Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-26 / 122. szám

/'toinaV 2 Képújság 1977. május 26. Szakosítási szerződések Berlin, Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Lipcsében május 23—25-ig megtartotta XVI. ülésszakát a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság. A szívé­lyes, baráti légkörben lefolyt találkozón a magyar küldött­séget dr. Szekér Gyula, a kormány elnökhelyettese, az együttműködési bizottság ma­gyar tagozatának elnöke, az NDK delegációját pedig Wolfgang Rauchfuss, a mi­nisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság NDK tagozatának elnöke ve­zette. A lipcsei ülésszakon meg­vitatták és elfogadták azo­kat az intézkedéseket, ame­lyek a két ország párt- és kormányküldöttsége 1977. márciusi megállapodásának végrehajtását szolgálják. Az ülésszakon megállapod­tak abban is. hogy a közel­jövőben egy sor szakosítási szerződést kötnek, illetve je­lenlegi szerződéseket meg­hosszabbítanák a nehézgép- és berendezésgyártás fontos területein. Az együttműködési bizott­ság az ülésszak idején ellen­őrző látogatást tett az NDK jelenlegi ötéves tervének egyik legjelentősebb beruhá­zásánál, a magyar részvétel­lel épülő haldenslebeni egészségügyi kerámiagyár­ban. Értékelték a beruházás ál­lását és megállapították, hogy az építés a tervekkel összhangban halad, jó minő­ségű, s biztosítottak a fel­tételei annak, hogy augusz­tus 20-ra elkészüljön az első, október 7-re a második sza­lag, november 7-én be­gyújtsák a kemencét. 1978. január elején pedig megkez­dődjék a szakaszos próba­üzem. A külügyminiszteri bizottság ülése Szerdán délután Moszkvá­ban, a szovjet külügyminisz­térium Alekszej Tolsztoj ut­cai vendégházában .megkezd­te munkáját a Varsói Szer­ződéshez tartozó országok külügyminisztereinek bizott­sága. A testvéri szocialista országok külügyminisztereit a tanácskozás színhelyén Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja-, a vendéglátó Szovjetunió külügyminisztere üdvözölte, majd a hét szocialista or­szág diplomáciai vezetői a sajtó képviselőinek jelenlété­ben ültek a tárgyalóasztal­hoz. A külügyminiszteri bizott­ság szerdai első tanácskozá­sáról Moszkvában az alábbi hivatalos közleményt adták ki: „Május 25-én Moszkvában megnyílt a Varsói Szerződés tagországai külügyminiszteri bizottságának ülése. Az ülés munkájában részt vesznek: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bo­huslav Ohnoupek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság, Emil Wojtaszek, a Len­gyel Népköztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköz- társaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köz­társaság, George Macovescu, a Román Szocialista Köztár­saság és Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének külügy­minisztere. Az ülésen az európai biz­tonsági konferencia záró­okmányával összefüggő kér­déseket vizsgálják meg. Részt vesznek a tanácsko­záson a tagországok külügy­miniszter-helyettesei, nagy­követei. tanácsadói és szak­értői is.” A moszkvai külügyiminisz­teri tanácskozásihoz közelálló források szerint a hét szo­cialista ország képviselői ezen a megbeszélésen meg­különböztetett figyelmet szentelnek a küszönbönálló belgrádi konferencia előké­szítésével összefüggő kérdé­seknek, annak az álláspont­nak megfelelően, amely sze­rint megfelelő légkört kell teremteni az európai bizton­ság további erősítését célzó ■ konstruktív erőfeszítések, új pozitív kezdeményezések számára. Várhatóan ebből a szem­szögből értékelik majd a NATO legutóbbi londoni ta­nácskozásának állásfoglalá­sait. I A testvérországok külügy­miniszterei nagy figyelmet szentelnek az európai és a nemzetközi biztonság más időszerű kérdéseinek, köztük a bécsi haderőesökkentési tárgyalások problémájának a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének bu­karesti határozata értelmé­ben tájékoztatják egymást országaik kül- és belpolitikai helyzetéről, ajánlásokat fo­gadnak el a politikái tanács­kozó testület számára. A külügyminiszteri