váltak és a tag­felvételi munka színvonala fokozatosan emelkedett. A (Folytatás a 3. oldattam.) Puccskísérletet hiúsítottak meg Angolában Az MBLiA KB Politikai Bi­zottsága pénteken a luandai rádión keresztül közlemény­ben tájékoztatta az Angolai Népi Köztársaság lakosságát arról, hogy „az imperializ­mus és a belső reakció meg­kísérelt zavargásokat provo­kálni a fővárosban”. A fel­forgató elemeknek pénteken reggel sikerült rövid ideig megszállva tartaniok az or­szág központi rádióállomá­sának épületét és a rádió­adót felhasználva kormány- ellenes jelszavakat hangoz­tattak. ügy nyilatkoztak, mintha az MiBLA nevében cselekedtek volna. A politikai bizottság a nyilatkozatában bejelentette, hogy az MPlLA vezetése, a népi köztársaság kormánya és Neto elnök teljes mérték­ben ura a helyzetnek. A Prensa Latina helyzet­jelentéséiben beszámolt ar­ról, hogy az összeesküvők a néhány nappal ezelőtt frak­ciózás miatt az MPLA veze­tő testületéiből kizárt Nito Alves és Jose van Dunem szabadon bocsátását köve­telték és kormányellenes tüntetések, gyűlések összehí­vására szítottak. A luandai rádió közölte, hogy a fővárosban normali­zálódott a helyzet, korábban a kormányellenes akció miatt leállt a forgalom és kiürültek az utcák. A fővá­ros utcáin járőrök cirkálnak. Luanda összes stratégiai fontosságú pontját a FAiPLA (a népi köztársaság hadsere­ge) egységei őrzik. A sajtótudósítók kérdéseire válaszolva dr. Rudolf Kirch­schläger a kétoldalú kapcso­latok továbbfejlesztését ille­tően úgy nyilatkozott: továb­bi előrehaladást kívánunk azon az úton, amelyen már jó néhány éve járunk és ab­ban az együttműködésben, amely Kádár Jánosnak az el­múlt év decemberében tett bécsi látogatásával újabb len­dületet kapott. Ami a gazda­sági kapcsolatainkat illeti: nagyon sokoldalú e tekintet­ben Magyarország és Auszt­ria együttműködése, kezdve a kereskedelemtől, egészen a beruházásokig a két ország valamelyikében vagy harma­dik országban. A közös be­ruházásoknak igen hasznos területe lehet az idegenfor­galom. E témához kapcsoló­dik. hogy a vízumkényszer megszüntetéséről kezdődő — már említett — szakértői megbeszélések, illetőleg azok várhatóan pozitív eredménye minden bizonnyal megnöveli majd a magánutazások szá­mát, kézenfekvő tehát, hogy az ehhez szükséges megfelelő infrastruktúrát is meg kell teremteni. Szóba került, hogy ez év július elsejétől Ausztria vám­mentesen fogja lebonyolítani az ipari termékek forgalmát az európai szabad kereske­delmi társulással és a Közös Piac országaival, ami kétség­telenül gyengítheti az ezeken kívül álló, harmadik orszá­gok áruinak versenyképessé­gét. Mindazonáltal az osztrák elnök úgy nyilatkozott, hogy az egyébként nem magas vámtételeket kiszabó Auszt­riának Magyarországgal kap­csolatban őszinte törekvése, hogy egyedi megközelítés alapján igyekezzék elősegíte­ni a kétoldalú áruforgalmunk továbbfej lesztését. Az európai biztonság és együttműködés kapcsán dr. Rudolf Kirchschläger annak a meggyőződésének adott kife­jezést, hogy Helsinki óta foly­tatódott, előbbre jutott az enyhülés folyamata. Sokirá­nyú lépések történtek a hel­sinki záróokmány megvalósí­tásáért. Az enyhülés azonban folyamat — nem állapot. Belgrádban az államoknak egyenjogú partnerként kell a tárgyalóasztalhoz ülniük, hogy eszmecserét folytassa­nak az eddig megtett lépé­sekről és felmérjék a további teendőket. A belgrádi tanács­kozáson őszintén kell keresni azokat az újabb lehetősége- (Folytatás a 2. oldalon) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke tájékoztatást adott dr. Rudolf Kirchsohlä- gernek, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi elnökének ha­zánkban tett hivatalos láto­gatásáról és a tárgyalások­ról. Az Elnöki Tanács meg­elégedéssel állapította meg, hogy a látogatás és a baráti, szívélyes légkörű tárgyalá­sok tovább erősítették