Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-28 / 124. szám
A ^PÚJSÁG 1977. május 28. CSALÁD-OTTHON Táplálkozás-háztartás A hétvégi táplálkozás A konyhához láncolva hízunk A vitaminokról SOKAT HALLUNK, olvasunk manapság a vitaminos táplálkozás fontosságáról. Minél fejlettebb az orvostudomány, annál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a vitaminoknak. Ha a táplálkozásunkból hiányzik valamelyik vitamin, jellemző hiánybetegség lép fel. Ilyen például a közismert „tavaszi fáradtság”. A szervezetnek fokozott a vitaminszükséglete például terhesség, szoptatás, megerőltető testi munka, egyes fertőző betegségek leküzdése, hőség esetén. Oldhatóság szempontjából a vitaminok két nagy csoportba oszthatók: vízben és zsírban oldódó vitaminokra. A vízben oldódó ismertebb vitaminok közé tartozik a B- és C-vitamin, zsírban oldódó ismertebb vitaminok közé pedig az A-, D-, E- és K-vitamin. A zsírban oldódó vitaminokból a felesleget a szervezetünk különböző szerveiben és szöveteiben — elsősorban a májban — tárolja. Tehát, ha helyesen táplálkozunk, szervezetünkben ezekből a vitaminokból mindig van tartalék a „raktárakban”, s hiány esetén a szervezet ebből fogyasztja el a szükséges mennyiséget. A VÍZBEN OLDÓDÓ vitaminok esetében azonban már nem ilyen előnyös a helyzet, mert a szervezet a felesleget kiüríti, csak egészen jelentéktelen mennyiséget raktároz. AZ A-VITAMIN a nyálkahártyák, a bőr- és az egészség védelmezője. Ha kevés A-vitamint fogyasztunk, károsodások észlelhetők a szem szaru- és kötőhártyahámján, a belső szervek nyálkahártyáján és a bőrünkön. Az idegrendszer épségéhez, a vérképző szervek működéséhez, a csontrendszer egészséges fejlődéséhez is nélkülözhetetlen az A-vitamin. Milyen táplálék tartalmaz A-vitamint, illetve karotint? (A szervezet a karotinból A- vitamint képes készíteni). Legtöbb A-vitamin található az állatok májában, a tejtermékekben, tojássárgájában, vesében, marhahúsban, pontyhúsban, RÁMA-marga- rinban. Karotinforrásunk: a sárgarépa, paraj, sóska, barack, paradicsom, kell, fejes saláta, őszibarack, zöldborsó, zöldbab, paprika; de majdnem minden zöldfélében található kisebb mennyiségben. A B-CSOPORTBELI vitaminoknak fontos szerepe van szervezetünkben. A Bi-vita- min a fehérjékhez kapcsolódva olyan vegyületet alkot, amely a cukor- (szénhidrát) típusú vegyületek felbontásához nélkülözhetetlen. Hiánya esetén a lebontási folyamatban zavar keletkezik. Bt-vita- minforrás: pékélesztő, sertéshús, paradicsom, teljes búzaliszt, máj, tojássárgája, bab, zöldfélék. A felsorolt élelmiszerekben a szervezetünk részére nélkülözhetetlen B2- és Bs-vitaminok is megtalálhatók. (Az élesztő rendkívül gazdag B-vitaminokban). A Bi2-vitamin a vörös vérsejtek képzésében vesz részt, ezért a szervezet számára nélkülözhetetlen. Ellentétben a többi vitaminnal, csak állati szövetekben fordul elő. Nagy mennyiségekben található a májban és húsokban. EGÉSZSÉGÜNK egyik fontos őre a C-vitamin. C-vitamin mindenütt megtalálható a szervezetben, ahol élénk sejttevékenység folyik. Fontos szerepe: növeli a fizikai és szellemi teljesítőképességet: fokozza a szervezet ellenállóképességét: a vérzékenységet csökkenti; fertőzés esetén a szervezetben keletkező ellenanyagok meny- nyiségét növeli, stb. Hőkezelésre érzékeny, ezért legideálisabb C-vitaminforrás a gyümölcs, a nyers saláta. A gyümölcsök között a csipkebogyó és a feketeribizli tartalmazza a legtöbb C-vita- mint. A napi E-vitamin szükségletünket kielégíthetjük a szokásos táplálkozással, mivel csaknem minden fontos élelmiszerben megtalálható. Nagy mennyiségben talál- nyi olajok tartalmazzák. A SZERVEZET D-vitamin szükséglete igen csekély, viszont az élelmiszerekben is igen csekély mennyiségű D- vitamin található. Csecsemők részére különösen fontos a D- vitamin biztosítása az angolkór (rachitisz) megelőzésére. Ma