Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-21 / 92. szám

1977. április 21. ^PÜJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Nyugalmat a lakóknak A szekszárdi Tartsay la­kótelepi ifjúsági klubban egyik pénteken este a lakó­kat megbotránkoztató dol­gok történtek. Szokásukhoz híven a fiatalok ezúttal is zenés estet rendeztek. A hangulat azonban maga­sabb fokú volt, mint bár­mikor is eleddig a klub tör­ténetében. A fiatalok a lakóház lépcsőjére teleped­ve énekeltek, gitárok kísé­retével, míg az alagsorból a zenegépek bömböltek maximális erővel. Mondani sem kell, hogy a klub lakó­házban van, és a házban olyan emberek élnek, akik nappal dolgoznak. Van, aki irodát takarít, más a pos­tán műszerész, a Volánnál irányítja a forgalmat, sza­kács az iskolában, állato­kat gyógyít... És egyetlen lakónak sincs nyugodalma. Nemcsak tíz óráig, hanem utána is üvöltözéstől han­gos a lakótelep. A városi tanácsnak van a lakók nyu­galmát biztosító jó rendele­té, azonban ezt a rendele­tet nem tartják be, nem el­lenőrzik betartását. A lakónak joga van a nyugalomra. A fiataloknak joguk van a szórakozásra. De így?- Pi ­fi TOTElff-esek zászlója Az indulás, az előkészüle­tek lázában ültek össze rö­vid röpgyűlésre a TOTÉV párttitkárának irodájában a vállalat KISZ-bizottságának tagjai. Horváth Tibor, a bi­zottság titkára utolsó eligazí­tást tartott utazása előtt. Amikor a Tolna megyei nácsi Építő és Szerelőipari Vállalat KISZ-bizottsága megkapta a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját, a bizottság titkára a városi KlSZ-bizott- ságtól tíznapos szovjetunió­beli jutalomutazást kapott, ugyanerre az útra a vállalat jutalmaként két másik KISZ- tag is elkíséri. Amikor ezek a sorok megjelennek, ők már a Szovjetunió tájaival, em­bereivel. nevezetességeivel is­merkednek. A rendkívüli röpgyűlésre betoppanó újságíró meggyő­ződhetett arról, hogy a TO- TÉV-nél olajozottan megy a KISZ-munka. Nincs szükség hosszú magyarázatokra, min­den terület felelőse tudja a dolgát, ismeri a feladatait. Amikor Krizsán István, a KISZ megyei Bizottságának titkára a Központi Bizottság nevében átadta a vörös ván­dorzászlót, többek között ar­ról beszélt, hogy az utóbbi időszakban megyénkben a TOTÉV-nél végezték a legha­tékonyabb KISZ-építést. Há­rom éve mindössze 40—50 KISZ-tag volt a vállalatnál, ma piedig számuk eléri a két és fél százat. — Néhány éve még nagy­részt csak az irodákban dol­gozók voltak a KISZ tagjai. Az akkori vezetőséggel el­kezdtük járni a munkaterü­leteket és elsősorban a fizi­kai dolgozó fiatalok között végeztünk tagtoborzást. Az aktív, jól dolgozó fiatalok­nak a KISZ-ben is feladato­kat adtunk. Sikerült kialakí­tani a munkahelyeken az egy szakmában dolgozók kö­zött is alapszervezeteket — mondja Horváth Tibor. — Az építőipari vállalatok ifjúságmozgalmi munkájá­ban általában gondot jelent, hogy a fiatalok sok munka­helyen, egymástól távol dol­goznak. Nehéz az összefogá­suk, irányításuk. A TOTÉV- nél hogy sikerült megoldani? — Területenként szervez­tük meg az alapszervezete­ket és irányításuk is a te­A TOTÉV „Szakipari I. és II.” KISZ-alapszervezeteinek tagjai a BHG új üzemcsar nokának belső szerelési munkáit végzik rületi vezetőségek feladata. A KISZ-bizottság közvetlen irányítása alá csak hét alap­szervezet tartozik. A másik öt munkájáról két csúcsveze­tőség