Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-25 / 121. szám

1977. május 25. ^ffEPUJSAG 5 dolgozik Dunántúl leghíre­sebb szivattyúcsoportja. Évtizedek óta megbízható­an, hasznosan szolgálja az embert, mentesíti a terüle­tet a belvizektől, néha a Duna kiöntésekor a jeges ártól is, meg a zöldártól is. A szivattyúállomás egye­dülálló, hiszen ma már nem találni fagázas moto­rokat. Itt a generátort ete­tik fával, a keletkező gáz pedig hajtja az óriás mo­tort, a motorról szíjon megy át az erő a szivattyú­hoz, és ennek erős lapát­jai emelik a vizet a Duná­ba, csökkentve az árvíz- veszélyt, mentesítve a jó­minőségű szántókat a víz kárától. * Az üzemanyagot az ár­téri erdő adja. Itt nő fel a fűz. itt vágják ki, s aprítják félméteres darabokra, hogy a jó étvágyú generátor el­nyeljen egy-egy műszak­ban két-három vagonra valót. A fát géppel vágják az erdőben, itt körfűrészen darabolják és rövid úton, kézzel hajítva, jut fel a négy méter magas tüzelő­térbe. A szivattyúállomás­nak az a feladata, hogy a bátai öblözet néven ismert területet megbízhatóan mentesítse a káros víztől. Ezért ebben a térségben a helyzet nyugodt Palkóvá«-»—Komáromi Sikong a körfűrész, szí­vós, kemény a bütykös ártéri fűz Pörög a kerék, fut a szíj, a gép emeli a vizet A szivattyú nyolcvan éve szolgál A fa holtában tanult meg röpülni, így jut a kocsi­ról fel a generátorba Indul a motor, jöhet a viz, szabad az út a Dunába A háztáji gazdálkodás biztonságáért TOLNA megyében mintegy harmincezer háztáji és kis­gazdaságot tartanak számon. A kisgazdaságokból kerül ki a mezőgazdasági termékek közel egyharmad része. A gazdaságos termelés érdeké­ben a biztosításoknak meg­felelő anyagi fedezetet kell teremteniük károk esetére. Az ÁB megyei igazgatóságától kaptunk felvilágosítást, mi­lyen módon állnak a gazda­ságok rendelkezésére. — Még érvényben vannak a régebbi háztáji biztosítá­sok, amelyek ugyan a kocká­zatok széles körére terjednek ki, de térítéseik lényegesen alacsonyabbak, mint ameny- nyit a gazdálkodás mai fej­lettségéhez igazodó, új módo­zatok alapján téríteni lehet — válaszolták az ÁB illeté­kesei. — 1976-ban leszállítás­ra került — változatlan szol­gáltatások mellett — az egyéni jégbiztosítások díja. Az idei. évtől pedig vala­mennyi szántóföldi növényre kiterjesztették a korszerű mezőgazdasági épület- és la­kásbiztosítás mellé köthető kiegészítő jégbiztosítást. — Bővült az egyénileg köt­hető állatbiztosítások köre a lóbiztosítással. A fuvarosok, egyénileg gazdálkodók tulaj­donában lévő lóállomány vi­szonylag csekély, egy-egy ál­lat értéke azonban jelentős. Huszonötezer forint értékha­tárig — a tulajdonos által megjelölt összegre — bizto­síthatók a lovak. Az egyéni állattartóknak 1976-ban 3,41 millió forint kárt térítettünk. — A korábbi nagyüzemi állatbiztosítások helyett 1976- tól 5 új módozat került be­vezetésre, íey az üzemek a gazdálkodásuknak leginkább megfelelőt választották, illet­ve választhatják. — Üj lehetőség a száj- és körömfájás esetére szóló biz­tosítás, valamint a zárt rend­szerű szakosított sertéstele­pek számára kidolgozott mó­dozat. AZ ÁB A JÖVŐBEN is rendszeresen felülvizsgálja biztosítási rendszereit, amint alakul-változik a gazdálkodás körülménye, úgy korszerűsí­tik a biztosítási lehetősége­ket, módosítják a kárrende­zést. Társadalmi munka Cikón A kisközségek falugyűlé­sein csapódnak le mindig legélesebben a köznapi gon­dok, problémák, de a meg-' oldásukról is itt döntenek, fgy van ez Cikón is, ahol tud­ják az emberek, hogy sokat tehetnek