Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-06 / 105. szám

Névnap: Frida A Nap kél 4.20 — nyugszik 19.02 órakor. A Hold kél 22.27 — nyugszik 6.53 órakor. ' Száztiz évvel ezelőtt, 1867 május 6-án született So- mogysomon — és 73 éves korában, 1940-ben halt meg — Iványi Grünwald Béla festőművész, a nagybányai művésztelep alapító tagja. MÁJUS 6 PÉNTEK A több mint ötven­ezer látogatója volt a TIT Tolna megyei Szervezete által tavaly a fizikai dolgozók kö­rében szervezett előadások­nak. Megyénkben 1976-ban összesen 1087 előadást szer­veztek fizikai dolgozóknak. * HORÁNYI GYÖRGY amatőr versmondó és Regős Gábor pol-beat énekes szere­pelt a Tartsay Ifjúsági klub legutóbbi összejövetelén szer­dán este. „Dallal, verssel" cí­mű műsorukban a magyar és a világirodalom verseit sza­valták, énekelték. A TURISTACSOPORT TAMBOVBA. Tegnap reg­gel Szekszárdról 28 tagú tu­ristacsoport utazott szov­jetunióbeli testvérmegyénk­be, Tambovba. A csoport tagjai ipari üzemek és ter­melőszövetkezetek dolgozói. ~ VASGYÜJTÉS. Az el­múlt évekhez hasonlóan az idén is megrendezik Szedre­sen az általános iskolások a vasgyűjtést. Az így szerzett pénzt nyári kirándulásokhoz, táborozásokhoz használják fel. — VIZSGÁZNAK A GA­RAY NÉPMŰVELŐI. Az is­kola idén végző gimnazistái közül 16 választotta a nép­művelést az utolsó két évben. Ök vizsgáztak e héten a nép­művelés elméletéből és gya­korlatából. Szombaton és va­sárnap a klubvezetőképző tanfolyamon lesz vizsga — ott szerezhetnek működési enge­délyt klubok vezetésére. # KISMAMÁK KLUBJA. Az őcsényi kismamák klub­jában igen tartalmas, színes élet van. Legutóbbi találko­zójukon két előadást is meg­hallgattak. A szekszárdi egészségügyi szakközépiskola szakoktatói: dr. Szabópál An- talné és dr. Polgár Ferencné voltak az előadók. Az előadá­sok címe: „A család és a gyermek helyes táplálása”, „Gyermekek nevelési mód­szere csecsemőkortól három­éves korig”. Az előadást két egészségügyi témájú film egészítette ki. A lelkes kis­mamák az előadások meg­hallgatása és a film megte­kintése után kijelentették: kérik, hogy a jövőben is tart­sanak náluk a kismamaklub­ban hasonló témájú előadá­sokat. + HETENKÉNT nyolc csa­lád üdülhet. A Simontórnyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat Siófokon üdülőt bé­relt és várhatóan Harkány­ban is sikerül megfelelő üdü­lőt találni. Ebben az esetben hetenként nyolc család me­het pihenni a Balatonra, il­letve Harkányba. A vállalat százezer forintot költ a dol­gozók üdültetésére. ~ 18 TRAKTOR, ugyan­annyi szórókocsi és 14 ember munkáját helyettesíti a Szek­szárdi Állami Gazdaságban az a 4 tagú brigád, amelyik a szervestrágya robbantásos terítését önállóan végzi. (Tudósítónktól.) A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet készítmény­fejlesztési laboratóriumának munkatársai szója és más fe­hérjeforrások felhasználásával, nagyobb táplálkozásbioló­giai értékű tészta előállításán dolgoznak. Ez nagy jelentő­ségű lehet a gyermekélelmezés, illetve az idősebbek élel­mezésénél. (MTI fotó: Hadas János felvétele — KS) Felhős idő záporokkal Várható időjárás ma estig: időn­ként megnövekvő felhőzet, elszórtan, elsősorban a Dunántúlon záporral, zivatarral. Többfelé erős, helyenként viharos lökésekkel kísért délkeleti, déli, majd a Dunántúlon délnyugatira forduló szél. Vár­ható legmagasabb nappali hőmérséklet 20—25 fok között. Országos tanácskozás Szekszárdon Az ország