Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-25 / 121. szám
1977. május 25. ^ffEPUJSAG 5 dolgozik Dunántúl leghíresebb szivattyúcsoportja. Évtizedek óta megbízhatóan, hasznosan szolgálja az embert, mentesíti a területet a belvizektől, néha a Duna kiöntésekor a jeges ártól is, meg a zöldártól is. A szivattyúállomás egyedülálló, hiszen ma már nem találni fagázas motorokat. Itt a generátort etetik fával, a keletkező gáz pedig hajtja az óriás motort, a motorról szíjon megy át az erő a szivattyúhoz, és ennek erős lapátjai emelik a vizet a Dunába, csökkentve az árvíz- veszélyt, mentesítve a jóminőségű szántókat a víz kárától. * Az üzemanyagot az ártéri erdő adja. Itt nő fel a fűz. itt vágják ki, s aprítják félméteres darabokra, hogy a jó étvágyú generátor elnyeljen egy-egy műszakban két-három vagonra valót. A fát géppel vágják az erdőben, itt körfűrészen darabolják és rövid úton, kézzel hajítva, jut fel a négy méter magas tüzelőtérbe. A szivattyúállomásnak az a feladata, hogy a bátai öblözet néven ismert területet megbízhatóan mentesítse a káros víztől. Ezért ebben a térségben a helyzet nyugodt Palkóvá«-»—Komáromi Sikong a körfűrész, szívós, kemény a bütykös ártéri fűz Pörög a kerék, fut a szíj, a gép emeli a vizet A szivattyú nyolcvan éve szolgál A fa holtában tanult meg röpülni, így jut a kocsiról fel a generátorba Indul a motor, jöhet a viz, szabad az út a Dunába A háztáji gazdálkodás biztonságáért TOLNA megyében mintegy harmincezer háztáji és kisgazdaságot tartanak számon. A kisgazdaságokból kerül ki a mezőgazdasági termékek közel egyharmad része. A gazdaságos termelés érdekében a biztosításoknak megfelelő anyagi fedezetet kell teremteniük károk esetére. Az ÁB megyei igazgatóságától kaptunk felvilágosítást, milyen módon állnak a gazdaságok rendelkezésére. — Még érvényben vannak a régebbi háztáji biztosítások, amelyek ugyan a kockázatok széles körére terjednek ki, de térítéseik lényegesen alacsonyabbak, mint ameny- nyit a gazdálkodás mai fejlettségéhez igazodó, új módozatok alapján téríteni lehet — válaszolták az ÁB illetékesei. — 1976-ban leszállításra került — változatlan szolgáltatások mellett — az egyéni jégbiztosítások díja. Az idei. évtől pedig valamennyi szántóföldi növényre kiterjesztették a korszerű mezőgazdasági épület- és lakásbiztosítás mellé köthető kiegészítő jégbiztosítást. — Bővült az egyénileg köthető állatbiztosítások köre a lóbiztosítással. A fuvarosok, egyénileg gazdálkodók tulajdonában lévő lóállomány viszonylag csekély, egy-egy állat értéke azonban jelentős. Huszonötezer forint értékhatárig — a tulajdonos által megjelölt összegre — biztosíthatók a lovak. Az egyéni állattartóknak 1976-ban 3,41 millió forint kárt térítettünk. — A korábbi nagyüzemi állatbiztosítások helyett 1976- tól 5 új módozat került bevezetésre, íey az üzemek a gazdálkodásuknak leginkább megfelelőt választották, illetve választhatják. — Üj lehetőség a száj- és körömfájás esetére szóló biztosítás, valamint a zárt rendszerű szakosított sertéstelepek számára kidolgozott módozat. AZ ÁB A JÖVŐBEN is rendszeresen felülvizsgálja biztosítási rendszereit, amint alakul-változik a gazdálkodás körülménye, úgy korszerűsítik a biztosítási lehetőségeket, módosítják a kárrendezést. Társadalmi munka Cikón A kisközségek falugyűlésein csapódnak le mindig legélesebben a köznapi gondok, problémák, de a meg-' oldásukról is itt döntenek, fgy van ez Cikón is, ahol tudják az emberek, hogy sokat