Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-16 / 88. szám

/íxxnaN , , , 2 KÉPÚJSÁG 1977. április 16. Lázár György fogadta az iráni kereskedelmi minisztert Hegbízólevél átadások Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta Kaarlo Juhana Yrjö-Koski- nen rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetet, a Finn Köztársaság új magyaror­szági nagykövetét, aki át­adta megbízólevelét. Az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak fogadta Salvador Garcia de Pruneda rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövetet, Spanyolor­szágnak a Magyar Népköz- társaságba akkreditált első nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Lázár György a Minisz­tertanács elnöke pénteken hivatalában fogadta M. Tas- limit, az Iráni Császárság kereskedelmi miniszterét, a magyar—iráni gazdasági együttműködési vegyes bi­zottság iráni tagozatának el­nökét, aki a bizottság V. ülésszakán tartózkodik Bu­dapesten. A szívélyes lég­körű eszmecserén részt vett Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter, a bizottság magyar tagozatának elnöke. Jelen volt Mikó József, hazánk teheráni és M. Behnam, az Iráni Császárság budapesti nagykövete. Pénteken befejeződött a magyar—iráni gazdasági együttműködési vegyes bi­zottság V. ülésszaka. A tár­gyalások befejeztével Falu­végi Lajos pénzügyminisz­ter, a magyar tagozat elnöke és M. Taslimi, az Iráni Csá­szárság kereskedelmi mi­nisztere, az iráni tagozat el­nöke jegyzőkönyvet írt alá. A tárgyalások során a fe­lek áttekintették a két or­szág közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok alakulását, meghatározták az elkövetkezendő év áru­csere-forgalmának fő irá­nyát. M. Taslimi tárgyalásokat folytatott dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelme­zésügyi, dr. Simon Pál ne­hézipari és dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter­rel. Tavaszi béroifenzíva Japánban Szovjet-afgán együttműködés Négymillió japán munkás és alkalmazott részvételével pénteken kezdetét vette a tavaszi béroffenzíva második hulláma. Az egész országra kiterjedő sztrájkmegmoz­dulásokban negyvenhét szakszervezeti szövetség vesz részt. A sztrájk élvo­nalában ezúttal is az állam­vasutak szakszervezetei ha­ladnak, amelyek huszon­négy órás munkabeszünte­tést tartanak. Három év óta első ízben került sor pénte­ken Tokióban és az ország tizenhat prefektúrájában 210 000 pedagógus kétórás figyelmeztető sztrájkjára. A reggeli órákban több órán át szünetelt a forgalom Tokió és Oszaka föld alatti busz és villamos vonalain, a közlekedési dolgozók sztrájkja miatt. Huszon­négy órás sztrájkba kezdtek a magánkézben lévő vegy­ipari vállalatok és üzemek alkalmazottai és más ága­zatok dolgozói. Megfigyelők szerint a pénteki sztrájkok azt jelzik, hogy döntő sza­kaszába lépett az idei tava­szi offenzíva. Sándor József kitiintetése Az Elnöki Tanács Sándor Józsefnek, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága osztályveze­tőjének, a KB tagjának a munkásmozgalomban ki­fejtett több évtizedes áldo­zatos munkája elismerése­ként, nyugállományba vonu­lása alkalmából a Munka Vörös Zászló érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke adta át. Jelen volt Bisz- ku Béla, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára, és Szakali Józsefné, a Központi Bizottság irodája pártszervezetének titkára. A Szovjetunió 60 éve Pénteken elutazott Moszk­vából Mohammed Daud af­gán elnök, aki hivatalos, ba­ráti látogatást tett a Szovjet­unióban. A repülőtéren Nyi- kolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alek- szej Koszigin miniszter­elnök, Andrej Gromiko kül­ügyminiszter és más hivata­los személyek búcsúztatták. A Pravda pénteki számá­ban közli annak a