már a csecsemőtápszerekhez kész D-vitamint adnak. Tavasszal és nyáron a gyermekek rendszeres levegőztetésével biztosíthatjuk, hogy bőrükben a napfény hatására D-vitamin képződjék. (Télen kvarcfény) D-vitamint tartalmazó legfontosabb élelmiszereink: tojássárgája, gomba, máj, vaj, RÁMA- margarin, sertéshús, juhtúró, tehéntej, kakaó, zsíros túró. A K-VITAMIN zsírnemű anyag, 1935-ban fedezték fel. A véralvadást segíti elő. A bélben levő baktériumok bőségesen termelnek K-vita- mint, de a táplálkozással is jut elég a szervezetünkbe. (Kel, csipkebogyó, paraj, borsó, répa, burgonya, paradicsom, gomba, stb.) F. K. KITÖRÉSBEN O Makula Péter ős József testvérek. Mindketten a MEZ ŐGÉP boles kei gyárának megbecsült dolgozói, gumijavítók, tagjai a Rákóczi szocialista brigádnak. Váltótársiak. A munkaihelyén csak Pétert találjuk, aki tavaly óta saját házában, a Táncsics Mihály utcában lakik. — Tizennyolcezerért sikerült megvenni, de nem is ért többet. Istállónak Vagy csiibeó'lnak használták. De nézzék meg, móst már egészen lakható! — Jött Péter, hogy segítsünk elintézni az OTP-kiöl- cs'önt — mondja Kovács Sándor brigádvezető. — Szülés előtt volt a felesége. Vett olajkályhét, meg bútort. Megszerettük ezt a két fiatalembert', ‘becsületesen, szorgalmasan dolgoznak, Jóska tizenegy, Péter négy éve. (Madár Józsefné itt dolgozik az üzemben, otthon pedig szomszédja Makula Pétereknek: — Sokat igazítottak, javítottak azon a házon, amióta megvették. Nem rossz szomszédok, meg aztán látjuk, hogy a Nani milyen tisztán járatja a gyerekeit. Faluhelyen' azt is megnézik a szomszédok, milyen a kiteregetett ruhá. Horváth József gyáregységvezető: — Természetes, hogy amikor a paksi szülőotthonból haza kellett hozni az asz- szónyt meg az ikreket, megkapták a Volgát. Akkor is így lett volna, ha a cigánytelepre kell vinni őket. Nálunk ez kijár minden gyári kismamának, ha nincs saját kocsijuk. Q Péter huszonnyolc éves és immár ötgyermekes családapa. A többiekkel egyenrangú munkásember. Csak egy valami hiányzik: Péter nem járt iskolába. — A nevemet le tudom írni, de nagyon nehezen, kicsit tudok olvasni is, de eddig még nem futotta rá, hogy pótoljam az iskolát. Most meg sok a dolog a házzal, egy ideig nem is érnék rá tanulni. Meg szégyellem is, hogy az elsővel kellene kezdenem. De azért nem vagyok én olyan elmaradott, hallgatom a rádiót, nézem a tv-t és elmegyek színházba is, ha jönnek Bölcskére előadást tartani. — Van jegye a szocialista brigádnak? — Szoktunk kapni, de én is vettem már, és megérte. Moziba is járunk. A műszak lejárt, meglátogattuk Makula Péterék ma még nádtetős otthonát. — A nyáron eternittel fedjük le. Megígérte a brigád is, hogy segít. A lakás kétszoba-konyhás, kamrás. — Csak a kicsik vannak otthon, a többiek iskolában, óvodában. De nagy szerencse, hogy tavaly sikerült megvenni ezt a házat! Nem is tudom, ‘hogyan lennénk ott a telepen, heten? M'akula Péternek sikerült kitörni a régi környezetből, ugyanolyan lakosa, háztulajdonosa a bölcskei Táncsics utcának, mint bármelyik szomszédja, és azoknak sem volt okuk félni a „cigány szomszédságtól”. e Makula Józsefek még a felszegi cigánytelepen laknak. Mákula Józsefeiéből árad a panasz. — Tessék .nézni, itt élünk négy gyermekünkkel, de még itt Van a tizenhat éves János is, az öcsém. Amikor a szülők meghaltak, hatan „osztoztunk” a gyerekeken, hogy fölneveljük őket. Jánost mi vállaltuk. A szobécska zsúfolt. Képek a falon... katonakép... esküvői kép. Az első benyomásunk a csodálaté. Hogyan lehet ilyen csöpp helyen ekkora rendet tartani ? z ember élettevékeny- í; ségeinek legfontosabb ;j megnyilvánulása a táp- lálkozás. A természet hatalmas erővel, az önfenntartás ösztönével kényszerít valamennyiünket arra, hogy a szükséges élelemről gondoskodjunk. Hogy ennek a követelménynek ne csak kény- szerűségből, hanem