számol be a bizottság­nak. Az idei választáskor a bizottsági tagok számát ti­zenötre fogjuk felemelni és akkor a bizottságban minden alapszervezetnek lesz egy patronálója. Az építésvezető­ségenként alakított KISZ- alapszervezetekkel így még szorosabb kapcsolatot tudunk tartani. Természetesen to­vábbra is megmarad a helyi vezetőségek irányító szerepe. Ök azok, akik együtt élnek, dolgoznak alapszervezetünk tagjaival, így közvetlenül látják azok örömeit, gond­jait. Minden hónap második keddjén KISZ-bizottsági ülést tartunk, amelyre a bizottság tagjain kívül meghívjuk minden alapszervezet titká­rát is. A területfelelősök is itt számolnak be munkájuk­ról. — Hogyan tudják segíteni a KISZ-fiatalok a vállalat gazdasági feladatainak vég­rehajtását? Horváth Tibor — Elsősorban azzal, hogy mindenki a képességei sze­rint legjobban dolgozik... A KISZ elismeréseként köny­veljük el azt is, hogy ma már a vállalatnál a KlSZ-esek- nek van szavuk, az ő példá­juk serkentően hat a többi fiatalra. Elbizakodás nélkül mondhatjuk; a vállalat gaz­dasági eredményeiben jelen­tős részük van az itt dolgozó ifjúkommunistáknak. A poli­tikai oktatásunkban arra he­lyezünk nagy súlyt, hogy a fiatalok megismerjék az or­szág és vállalatunk előtt álló feladatokat. Amikor kü­lön munkára, fokozott „haj­tásra” szólítjuk fel őket, előt­te nvndig tájékoztatunk ar­ról is. hogy miért van arra szükség. — A jövőben hol kell to­vábblépniük a TOTÉV-es KISZ-eseknek? — Még tovább fejlesztik a taglétszámot. Jelenleg a vál­lalatnál mintegy 650—700 harminc év alatti fiatal dol­gozik. Azt szeretnénk elérni, hogy a fiatalok mintegy két­harmada KISZ-tag legyen. A tagszervezés mellett úgy kell dolgoznunk, hogy a ne­hezen megkapott zászlót most már megtartsuk. Per­sze tudjuk, hogy ez á meg­szerzéshez hasonló, nehéz feladat. TAMÁSI JÁNOS Fotó: Komáromi Felhívás A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága 1975-ben sikeres vas- és fémhulladék-gyűjtési akciót kezdeményezett. Az akció során kisdobos és úttörő pajtásainkkal közösen több mint ezer tonna vas- és fémhulladékot gyűjtöttünk. Ezzel mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy kohászati válla­lataink a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny­ben vállalásaikat teljesíthet­ték. Népgazdaságunk számá­ra továbbra is fontos feladat a hasznosítható vas- és fém­hulladék összegyűjtése és a termelésibe való visszajutta­tása. Az 1977—78-as akció- programunkban kétezer ton­na vas- és fémhulladék ösz- szegyűjtését tervezzük. Ennek érdekében a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Tolna megyei Bizottsága és a Dél-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Válla­lat alapszervezetek közötti vas- és fém-hulladékgyűjtési versenyt hirdet 1977. május 1-től 1977. december 31-ig. Ezúton felhívással fordu­lunk megyénk KlSZ-alap- szervezeteihez, hogy a „Ra­dar” akciók keretében tárják fel az elfekvő vas- és fém­hulladékot, gyűjtsék össze, és adják át a területileg illeté­kes MÉH-átvevöhelyen. Az átadási bizonylatokat lássák el „KISZ-akció” megjelölés­sel. A verseny értékelésére jö­vő év január 30-ig kerül sor. Az értékelés alapja a „KISZ- akció keretében az alapszer­vezet által leadott, egy főre jutó mennyiség. A kiemelke­dő kollektívák és személyek külön jutalomban részesül­nek. KISZ Tolna megyei Bizottsága