Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-30 / 100. szám
1977. április 30. A tíéPÜJSÁG CSALÁD-OTTHON Szépségápolás - negyven felett Ha megjelennek a ráncok... Az ápoltságról, a kellemes külsőről az évek teltével sem feledkezhetünk meg. Sőt, idős korban még több törődés szükséges. A gondozott, jól ápolt nő, bármilyen idős — kellemes hatást kelthet. Fontos, hogy idős korban ne essünk. túlzásokba. Ne akarjunk mindenáron huszonévesnek látszani. Az öltözködésünk és a kikészítésünk legyen mindig diszkrét, ne harsogjanak a színek rajtunk, de ne is legyünk szürke egerek. Fontos a színek harmóniája, nyugodtan alkalmazhatunk világos, üde színeket vagy egy-egy határozottabb színnel tehetjük vidámmá öltözködésünket, kikészítésünket. i Az idő múlásával leginkább a ráncok megjelenése nyugtalanítja a nőket. Pedig legtöbbször csakis a saját hanyagságunk az oka, ha ráncos lesz az arcunk. Emlékezzünk csak vissza, hányszor napoztunk már órák hosszat anélkül, hogy valamilyen óvintézkedéssel véd- tük volna arcbőrünket, máskor a hirtelen hőmérséklet- változásnak nem tulajdonítottunk jelentőséget, vagy válogatás nélkül alkalmaztunk mindenféle arefestéket, kozmetikai szert. Hányszor kezdtünk gyors fogyókúrába, ami hátrányosan hatott bőrünk rugalmasságára. Gyenge vagy túlságosan erős fénynél olvastunk vagy dolgoztunk, nem védtük a szemet az erős napfénytől vagy a hó vakító fehérségétől. Mindezek maradandó, ki- sebb-nagyobb ráncokat ásnak arcunkra. Jegyezzük meg, hogy az ilyen helyzetekben az arcnak körülbelül 60 izma lép működésbe, nevetéskor csak 13. Természetesen ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a ráncoktól való félelmünkben kifejezéstelen maszkká kellene merevíteni arcunkat. Néhány eljárás, amely késlelteti a ráncok megjelenését. Mossuk az arcot és a nyakat gyakran friss nyers tejjel, amelyhez néhány csepp citromlevet csöpögtetünk. Négyrét hajtott gézdarabot itassunk át tejjel és könnyedén tamponáljuk vele a bőrt. Hetenként kétszer készítsünk tojásféhérje-pakolást, amelyhez kiskanálnyi eitromlevet is adunk. A sárgarépa gazdag A-vitamintartalma miatt újjáéleszti és erősíti a bőrt, megelőzi a ráncképződést és a szövetek gyengülését. A sárgarépát használhatjuk vékony karikára vágva és közvetlenül az arcra helyezve, vagy lé formájában — amit úgy kapunk, hogy a sárgarépát húsdarálón átdaráljuk. Kenjük be az arcot és a nyakat ezzel a lével, és hagyjuk megszáradni, majd fél óra múltán ismét kenjük be. Ha már megjelentek a ráncok, akkor aktívabb hatóanyagú készítményekhez kell folyamodni. íme egy arcvíz- recept, amely jó hatású a ráncok ellen: Főzzünk fel egy liter esővízben 100 gramm árpát és 50 gramm árpakását. Szűrjük át és adjunk hozzá 2 gramm timsót. pk Briliánsok Színes, átlátszó kövekkel díszített ékszerek — gyűrűk, nyakékek, fülbevalók — jelentek meg a közelmúltban a moszkvai szaküzletekben. A kövek fénye alig marad el a briliánsokétól, néhány tulajdonságukat tekintve pedig felül is múlják a természetes ásványokat: hőálló- ak, rendkívül szilárdak és igen tiszták. A fianitnak nevezett új követ két üzem gyártja. Sorozatban készülő termékeiket az optika, az elektronika, a műszeripar és az ötvösipar használja fel. A kristályokat eredetileg a lézerek alkotórészeiként ismerték. Egyéb területeken való alkalmazásukat eddig mellékesnek tekintették. Az új kristályok a legkülönbözőbb színekre festhetők, s ettől függően ametisztre, topázra, vagy^ smaragdra emlékeztetnek, A két gyár jelenleg tíz különböző szín- árnyalatú követ gyárt. A technológiai újítások eredményeként egy kristály növesztési ideje 10 órára csökkent. Mivel a növesztés során az idegen szennyezőanyagokat elpárologtatják, a mesterséges kristályok jóval kevesebb szennyeződést tartalmaznak a természeteseknél. Ez a tulajdonság az elektronikai ipar számára különösen fontos. Az ápolt kéz és köröm Az ápolt, tisztán tartott kéz és köröm elengedhetetlen feltétele a jó megjelenésnek. A gondozatlan kéz, a gyászkeretes köröm a legszebb öltözék, a leggondosabb kikészítés hatását is elronthatja. Nincs csúnyább látvány, mint a töredezett, piszkos köröm, különösen, ha még a lakk is lekopóban van róla. A' kéz ápolása nem luxus. Akármilyen munkát végez valaki, ügyelhet keze, körme tisztaságára. Háziasszonyoknak és azoknak a dolgozó nőknek, akiknek a kezét munkájuk különösen igénybe veszi, még fontosabb feladatuk a kéz ápolása. Széppé, selymessé teszi a kezét, ha citrommal keni be kézmosás után. Ugyancsak jó hatású az uborkahéjjal való ledörzsölés is. Akinek reszelés, könnyen kiszárad, repedezett a kézbőre, jól teszi, ha mosáshoz, s minden olyan munkához, amelynél a keze különösen ki van téve támadásnak, gumikesztyűt visel. Ha akár az időjárás viszontagságaitól, akár mosó-, vagy vegyszerektől kiszáradt, reszelős lett a keze, használjon krémet, olajat a kézmosás után. A gondozott kéz ékessége a szép köröm. De a köröm ápoltságán nemcsak a lakkozást értjük. Sőt. A berepedezett, töredezett lakk kimondottan rontja az összhatást. A köröm ápolása a tisztán tartással kezdődik. Amikor kezet mos, ne feledkezzék meg körmeiről sem, használjon körömkefét. S amikor leszárítja a kezét, a törülközővel óvatosan tolja hátra a körömágy feletti bőrt. így mindjárt könnyebb a soron következő manikürö- zés is. Igen gyakori és kellemetlen panasz a repedezett, töredezett köröm. A köröm szi- lánkos és törékeny volta többféle okra vezethető visz- sza. így anyagcserezavarokra, helytelen táplálkozásra, maró mosószerek használatára. Ezeket az okokat kell elsősorban megszüntetni. Táplálkozásunkban ügyeljünk a mész- és vitamin- tartalmú élelmiszerekre. Fogyasszunk több tejtermékei, vajat, túrót, sajtokat, együnk sárgarépát, tojást, tengeri halakat. Jó hatású lehet a tojáshéj fogyasztása is. Tisztára mosott tojás héját összetörjük és naponta egy kávés- kanyálnyit főzelékbe, joghurtba, krumplipürébe keverve elfogyasztunk. De ostyába csomagolva — mint az orvosságot — le is nyelhetjük. Törékeny körömre ajánlják a naponta egyszer alkalmazott meleg olajfürdői is. Az olajat kisüvegben félre lehet rakni és több napon át felhasználható. (Pk) (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A bonyhádi járási könyvtár 1975-ben megyei szinten már elnyerte a „Kiváló köz- művelődési könyvtár” címet. Az 1975/76-os munkaévadban az országos pályázatra neveztek, s ezen is a legnagyobb elismerést kapták. A „Kiváló közművelődési könyvtár” címhez nyolcvan- ezer forint tárgyi felszerelésre költhető jutalomban is részesültek. Egy dokumentum szerint, amit érdeklődésemre mutatott meg Bertalan Sán- dorné könyvtárigazgató: a nagyközségi tanács vb kiegészítő felajánlásaként a könyvbeszerzési keret kétszeresére emelkedett, ötvenezer forint dologi támogatást kaptak. A színvonalas munkavégzéshez azonban itt sem volt elegendő a pénz önmagában: igényeket kellett felmérniük és kelteniük, gazdagítani a könyvtári szolgáltatások mértékét és módszereit. Hogyan szervezték meg a munkát, hogyan alakult ez a verseny folyamatában, mi volt a versenymérce? — A „Kiváló könyvtár” cím elnyerésének legfontosabb feltétele az volt, hogy a nevezett intézmények csak annyit vállaljanak, amire képesek. Körülményeikhez viszonyítva teljesítsék a tőlük telhető maximumot munkájukban. Különös szervezést nem jelentett számunkra, mert a könyvtár dolgozói közösen határozták el, hogy pályázzunk az országos „Kiváló könyvtár” címre. Versenytapasztalatunk már volt, s a siker se maradt el annak idején a megyei pályázaton... — mondta az igazgatónő. . A siker egyik oldala a visszatekintéssel járó öröm, az elvégzett munka élménye. A másik: a kötelezettség, az elért szint tartása és továbbvitele. A várossá válással a település és a járás többi helységének ellátása is tetemes többletmunkát ró a könyvtárra. A középszintű intézmények szakmai és gyakorlati támogatása is fontos terület. A tájékoztató munka színvonalát és eszköztárát tovább kell javítani, folyóirat- és könyvbeszerzésüket úgy akarják „strukturálni”, hogy az mennyiségben, minőségben egyaránt kielégítsen minden igényt. A szakmai felkészültséget folyamatosan javítják, noha a két dolgozó közül három fiatal könyvtárosnő diplomával rendelkezik — kevés könyvtár dicsekedhet ezzel —, nem tekintik lezártnak ismereteiket. Végül: ismertté szeretnék tenni mindenki előtt a könyvtár lehetőségeit Bonyhádon, s ezeket tudatosítani a járás községeinek minden közművelődési dolgozójában, s