szívesen és biztosan eleget tegyünk, az önfenntartás ösztönéhez kapcsoltá az élvezetet is. Hatalmas kísértő társult ily módon a táplálkozáshoz. A nagy evések természetesen megfelelő ivásokkal is párosulnák. Lassan, sajnos túlságosan is lassan „emészti meg” a köztudat azt, hogy az utóbbi évtizedekben kialakult egy új, önálló tudomány, a táplálkozástan, amelynek elsősorban az a feladata, hogy megtanítson a helyes táplálkozás olyan általános, alapvető szabályaira, amelyet minden, önmagára valamit is adó embernek ismernie kell. Ismernie kellene. Táplálkozási szokásaink dzsungelében kalauzol bennünket dr. Tarján Róbert professzor, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet igazgató főorvosa. — Négy tényezőről kell szólni. Először, hogy a lakosság életszínvonala milyen, reáljövedelméből mennyit tud, vagy hajlandó élelmiszerre fordítani. Az egy főre jutó kalóriaátlag jelenleg 3200 körül ingadozik, ami egyértelműen sok. Az egy főre jutó évi húsfogyasztás 65 kg, zsiradékból 27,5 kg. Megnőtt a cukorfogyasztás, s ugyanakkor a kenyér és liszt még mindig előkelő helyet foglal el a sódban, s bár a tojásból 15 kg-'ot eszünk, sajnos a tej és tejtermék egy tejliterbe átszámítva a 120 litert alig haladja meg, a gyümölcs 70—75 kg között — Van munkahelye a páromnak, szép keresete. Csak innen tudnánk valahogy kiszabadulni! Hát, most mondják meg, lehetséges, hogy egy becsületes munkásember így éljen? Hogy ne engedjenek be bennünket a többi bölcskei közé? ■Előkerülnek a ruhái. — Itt van még ez a tarka cigányszoknya. Évente egy- szer-kétszer ha fölveszem, ha cigánylakodalomba megyünk. Különben úgy öltözöm, mint bárki más... — Tessék nézni, ez a Józsi bizonyítványa. Négyesek, ötösök sorakoznak benne, és végén a záradék: „Általános iskolai tanulmányait befejezte. Bölcske 1975. június 12.” Péter és József állami gondozott volt. József gyerekként végzett hat osztályt. A tananyagot a szó szoros értelmében a fejébe verték. Pétert is verték, attól dadog máig is, főleg ha zavart, vagy nyugtalan. Tizennégy éves munka- viszony után Makula József a munkahelyén nem érzi magát cigánynak. A párt, a szakszervezet, a gazdasági vezetés is a szívén viseli lakásügyét, A szükséges készpénzük megvolt. Az előzetes megbeszélések után az eladó mégis elállt a szándékától. Arra hivatkozott, hogy szomszédai tiltakoznak a „cigány szomszédság” ellen. o iNem tárgyilagos az, aki azt állítja, hogy a velük kapcsolatos előítéleteknek semmi alapja nincs. Makula József is kétszer ült börtönben. Második esetben a szocialista brigád vállalt érte kezességét. Talán ez is közrejátszott abban, hogy másodfokon csökkentette a bíróság a büntetését. ingadozik, a zöldség-, főze- lékfogyasztás is lehetne több; 85 kg jelenleg. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy ennek a részben túlzott (zsír, cukor, liszt, kenyér) részben elégtelen táplálkozásnak egyik oka, hogy ha az élelmiszer- ipar fokozatosan javuló módon el is látja Budapestet és a nagyvárosokat, de az ország lakott településeinek számottevő részén — elsősorban a községekben — az ellátás elégtelen és hiányos. Hasonló irányba hat a kereskedelem és az élelmiszer- ipar propagandája, mellyel nemcsak fenntartja, hanem még fejleszti is az említett egyoldalú táplálkozási szokásokat. Az az igazság, hogy ehhez még árpolitikánk is hozzájárul, hiszen — állami támogatással — pl. az ipari szalonna árát olyan alacsonyan tartjuk, hogy a húsiparnak kifizetődőbb minél több zsiradékot beledolgoznia a hentesáruba. A technika már belépett a háztartások ajtaján, de a konyhaajtónál még megállt egy kicsit. Egyre több a hűtőszekrény, s ez azt jelenti, hogy az ipar gyárthat már nagyöbb arányban mélyhűtött vagy fagyasztott élelmiszereket — ezek maradéktalanul megőrzik vitamintartalmukat —, s így mind több háztartásban van lehetőség arra, hogy a friss