fekvőbeteg- és gondozóintézeteiben tevé­kenykedő dermatoveneroló- giai szakemberek részére má­jus 10-én Szekszárdon tartja évenként esedékes tanácsko­zását az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet. Az ese­mény házigazdája, az intéz­mény előadótermében a Tol­na megyei kórház lesz.. A tanácskozáson hazánk valamennyi megyei bőr- és ne- mibeteggondozó intézetének vezető főorvosa részt vesz a megyei kórházak bőrgyó­gyászati osztályainak főorvo­sai és a megyei bőrgyó­gyász-szakfelügyelő főorvo­sok mellett. Az egynapos tanácskozást dr. Horváth Jenő, a Tolna megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője nyitja meg, majd dr. Király Kál­mán egyetemi tanár, az Or­szágos Bőr- és Nemikórtani Intézet igazgatója tart elő­adást „A bőr- és nemibeteg- ellátás aktuális feladatai az Egészségügyi Minisztérium által meghatározott rövid tá­vú feladatok tükrében” cím­mel. A tudományos ülés máso­dik felében dr. Kulcsár György, az OBNI munkatársa foglalja össze és értékeli a bőr- és nemibetegellátást végző szakhálózat 1976-ban végzett munkáját. Mindkét előadás a vitaindítás szándé­kával hangzik majd el, lévén, hogy ezen az évenként más és más megyében megrende­zésre kerülő tanácskozáson nemcsak összegezik a részt­vevők a dermatovenerológu- sok munkájának eredmé­nyességét, hanem feltárják a bőr- és nemibetegellátás fel­adatainak gondjait is a ten­nivalók megbeszélésén kívül. Hangszerbemutató A Triál Kereskedelmi Vál­lalat csütörtökön hangszer­bemutatót nyitott Tanács­körúti mintatermében. A kiállításon a hagyomá­nyos és ismert típusokon kí­vül bemutatják azokat az új beszerzési forrásból szárma­zó, a választékot bővítő hang­szereket, amelyek még az idén forgalomba kerülnek. Ilyenek például a kínai fa- és rézfúvóshangszerek, amelye­ken kívül lehetőség van hár­fa, harmonium, tangó- és szájharmonika behozatalára is. Megismerkedhet a közön­ség az eddig forgalomba nem került lengyel gitárokkal és ütőshangszerekkel. A Szegedi Hangszergyár minőségi vó- nóshangszerein kívül újdon­ságként kínál napjainkban divatos népi motívumokkal díszített citerákat. — A Fő­városi Kézműves Vállalat új­donsága az asztali cimbalom. Eddig csak a külföldet járó muzsikusok között volt is­mert az új, különleges hang­hatásokat produkáló Shadow hangátalakító mikrofon, amely ezentúl itthon is kap­ható lesz. A kiállításon hangszerbol­tok vezetőinek, zenészeknek, zeneiskoláknak, szaktanács- adással egybekötött szakmai napokat rendeznek és a kö­zönségnek is megszólaltatják a hangszerújdonságokat. Két halott Domboriból Tolnához köze­ledve, a „Biológiánál” gép­kocsik álltak. Az ember- és gépkocsigyűrűben egy lo­vas kocsi, amelyre oldalko­csis motorkerékpárt emelt egy daru. A motorkerékpár­ról csak gyanítani lehetett: Pannónia volt. Egy órája még duruzsolt a motorja. Jókedvűen ült rajta a két ember. Túlzottan jókedvűen. — Ittasan vezetett! — jár szájról szájra. — Nekiment a szembejövő teherautónak! A teherautó ott van, látja, ott ni, lent... Az úton vér. Az árokparton két letakart ember. Halottak! ök már semmiről sem tudnak. Arról sem, hogy hozzátartozóik sír­va várják a halottszállítót, arról sem, hogy a vétlen te­hergépkocsi-vezető is súlyo­san megsérült. Nekik már minden mind­egy. Az élők megrendültén áll­nak. Magukkal viszik ezt a megrendülést, ezt a--borza!