megálla­podásnak a szövegét, ame­lyet az afgán elnök látoga­tása során írtak alá a két Brüsszel, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Tindemans belga minisz­terelnök javasolta Párizsnak azt. hogy Franciaország avatkozzék be a zaire-i helyzetbe — jelenti pénte­ken a Le Drapeau Rouge, a Belga Kommunista Párt lapja. A nagy horderejű le­leplezés szerint eredetileg Belgiymnak kellett volna biztosítani a légihidat a ma­rokkói csapatok számára Rabat és Kinshasa között, a választási kampány befejező szakaszában azonban a kor­mány túlságosan is kocká­zatosnak ítélte meg az ilyen oiszág 12 évre szóló gazda­sági együttműködéséről. A Szovjetunió és Afga­nisztán a kölcsönösen elő­nyös gazdasági és műszaki együttműködés, valamint a kereskedelem bővítésére és elmélyítésére törekszik. Együttműködésük konkrét létesítményekre vonatkozó megállapodások- és szerződé­sek alapján fejlődik. Az együttműködés kiterjed a gáz-, kőolaj-, petrolkémiai és vegyiparra, a mezőgaz­daságra és más gazdasági területekre. Kezdemenyezest belpoliti­kai okokból és Tindemans ezért személyesen fordult Giscard d’Estaing francia elnökhöz javaslatával. A Belga KB Politikai Bi­zottsága nyilatkozatban ál­lapítja meg: a fő felelősség a francia elnököt terheli, de a belga kormány maga is részt vesz az akcióban, ami­kor fegyvereket szállít Mo­butu kormányának. A nyi­latkozat követeli: Belgium haladéktalanul hagyjon fel a fegyverszállításokkal és a katonai segély minden más formájával. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága meghívására április 14—15-én Budapesten tar­tózkodott Ernst Wimmer, az Osztrák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a kb titkára. Itt- tartózkodása során megbe­széléseket folytatott a köl­A CARIZMUS évszázados uralmat megdöntő polgári demokratikus forradalom után a hatalom sajátos, előre nem látott formája — a kettős hatalom jött létre: a burzsoáziát és pártjait tömörítő ideiglenes kormány és a dolgozó osztá­lyokat képviselő szovjetek, a munkásosztály és a parasztság osztályszervezetei, s egyben demokratikus diktatúrájának hatalmi szervei. A szovjetek megalakulásuktól kezdve öntevékeny, a dön­tési és a végrehajtói hatalmat egyesítő forradalmi szervezetek yoltak, amelyek a forradalom vívmányainak megőrzését és elmélyítését szolgálták. Azonban a szovjetekben ékkor még a kispolgári tömegek óhajának politikai kifejezői — a mense- vikek, az eszerek — voltak többségben, akik szerint a politi­kai vezetést a burzsoá kormányra kell bízni, amelynek tevé­kenységét szovjet „ellenőrzés” szorítaná a helyes «irányba. A petrográdi szovjet példája azonban bebizonyította, hogy en­nek a politikának engedményekkel, majd a burzsoá kor­mánnyal való megegyezéssel kell végződnie. A kormány és a szovjet közötti együttműködés ellenére is a februári forradalom egyik alapvető ellentmondása e két hatalmi szerv között bontakozott ki, mivel a petrográdi szov­jet tartotta kézben a felfegyverzett tömegekre épülő reális hatalmat, míg a burzsoá ideiglenes kormány a régi állam- gépezettel rendelkezve csupán formális hatalommal rendel­kezett. A polgári demokratikus forradalom győzelme utáni he­tekben az ország politikai életében megnövekedett a hetero­gén összetételű és a szükséges politikai jártassággal nem rendelkező kispolgári demokrata pártok szerepe. Ugyanakkor a legálissá vált bolsevik párt gyors ütemben kezdett tömegpárttá válni. Felismerte és leleplezte az ideig­lenes kormány ellenforradalmiságát, szembefordult az impe­rialista háború folytatásával. E pozitívumok mellett azonban több értékelési hibát is elkövettek vezetői. A kialakult ha­talom sajátos jellegét nem ismerték fel, nem vették észre, hogy a szovjetek minden politikai heterogenitásuk