Dél-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat Még egy éve sincsen, hogy megalakult Szekszárdon a KISZ városi közművelődési munkabizottsága. Mégis, e rövid idő alatt életképes ötletekkel, tervekkel álltak elő — és azok megvalósítására is sor került. A tavaly nyári sorozat sikere közismert — ennek folytatására is sor kerül az ifjúsági park keretében. Sőt, a nyári eredmény következménye volt a most lezá­rult „téli-tavaszi” ifjúsági esték rendezvénysora is. A cél: színvonalas hétvégi (szombat) program biztosítása a város és környéke fiatalságának. Olyan műsorok kellettek, melyek mindezidáig csupán igényként jelentkeztek; s a városban egy­általán nem, vagy csak nehezen voltak megtalálhatók, meg­közelíthetők. Egy jó disco érdekében karavánok indultak a Sió csárdába, sőt Faddra. Nevesebb beat-együttes „bulijára” Tolnára, Decsre kellett utazni. Az amatőr művészek közül a közönség elé vágyók nem boldogultak, táncházat évek óta nem szerveztek Szekszárdon. Így állt össze a program, melynek lebonyolítása nem volt zavartalan. A művelődési központ helyet ugyan adott a ren­dezvényeknek, de jó házigazdának nem bizonyult. A rendez­vény nagyobb anyagi költségeit a KISZ városi bizottsága fe­dezte. annál furcsább, mi több, visszatetszőbb, hä már kész, le­kötött, aláírt stb. programot módosít — lemondásra serkent. A neves Sprint kevesebb gázsiért játszott, amit velük csak a helyszínen közöltek. A fő indok egy körülbelül három évvel ezelőtt kiadott ORI-füzet, melyben még négy fővel szerepel­tek a jelenlegi öttel szemben. A Spectrum pedig el sem jött: fele gázsit kínáltak nekik az érvényes, teljes értékű szerződés után. Visszatérve a Sprintre „kevesebb pénzért kevesebb ze­nét” elven vagy más egyéb okból, drasztikus áramszünettel kényszerítették fél óra (!) összjáték után őket műsoruk befe­jezésére ... Nem éppen kellemes emlékekkel távoztak Szek- szárdról. A sikeresebb esetekről is essen szó, hiszen a többi négy alkalom meggyőző erővel bizonyította a rendezvények szüksé­gességét. Táncház a szekszárdi néptáncosokkal, farsangi ron­gyosbál, modern táncok tanítása, zenei vetélkedők, disco-pár- bajok, szépség- és jelmezverseny, játékok Görgényi Zoltán és Szalóky Károly vezetésével. A nevesebb együttesek, szólisták: Horoscope és Nagy Dávid, a Ki mit tud győztese, a Spirál Mohácsról, Muzsay-koncert, ötlet Komlóról, Kézdy György színész Karinthy-műsora. Az amatőrök közül Gazsó István, Cseh Tamás dalokkal, a Garay Gimnázium bábtriója vi­dám történettel, Pereszlényi Zoltán bronzérmes „kimittudos” rock-énekes, és a Kísérleti színpad szerepielt kiemelkedően. Sok tanulsággal szolgált a rendezvénysorozat, melyből okulva a nyári esték szervezését jobban elő kell készíteni. A jó műsorok nyertese piedig mindenképpen a közönség volt. — Herczeg — A rádió Beethoven zenei műveltségi versenyét Klézli János szekszárdi gimnazista nyerte meg. Mi­lyen is a siker? Tolnán beszélgetés közben szóba hozzák a fiút, és hozzáteszik: az édesapja idevalósi! Klézli János Klézli Jánosit „örökbe fogad­ja” a megye, egyik község apját, a másik anyját vagy éppen nagyszüleit veszi bir­tokba. Pedig a Klézli papa — egyébként szőlész-borász szaktanácsadó — szekszárdi, és János csöndben mosolyog a származását firtató többi híren is. Tizenhét éves, finom voná- sú kamasz, tartózkodó, de azért nem