bizott­ság csütörtökön folytatja munkáját. A tanácskozás eredményeiről közleményt adnak ki. Választások Hollandiában Helyi idő szerint 19 órakor Hollandiában bezárták a szavazóhelyiségeket*. Az első jelentések szerint a válasz­tók nagyszámban vettek részt a szavazáson, amelyen a törvényhozás úgynevezett második kamarája, a képvi­selőház 150 mandátumáról döntöttek. A közvélemény figyelmét azonban ezen a napon is a dél-malukui terro­risták által fogva tartott 160 túsz, köztük 105 kisgyermek sorsa tartotta lekötve. A ko­ra esti órákig, a szavazás be- zártáig a legfontosabb fejle­mény az volt, hogy a tárgya­lások folytatódtak, bár a ter­roristák által megjelölt ha­táridő, délután két óra lejárt. A holland kormány biztosí­totta, hogy a két terrorista- csoport tagjai kapcsolatot tartsanak fenn egymással. A délutáni órákban az as- seni központba érkezett négy olyan dél-malukui nem­zetiségű személy, akiket ko­rábban hosszabb börtönbün­tetésre ítéltek az 1975-ös ter­rorakcióban való részvételük miatt. A hatóságok egyelőre nem adtak felvilágosítást ar­ról, mi a magyarázata a négy fogoly helyszínre szállításá­nak. A barensmildei iskolát vál­tozatlanul szoros gyűrűben vették körül a rendfenntartó erők. A fogva tartott gyerme­kek szülei egész napon át a közvetlen közelben várakoz­tak. A hollandiai túszdráma térségében, Assenben a hadsereg páncélozott járművei zárták le az utakat és vasútvonala­kat. A szovjet állam történeté­nek számos okmányát és anyagát őrzik immáron több mint fél évszázada a Szov­jetunió Központi Forradalmi Múzeumában. 1922 novemberében, a szovjethatalom ötödik év­fordulójának megemlékezé­seként a Gorkij utoa 21. szá­mú épületben megnyitották a „Vörös Moszkva” című kiállítást. Ezt 1923 júliusá­ban Moszkva állandó forra­dalom történeti múzeumává alakították át. A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizott­ságának elnöksége 1924 má­jusában a Szovjetunió Köz­ponti Forradalmi Múzeumá­vá minősítette. A több mint 30 teremben őrzött kiállítá­si tárgyak rendkívül érdeke­sek és értékesek. A hősi múlt megannyi élő bizonyí­téka. A múzeum bejárata előtt egy ágyú áll. Közönséges hat- hüvelykes ágyú, rendkívül érdekes múlttal. 1917 novem­berében ebből az ágyúból adták le az első lövést a Lefortov-negyedből a Kreml­be befészkelődött junkerek­re. De hogyan került az ágyú a múzeum bejárata elé? A szovjetköztársasiág 1927-ben ünnepelte fennállá­sának tizedik évfordulóját. A múzeum munkatársai erre az időpontra igyekeztek érde­kes ritkaságokat összegyűjte­ni... Z. Prokofjeva, aki nem­rég került a múzeumhoz, el­határozta, hogy felkutatja azt az ágyút, amelyből a lö­vést Leadták. Hozzáfogott a kutatásihoz. Elolvasta a moszikva'i harcok résztvevői­nek visszaemlékezéseit. Be­szélgetett emberekkel, átné­zett egy csomó kéziratot. Ki­derült, hogy a lövést egy hathüvelykes ágyúból adták le. De hogyan találta meg az ágyút? Tovább kutatott... Megtud­ta, hogy az ilyen típusú ágyúk 1917 november—de­cemberében kerültek egy tü­zérségi raktárba. Ezt hivata­los iratok igazolták. A mú­zeum munkatársnőjének leg­alább húsz ágyút mutattak meg. Mindtegyik úgy hason­lított egymáshoz, mint tojás a tojáshoz. Az egyetlen meg­különböztető jel a szám volt. Elhatározták, hogv megke­resik az ágyúk „gazdáit”, hiszen minden ágyúhoz meg­felelő számú tüzér volt be­osztva. A számozást pedig minden tüzéral'akulatnál nyilvántartották. Közben múlt az idő és Prokofjeva fáradozásait vé­gül is siker koronázta. Meg­találta a Kreml ellen inté­zett roham egyik résztvevő­jét, Vlagyimir Gyemidovot, aki civilben villanyszerelő volt. A Lefortov-negyedben többen állították, hogy a he­lyi forradalmi bizottság uta­sítására Gyemidov volt az, aki elsőnek állította fel ágyú­ját az Andronyev-kolostor udvarán, és vette célba vele a Kremlt. Most már csak az ágyú azonosítása maradt hátra. Prokofjeva és Gyemidov együtt ment el a tüzér- raktárba. A tüzér már mesz- sziről felismerte ágyúját. — Elhiheti nékem, hogy ez volt az az ágyú — mondta, és zsebéből előhúzott egy nyil­vántartó füzetet, amelyben ez a szám állt: SZ—16144. így találták meg a törté- nélmi ágyút. 