Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-13 / 61. szám

Mai számunkból IPARI SZÖVETKEZETEK MERLEGZARÓ KÖZGYŰLÉSE (3. old.) A II. ORSZÁGOS NÖKONFERENCIA UTÁN (3. old.) EGY ELFELEJTETT ÍRÁS (5. old.) ÚRlAS TÄVCSÖ A PAMIRBAN <4. old.) Több géppel kevesebbet KITEHETNÉNK ugyan a cím után a kérdőjelet, de hagyjuk az illedelmeskedést, minek a látszat-kérdezős- ködés, amikor tudjuk a feleletet. A termelésben alkal. mázott állóeszközök egységnyi értékére jutó termelés a legtöbb iparcsoportban évek óta folyamatosan csök­ken. E kedvezőtlen irányzat a legutóbbi hat esztendő­ben az építőanyag-iparban és az élelmiszeriparban a legszembetűnőbb, de másutt sem maradt rejtve. Közhely, hogy a gazdasági növekedés bizonyos hatá. rán túl gyorsan nő a termelés eszközigényessége, mivel az alapanyagok kitermelése nehezebb, a félkész és késztermékek előállítása bonyolultabb. Ebből azonban hiba lenne arra következtetni, hogy az egyre több esz­köz kihasználtságának alacsony foka is törvényszerű, elkerülhetetlen. Sűrűn emlegetett tény, hogy az iparban az átlagos műszakszám mindössze 1,4. Ha az átlag számításánál figyelmen kívül hagyjuk a három-, vagy négyműszakos, folyamatos munkarendben dolgozó üzemeket, (ilyen a vegyipar, a kohászat, a textilipar), kiderül, valójában a feldolgozóipar túlnyomó része egy műszakban termel. Azon most ne meditáljunk, ez a kerek egésznek látszó egy műszak ténylegesen egy műszak-e, s mennyit csíp­nek le belőle az ilyen, olyan okok miatti veszteségidők —, hanem vegyük sorra a kommentárt nem igénylő adatokat. • < A termelő állóeszközök bruttó értéke 1975 végén 435 milliárd forintot tett ki a szocialista iparban, öt év alatt, 1971. és 1975. között összesen 239,7 milliárd fo­rintot költöttek ipari beruházásokra. Tavaly a szocia­lista szektor összes gépi beruházásainak értéke 65 mil­liárd forint körül volt. Tagadhatatlan, imponáló összegek. Ám a frissen munkába állított gépek, berendezések körül túl nagy a csend, főként este és éjjel. Egy évtizeddel ezelőtt az összesen teljesített, — ipari — munkanapok 9,8 száza­léka jutott a harmadik, negyedik műszakra. Most csak nyolc százalék. Ma a munkások összes ledolgozott mun. kanapjaik több mint 70 százalékát az első műszakban teljesítik, de van olyan iparterület, mint például a mű­szeripar, ahol ez az arány 84,5 százalék! A délutántól másnap reggelig kihalt, néma üzemcsarnokok, mozdu­latlan gépek, berendezések fölfoghatok úgy is, mint nemzeti vagyonunk pazarlásának sajátos jelei. Napjainkban a szakszervezetek különböző testületéi foglalkoznak a műszakpótlékok egységes elvek szerinti rendezésével. Ez egy lépés az eszközök jobb kihaszná­lásának elősegítésében, de nem varázsszer. E fölismerés, tői vezettetve a Magyar Nemzeti Bank szívesen nyújt egyebek mellett olyan hiteleket is, amelyek segítségé­vel több műszakos termelést kialakító beruházásokat finanszírozhatnak a vállalatok. Csakhogy — különös módon —, nem tülekednek ezekért a pénzekért a ter­melők. Holott, állítólag — s bizonyos területeken való-1 jában — kevés a fejlesztési forint. Ügy látszik azonban, annyira mégsem kevés, hogy megszerzésének ellentétele­ként a jó, kényelmes „verkli” forgatásával fölhagyja­nak, többletet vállaljanak szervezésben, irányításban, egyéni és közös érdekek egyeztetésében. öreg igazság, hogyha valamit nagyon nem akaródzik megtenn; a gazdasági életben, akkor sürgősen meg kell keresni rá az érdekviszonyokban és -kapcsolatokban a magyarázatot. E keresés szükségességét mindenütt el­ismerik, a