Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-15 / 62. szám
Világ pro!etáriaif egyesüljetek I AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai szántunkból TUDNA ÖN JOBBAN DOLGOZNI? (3. old.) EMLÉKEZÉS 1937 MÁRCIUSÁRA (3. old.) GYŐZELEMMEL RAJTOLT TOLNA AZ NB I-BEN MOZIBAN (6. old.) (4. old.) XXVII. évfolyam, 62. szám. ÁRA: 0,80 Ft 1977. március 15., kedd M és lendületet ad A rninan megtudtuk: tavaly hat és fél millió r\ I! III1 a|J tonna kőolajat, több mint egymilliárd köbméter földgázt, valamint négy és fél milliárd kilowattóra villamos energiát vásárolt az ország a KGST- piacon. Nem nehéz ebből arra következtetni, hogy 1976- ban, csakúgy mint évtizedek óta minden évben, a szocialista partnereinkkel lebonyolított áruforgalom révén gondoskodtunk a gazdálkodásunkhoz nélkülözhetetlen energiahordozókról. A Külkereskedelmi Minisztériumban adott tájékoztatásból az is kiderült, hogy a fogyasztási iparcikkek legnagyobb szállítói is a KGST-országok, behozatalunk 67 százaléka tőlük származik. így került a hazai utakra 83 ezer személygépkocsi, üzleteinkbe 52 ezer háztartási hűtőgép, 20 ezer mosógép, 47 ezer televízió. Nem kevésbé fontos számunkra, hogy szállítóink hatalmas felvevőpiacot is alkotnak. Sőt, nagy megrendeléseikkel sok esetben egész iparágak gazdaságos termelését segítik. Érthető tehát, hogy kivitelünk ezekbe az országokba tavaly 14,2 százalékkal haladta meg az előző évit, s 43 százaléka gépipari termékből állt. Ez nem csupán Magyarország esetében van így! A többi KGST-ország is érdekelt a közös munkában, az integráció felé mutató fejlesztésben. Ezt a szocialista országokban a múlt egy-két évben lezajlott pártkongresszusok vitathatatlanul bizonyították. Az SZKP XXV. kongresszusa — bár a Szovjetunió már egymagában egy integrált gazdasággal rendelkezik — a többi között rámutatott a szocialista országok gazdasági együttműködéséből származó kölcsönös előnyökre, amelyekre a szovjet népgazdaság is épít. Érthető, hogy a szocialista külpolitika elsőrendű fontosságot tulajdonít a gazdasági összefogás elmélyítésének. Melyek, a gazdasági diplomácia alapvető céljai? A stabilitás és a dinamizmus. Az együttes erőfeszítések ugyanis a stabilitás három elemét teremtik meg az együttműködők számára. Először: biztosítják a belső gazdaságfejlesztési elképzelések nemzetközi hátterét. Másodszor: hozzájárulnak a népgazdaságok belső egyensúlyának fenntartásához. Harmadszor: növelik a KGST-országok biztonságát a tőkés világpiacon, hiszen együtt nagyobb súllyal tudnak szembeszállni a kedvezőtlen hatásokkal. A dinamizmus legközvetlenebb bizonyítéka a KGST-országok gyors gazdasági növekedése. A Föld ötödét és lakosságának tizedét képviselő KGST-országok az ötvenes évek elején a világon megtermelt nemzeti jövedelemnek mindössze 18 százalékát adták, ma pedig több mint egyharmadát! Ebben az összehasonlításban gyorsabban fejlődnek, mint a világátlag és mint a fejlett tőkés országok. A LriltTO-zHoc^oi P°litika a már említett gaz- t\.UI^d.Z.Ud.oagl daságfejlesztési, és attól elválaszthatatlan társadalompolitikai célok mellett szem előtt tartja azt is, milyen követelmények adódnak e két világrendszer közötti gazdasági versenyből. A tapasztalatokból arra a következtetésre jutott, hogy a gazdasági verseny kulcsterületét alkotó technikai-technológiai versenyben csak széles körű nemzetközi összefogás, az intenzív gazdasági együttműködés útján lehet helytállni. Mindez arra ösztönzi a szocialista országokat, hogy szüntelenül újabb és újabb elemekkel gazdagítsák kapcsolataikat. A fejlődés ive rendkívül lenyűgöző: a kezdeti egyszerű árucserétől eljutott a közös KGST-válla- latokig, a termelés szakosításáig és a kooperációig. Ha ennek az ívnek minden szakaszát külön is meg akarjuk világítani, akkor fényszórónkat a hosszú távú együttműködési célprogramokra kell irányítanunk, amelyek a KGST egész közössége számára alapvető feladatok megoldását irányozzák elő. Célprogram készült a nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaszükségletek kielégítésére, a gépipar fejlesztésére, a közlekedés korszerűsítésére stb. A gazdasági diplomácia természetesen szerves része a szocialista országok nemzetközi politikájának. Ennek megfelelően a proletár internacionalizmus elvére épül, s jól szolgálja a békés egymás mellett élés elvének érvényesítését is. Ez utóbbi például azt jelenti, hogy nem szocialista országok is részt vehetnek a KGST munkájában. Finnország, Irak és Mexikó már együttműködési megállapodást kötött a KGST-vel, de a hírek szerint Argentína, Kolumbia, Jemen, Irán, Laosz, sőt a fejlett tőkés országok közül Svédország is érdeklődik az együttműködés lehetőségei iránt. A több mint 350 millió lakost számláló kilenc európai, ázsiai és latin-amerikai ország piaca érthető módon nagy vonzóerő, de a kapcsolat keresésének fő indoka minden bizonnyal a KGST-ben folyó munka eredményességében rejlik — állapította meg Faggyejev, a KGST titkára. A ma CTVar külpolitika feltétlen híve és követke- ^ zetes megvalósítója a szocialista országok közötti mindenoldalú, s ezen belül gazdasági összefogásnak. Szem előtt tartja pártunk XI. kongresz- szusának megállapítását, amelyet Kádár János így öntött szavakba: „A KGST keretében megvalósuló együttműködés valamennyi tagországban növeli a szocialista építőmunka lendületét, és semmi mással nem pótolható segítség számunkra, a Magyar Népköztársaság számára.” PÁLOS TAMÁS Forradalmi ifjúsági napok Megyei megnyitó és koszorúzás Vasárnap délelőtt került sor Szekszárdon a megyei műve. lődési központban a Forradalmi ifjúsági napok megyei és Szekszárd városi megnyitójára. Az elnökségben helyet fog. Iáit többek között K. Papp József a megyei, Rúzsa János a városi pártbizottság első titkára, dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára, Csaj bók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára és Péti Imre, a megyei KISZ- bizottság első titkára, valamint az SZMT, az MHSZ és a rendőr-főkapitányság képviselője. Kamarás Györgyné, a váró. si KISZ-bizottság titkára köszöntő szavai után Kozma Erzsébet, a megyei KISZ-bi- zottság titkára mondott ünnepi beszédet. Többek között szólt arról, hogy hősöknek adózunk a három tavasz ünnepén, tisztelet, tel és szeretettel, 1848 halhatatlan ifjai, 1919 vörös csillagos harcosai és 1845 felszabadító szovjet seregek és a magyar hazafiak emlékének, akik vállukra vették a korszakváltás terhét, küzdelmét és örömét. Belső, lényegi kapcsolat van a három ünnep között. Mindegyik a magyar nemzeti és társadalmi megújulás forradalmas nagy kezdéseit je. löli. Az őket összekapcsoló hármas elv; a forradalmiság, hazafiság és internacionalizmus. Mindhárom évforduló ugyanazon forradalmi folyamat része, egymástól elsza. kítva nem értelmezhetők. Aki megreked 1848 eszményénél, az nem veszi észre, hogy a nemzeti függetlenségi harc polgári célok megvalósulásáért folyt, ezen a forradalmon a történelem túllépett, éppen a későbbi tavaszok harcaival és eredményeivel. A ma forradalmi ifjúsága már nem A megyei KISZ-bizottság nevében Péti Imre és Kozma Erzsébet koszorúz a 48-as emlékműnél A megnyitó ifjú közönségé a megyei pont színháztermében művelődési közfegyverrel a kezében harcol, mint ahogy ezt elődeink tették, hanem a hétköznapok munkájával, mindennapi kiállásával. Fejlett ipari országot épít, fejlett szocialista társadalmat alkot, ahogy a KISZ IX. kongresszusa fogalmazta: „Felelőtlen nagy szavak, és övig érő kokárdák nélkül, egyszerűen, szorgalmas szerény tettekkel.” A tavaszi ünnepek alkalmából válaszol ifjúságunk arra a kérdésre, mint lehetünk aktív örökösei a forradalmi múltnak. A megnyitó után már