a közös asztalra kö­zös erővel. Cikón azonban ezt nem csak tudják, hanem bizonyítják is, hogy ez a jár­ható út. A legégetőbb gond-, ról beszámoltunk már: egy üzlet működik a községben, a másik boltvezető hiányában zárva. A megnyitás feltétele az új út boltig való meghosz- szabbítása — hiszen az áru­szállítás csak így lehet fo­lyamatos. Az útmeghosszab- bítás azonban meghaladja a község erejét, az éves száz­ezer forintnyi fejlesztési alap többszörösére lenne szükség a munkálatok elvégzéséhez. Amíg megteremtődnek a fel­tételek, még jócskán akad egyéb tennivaló. Jelenleg be- fejezéséhez közeledik az ál­talános iskola felújítása, és a testnevelési pálya építése, melynek társadalmi munkái­ban a község vezetőitől kezd­ve a diákokig mindenki egy­aránt részt vett. A társadal­mi munkák sorát folytatva: befejeződött az egészségház rendbetétele, két gyaloghíd betonozási munkáit most végzik, a Táncsics utca 70 méternyi járdájának megépí­tése, a Perczel és Arany ut­cák kövezése, a járdák javí­tása most folyik. A követke­ző félév munkái közül ki kell emelni a belterületi földutak javítását, az Arany utcai víz­áteresz berakását, az alsó­széplaki buszmegálló létesí­tését. Ebben az évben mintegy 300—400 ezer forint értékű társadalmi munka elvégzésé­re számítanak a tanács veze­tői. A tsz fuvart és gépeket biztosít a községrendezés munkálataihoz. —Hl— Kései ballagás-nem későn A teremben síri csend. Mindenki visszafogja léleg­zetét. Pontosan tíz órakor megszólal a tanév utolsó csengetése. Nekünk munkás-diákoknak nagy nap ez. Balázsnét figyelem. Küszködik a könnyeivel. Ke­zében a csapatzászlóra kerülő szalag. Ráírva: „Bú­csúzunk, a levelező IV. B.” Éjfélig hímezte, szépen kivasalta, most a meghatódástól gyűrögeti. Balázsné szeméből kicsordulnak a könnyek. Az osztályfőnök is megilletődve áll. Velünk egy idős. Kérdez. A válaszok: — önszántamból jöttem gimnáziumba. Sok min­dent megismertem, ami kell az élethez. — A lányom négy éve kezdett az általános isko­lában. Féltem, pár év múlva lemaradok mögötte a tudásban. — A vállalat kötelezett, nem bántam meg. — Most érzem csak, hogy mennyi mindent adott az iskola. Amikor beszélgetek a munkatársaimmal, másképpen látom a világot. — A műhelyben azt mondták, hogy nincsen szük­ségük érettségizett varrónőre, azért is megmutatom nekik. — A gyerekkori botlást pótoltam, megérte. Sok lemondás, munkahelyi civódás, éjszakai tanu­lás az esti iskolások élete, négy évig. Balázsnét vajon hányszor kérte a gyerek: — Anya mesélj! — Nem lehet, vizsgára készülök — válaszolta. Hányszor feküdt le holtfáradtan éjfélkor? Hogyan ta­nulta meg a cosinus- vagy a sinus-tételt? Hányszor morgott a férje, hányszor dolgozott helyette a vacsora készítésénél. Ülünk a teremben. A négy év eseményei peregnek vissza. A matematika-tanárnő kérdezi, miért haragud­tunk rá. Az osztály véleménye: — Nem rá haragszunk, hanem a matematikára. Nem tőle féltünk, hanem a 2x2 törvényeitől. Balázsné, Bölöny Csaba, Kubanek Jenő és a töb­biek, a hatvan érettségiző esti iskolás a Garay Gimná­ziumban, s több ezer szerte az országban, milyen áron, milyen akaraterővel járt négy évig rendszeresen isko­lába, a munka, a család mellett, hogy kicsit megkésve, de nem elkésve érettségi vizsgát tegyen. Az esztergályos, a bolti eladó, a mentős, a gépírónő kicsit szégyenkezve, kicsit büszkén ballagott. Előbbre léptek. Többen megszerették, megszokták a tanulást. Tovább folytatják. Érdemes! — if — Sűrűn kell etetni a generátor éhes gyomrát

Next

/
Oldalképek
Tartalom