cselekvés azonban lassú és tétova. Márpedig közben hatalmas iramban megnőtt a népgazdaság esz­köztára, hiszen például a kivitelező építőiparban 1960- ban 39 ezer, 1975-ben 110 ezer gép és berendezés műkö­dött. E megháromszorozódásnál is gyorsabb tempóban, négyszeresére bővült e technikai tár lóerőben kifejezett teljesítőképessége, miközben maga a termelés a kétsze­resére emelkedett az 1960. évinek. Persze, a kettő kö­zött nem automatikus az összefüggés, de az arányokból laikusként is kiérezhetjük a kérdőjeleket. NEMCSAK az építőiparban, hanem mindenütt másutt is. S mert tavaly a szocialista szektor 150 milliárd fo­rint értékű beruházásából 80 milliárdot vállalati, szö­vetkezeti hatáskörben költöttek el. A több géppel keve­sebbet dilemmával az iparirányításban szembe kell nézni, éppúgy, mint a vállalatoknál, a termelés első vonalában. VERESS-TAMÄS Tanácskozás a vízgazdálkodásról A megye párt- és állami ve­zetői, dr. Gyugyi János, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának titkára és dr. Szabópál Antal, a megyei ta­nács elnöke szombaton tár­gyalást folytatott az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyet­tesével, Vincze Józseffel és munkatársaival a megyét érintő vízgazdálkodási kérdé­sekről. E témakörben a megye te­lepüléseinek vízellátási, csa­Kommunista műszak Joseph Érti Vasasok a városért Az automata- és revolver-esztergályos üzemben minden gépen dolgoztak Fotó: Galló Tibor Tegnap reggel öt óra öt- venkor, szabad szombaton a műszakjelző csengők jelez­ték a munkakezdést. A szek­szárdi műszergyár több mint 550 munkása és alkal­mazottja állt a gép mellé, ült az íróasztalhoz. A vasas­szakszervezet 100. évforduló­jának tiszteletére az üzem szocialista és munkabrigád­jai tevékenykedtek, de sokan voltak olyanok is, akik nem dolgoznak brigádban. A munkadíjat a város gyer­mekintézményeinek támoga­tására fizetik be. Az automataműhelyben minden gép üzemelt, min­denhová jutott ember. A re­volver-esztergályos Petőfi Sándor brigád teljes létszám­ban dolgozott. A szereldék- ben is pezsgő élet volt, a Má­jus 1., a November 7., a Bé­ke, a Tyereskova- és a Bojler brigádok tagjai teljes lét­számban részt vettek a mű­szakon. A teljesség igénye nélkül még sok kollektívát lehetne megemlíteni, hiszen a tmk-sok, a szerszámosok, a melegüzemesek, az „irodista” Lukács György . brigád is dolgozott ezen a napon. Külön kell szólni azokról, akik bent a városban a tiszta virágos Szekszárdért park­építő munkán vettek részt. Szabad szombatokon csen­des szokott lenni a Láng Gépgyár dombóvári gyár­egységének környéke, de most, március 12-én kora reggel zsúfolton érkeztek a járművek és a gyárat a mun­ka zaja tette hangossá. A gyáregység kommunista mű­szakot tartott ezen a szom­baton a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére és a vasascentenárium alkalmá­ból. Aktív kezdeményezők és példamutatók voltak a szer­A centenárium a vasaso­kat kötelezi. Kötelezi arra, hogy az ősök tiszteletének adózva a mai ember is vegye ki részét a társadalom építé­séből. A szekszárdi műszer­gyár dolgozói így segítettek. Szabad szombatjukat áldoz­ták fel, mint ezen a napon szerte az országban. vezés és jelentkezés során a gyáregység több mint 70 szá­zalékát kitevő szocialista brigádtagok, a nagy aktivi­tást bizonyítja az, hogy a gyáregység mintegy 90 szá­zaléka jelentkezett a kom­munista műszakra. Nemcsak a termelőüzem volt hangos, hanem be­népesült a gyár könyéke is. Mindenütt szorgos kezek raktak rendet, szépítették, csinosították a