tehetnek a közös asztalra közös erővel. Cikón azonban ezt nem csak tudják, hanem bizonyítják is, hogy ez a járható út. A legégetőbb gond-, ról beszámoltunk már: egy üzlet működik a községben, a másik boltvezető hiányában zárva. A megnyitás feltétele az új út boltig való meghosz- szabbítása — hiszen az áruszállítás csak így lehet folyamatos. Az útmeghosszab- bítás azonban meghaladja a község erejét, az éves százezer forintnyi fejlesztési alap többszörösére lenne szükség a munkálatok elvégzéséhez. Amíg megteremtődnek a feltételek, még jócskán akad egyéb tennivaló. Jelenleg be- fejezéséhez közeledik az általános iskola felújítása, és a testnevelési pálya építése, melynek társadalmi munkáiban a község vezetőitől kezdve a diákokig mindenki egyaránt részt vett. A társadalmi munkák sorát folytatva: befejeződött az egészségház rendbetétele, két gyaloghíd betonozási munkáit most végzik, a Táncsics utca 70 méternyi járdájának megépítése, a Perczel és Arany utcák kövezése, a járdák javítása most folyik. A következő félév munkái közül ki kell emelni a belterületi földutak javítását, az Arany utcai vízáteresz berakását, az alsószéplaki buszmegálló létesítését. Ebben az évben mintegy 300—400 ezer forint értékű társadalmi munka elvégzésére számítanak a tanács vezetői. A tsz fuvart és gépeket biztosít a községrendezés munkálataihoz. —Hl— Kései ballagás-nem későn A teremben síri csend. Mindenki visszafogja lélegzetét. Pontosan tíz órakor megszólal a tanév utolsó csengetése. Nekünk munkás-diákoknak nagy nap ez. Balázsnét figyelem. Küszködik a könnyeivel. Kezében a csapatzászlóra kerülő szalag. Ráírva: „Búcsúzunk, a levelező IV. B.” Éjfélig hímezte, szépen kivasalta, most a meghatódástól gyűrögeti. Balázsné szeméből kicsordulnak a könnyek. Az osztályfőnök is megilletődve áll. Velünk egy idős. Kérdez. A válaszok: — önszántamból jöttem gimnáziumba. Sok mindent megismertem, ami kell az élethez. — A lányom négy éve kezdett az általános iskolában. Féltem, pár év múlva lemaradok mögötte a tudásban. — A vállalat kötelezett, nem bántam meg. — Most érzem csak, hogy mennyi mindent adott az iskola. Amikor beszélgetek a munkatársaimmal, másképpen látom a világot. — A műhelyben azt mondták, hogy nincsen szükségük érettségizett varrónőre, azért is megmutatom nekik. — A gyerekkori botlást pótoltam, megérte. Sok lemondás, munkahelyi civódás, éjszakai tanulás az esti iskolások élete, négy évig. Balázsnét vajon hányszor kérte a gyerek: — Anya mesélj! — Nem lehet, vizsgára készülök — válaszolta. Hányszor feküdt le holtfáradtan éjfélkor? Hogyan tanulta meg a cosinus- vagy a sinus-tételt? Hányszor morgott a férje, hányszor dolgozott helyette a vacsora készítésénél. Ülünk a teremben. A négy év eseményei peregnek vissza. A matematika-tanárnő kérdezi, miért haragudtunk rá. Az osztály véleménye: — Nem rá haragszunk, hanem a matematikára. Nem tőle féltünk, hanem a 2x2 törvényeitől. Balázsné, Bölöny Csaba, Kubanek Jenő és a többiek, a hatvan érettségiző esti iskolás a Garay Gimnáziumban, s több ezer szerte az országban, milyen áron, milyen akaraterővel járt négy évig rendszeresen iskolába, a munka, a család mellett, hogy kicsit megkésve, de nem elkésve érettségi vizsgát tegyen. Az esztergályos, a bolti eladó, a mentős, a gépírónő kicsit szégyenkezve, kicsit büszkén ballagott. Előbbre léptek. Többen megszerették, megszokták a tanulást. Tovább folytatják. Érdemes! — if — Sűrűn kell etetni a generátor éhes gyomrát