- mas képet! A holtak arcát nem látták, de e két letakart ember ve­lük lesz egy ideig otthon, az italboltban, az úton vezetés közben... És aztán elfelejtik az ese­tet, amit 1977. május 4-én láttak a fadd-dombori úton. Pedig tanulságul egy életre jó lenne megjegyezni ezt a döbbenetes képet. Az életünk függ e tanulság tartósságától. (Sz.) MILYEN LÁTVÁNY? Az Augusz-ház szép vagy sem, méltó vagy méltatlan az ámulatra — megoszlanak a vélemények. Mindenesetre szerepel minden Szekszárdra látogató programjában a megtekintése. Addig nincs is- baj, míg a Garay térről né­zik a vendégek az épület homlokzatát. Csak ne kerül­jenek a hátsó frontra! Ezt azonban legtöbben megte­szik, részben mert itt lehet felmenni a Liszt-emlékszobá­ba, és mert erre lehet tovább sétálni a város más neveze­tességei felé. A Liszt-emlék­szoba alatti, földszinti rész látványa — enyhén szólva nem látványos. A törött, el­hanyagolt ablak, málló vako­lat nemcsak az Augusz-ház képét — a városképet is rontja.-e Fotó: kz Úttörők az öregekért iNagydorogon ünnepség keretében úttörők adtak műsort az öregek napkö­zi otthonában. Az idős em­bereket, akik immár nyolc éve járhatnak az öre­gek napközi otthonába, a köz­ségi tanács elnöke is köszön­tötte, majd szendviccsel, sör­rel és süteménnyel kedves­kedtek az otthon látogatói­nak. OL VAST AM Még otthonról emlékszem, jó sokáig, évekig is el­tartott egy ekevas. Ha elkopott az éle, Kiss Feri bátyám, a kovács kikalapálta. Csak akkor újult másik, amikor a régi már alig háromujjnyira kopott. így hát egy-egy ekevas ára nem terhelte túlságosan a családi költség- vetést. Más helyzetben vannak manapság a mezőgazdasági üzemek. A traktorosok „fogyasztják” az ekevasat, a gép gyorsabban halad, mint az ökörfogat, ráadásul egy Rába vagy Kirovec után hét ekefej forgatja a talajt. Azon túl, hogy sok ekevas kell, van annak még más hi­bája is. Az egyik az, hogy igencsak felszökött az ára, a másik meg, hogy túlontúl gyorsan kopik, magyarán, gyenge minőségű a vasanyag. Emlékszem, 1975-ben az országos mezőgazdasági ki­állításon a mosonmagyaróvári gépgyár képviselőinek ugyancsak kellett hadakozni, magyarázkodni a Lajta eke minősége miatt. „Sajnos, csak ilyen alapanyagot kap­tunk.” Ott hallottam, az ekevas-anyagminőséget még a G—35-ösök idejében állapították meg, viszont a mai traktorok munkasebessége már három-négyszerte na­gyobb. Ezt kellene figyelembe venni a kohóiparnak is. Azóta már csaknem két év telt el, de úgy látszik, az ekevas minősége változatlan. Olvastam, a bábolnai ter­melési rendszer lapja is foglalkozott az ekevaskérdéssel. Az illetékes tervezők és gyártók közöt megbeszélést tar­tottak és megállapították: a KGM-nek kiemelten kell foglalkoznia a mezőgazdasági gépgyártás alapanyag­minőségével. Most már csak az a kérdés; mikor lesz végre jó eke­vas. A mezőgazdasági üzemek is számolnak, hogyan gazdaságosabb a termelés. Amikor egy ekevasat kapnak három mázsa búzáért, akkor igazán üthetik a vasat, hogy az jobb minőségű legyen. B. I. A MTESZ hírei MEGYEI ANYAGMOZGATÁSI ANKÉT Megyei anyagmozgatási an- kétot és bemutatót tartottak a Szekszárdi MEZŐGÉP Vál­lalat központjában. A Tolna megyei műszaki hetek alkal­mából rendezett tapasztalat- cserén a fémipari üzemek anyagmozgatási rendszeréről Szabó Géza főiskolai adjunk­tus tartott filmvetítéses elő­adást, s a résztvevők meg­tekintették az üzemet és rakodórendszereit, valamint a gyártmányait — az öntöző- berendezéseket és a cukor- répa-betakarító gépeket — szemléltető kiállítást