Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-01 / 77. szám
XXVII. évfolyam, 77. szám ÁRA: 0,80 Ft 1977. április 1.. péntek A 1f Mai számunkból NAPIRENDEN A SZOCIALISTA MUNKA VERSENY (3. old.) A KISIPAROSOK MUNKÁJA (3. old.) TIZENEGY NAPOS TANÍTÁSI CIKLUS (4. old.) l)J TECHNOLÓGIA A TÉGLAGYÁRTÁSBAN (3. old.) SZOKATLAN, újszerű kezdeményezéssel lepte meg a vásárlóit a Korzó áruház. „Visszájára” fordították azt a már hagyományosnak mondható kereskedelmi gyakorlatot, hogy szezonvégeken a maradék készleteket csökkentett, kedvezményes áron különböző — utóvásárokon — dobják piacra. Az elmúlt héten szombaton zárult az a kéthetes vásárlási akció, amely a tulajdonképpeni tavaszi szezon elején — tavaszi áruféleségeket kínált 40—50 százalékos árkedvezménynyel. Az áruház körülbelül 700 ezer forint értékű különböző árukészletet „tett kirakatba” a vásár időtartama alatt. A keresett és divatos ballonok, tavaszi kabátok, jerseynadrágok és még számos ruhafélék, rengeteg vevőt vonzottak, és természetesen a rendkívül komoly árengedmények is. NEM KÉSZÜLT még végleges statisztika a kéthetes rendhagyó „szezon eleji” vásárról, de az már bizonyos, hogy a 700 ezer forintos készletből közel félmillió forint értékűt eladtak. Ez természetesen nem csupán az áruház számára jelentett hasznot, hanem mi vevők sem jártunk rosszul, az árkedvezmények jóvoltából. A sokszor és sokat bírált kereskedelmi politikánkban a Korzó szezon eleji vásárakciója bizonyította, van lehetőség arra, hogy jó szervezéssel, jó előkészítéssel olyan akciókat kezdeményezzenek, amely a lakosság érdekeit figyelembe véve egyúttal a kereskedelem számára is számottevő haszonnal járjon. Az irányított készletgazdálkodás egyik eszköze volt az említett vásárakció. A készletek megfelelő szinten tartásán kívül, a vásárhoz kötődő konkrét árbevétel növekedésén túlmenően volt az akciónak még egy el nem hanyagolható haszna, érdeme. A haszon egyértelmű: a jó kezdeményezés, a jó értelemben vett üzleti érzék nagy tömegeket hozott be az utcáról az áruházba, és a kéthetes időtartam alatt egymillió forinttal emelte az áruház bevételét — a nem vásárra bocsátott árufélékből is. AZ ÉRDEME: bizonyította, hogy kellő körültekintéssel lehet egyeztetni a vevők és a kereskedelem néha antagonisztikusnak tűnő ellentmondásait is... Gy Várossá építettük, most építsünk várost! A történelmi pillanat. Cseterki Lajos átadja a várossá nyilvánítás okmányát o városi tcnács elnökének Ha rendelkezésre állt volna megfelelő nagyságú hely, Bonyhádnak apraja, nagyja ott lett volna tegnap délelőtt azon az ünnepi tanácsülésen, amelyen Cseterki Lajos, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára átadta a várossá nyilvánítás oklevelét. A városavató ünnepi tanácsülést azonban az esemény nagyságához mérten különösen kicsiny filmszínházban rendezték meg,. így a zászlódíszbe öltöztetett Bonyhád lakóinak meg kellett elégedniük azzal, hogy képviselőikként jelen vannak a városi tanács tagjai, országgyűlési képviselők, kívülük pedig a megye, a város, a járás állami és tömegszervezeti életének vezetői, továbbá a helyi és megyei gazdasági szervek vezetői. A városavató ünnepi tanácsülés pontban 10 órakor kezdődött és a Himnusz elhangzása után Radnóti Miklós Nem tudhatom című versének előadása vezette be. Ezt követően dr. Hegedűs János, a városi tanács elnöke köszöntötte az ülés résztvevőit, az elnökségben helyet foglaló Cseterki Lajos elvtársat, K. Papp Józsefet, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkárát, dr. Papp Lajost, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét, dr. Szabópál Antalt, a megyei tanács elnökét, Ra- pai Gyulát, az MSZMP KB tagját, Vass Istvánnét, az Elnöki Tanács tagját, Daradics Ferencet, az MSZMP bonyhádi járási bizottságának első titkárát, a megjelent