a szünetben megadta a megyei művelődési központ kísérleti színpadának játéka az ezután következő műsor alaphangú, latát. Már az első műsorszám nagy sikert aratott. A Tolna megyei óvónők KISZ-kórusát többször visszatapsolta a zömmel középiskolásokból álló közönség. Magával ragadó volt a fia. talok lelkesedése, pedig egy részük győztes riválisainak tapsolt, mert a megyei ifjúsági napok művészeti bemutatóinak győztesei léptek föl. A bemutató után a megyei, a város; KISZ-bizottságok, a társadalmi szervek és a honvédség helyi alakulata helyezte el a megemlékezés virágait, a Béla téren a 48-as emlékmű talapzatára. Szovjet segítség Romániának Megnyílt a lipcsei vásár Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt KB főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke fogadta Vaszilij Drozgyenkót, a Szovjetunió bukaresti nagykövetét. A szovjet nagykövet átadta Nicolae Ceausescunak a szovjet vezetők baráti üdvözletét, amely ismételten mélységes együttérzést fejez ki a pusztító földrengés okpz- ta veszteségek miatt. A szovjet diplomata tájékoztatta Ceausescut arról, hogy a Szovjetunió milyen segítséget nyújt a testvéri román népnek. Nicolae Ceausescu forró köszönetét mondott a szovjet segítségért, és megkérte a szovjet nagykövetet, hogy adja át baráti üdvözletét és legjobb kívánságait Leonyid Brezsnyevnek, Nyikolaj Pod- gornijnak és Alekszej Koszi- ginnak. A Szovjetunió további segítséget nyújt a földrengés sújtotta román népnek — jelentette a TASZSZ hírügynökség. A földrengés okozta károk felszámolásának segítésére a Szovjetunió egy nagypaneles házgyárat ajándékoz Romániának. Az üzem évente 70 —80 ezer négyzetméter alap- területű lakás felépítését teszi lehetővé. A Szovjetuniónak ezzel együtt összesen több mint tízmillió rubel értékben építőanyagokat, teherautókat, traktorokat, bulldózereket, mentőautókat és egyéb berendezéseket ajándékoz a román népnek. Nyolc nappal a katasztrofális erejű romániai földrengés után szombaton Bukarestben egy élő asszonyra bukkantak a romok alatt. Az 58 éves Elena Enake étlen- szomjan több mint egy hétig feküdt a romok alatt. A mentőbrigádok a központban lévő Sahia utca egyik romba dőlt épületének omladékáit takarították el, amikor a még élő asszonyra rátaláltak. Elena Enake tudatánál volt, családja iránt kérdezősködött és vizet kért. A legszükségesebb segély- nyújtás után az asszonyt kórházba szállították. Az Agerpress hírügynökség megjegyzi, hogy az asszony életét minden valószínűség szerint az a kis tranzisztoros rádió mentette meg, amelyet mindvégig kezében tartott. Ezen keresztül ugyanis állandóan értesült azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a mentőbrigádok a lakónegyedekben épületről-épületre haladva tettek — és reménykedett, hogy kiszabadítják. Lipcse, Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok széles körű fejlesztése és a tudományosműszaki haladás jegyében nyitotta meg kapuit vasárnap reggel az idei tavaszi lipcsei nemzetközi vásár. A vásár 340 000 négyzet- méter területén 61 ország 9000 kiállítója mutatta be termékeit. Uj kiállító Mo- zambik, Irán, a Fülöip-szi- getek és az arab emirátusok államszövetsége. A magyar részvételnek megkülönböztetett hangsúlyt ad, hogy árubemutatónk jubileumi jellegű: a magyar gazdaság először 30 éve. 1947- ben jelentkezett a lipcsei vásáron. A vásáron részt vesz a KGST minden tagországa. A Szovjetunió — a legnagyobb külföldi kiállítóként — a Nagy Október 60. évfordulója jegyében jelentkezett. A szovjet gazdasági dinamizmusának mutatója, hogy a szovjet kiállításon mintegy 4000 teljesen új termék szerepel. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter fogadta Erich Honeckert, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkárát, aki más állami és pártvezetők kíséretében megtekintette a kiállítást
