Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-17 / 89. szám
XXVII. évfolyam, 89. szám ÁRA: 1,— Ft 1977. április 17., vasárnap HOGYAN TANUL A KANÄRI (4. old.) TOLNA MEGYEI művészek tambovban (5. old.) KITÜNTETÉSEK A REPÜLÖKLUBBAN (6. old.) VIZSGÁZTAT A SZÁMÍTÓGÉP (4. old.) Megkezdődött a szocialista brigád vezetők V. országos tanácskozása Kádár János is részt vett és felszólalt a tanácskozáson Szombaton reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődött a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása. Több mint 150 ezer szocialista brigád képviseletében ezer küldött, ezen kívül mintegy 250 meghívott vendég vesz részt a tanácskozáson, ahol az utóbbi évek tapasztalatait összegezik és szocialista fejlődésünk időszerű követelményeinek megfelelően kijelölik a szocialista brigádmozgalom új feladatait. A tanácskozás 106 tagú elnökségében helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, Németh Károly', az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, Földvári Aladár, a SZÖT elnöke. Az elnökségben foglalt helyet a kormány több tagja, a tömegszervezetek képviselői, ott volt Anatolij Jakovlejics Ribakov, a Szovjet Gépgyártási és Műszeripari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, a szovjet szocialista brigádvezetők hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetője. Az elnökségben foglalt helyet sok szocialista brigádvezető, üzemi és szövetkezeti dolgozó. A tanácskozást az elnöklő Havasi Ferenc nyitotta meg. Havasi Ferenc, a kormány, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága nevében üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, majd így folytatta: A tanácskozás nemcsak a szocialista brigádmozgalom, hanem munkásosztályunk, egész dolgozó népünk jelentős társadalmi eseménye. A mozgalom szocializmust építő népünk egyik nagyszerű vívmánya, amely soraiban egyesíti a munkában élenjáró, a társadalmi haladásért tenni kész dolgozókat. Csaknem két évtizede, hogy az első szocialista brigádok megalakultak. Az eltelt idő alatt a mozgalom — mind számbelileg, mind minőségileg — nagy fejlődésen ment keresztül. A szocialista brigádmozgalom társadalmi életünk sokat ígérő, előremutató jelensége — mondotta. Ez évben ünnepli a haladó emberiség a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek munkaversenyt indítottak a dicső ünnep tiszteletére. A szocialista brigádok hazafiságát, munkásszolidaritását fejezi ki, hogy élére álltak ennek a kezdeményezésnek és országos méretűvé fejlesztették azt. A jubileumi munkaverseny akkor éri el célját, ha minden kollektíva a maga területén hatékonyan hozzájárul gazdaságpolitikai céljaink megvalósításához; részt vállal a gazdaságosság, a minőség javításában, a tartalékok feltárásában és hasznosításában, az anyaggal, az energiával és az emberi munkával való ésszerű takarékosságban, a korszerű technika alkalmazásában — mondotta a többi közt. Gáspár Sándor beszéde Havasi Ferenc megnyitó szavai után Gáspár Sándor mondott beszédet. A SZOT főtitkára bevezetőül áttekintette a szocialista brigádmozgalom csaknem 20 esztendős fejlődését, kiemelve, hogy a mozgalom olyan erővé vált, amely a munkában, a fegyelemben, a magatartásban, a művelődésben önmaga és egész dolgozó népünk számára a továbbhaladás útját szélesíti. Ezután a párt XI. kongresszusának útmutatásait, a fejlett szocialista társadalom építését célzó programnyilatkozatot méltatta, s szólt arról, hogy előbbre léptünk társadalmi viszonyaink fejlesztésében. Tovább szilárdult a munkásosztály hatalma, a munkás-paraszt szövetség, erősödött a szocialista demokrácia. Mindebben a szocialista brigádok tízezreinek munkássága is tükröződik. Szólt arról, hogy az ismert nehézségek miatt az életszínvonal emelkedése mostanában nem olyan ütemű, mint a korábbi években volt. Tartalékaink jobb kihasználása azonban az életszínvonal növekedésének ütemére is kedvező hatással lesz. Minőség és hatékonyság Ezután így folytatta: A szocialista brigádmozgalom fejlődésében nagyok az eredmények. A feladatok azonban már ma is, de még inkább holnap szakadatlanul növekednek. A fejlődés igénye ez, amely az élet minden területén többet és többet követel. Ami ma elég, holnap már kevés lesz. Csak az ezt felismerő szemlélet és magatartás vihet előre bennünket. A brigádmozgalom ereje és lehetőségei ma már olyanok, hogy képes az eddiginél magasabb szinten folytatni tevékenységét. A mozgalomnak munkája minőségében kell az eddiginél többet nyújtani. Ebben foglalható össze feladata és a mai tanácskozás célja cs értelme. Minőséget a termelésben, a művelődésben, a vezetésben csak az hozhat, ha javítjuk a munkafegyelmet, növeljük a felelősséget, a kezdeményezőkészséget, a tömegméretű aktivitást. Ezek a tényezők lényegében tőlünk függnek. Ezért a minőség és a hatékonyság most az egész szocialista brigádmozgalom továbbfejlődésének a kulcskérdése. Miben kell tehát javítani a minőséget? Mindenekelőtt a munkához való viszonyban, a munkában, a fegyelemben, a takarékosságban, a termelt áruk színvonalában. Csak ezek nyomán lehet hatékonyabban és felelősségteljesebben dolgozni. Tisztességes és becsületes