vendégeket, majd Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára lépett a mikrofonhoz. — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében tisztelettel köszöntöm Bonyhád minden lakosát, az alkotó munka embereit, dolgozó népet szolgáló vezetőit, őszinte örömmel üdvözlöm Önöket, most már mint Bonyhád város lakóit és vezetőit. Megtiszteltetés számomra, hogy részt vehetek az ünnepi tanácsülésen és átnyújthatom a várossá nyilvánítás hivatalos okmányát — mondotta bevezetésként az Elnöki Tanács titkára, aki így folytatta: — A magammal hozott okmány nemcsak egy pecséttel ellátott történelmi írás, hanem kifejezője országépítő munkánknak és annak a helybeli fejlődésnek is, amelynek a szocialista építés kedvező körülményei között megálmodói, megtervezői és végrehajtói, alkotó munkásai Önök voltak. Ezért ma Bonyhádon a jól végzett munka öröme, a mai nap ünnepélyessége helyénvaló és jogos. Ezt követően Cseterki Lajos elvtárs utalt arra, hogy ez az ünnepi tanácsülés történelmet ír, mert Bonyhád fejlődésének új szakaszát nyitja meg. Bonyhád évszázadokkal ezelőtt, 1782-ben volt már város. Most, újból célhoz érkezett és a szó igazi értelmében, realitásokon alapuló közigazgatási rangot kapott. Ez a rang örökre szól, ezt a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma garantálja! — A felszabadult Magyar- országon — mondotta — nekünk a településfejlesztés évszázados mulasztásait kellett megszüntetnünk. Falvaink és városaink 1945-ig XVIII— XIX. századi szinten voltak. A falvak, városok gyarapítása a társadalmi, politikai gazdasági változással, a kulturális fejlődéssel, a szocializmus építésével következhetett be. Hazánkba is betört a XX. század, együtt a társadalmi átalakulással, az általános fejlődéssel, a korszerű iparral, a nagyüzemi szocialista mezőgazdasággal, az emberek új igényeivel. Ez tükröződik ma városaink fejlődésében, a falvak városiasodásában. Bonyhád példája is ezt az utat bizonyítja. Ahogy haladtunk előre a szocializmus építésével, úgy alakult ki Bonyhád mai arculata, társadalmi szerkezete, gazdasági rendje, erős gyáriparral, szilárd szövetkezeti iparral, fejlett szocialista mezőgazdasággal, élénk kereskedelemmel. Bonyhád így teremtette meg lépésről lépésre a várossá fejlődéshez a jó alapokat, így lett nagy tartalékokkal rendelkező munkástelepülés. Cseterki Lajos beszélt az általános fejlődésre jellemző városiasodás eredményeiről, a kormány által 1971-ben elfogadott és 2000-ig szóló településfejlesztési programjáról. Ez a program az ezredfordulóig jelöli meg a tennivalókat, városias fejlődést biztosítva az ország településeinek. Városaink száma a most április 1-től várossá lett Bonyháddal, Marcalival, Dunakeszivel és Siklóssal együtt 87, de a program szerint 2000-ig még igen sok nagyközségünkből lesz város. — A városhálózat fejlesztésével — mondotta — azt akarjuk, hogy az egész ország lakosságának magas szintű ellátását biztosíthassuk, hogy a lakosság minden rétegét átfogja a közösségi és közellátási intézmények hálózata. A város—falu települési rendszert fokozatosan felváltja egy új rend, amely többé már nem a régi értelemben vett városokat és falvakat foglalja magába, mert a falvak városiasodásával megszűnik a városi és falusi élet ma még meglévő különbsége. A -későbbiekben a városavató' ünnepség szónoka a továbbhaladás lehetőségeit elemezte, arról szólva, hogy a továbbhaladás csak a lehetőségek pontos számbavételével képzelhető el. Az általános fejlődés' adott, ezt és a helyi tartalékokat használják ki eredményesen! Szorgalmas munkára, kitartó feladatteljesítésre lesz szükség. Egyesítsék városuk múltját és jövőjét harmonikusan, mert ezt így tartják helyénvalónak az emberek, akik jogosan büszkék új városuk szép tárgyi és szellemi hagyományaira. Bonyhád, kedvező helyzetben kezdi el városi életét — mondotta végül Cseterki