élelmiszerek mellett — vagy azok helyett! — a gyors- fagyasztott, a félkész és kész ételek is segítsék a háziasszonyokat és egészségesebbé tegyék étrendünket. A baj azonban ott kezdődik, hogy kevés és rossz a propaganda és a bolti hűtőpult... Azután szólnunk kell néhány szót arról is, hogy megjelentek a grillsütő boltok és a háztartási grillsütők, s ennék eredményéként a grillcsirke, amely mindinkább átveszi a hagyományos;, zsírban sült csirke helyét. Ugyanígy megjelentek az új, víztaszító réteggel bevont Alutef vagy Alufix edények, amelyekben zsiradék nélkül lehet kisütni húst vagy sok más ételt. Ezek elterjedése a lakosság zsiradékfogyasztását fokozatosan csökkenthet!. Addig persze meg kell birkózni a nemzeti, illetve a családi konyha hagyományával, a zsíros-fűszeres, magyaros konyha vonzerejével, s azzal a „hagyomány- nyal”, hogy sok helyen a. család nem tudja mással kitölteni a hét végén hirtelen rászakadt szabad időt, emelni az ünnep fényét, mint végtelen lakomázással. (Ami este a tv előtt folytatódik.) A negyedik tényező, ami döntően meghatározza a hét Végi és — hét közbeni — táplálkozásunkat, a táplálkozási ismeretek milyensége és mennyisége. Erről csak any- nyit, hogy a gyerekben már az általános és középiskolákban ki kellene alakítani a helyes táplálkozási ismereteket. — Az orvos szemével ösz- szegezve tehát; a szervezetnek nincs szüksége a hét végi lakomázásra, eszem- iszomra. Nem kell látványos különbségnek lenni a hét vége és a többi nap között, s a felszabaduló időt és energiát egyéb kellemes és értelmesebb, egészségesébb szórakozásra, kikapcsolódásra használhatjuk. Az a háziasszony, aki hét végén is mélyhűtött, félkész és kész ételekből főz, 3—i—5 óra helyett 10—15 perc alatt legalább olyan ízletes és feltétlen egészségesebb ebédet készít a családnak. Ahonnét Józsefék szabadulni szeretnének Hogyan történt és mi a magyarázata annak, hogy Péter egyszer, József pedig kétszer .is verekedésbe került? Az üzemben mindenki ■azt mondja: az akkori környezetük hatása. Valahol egy másik megyében, verekedés közben eltörött a sógor sógorának a lába. Az asszonynép felkerekedett és összeszedte a rokonság férfi tagjait, akik a tett színhelyére már nem egészen józanul érkeztek meg. A Makula testvérek eredetileg békéltetőnek indultak, aztán már nem tudtak tétlen szemlélődének maradni. Most azt mondja: — A verekedők között nincs harag. — Két hét múlva már együtt iszogattunk, hiszen kiderült, az unokatestvérünk... Makula József négy gyereke közül a legidősebb kislány, már felső tagozatos. — Az átlaga csak háromegész négy tized, ném tudom tanítani, mert nincs hol — mondja az apa mentegetőzve. — Ha. hazamegyek,' tele a ház. A sógornőmnek mind a hét gyereke ott nézi a tv-t. Néha éjfélig sem mennek el. Főz az én feleségem mindennap, de néha, mire hazamegyek, nem marad semmi. Én is bent tanultam az üzemiben. Olyan helyre szeretnék menni, be a faluba, ahol nincsenek cigányok! A feleségemmel is megbeszéltem, hogy tanulni fogok. Vagy autófényező szakmunkás, vagy lakatos szeretnék lenni. Itt bent munkaidő után csináltam néhány dísztárgyat, a többiek azt mondják, ügyes a kezem. A hegesztőtanfolyam is jó lenne, mert tudok már hegeszteni, csak papír nincs róla. Azt mondta a feleségem, a fél karját is odaadná, hogy szakma legyen a kezemben! A cigány lakosság sajátos etnikum, ami ráadásul nem is egységes. öntörvényeik vannak, amelyek ma is hatnak. A legfontosabb parancs számukká a vérségi köteléké. Ugyanennek a kötődésnek van egy másik oldala is, a közösséget teremtő erő, ösz- szetartás és összetartozás tudata. Makula Józsefben belül is áll még a harc. Nem tud cigányul, és szégyelli magát emiatt a telepen, az üzemben pedig azért, ha a magyar szavakat cigányos hangsúllyal ejti ki. Sokkal könnyebb lenne neki, ha elköltözne a cigánytelepről. Ihárosi I.—Jantner J,