1927 novembe­rében, közvetlenül a tized'k évforduló nagy ünnepe előtt Vlagyimir Gyemidov és egy­kori bajtársai az ágyút a múzeum bejárata elé állí­tották. Azóta ötrven esztendő telt el. Az ország rövidesen fenn­állásának hatvanadik év­fordulóját ünnepli. Minél jobban telik az idő, annál értékesebbé válik a múzeum minden tárgya, amely a szov­jet állam történetének egy- egy hősi fejezetét illusztrálja. V. KURBATOVA LAPZÁRTA Szerdán Baranyába látoga­tott Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Pécsett a me­gyei pártbizottság székházá­ban dr. Nagy József első tit­kár fogadta és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági helyzetéről. Ezt követően Gyenes András a megye ve­zető politikai munkatársait aktívaülésen tájékoztatta idő­szerű külpolitikai kérdések­ről. A Központi Bizottság tit­kára délután a több mint húszezer hektáron gazdálko­dó Bólyi Állami Gazdaságba látogatott. Gyenes András baranyai útja során felkereste a mo­hácsi emlékparkot és dél­szláv múzeumot is. BELGRAD Szerdán este Belgrádban a jugoszláv néphadsereg sta­dionjában nagyszabású tor­nabemutatóval, az „Ifjúság napja” elnevezésű rendez­vénnyel zárult a Jugoszláviá­ban hetek óta tartó ünnep­ségsorozat, amellyel megem­lékeztek az ország államfő­jének és a párt elnökének, Joszip Broz Titónak 85. szü­letésnapjáról és 40 éves párt­vezetői tevékenységéről. Magyar-osztrák hivatalos tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról). kéziét záróokmányának vég­rehajtásáról, a belgrádi ta­lálkozóról. * Dr Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság szö­vetségi elnöke és felesége, valamint kísérete szerdán el­látogatott az Agárdi 'Mező- gazdasági Kombinátba. Az osztrák vendégéket a láto­gatásra elkísérte Losonczi Pál, a Népköztársaság- Elnö­ki Tanácsának elnöke és fe­lesége, Nagy János külügv- miniszter-helyettes és dr. Nagy Lajos, a Magyar Nép- köztársaság bécsi nagykö­vete. A vendégeket a megérke­zéskor dr. Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár, Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke és a kombinát vezetői fogad­ták. Az üdvözlést követőén dr. Soós Gábor a magyar mező- gazdaság szerkezetéről, a szocialista átalakítás óta ki­alakult nagyüzemek ará­nyairól, termelési eredmé­nyeiről tájékoztatta a ven­dégeket és ismertette azokat a főbb fejlesztési célokat, amelyeket az ötödik ötéves terv a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban elő­irányzott. Beszélt a 11000 hektáros — és több mint egymilliárd forint termelési értékével az ország legjobb állami gazdaságai közé tar­tozó — Agárdi Mezőgazdasá­gi Kombinát tevékenységé­ről, főbb termelési ágazatai­ról, eredményeiről adott is­mertetést. Szólt arról, hogy az állattenyésztésben legfőbb ágazataik a sertés-, a barom­fi- és a szarvasmarha­tenyésztés, utóbbinál az el­múlt évben tehenenként több mint 6700 literes tej­termeléssel. A kombinátban 800 hektáros öntözőfürt ki­építését kezdték meg, ame­lyet teljes egészében osztrák szivattyúkkal és vízkijuttató berendezésekkel látnak el. A csemegeszőlő-területen az osztrák Lansmoser művelési módszer szerint történik a termelés. Dr. Rudolf Kirchschläger elismeréssel szólt a kombinát munkájáról. Felkeltette ér­deklődését, hogy a kombinát­ban nagy számban tevékeny­kednek felsőfokú és szakké­pesítésű dolgozók, ami — mint mondta — jelentős sze­repet játszik a kiemelkedő termelési eredmények eléré­sében. Örömét fejezte ki, hogy az öntözőrendszer meg­válás í t ás ába n egy ü t tiniű ködés alakult ki a kombinát és osztrák partnere között. Hangsúlyozta, hogy ilyen kapcsolatok más területeken is hasznosak lehetnek az osztrák és magyar partnerek számára. Hazai krónika HATÁROZOTTABB előre­lépést sürgetett a rakodás- gépesítésiben, a korszerű szállítási módok szélesebb körű elterjesztésében szerdai ülésén az országgyűlés épí­tési és