tá- gabb értelemben: valameny- nyi olvasóban. Devecseri Zoltán Visszhang Még egyszer a paksi halászszoborról A szóban forgó szobrot nem a Művelődésügyi Minisztérium ajándékozza, hanem a paksi Vörös Csillag Halászati Szövetkezet rendelte a Képző- és Iparművészeti Lektorátustól. Kiss Kovács Gyula szobrász- művészt a lektorátus jelölte a feladatra, a művész tiszteletdíját és a szobor kivitelezési díját saját költség- vetésből biztosítja. A szobrot nem a leendő atomvárosnak készítik, hanem a halászati szövetkezetnek. Az atomváros művészeti beruházása konkrét .terven és anyagi biztosítékon alapszik. Szó sincs arról, hogy a szobrot más megyének adják, hiszen nem azon van a hangsúly, hogy adják, hanem azon, hogy konkrét igénybejelentéssel kérték a szobrot á paksiak. Végül a tereprendezésről: a közel félmillió forintos költségvetés nem a szobor felállításának költsége. A sokak által ismert halászcsárda környékének rendezését egészségügyi, közlekedési és egyéb szempontok követelik meg. (Megfelelő parkoló kiépítése, egyes kapcsolódó épületek eltávolítása, stb.). A rendezést a 6-os út melletti-forgalom, a higiénia és az esz- tétikusság igénye sürgeti. Nem a szobor! De egy biztos, szobor, illetve művészeti beruházás csak olyan helyen helyezhető el, mely méltó környezetet biztosít az alkotásnak. Amíg ez nincs meg, a szobrok nem lehet felállítani. Az, hogy ez a kérdés a lektorátus helyszínelése alapján került reflektor- fénybe, csak üdvözölhető küldetés volt. Már régen észre kellett volna venni az illetékeseknek. Most a két dolog összekapcsolása helyes megoldást ígér: úgy kell a különben is szükséges területrendezést megtervezni, hogy abban már szerves helye legyen a szobornak. Ezt a rendezést megvárja a szobor, — mivel jelenleg vázlatos formájában van — és eredetileg sem akart hűtlen lenni a paksi Dunához. Tolna megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya ' A szerk. megjegyzése: A pontosításra törekvő fenti információt köszönjük — bár a Halászszobor Pakson című tudósítás informátora a paksi Vörös Csillag Halászati Szövetkezet főkönyvelőjevolt. Elképzelhető, hogy nem tud a szobor megrendeléséről ? Színházi esték Bőnk bőn Ma már nyugodtan állíthatjuk, hogy a Bánk bán, vitathatatlanul legnagyobb nemzeti drámánk, Illyés Gyula „átigazításában” kapta meg végleges formáját: világosabb lett nyelve, bár nem veszítette el ódon zamatét. maibb, elevenebb, s úgy véljük, ezután már csak ezt a változatot szabad játszani. Illyés Bánk bánja bejárta az országot, a kritika részletesen méltatta, így nekünk csak a szekszárdi előadás értékelése marad. Ide a Déryné Színház együttese hozta el, s fokozott érdeklődéssel vártuk az előadást, hisz ez a színház általában nem szerepel Szekszárdon. Az előadás — az ember nem szívesen ír le ilyent —, sajnos, nem jó. Lehetséges, hogy a színészek nincsenek ilyen méretekhez szokva, s szavuk egyszerűen elveszett a hatalmas teremben. De azt is hozzá kell tennünk, hogy néhány színész szövegmondása messze marad a kötelező kívánalomtól. Petrik József rendezése erősen vitatható. Nem szerencsés kézzel nyúlt a darab rövidítéséhez, így meglehetősen elsikkad az expozíció, Izidora, Ottó, Biberach jelenete nem alapozza meg a cselekményt. S ha valaki ezen az előadáson találkozik először a Bánk bánnal, amit mindenkinek ismernie kell, aligha fog eligazodni a sorsok és jellemek között. Az sem szerencsés megoldás, hogy a második felvonás (az eredeti beosztás szerint) békétlenjei alig ketten-hárman vannak, a többiek hangszórókon át morognak. Aztán az első rész második felében mit keres a színpad közepén egy ablak, amelyen néha ugyan kinéz egy-egy szereplő, de hova néz ki? Katona színpadján mindennek helye és rendeltetése van, az ilyen felesleges rögtönzés nem viszi előbbre a drámát. Folytathatnánk kifogásainkat, de a sikertelenség önmagáért beszél: sokan már szünet után elmentek. A mai magyar színházművészet sokkal magasabb színvonalon áll, mint amit ez az előadás mutat, s valószínűleg a Déryné együttesére sem ez a jellemző. Viszont éppen azért, mert legnagyobb nemzeti drámánkról van szó, ennek minden előadásban türöződnie kell. CSÁNYI L. A világszerte hóditó (armer két új változata Bonyhád