ellenére is megtestesítették a munkás-paraszt demokratikus diktatúrát. A bolsevik vezetők közül többen úgy vélekedtek, hogy a polgári demokratikus forradalom még nem fejeződött be, s a kialakult helyzetet az 1905-ös forradalom tapasztalatai és a lenini „két taktika” általánosításai alapján vizsgálták. Má­sok, a kormány azonnali megdöntését, a fegyveres felkelés gyakorlati megszervezését sürgették. A kispolgári pártok meg­alkuvó politikájából azt a következtetést vonták le, hogy a bolsevikoknak távozniok kell a szovjetékből. A bizonytalanság Lenin áprilisi hazatérésekor szűnt meg, amikor a párt konferenciája a szocialista forradalomért har­coló bolsevik párt konkrét programjául fogadta el a helyzetet elemző téziseit. Lenin a kialakult politikai helyzetet úgy értékelte, hogy a forradalom egyik szakaszából a másik szakaszba fejlődik át. Leszögezte, hogy a kettős hatalom sokáig — különösen az adott viszonyok között — nem maradhat fönn és sorsát az osztályok harca dönti el. Megállapította, hogy a burzsoá for­radalom befejeződött, s a burzsoá kormánytól nem várható a forradalom alapvető követeléseinek teljesítése. A kormány nem adhat békét, földet, kenyeret, szabadságot. Ezért a pro­letariátus és más dolgozó osztályok feladata a kormány iránt teljes bizalmatlanságot tanúsítani, és minden támogatást megvonni. Ugyanakkor a „semmiféle támogatást az ideigle­nes kormánynak” álláspont nem egyenlő a kormány azonnali megdöntésével. Addig, amíg a tömegek jelentős része illúziót táplál, vagy hisz a kormányban — kalandorság a felkelésre vonatkozó bármilyen jelszó. LENIN a burzsoá uralom elleni, s a hatalomért, a szo­cialista forradalomért folyó harcot egyetlen „Minden hatal­mat a szovjeteknek” jelszóban foglalta össze. A jelszó akkor még nem irányult az ideiglenes kormány azonnali megdön­tésére, s az adott viszonyok között azt jelentette, hogy a ha­talom békés úton, fegyveres harc nélkül kerülhet a szov­jetek kezébe. A „Minden hatalmat a szovjeteknek” jelszó feltételezte, hogy a hatalom akkor kerül a szovjetek kezébe, amikor e testületben a bolsevikok még nem szerezték meg a többséget. A vietnami katonai küldöttség látogatása A Vo Nguyen Giap hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter vezette vietnami katonai küldöttség pénteken látogatást tett a Zalka Máté Katonai Műszaki Főisko­lán. A vendégeket tájékoztatták a tanintézet tevékeny­ségéről. (Képtávírón kon érkezett.) LAPZÁRTA NYUGAT-BERLIN A béke, a demokrácia és a társadalmi haladás gondo­latának jegyében nyitotta meg pénteken délután a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt V. kongresszusát ^Gerhard Danelius, a párt el- r nöke. Köszöntötte a kong­resszusnak a 12 kerületi párt­értekezleten megválasztott csaknem 700 szavazati, illet­ve tanácskozási jogú kül­döttét, valamint a vendége­ket, köztük számos testvér­párt képviselőit, így az SZKP- küldöttséget I. V. Kapitonov- nak, a !kb titkárának vezeté­sével, s a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt delegációját, amelyet Győri Imre, a KB titkára vezet. A pártvezetőség beszá­molóját Horst Schmitt, az elnökség irodájának és tit­kárságának tagja mondotta el. PRÁGA Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, honvédel­mi miniszter pénteken kato­nai delegáció élén hivatalQS, baráti látogatásra Prágába érkezett. A szovjet küldöttség Mar­tin Dzur hadseregtábornok, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, nemzetvédelmi miniszter meghívásának tesz eleget. A vendégeket a prága— ruzynei repülőtéren Josef Kempny és Josef Koreák, a CSKP KB Elnökségének tag­jai, Martin Dzur hadsereg­tábornok, nemzetvédelmi mi­niszter és más vezető cseh­szlovák személyiségek üdvö­zölték. BECS Bécsben befejezte