közlekedési bizottsá­ga. Ábrahiám Kálmán közleke­dés- és postaügyi államtitkár tájékoztatójában emlékezte­tett arra, hogy az V. ötéves tervtörvény a műszaki fej­lesztés egyik fő irányaként jelölte meg — különösen az anyagmozgatásban — a mun­kaerő felszabadítását ered­ményező gépesítést. Az anyagmozgatás gépesí­tésére, a gépgyártás fejlesz­tésére az V. ötéves terv vé­géig 2,4 milliárd forintos központi állami támogatást biztosítanak. Ez a pénz — miután az anyagmozgatás korszerűsítését túlnyomórészt vállalati fejlesztési alapokból kell finanszírozni — kiegé­szíti a szűkös helyi forrá­sokat. Az előterjesztést követő vi­tában a képviselők szóvá tet­ték, hogy meglehetősen hosz- szú idő — olykor három esz­tendő is — eltelik a rakodó­gép megrendelése és szállí­tása között. S ezt még meg kell toldani vagy fél eszten­dővel, ami alatt elvégzik a szigorú hazai szabványok, munkavédelmi előírások megkövetelte átalakításokat. Az emberi élet nagy érték, védeni kell, de ha ezek a gépek megfelelőek a Szov­jetunióban, Csehszlovákiá­ban, vagy az NDK-ban, ak­kor érdemes elgondolkodni rajta: talán a mi előírásaink túlzottak. A képviselők megállapítot­ták: a KPM dicséretes erő­feszítésieket tett, a megoldás­ban azonban lényegesen nem jutottunk előbbre. Miután 1974-ben kormányhatározat született az anyagmozgatás gépesítésének fejlesztésére, gyorsítására, megjelölve va­lamennyi népgazdasági ág feladatait, a bizottság úgy határozott: javaslattal fordul a kormányhoz, hogy a Mi­nisztertanács számoltassa be a tárcákat az 1974-es hatá­rozat végrehajtásáról. A TOT ELNÖKSÉGE szer­dán ülést tartott. Többi kö­zött megvitatta a szövetkeze­ti ellenőrzést segítő érdek- képviseleti munka helyzetét. A területi szövetségek jól tá­mogatják a szövetkezeti el­lenőrzést, amely egyre ha­tékonyabb lesz. Kevés azon­ban a komplex ellenőrzéssel is megbízható agrár, közgaz­dasági és jogász szakember. A vizsgálatok túlnyomó többsége a számvitellel és a pénzügyekkel foglalkozik, vi­szont alig-alig érintik a ter­melés és a gazdálkodás haté­konyságát, a szövetkezetpoli­tikai tevékenységet. Az ellenőrök intézkedési javaslatai viszonylag ritkán és bátortalanul vetik fel a felelősségrevonást. Előfordul az is, hogy a belső ellenőrzést követő vizsgálatok során de­rül fény a bűnös cselekmé­nyekre és mulasztásokra. Az elnökség úgy határo­zott, hogy az ellenőrzési szolgáltatást tovább kell kor­szerűsíteni, a szövetkezeti ellenőrzés valamennyi for­máját összehangolt rendszer­ré kell fejleszteni. Országo­san egységes működési sza­bálymintát adnak majd ki a területi szövetségek kereté­ben működő ellenőrzési szer­vezeteknek és ellenőrzési in­formációs rendszert alakíta­AZ ORSZÁGGYŰLÉS hon­védelmi bizottságának tagjai Pap Jánosnak, a bizottság el­nökének vezetésével szerdán látogatást tettek a néphadse­reg egyik dunántúli alakula­tánál. A honvédelmi bizottság tagjai a látogatás során meghallgatták a parancsnok beszámoló jelentését, megis­merkedtek a katonák élet- és munkakörülményeivel. Ezután megtekintettek több korszerű kiképzési bázist, a katonák elhelyezését és kul- turálódását szolgáló létesít­ményt, meggyőződtek a ki­képző- és nevelőmunka ered­ményességéről, örömmel ta­pasztalták, milyen sokolda­lúan gondoskodnak a kato­nákról. A bizottság tagjai a látogatás során szerzett ta­pasztalataikról elismerően nyilatkoztak. MINTEGY SZÁZEZER lá­togatója volt szerdán a BNV-nek. Ezzel a vásárláto­gatók száma már nyitás óta meghaladta a 600 ezret. Kö­zülük az öt szakmai napon több mint 200 ezer szakem­ber gyarapíthatta műszaki ismereteit, szerdán a vásár hivatalos vendégei között fo­gadták a kanadai iparügyi minisztérium delegációját. Az utolsó szakmai napon újabb sajtótájékoztatókra ke­rült sor, ahol a vállalatveze­tők a BNV eddigi üzletköté­seiről adtak összefoglalót. Csütörtökön, a BNV utolsó napján egész nap. délelőtt 10 órától este 6 óráig a nagykö­zönség látogathatja a kőbá­nyai vásárvárost. (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom