Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-04 / 103. szám
/ TOLNÁN , 2 "nÉPUJSÁG McGovern interjúja Ezerhétszáz kiállító A budapesti nemzetközi vásárközpontban május 18- án megnyíló tavaszi budapesti nemzetközi vásár külföldi kiállítói eddig csaknem 700 tonna árut szállítottak be a kőbányai vásárcentrumba. A Szovjetunió, Lengyel- ország, Csehszlovákia és az NDK kiállítói már megkezdték bemutatóterületük berendezését. A vásárcentrum területe is tovább' szépül. A fejlesztés újabb elemeként az A-csar- nok északi oldalánál 800 négyzetméteres szabadtéri mintaterületet alakítanak ki, a szivattyúk bemutatására pedig 15—21 méteres vízmedencét is létesítenek. A nagyközönség és a kiállítók tájékoztatásának fejlesztése érdekében folytatják az egységes információrendszer kialakítását, amely szerint a vásárközpont útjainak, elágazásainak mentén a nemzetközileg elfogadott jelek alapján megfestett táblákkal mutatják meg a különböző pavilonokhoz, éttermekhez, telefonokhoz és egyéb helyekhez vezető legrövidebb utat. A beruházási javakat bemutató tavaszi BNV-n a hazai vállalatokkal együtt ösz- szesen 29 ország és Nyugat- Berlin több mint 1700 kiállítója vonultatja fel legkorszerűbb termékeit a szakosításának megfelelő árucsoportokban. Ezúttal is kilenc szakmai csoportosításban mutatják be a beruházási javak széles nemzetközi kínálatát. Az üzleti tárgyalások, kooperációs megbeszélések, szakmai információcserék zavartalan lebonyolítása érdekében öt alkalommal tartanak szakmai napot, s ezek közül a május 20-i lesz a szakvásár KG-ST-napja. A május 26-i, tehát kilenc napon át nyitva tartó szakvásárt csak egy hét vége szakítja meg, s így lehetővé teszi, hogy a szakemberek több érdemi munkát, végezzenek. Az egyszeri belépésre érvényes szakmai jegy ára változatlanul 60 forint, s a nagyközönség is változatlan áron, 15 forintért kapja a belépőjegyet, amit a városban a metró és a BKV pénztárainál is megvásárolhat. A Bohemia című kubai hetilap legújabb számában interjút közöl McGovern amerikai demokrata párti szenátorral, aki április elején látogatást tett a Kubai Köztársaságban. A hetilap tudósítójának kérdéseire válaszolva a szenátor elmondta: hosszú ideje szószólója annak, hogy az Egyesült Államok törvényihozása oldja fel a Kubai Köztársaság ellen 16 évvel ezelőtt elrendelt kereskedelmi embargót, mert az sem az Egyesült Államoknak, sem Kubának nem előnyös. Reméli — fűzte hozzá McGovern —, hogy erre hamarosan sor kerül és a két ország belátható időn belül közelebb jut kapcsolatai normalizálásához. Arra a kérdésre, vajon a szocialista Kuba léte változást okoz-e a latin-amerikai erőviszonyban, a szenátor elmondta: a Kubai Köztársaság létével kétségtelenül hatást gyakorol Latin-Amerika más országaira. Különösen a fiatalok körében van nagy hatása azoknak az eredményeknek, amelyeket a szigetország elért. A szenátor a továbbiakban, még az idézett kérdésre adott válaszában az emberi jogokkal kapcsolatos amerikai álláspontot fejtegette, kitért az „ellenzékiek” kérdésére, és egyebek között a Kubában különböző törvénytelen cselekményekért bebörtönzött amerikai állampolgároknak adandó esetleges amnesztia ügyét is felvetette. A hetilap tudósítója ezzel kapcsolatban utalt arra, bogy a Kubai Köztársaságban nincsenek úgynevezett „ellenzékiek” és hogy a börtönben ellenforradalmárokat tartanak fogva, akiket a kubai vezetők elleni merényletekre való felkészülés, vagy terror- és szabotázscselékmény végKubáról rehajtása közben fogtak el. Áz „emberi jogokkal” kapcsolatos további kérdésekre válaszolva a szenátor elismerte: mind a CIA-nak a kubai vezetők fizikai megsemmisítésére szőtt tervei, mind pedig az Egyesült Államok hadseregének vietnami akciói kimerítették az emberi jogok megsértésének fogalmát. A szenátor már másodízben járt a Kubai Köztársaságban, egyik lánya