munkát végezni kötelesség, de a szocialista brigádmozgalom ennél többet akar és többet is tesz, és többet is várunk tőle. Értse és értesse meg a mozgalom, hogy a dolgozó ember szavának olyan súlya kell, hogy legyen a mi rendszerünkben, amely alatt a „vasbeton” is meghajlik. Ne engedjenek elsikkadni egyetlen jó gondolatot, kezdeményezést, előrevivő javaslatot sem. A mi társadalmi rendszerünkben a vezetőknek nincsenek és nem is lehetnek a társadalom, a dolgozók céljaitól, érdekeitől eltérő érdekeik. Az üzemi, a munkahelyi demokrácia a dolgozók, a munkásosztály alapvető jogai közé tartozik és a szocialista vezetés egyik fő jellegzetessége, biztosítéka. Amilyen mértékben bevonjuk a dolgozókat a vezetésbe, úgy növekszik az aktivitás a szocializmus építésében és úgy erősödnek a munka szocialista vonásai. Mi olyan munkáspolitikát és munkásdemokráciát valósítunk meg, amelyben a munkásember tudja is, érzi is, hogy van szava, szükség van a gondolataira, javaslataira, bírálatára. A szocializmusban senkinek sincs joga gátolni a dolgozóknak azt a törekvését, hogy az üzemi demokrácia keretei között beleszóljanak munkahelyük életébe. Ha valahol ez mégis megtörténik, az rendszerünk lényegét sérti és kárt okoz. Az elkövetkezendő időszakban sok még a tennivaló a „szocialista módon élni és tanulni” valóra váltásában is. A szocialista brigámozga- lom már eddig is jelentős eredményeket ért el az életmód formálásában és a művelődésben, de a fejlődés ebben is többet igényel, és többet is tesz lehetővé. Meg kell értenünk és tudatosítanunk kell széles körben, hogy az állandó művelődés elválaszthatatlan a munka, a termelés, a mindennapi élet és az egyéni sors alakulásától. Az eddiginél nagyobb teret kell kapnia az önművelődésnek, az egyénekhez igazodó művelődésnek. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára előadói beszédét tartja (Képtávírónkon érkezett.) A szocialista emberré, a szocialista brigáddá válás útján járva az elért eredmények különbözőek, és helyenként hiányosságokkal is találkozhatunk. A szocialista név sok mindent elárul arról, aki e névért küzd. Van is fedezet mögötte. De nekünk mindent reálisan kell megítélni. A szocialista brigádmozgalmat is. A mozgalomban ma már több mint 1,8 millió dolgozó vesz részt. A kereteket lehet még tovább növelni, de a tartalom, a minőség javítása még fontosabb. Nem a brigádok és tagjaik száma, nem a kiosztott oklevelek és a kipipált vállalások fémjelzik a szocialista brigádmozgalmat egv üzemben, hanem annak munkája, minősége, fegyelme, magatartása. A szocialista brigádoknak nem kis szerepük volt a IV. ötéves terv teljesítésében. Döntően hozzájárultak az 1976. évi népgazdasági terv eredményeihez. Minden bizonnyal így lesz ez évben is, az V. ötéves terv időszakában is. Biztosíték erre a magyar munkásosztály legjobbjainak, köztük a csepeli munkásoknak a kezdeményezésére mind szélesebben kibontakozó versenymozgalom, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében átfogja az egész munkásosztályt, a társadalom legszélesebb rétegeit. Újabb lendületet Hazánkban a hatalom a népé. De a felelősség is, önmagunk és a haladó világ előtt. A szocializmus legnagyszerűbb kincse népünknek, akkor védjük jól, ha állandóan fejlesztjük és gazdagítjuk. Természetes igényünk, hogy holnap jobban akarunk élni, mint ma. Az igényeket azonban csak hatékonyabb és jobb minőségű munkával leszünk képesek kielégíteni. Azt várja a társadalom a szocialista brigádmozgalomtól, hogy tevékenységének további javításával újabb lendületet adjon a szocializmus építésének. Tegyünk meg mindent azért, hogy a mozgalom, a brigádok élete, tevékenysége a következő években még gazdagabb, még sokszínűbb és még inkább szocialista legyen. Még teljesebben érvényesüljön a brigádmozgalom felemelő jelszava: szocialista módon dolgozni, tanulni, és élni! Gáspár Sándor beszéde után megkezdődött a vita. Ebédszünet után az elnök-lő Tagliber Ferencné bejelentette, hogy Kádár János, az. MSZMP Központi Bizottságának első titkára kíván szólKádár János beszéde A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja (Képtávírónkon érkezett.) Kedves elvtársak! Kedves elvtársnők! A közelmúltban ünnepeltük fennállásának 20. évfordulója alkalmából szocialista rendszerünk erős és fontos intézményét, a munkásőrséget, amely a Központi Bizottság határozata alapján született. Annak idején azzal a felhívással fordultunk a munkásokhoz, a dolgozó parasztokhoz, az alkalmazottakhoz, a szocializmus igaz híveihez, hogy segítsék a munkáshatalom, társadalmi rendünk, a magyar nép szocialista vívmányainak fegyveres védelmét. A felhívás nem maradt pusztába kiáltott szó: jóval többen jelentkeztek, mint amennyit a munkásőrség meghatározott kerete be tudott volna fogadni. Azóta tíz- és tízezrek tettek és tesznek becsülettel eleget — hivatásukon túlmenően is — vállalt kötelezettségüknek. Kevéssel e jubileum után, most szocialista rendszerünk másik nagyszerű intézményének, a szocialista brigádmozgalomnak a képviselőivel találkozhatunk itt. A szocialista brigádmozgalmat nem pártunk, államunk vezető testületéi kezdeményez(Fólytatás a 2. oldalon.) »