is. Egye­bek közt bemutatták, hogy a darabolás, préselés, elhajlitás során készült gépipari termé­kek, alkatrészek tárolására és mozgatásának egyszerűsí­tésére különféle konténere­ket, tárolótüskéket, kis kocsi­kat és targoncákat alkalmaz­nak. A csőgyártó műhelyből szinte emberi kéz érintése nélkül, kalodázva kerülnek a tárolótérre az öntözőcsövek, s onnan daru teszi tehergépko­csikra a szállítmányt. TANÁCSKOZÁS A VADKÁR­ELHÁRÍTÁSRÓL Az erdő- és mezőgazdasági vadkárok elhárításának mód­jairól rendezett szinpozionta MAE, az Állami Gazdaságok Országos Központja, a MÉM Növényvédelmi és Agroké­miai Központja, az R. Avena- rius Chemische Fabrik közre­működésével a szekszárdi Gemenc-szállóban. — Az ip»rszerű termelési rendszerek térhódításával egyre kevesebb a vad számá­ra alkalmas növénykultúrák, vadrejtők területe. Az inten­zív növénytermesztés terjedé­sével megcsappant a vad ter­mészetes tápláléka, emiatt fo­kozottabban a kultúrnövénye­ket fogyasztja. Ezért fontossá vált a vadkárelhárítás a me­zőgazdaságban is. A hagyo­mányos védekezési módokon kívül több új vadriasztó szert próbáltak ki hazánkban, köz­te a vadban gazdag Tolna me­gyében is — amint azt dr. Nagy Elemér, a Tolna megyei Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás igazgatója be­vezetőjében elmondotta. A résztvevő szakembereket Farkas Dénes vadászati szak­értő a vadnak a nagyüzemi növénytermesztés körülmé­nyei közti viselkedéséről; Za- ják Árpád, a Természeti és Vadvédelemtechnológiai Ál­lomás vezetője: Vadkárelhá­rítás lehetősége szántóföldi kultúrákban című előadásá­ban tájékoztatta. Színes vetí­tésekkel szemléltették a vad­károk elhárításában folyta­tott vizsgálatok, felmérések eredményeit, tapasztalatait. A vadriasztó szerek előállítá­sában nagy hagyományú osztrák Avenarius cég sikeres készítményeit, valamint új kísérleteit a bécsi vegyészeti gyár két vezetője — Dieter Stroh igazgató és dr. Paul Jenschke igazgatóhelyettes — ismertette. A hazánkban, így az Erdészeti Kutató Intézet­ben, valamint a fácánkerti ál­lomáson végzett kísérleti pró­bák szerint is — amint a ve­zető szakemberek elmondot­ták — kedvezőek az eddigi tapasztalatok az Avenarius- készítményekről. A részlete­sen ismertetett szerek nem­csak a kapásnövények, ha­nem például a dinnyetermés, valamint a gyümölcsösök, sőt a szőlők vadkár elleni védel­mében is hatásosnak bizo­nyultak. Rámutattak azonban arra is, hogy a védekezés eléggé költséges. A tanácsko­záson hasznos útmutatást nyújtottak a vadkárelhárítási módszerek technológiájáról is. (B. L.) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG — A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának lapja — Főszerkesztő: FEJES ISTVÁN, főszerkesztő-helyettes: SZALAI JÁNOS — Szerkesztőség: Szekszárd, Beloiannisz u. 2. Telefon: 129-01, 123-61. Sportrovat: 128-15. — Kiadja: Tolna megyei Lapkiadó Vállalat, Szekszárd, Béla tér 1. Telefon: 120-11, 120-10. Te­lex: 14251, postafiók 71 — Felelős kiadó: PETRITS FERENC — Készült ofszet rotációs eljárással, Saphir 96-os gépen a Szekszárdi Nyomdában, Szekszárd, Széchenyi u. 46. Posta­cím: 7101 Szekszárd, telefon: 129-21. — Felelős vezető: SZÉLL ISTVÁN — Terjeszti a Magyar Posta — Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél — Előfizetési díj egy hónapra 20,— Ft — Indexszám: 52 069 — ISSN 0133-0551 EKEVAS Méa otthonról emlékszem, ió sokáia. évekia is el

Next

/
Oldalképek
Tartalom