pedig korábban több hónapot töltött Kubában, ahol spanyol nyelvi és történelmi tanulmányokat folytatott. McGovern ezúttal a dél-dakotai egyetem kosárlabdacsapatát kísérte el Kubába. Havannai tartózkodása alatt először Raul Castróval, a miniszter- tanács első elnökhelyettesével, majd a nagyszabású külföldi körútjáról hazatért Fidel Castróval is találkozott. Terroristák Kalandfilmbe illő körülmények között fogta el kedden délben a nyugatnémet rendőrség a Buback főállam- ügyész elleni gyilkos merénylet egyik gyanúsítottját. Az állig felfegyverzett Knut Folkerts-t és kísérőnőjét — a lakosság köréből érkezett bejelentés alapján — Singen- ben egy kávóházban igazoltatták. Mindketten arra ' hivatkoztak, hogy papírjaikat a közelben parkoló gépkocsijukban hagyták. Útban a jármű felé Folkerts pisztolyt rántott és a két rendőr egyikét súlyosan megsebesítette. Ezután a két terrorista megállított egy arra haladó autót, az utasokat ki tessékelte, majd elhajtott. Nagyszabású üldözés kezdődött, amelybe jelentős rendőri erők kapcsolódták be. A hajsza során a menekülők egy zsákutcába jutottak, majd gyalog folytatták útjukat. Szembe találva magukat a körzetet lezáró rendőrökkel, újból tüzet nyitottak. A tűzI “ harc során a páros férfi tagja életveszélyes fejsérülést szenvedett. Párizsban vietnami—amerikai tárgyalások kezdődtek a két ország közötti kapcsolatok rendezéséről. A képen: a VSZK nagykövetségének egyik munkatársa üdvözli az amerikai delegációt. Baloldalt: Richard Holbrooke külügyi államtitkár, az USA-küldöttség vezetője. (Képtávírónkon érkezett). A SALT-dosszié (2.) Működésben a forró drót Az 1962-es kubai válság után létesített forró drót többszörösen biztosított, közvetlen telexösszeköttetés a washingtoni Fehér Ház és a moszkvai Kreml között. Fő célja, hogy lehetővé tegye a két nagyhatalom közötti közvetlen összeköttetést, minden késedelem nélkül, az esetleges zavaró technikai körülmények kiiktatásával. A „válságvonal” szerencsére többnyire nyugalmi állapotban van. Szovjet részről a karbantartók időnként Tur- genyev-részléteket kopogtatnak le, az amerikai technikusok pedig a lusta kutyáról szóló mintamondatot, amelyben az abc minden betűje megtalálható. Ma már tudjuk azonban, hogy például az 1973-as közel-keleti háború idején, bonyolult és veszélyes órákban, nemcsak a rutinszövegek leadására használták fel ezt az összeköttetést. A VILÁGPUSZTÍTÓ „BALESETEK” ELLEN Ez a híres forró drót csupán egy megjelenési formája az atomkorszak sajátosságainak. A világnak ugyanis meg kellett szoknia, hogy az új helyzet sok tekintetben új megközelítési módokat kíván. 1971. szeptember óta érvényben van például egy olyan szovjet—amerikai egyezmény, amely a véletlenül kirobbanó rakéta-atomháború megelőzésére, mindennemű nukleáris „baleset” kiküszöbölésére szolgál. Ha a történelemkönyvek lapjait forgatjuk, kiderül: egykor rendszerint arra irányult a támadó igyekezete, hogy ködösítse agresszióját és a tudatosan kirobbantott háborút a véletlen játékának állítsa be. A nukleáris időszakban ennek fordítottja is elképzelhető: egy véletlenül bekövetkezett atomrobbanás kelt olyan látszatot, mintha tudatosan provokálták volna a másik felet. A Szovjetunió a hadászati egyensúly létrejötte nyomán újabb következetes erőfeszítéseket tett a teljes atomleszerelésért. Erre azonban az Egyesült Államok részéről változatlanul nem mutatkozott hajlandóság, elsősorban az ellenőrzés nehézségeire hivatkoztak. Az amerikai atom- leszerelési tervek olyan elképzelésekkel álltak elő, hogy először valósítsák meg az általános és teljes ellenőrzést, s csak második lépésként az általános és teljes leszerelést. Pedig nyilván nem lehet úgy haladni, hogy a kocsit fogják a lovak elé. S az általános és teljes felderítéssel egyenértékű „ellenőrzés” nemhogy csökkentette volna a fegyverkezési versenyt, hanem