munká­ját a faji megkülönböztetés felszámolásával foglalkozó ENSZ-bizottság 15. ülésszaka. A bizottság több fontos határozatot fogadott el. Ezek­ben — egyebek között — mély aggodalommal szóltak az emberi és polgári szabad­ságjogok Chilében történő rendszeres megsértéséről. Követelték az Egyesült Álla­moktól a faji megkülönböz­tetés politikájának felszá­molását a Panama-csatorna övezetében. Felszólították az ENSZ-közgyűlést, hogy min­den eszközzel törekedjék az Izrael által megszállt Golan- magaslaton folytatott faj­gyűlölő politika megszünteté­sére. BECS Pénteken Bécsben befeje­ződött a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről tartott tanácskozássorozat 11. fordu­lója. A sorrendben 134. ple­náris ülésen Stanley R. Resor nagykövet, az Egyesült Álla­mok küldöttségének vezetője elnökölt. Elsőnek Resor nagykövet szólalt fel, majd N. K. Tara- szov nagykövet, a Szovjet­unió delegációjának vezetője fejtette ki kormányának ál­láspontját. Így lehetőség nyílhat eszer-mensevik többségű szovjet ha­talom létesítésére is. A kispolgári pártok elkerülhetetlen in­gadozása ellenére is ez a szovjet szakított volna a burzsoá kormánnyal és saját köréből alakított volna kormányt. A történelem felkínálta a mensevik, eszer pártoknak a bur­zsoáziával kötött alku felszámolását, s lehetőséget Biztosított számukra, hogy a forradalom fejlődésével együtt haladjanak. Gyakorlati, kormánypolitikai tevékenységük adhatott — és adott — választ arra, hogy mennyire képesek kielégíteni a nép követeléseit, megvalósítani a forradalom feladatait. A lenini áprilisi tézisekbe foglalt bolsevik program a forradalom békés megvívásának programja volt. A szovjet volt az az eszköz, amely lehetővé tette a forradalom békés továbbfejlesztését. E lehetőség maximális kiaknázásához kell ragaszkodni — hangsúlyozta Lenin —, ami — ha úgy alakul­nak az események —, nem jelenti a forradalom megvalósí­tásának fegyveres útjáról való lemondást. A kettős hatalom feltételei között nem szerepelt az im­perialista háborúnak polgárháborúvá változtatásáról szóló korábbi tézis. E jelszó fenntartása ellentétben állt volna a békés fejlődés eszközeivel. Mindez nem-jelentette azt, hogy a bolsevik párt megváltoztatta volna álláspontját a háború­ról. A háború a februári forradalom után is Oroszország ré­széről változatlanul imperialista jellegű maradt. Lenin ezt 'a nagy horderejű kérdést összekapcsolta a szovjet hatalom ki­vívásával, lényeges különbséget téve a burzsoázia és a nyo­mukba szegődő kispolgári pártok imperialista célokat szolgáló „honvédelme” és a félrevezetett tömegek „jóhiszemű honvé­delme” 'között. Lenin téziseiben a forradalom elmélyítését szolgáló gaz­dasági intézkedések bevezetését is követelte, hangsúlyozva, hogy ezek (pl. az országos nemzeti bank felállítása) nem a szocializmus bevezetését, hanem a termelés és elosztás szovjet ellenőrzését célozzák. A földesúri földek elkobzásának, a föld köztulajdonba vételének követelése a feudális nagy- birtokos osztály és a burzsoázia ellen irányult, s egyben a szegényparasztságra bízta a földdel való rendelkezés jogát. AZ ÁPRILISI TÉZISEK világos és egyértelmű választ adott a februári forradalom után keletkezett megoldatlan elvi kérdésekre, a forradalom továbbfejlesztésére. Konkrét tervet tartalmazott a szocialista forradalom véghez vitelére és jelentősen gazdagította a marxizmus forradalomelméletét. VARGA LAJOS t Belga lap leleplezése csönös érdeklődésre számot- tartó kérdésekről Óvári Miklóssal, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjával, a KB titkárával és Lakos Sándorral, a Központi Bi­zottság tagjával, a Társada­lomtudományi Intézet igaz­gatójával. Magyar-osztrák pártmegbeszélések

Next

/
Oldalképek
Tartalom