félénk. Már talál­koztunk vele: tagja volt a tavalyi, Verdi-versenyen ötö­dik helyezést elérő Garay- gimnazista csapatnak. Akkor ő beszélt a legke­vesebbet, mint a csapat leg­ifjabb tagja, igyekezett hát­térben maradni. — Az idei csapatban te voltál a rutinos versenyző. Hasznát láttad a tapasztala­toknak? — Sokat jelentett, hogy jól ismertem a verseny körülmé­nyeit, és hogy már tavaly megtanultam egy-két dolgot, ami nélkül nem lehetett vol­na győzni. így ugyanis több időm maradt a „lényegre”. — Szeretsz versenyezni? Tavaly Verdire, idén Beetho­venre szántad néhány hóna­pon keresztül minden szabad percedet. Nem hiszem, hogy azért, mert épp a két kedvenc zeneszerződről volt szó. — Verdit a verseny' előtt nem nagyon ismertem. De mindkét zeneszerzőt szere­tem, és érdekelt életművük. Zenét nem lehet hallgatni úgy. hogy az ember nem él­vezi. Főleg nem ilyen sokat... Versenyezni is szeretek, idén már nem izgultam, úgyhogy könnyebb is volt. — A következő évben? — Ügy tudom Schumann- verseny lesz. Nem valószínű, hogy a mostani csapatból va­laki indul rajta, mert mind­annyian negyedikesek le­szünk, érettségi előtt. — Tavaly még nem volt határozott elképzelésed a jö­vőről. Ez a győzelem talán segített... — Most sincsenek. A mu­zsika még fontosabbá vált számomra, de nem határoz­tam el olyasmit, hogy a hiva­tásom is zenével kapcsolatos lesz. A matematikát is szere­tem ... Továbbra is tanulok hegedülni, zongorázni, zene­elméletet, ebben az évben énekelni kezdtem. Az időm nagy részét zenével, zeneta­nulással töltöm, amiről sem­miképpen sem akarok le­mondani. — Mit gondolsz, mi az oka, hogy a Garay Gimnázium sorra szépen szerepel ezeken a versenyeken? A Liszt-ver­senyt megnyerték, a Verdi- versenyen ötödikek lettetek, és most is szépen szerepelt a csapat, te első helyezett vagy. Nem lehet véletlen! — A gimnáziumból sokan tanulnak zenét, sokan járunk hangversenyre: kapcsolatunk van a muzsikával. Nagyon jó a Garay és a zeneiskola kap­csolata. Legelőször kellett volna Rudi bácsit, Húsok Re­zsőt említenem, aki a felké­szítést vállalta, már harmad­ízben. Nagyon sokat tett ér­tünk, velünk. És az is igaz, hogy az iskolának szívügye a zenei vetélkedőn való jó szereplés, mindenki segített, aki csak tudott. A megyei művelődési központban Beethoven-szakkör alakult, ami szintén segítségünkre volt. — Két verseny után meg lehet ítélni: vajon igaza van azoknak, akik szerint a szel­lemi energia tékozlása ilyen aprólékosan tájékozódni egyetlen életműben? — Szerintem gazdagodtunk. Nemcsak egy-egy zeneszerző­ről tudtunk meg sok újat, ha­nem az egész korszakról, ami­ben éltek, alkottak. Nem be­szélve arról, hogy Beethoven­nek akármelyik művét jó és érdemes volt megismerni. — Mire fordítod a jutalmul kapott pénzt? — Egy Toshiba sztereo magnót szeretnék venni. Saj­nos, úgy tűnik, nem lehet hozzáférni... Bár beszélgetésünk már be- lenyúlott a matematika órá- ha — amelyet János külön­ben szeret — még egy-két dolgot „megtárgyaltunk”. Megállapítottuk kollégám­mal, hogy Jánost nem kapat- ta el a siker, a körülötte fel­csapó népszerűség. Terveiben bizonytalan, ki­tűnő képességű tizenhét esz­tendős fiú, aki Beethoven mellett pingpongozni, olvas­ni és osztálybulira járni is szeret, farmert hord — és persze kedveli a matemati­kát, Virág. F. É. „A muzsika társam marad**

Next

/
Oldalképek
Tartalom