az soha nem látott méreteket ölthetett volna. MEGTÖRT A JÉG Ebben a helyzetben a reálisan járható utat a részmegállapodások folyamata, a fegyverkezési hajsza részleges csökkentése jelenthette. Az első lépés 1963 augusztusában az a szovjet—amerikai —angol kötelezettségvállalás volt, hogy a légkörben, a világűrben és az óceánok vize alatt nem hajtanak végre nukleáris kísérleteket. (A részleges atomcsend-szerző- dés jelentősége egyrészt abban van, hogy korunkban már az atomhadgyakorlatok is, a kísérleti robbantások is nagy vesszéllyel járnak. Nem rombolnak le ugyan városokat, de ugyanúgy a levegőbe juttatnák a radioaktív anyagokat, stroncium—90-et, mintha a robbantásra háborús viszonyok között kerülne sor. Másrészt átvitt értelemben is javult a légkör, hiszen érzékelhetővé tette: lehetségesek a megállapodások a fegyverkezési verseny legérzékenyebb területén, a nukleáris eszközök vonatkozásában is.) Az egyezmény részlegességét azonban, sajnos, az is jelezte, hogy nem terjed ki a föld alatti robbantásokra, s két atomhatalom, Franciaország és Kína kivonta magát a kötelezettségvállalás alól. LEENGEP1K AZ ATOMSOROMPÓT Sorra sikerült tető alá hozni a többi részmegállapodásokat is. Egyezmény született a világűr atommentesítéséről, hasonló döntést hoztak az Antarktisz, bizonyos földi körzetek, valamint a tengerfenék denuklerizálásával kapcsolatban is. (Nyilvánvalóan nagyon fontos, hogy a kozmoszt és a Föld kétharmadát borító világtengerek mélyét sikerült kikapcsolni az atomfegyverkezési versenyből.) Különösen jelentős az atomsorompó leengedése. Az 1970 márciusában hatályba lépett szerződés értelmében az atomhatalmak vállalták, hogy nem adják át nukleáris fegyvereiket és titkaikat más országoknak, míg az atomfegyverekkel nem rendelkező aláírók lemondtak ezkről az eszközökről. (Kivéve a Föld 17 olyan országát, amelyek különböző indokok alapján egyelőre még nem csatlakoztak az aláírókhoz.) Nem titok, hogy manapság egyre több ország lenne képes saját erőből néhány „kövér embert”, hirosimai típusú atombombát előállítani. S ha ettől nem válik is atomhatalommá, fenáll a veszély, hogy egy kalandor országvezetés esetleges helyi konfliktusokban felhasználja a „kicsi ’ bombát”. Ezzel viszont beláthatatlan következményekhez vezető folyamatokat indít el. Nem lehettünk és lehetünk annyira elkényeztetve az atomleszerelés menetétől, hogy ne értékelnénk nagyra mindezeket a részegyezményeket, a jég megtörését. Ám önmagukban mindezek az intézkedések nem érinthették és korlátozhatták a tulajdonképpeni fegyverkezési versenyt. Az idő parancsolólag sürgette, hogy tenni kell valamit. RÉTI ERVIN (Következik: „Stratégiai születésszabályozás”). 1977. május 4. Lázár György tárgyalásai Oslóban (Folytatás az 1. oldalról) Lázár György, a Magyar Népköztársaság kormányának hivatalosan Norvégiában tartózkodó elnöke, kedden délben rövid látogatást tett V. Olav királynál. Ezután a magyar és a norvég kormány elnöke, valamint a két tárgyaló delegáció tagjai részt vettek V. Olav ebédjén, az oslói királyi palotában. Lázár György délután megkoszorúzta az Akershes- erődben lévő norvég hősi emlékművet, amely a német fasiszta megszállók elleni harcban elesett norvég hazafiaknak állít emléket. Ezután került sor a minisztertanács elnökének sajtó- konferenciájára. * Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, kedden délután a norvég kormány oslói vendégházában ■ sajtókonferenciát tartott. Ezen a norvég és a magyar újságírók mellett több külföldi hírügynökség tudósítója is részt vett. A sajtókonferencián, amelyet Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese nyitott meg, a Minisztertanács elnöke nyilatkozatot tett. Először oslói tárgyalásaival foglalkozott,_s azokat a várakozásnak megfelelőnek, hasznosnak minősítette. A megbeszélések Nordli miniszterelnökkel nyílt és szívélyes légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folytak. s a magyar kormánynak szándéka, hogy ezt a párbeszédet az utóbbi esztendőkben kialakult gyakorlatnak megfelelően minden szinten folytassa. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósítása, kapcsolatainknak a helsinki záróokmány szellemében történő fejlesztése nem csupán a két országnak érdeke, hanem egyben értékes hozzájárulás Európa poliltikai légkörének további javulásához, az együttműködés elmélyítéséhez is. A nyilatkozat utalt arra, hogy Trygve Bratteli, akkori norvég miniszterelnök 1974. évi látogatását követően meggyorsult a magyar—norvég kapcsolatok fejlődése, s megállapította, hogy mindkét országnak további erőfeszítéseket kell tennie a kereskedelmi és a termelési együttműködés fejlesztésére. A Minisztertanács elnökének nyilatkozata hangsúlyozta, hogy Magyarország a kölcsönös előnyökön alapuló, hátrányos megkülönböztetésektől mentes gazdasági kapcsolatok fejlesztésére törekszik minden országgal, így Norvégiával is. — Megítélésünk szerint — folytatódott a nyilatkozat —, a helsinki záróokmányt is a kölcsönösség alapján lehet és kell végrehajtani a kétoldalú kapcsolatokban. — Ezután utalt arra, hogy a norvég külügyminiszter tavaly szeptemberi magyarországi látogatása során olyan javaslatokat nyújtottunk át, amelyek azt célozzák, hogy további egyeztetett lépéseket tegyünk a pölitikai, a gazdasági, a kulturális, a tudományos és az emberek közötti kapcsolatok kiszélesítésére. Megállapította, hogy a magyar és a norvég külügyminisztérium közötti korábbi konzultációk során számos kérdésben közös álláspontot sikerült kialakítanunk. — Mostani tárgyalásaink is megerősítették — folytatta nyilatkozatában a Miniszter- tanács elnöke —, hogy kapcsolatainknak a kölcsönös előnyökön alapuló elmélyítésére és a helsinki záróokmány szellemében történő ki- szélesítésére adva vannak a lehetőségek. Az európai biztonság és együttműködés ügye — mint a nyilatkozat megállapította — a magyar—norvég kormányfői tárgyalásoknak is középpontjában állott. Lázár György nyilatkozata hangsúlyozta, hogy Magyarország következetesen és kezdemé- nyezően törekszik földrészünk biztonságának, az enyhülés folyamatának és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének erősítésére, majd arról szólt, hogy a szocialista országok már eddig is számos konkrét javaslatot terjesztettek elő a helsinki záróokmány szellemében. A magyar kormány támogatja a Szovjetuniónak a fegyverkezés csökkentésére, a leszerelésre irányuló kezdeményezéseit. Az enyhülési folyamat megszilárdítása szempontjából nagy fontosságot tulajdonítunk a hadászati fegyverzetek korlátozását célzó szovjet—amerikai tárgyalások eredményes folytatásának és a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásoknak. A Minisztertanács elnökének nyilatkozata végül röviden tájékoztatta a sajtókonferencia résztvevőit Magyar- ország belpolitikai és gazdasági helyzetéről, nemzetközi kapcsolatairól. LAPZARTA MOSZKVA Az MLSZ hivatalos értesítést kapott Moszkvából a szovjet labdarúgó-főosztálytól, hogy a Szovjetunió— Magyarország Világbajnoki selejtező visszavágó mérkőzést május 18-án, 19.30 órai kezdettel Moszkvában rendezik meg. DJAKARTA Az Indonéziában hétfőn megtartod parlamenti választásokon leadott szavazatok mintegy a felének össze- számlálása után úgy fest, hogy a hatalmon lévő Golkar párt újból megszerzi a mandátumok többségét. Amir Macthmud belügyminiszter kedden bejelentette, hogy a Golkar az eddig ösz- szeszámolt mintegy 35 millió szavazat 65,03 százalékát szerezte meg. Carlos Andres Perez venezu elai államfő hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett. A képen: Rudolf Kirchschläger, fez Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke üdvözli vendégét a repülőtéren. (Képtávírónkon érkezett).