Lajos. — Olyan időben, amikor hazánkban a fejlett szocialista társadalom építésének nagy munkája folyik, egyre nagyobb a munka becsülete, őszintén örülök, hogy én adhatom át az Elnöki Tanács okiratát, amely Bonyhádot várossá nyilvánítja. Az Elnöki Tanács titkárának kezéből a várossá nyilvánítás okiratát dr. Hegedűs János tanácselnök vette át, fogadva az MSZMP KB, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében Cseterki Lajos által tolmácsolt jókívánságokat: — Kívánom, hogy virágozzék, gyarapodjék a Magyar Népköztársaság új városa, Bonyhád! A városnak virágzó éveket, lakóinak személyes boldogságot, sok örömet kívánok! Az okmányt hosszan tartó taps ünnepelte, amikor azt a városi tanács meghatottsággal küszködő fiatal elnöke magasra emelve megmutatta az ünnepi tanácsülés résztvevőinek. — Nagyon büszkék vagyunk a városi rang elnyerésére és ígérem, hogy rászolgálunk a címre ezután következő közös munkánkkal — mondotta dr. Hegedűs János. Ezután Bonyhád ifjúlfom- munistái köszöntötték az elnökségben helyet foglalókat. Képviselőjük azt fogadta, hogy mind a tanulásban, mind a munkában megtesz a fiatalság mindent városának fejlődéséért. A fiatalok vendégköszöntésének epizódja alighanem, sokakban idézte fel az ünneplőbe öltözött város egyik, központban lévő épületének feliratát. Az olvasható ezen, hogy „Bonyhádot várossá építettük, most építsünk várost!” A városépítés döntően az apák dolga volt, a város további építése, gazdagítása, a fiataloké is lesz már. A köszöntő után a városi tanács elnöke K. Papp Józsefnek, a megyei pártbizottság első titkárának adta át (Folytatás a 2. oldalon.) & *ÍV\ Elutazott Oldrich Svestka Oldrich Svestka, a CSKP Központi Bizottsága titkárságának tagja, a Rudé Právó főszerkesztője, aki március 28-tól 31-ig a Népszabadság szerkesztő bizottságának vendégeként hazánkban tartózkodott, csütörtökön befejezte látogatását. Tárgyalásokat folytatott a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetőivel, a két lap közötti kölcsönös tapasztalat- csere és együttműködés további szélesítéséről. Beszélgetést folytatott Győri Imrével, a Központi Bizottság titkárával. Ellátogatott a Csepel Vas- és Fémművekbe, ahol Ernst Antal, a Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára tájékoztatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaverseny eredményeiről, a gyár dolgozóinak életéről, munkájáról. Fogadta őt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Csütörtökön Oldrich Svestka elutazott hazánkból. A Ferihegyi repülőtéren búcsúztatására megjelent Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője és dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Haderőcsökkentési konferencia Szovjet elnöklettel folytatódott csütörtökön Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésének kérdésével foglalkozó konferencia. A plenáris ülésen ezúttal Andre Wielland, az NDK küldöttségének helyettes vezetője szólalt fel. A művészeti díjak átadása Csütörtökön az Országház kupolacsarnokában ünnepélyesen kiosztották az 1977. évi Kiváló és Érdemes Művész címeket. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnök- helyettese, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A kitüntetéseket Pozsgay Imre kulturális miniszter adta át azoknak, akik művészi munkájukkal és emberségükkel egyaránt jól szolgálják hazánkat, szocialista társadalmunkat. Ugyancsak ezen a napon került sor Budapesten, a FÉSZEK-klubban a József Attila-, az Erkel Ferenc-, a Munkácsy Mihály-, a Liszt Ferenc-, a Balázs Béla-, a Jászai Mari-díj átadására. A díjakat Pozsgay Imre kulturális miniszter adta át. Az 1977. évi Ybl Miklós-díjakat Budapesten, a Magyar Építőművészek Szövetségének székházában adta át dr. Szabó János építésügyi és város- fejlesztési miniszter. Vásár - taoulsagokkal Yárosavató tanácsülés Bonyhádon