a két nép hagyományos jószom­szédi viszonyát, jól szolgál­ták országaink érdekeit és a kapcsolatok fejlődését, hoz­zájárultak a helsinki záró­okmány szellemének gyakor­lati megvalósulásához. Az Elnöki Tanács, egyetértve a közös közleménnyel, Loson­czi Pál beszámolóját jóvá­hagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeleteket alkotott a kisiparról, valamint a ma­gánkereskedelemről. Az új­raszabályozás figyelembe ve­szi, hogy a kisipar és a ma­gánkereskedelem tevékeny­ségének feltételei a társadal­mi, gazdasági fejlődés nyo­mán az eltelt 20 évben lénye­gesen módosultak. Az új jo­gi szabályozás a kisipar és a magánkereskedelem célját a szocialista gazdálkodó szer­vezetek tevékenységének ki­egészítésében, elsősorban az állampolgárok részére vég­zett javító-karbantartó, kis­kereskedelmi és egyéb szol­gáltatások végzésében hatá­rozza meg. Ennek alapján állapítja meg a kisipari és a magánkereskedelmi tevé­kenység folytatásának elő­feltételeit, gyakorlásának szabályait, és az állami el­lenőrzés rendszerét. Mindkét jogszabály 1977. július 1-én lép hatályba. Határozatot hozott az El­nöki Tanács a bírósági népi ülnökök megbízatásának meghosszabbításáról. A népi ülnökök legközelebbi vá­lasztására 1980-ban, az álta­lános választások után kerül sor. Az Elnöki Tanács megerő­sítette tisztségében Szent- ágothay János akadémikust, akit a Magyar Tudományos Akadémia ez év májusában megtartott 137. közgyűlése az Akadémia elnökévé megvá­lasztott. Az Elnöki Tanács hozzá­járult ahhoz, hogy a külön­böző magyar egyetemeken összesen 12 egyetemi hall­gatót az Elnöki Tanács párt­fogásával és aranygyűrű ado­mányozásával avassanak doktorrá. Az Elnöki Tanács végül bírákat választott meg és mentett fel, valamint egyéni kegyelmi ügyekben döntött. A palántaneveléshez hasz­nált melegágyak lassan ki­ürülnek. Az utolsó transzport paprikapalántát szedik a bá- taszéki Búzakalász Tsz kerté­szetében. Tizennyolc asszony szedi és számolja a palántá­kat, mivel a tsz eladott Bara­nyába egymillió-százezer keszthelyi fehér fajtájú pa­lántát. Ennek a baranyai — sombereki — tsz-nek jiz asz- szonybrigádja szedi ki és rak­ja ládákba a palántákat. A bátaszéki tsz-ben ebből a fajtából 4 hektárt ültetnek, főként a falu friss zöldségel­látását biztosítandó, és még hat hektár vegyes zöldség­növényt termelnek, szintén erre a célra. A paprika zö­mét a huszonöt hektár hely­bevetett fűszerpaprika adja, melyet a héten kultivátoroz- tak. Elazsanik István, a kerté­szet vezetője tájékoztatott bennünket arról is, hogy a termés jó részét a bajai hűtő­háznak szállítják. Így a hat­van hektár zöldbabot is és a szamócát, melynek szedését a hét elején kezdték. Az öthektáros területnek az idei az első termő éve. Kedden kezdték a szedést. A kertészet dolgozóinak segíte­nek a szántóföldi növényter­mesztés asszonyai is, így negyvenen szedik az érett szamócát. Az első szállít­mányt kedden vitték a bajai hűtőházba. Harminc mázsát raktak ládába, s naponta ha­sonló mennyiséget folyama­tosan szállítanak. A közeli boltokba is vittek pár má­zsát a nagyon szép, húsos gyümölcsből. Az F—64-es fajta jó termést ígér. A sorok közé szalmát terí­tettek, hogy az eső ne verje rá a sarat a gyümölcsre. Nem kis gondot és bosszúságot okoz a kertészet vezetőinek, hogy a talaj vízkészletét csak a természetes csapadék alakítja. Itt van ugyan a csa­torna, amely átszeli a kerté­szet tábláit is, és aminek vi­zét öntözésre használták. Ám a használatról csak múlt idő­ben lehet szó, hiszen a csa­tornába Szekszárd magassá­gában olyan szennyvíz, illet­ve szennyezőanyag került, ami lehetetlenné teszi az ön­tözést, főként a szamócában, mivel közvetlen felhaszná­lásra, fogyasztásra kerül. Bőtaszéken szedik a szamócát Asszonyok szedik az érett szamócát Kiiiltetéshez szedik a paprikapalántát

Next

/
Oldalképek
Tartalom