parkokat, ren­dezték á terepet. Egy népes csoport a gunarasi hétvégi üdülőtelepen tevékenykedett. A hétköznapi monoton, egyhangúság most nem volt tapasztalható, hanem min­denütt vidám, jókedvű em­berek dolgoztak, látszott az arcokon, hogy önként vál­lalták amit csinálnak. Meg­szokott figyelmesség már, hogy a dolgozók reggelire forró virslit, a munka után pedig egy-egy üveg sört kap­nak ilyenkor. A kommunista műszak munkabérét, csatla­kozva a városi tanács kéré­séhez, a gyermekintézmé­nyek bővítésére ajánlotta fel a kollektíva. Gyáregységünk szocialista brigádjainak kezdeményezé­sére évente két kommunista műszakot tartanak a dolgo­zók. Az idén ez volt az első és eredményes volt, mert a kollektíva amit vállalt, azt lelkiismeretesen teljesítette is. Déliben a jól végzett mun­ka örömétől áthatva, jóked­vűen ment mindenki haza és folytatta hétvégi pihenőjét. Oszlánci János Dombóvár A dombóvári Láng-ban sajtótájékoztatója Joseph Ertlnek, az NSZK élelmezési, mezőgazdasági és erdészeti szövetségi minisz­terének vezetésével dr. Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meg­hívására március 9—12 kö­zött küldöttség tartózkodott hazánkban; tárgyalásokat folytattak a gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködés fejlesztéséről. Látoga­tást tettek az állatorvostudo­mányi egyetemen, és megte­kintették a bábolnai mező- gazdasági kombinátot. Joseph Ertl-t fogadta Ha­vasi Ferenc miniszterelnök­helyettes és dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. Joseph Érti miniszter szom­baton a Hilton szállóban tá­jékoztatta az újságírókat ma­gyarországi látogatásának_ta- pasztalatairól. A két ország közötti mezőgazdasági kap­csolatában jelentős helyet foglalnak el a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek. Ki­emelte, hogy örvendetesen jó eredményt hoznak a magyar és az NSZK vállalatok közöt­ti kooperációk, s az ilyen kapcsolatok fejlesztése napi­renden van. Jó példa a koo­peráció sikerességére a bá­bolnai gazdaság tevékenysége itt világviszonylatban jelen­tős vállalkozás valósul meg a baromfitenyésztésben, nyu­gatnémet közreműködéssel. Az NSZK vállalatai a ma­gyar gazdaságokkal, vállala­tokkal több területen immár hagyományos kooperációt alakítottak ki, például a vető­magtermesztésben. Hangsú­lyozta, hogy ezt á kooperá­ciót továbbra is igen aktívan támogatják, miután további lehetőségeket látnak a még teljesebb kibontakozáshoz. A Joseph Érti vezette kül­döttség szombaton elutazott hazánkból, búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent dr. Romány Pál mi­niszter és jelen volt Her­mann Kersting, az NSZK budapesti nagykövete. (MTI) Törzsvezetési gyakorlat Forradalmi ifjúsági napok A három tavasz ünnepe A Forradalmi ifjúsági na­pok immár hagyományossá vált politikai, kulturális és sport rendezvénysorozata, nemcsak a fiatalok, de az egész társadalom politkai életének tartalmas és kedves színfoltja lett. A három ta­vasz — 1848. március 15-e, 1919. március 21-e és 1945. április 4-e — ünnepének ren­dezvényei céljukat tekintve nem különböznek a megelő­ző évekétől. Ápolják a for­radalmi hagyományok tiszte­letét, mozgósítják a fiatalsá­got az országépítő munkára. A formák sem sokat vál­toztak az első és a kilence­dik FIN között, a fiatalok és a felnőttek együtt helyezik el a kegyelet virágait a hő­sök sírjára, szép szavak és műsorok idézik a forradal­már elődök életét. A KISZ IX. kongresszusát követő évben természetsze­rűleg előtérbe kerül az ifjú­sági szervezet politikai mun­kájában a kongresszus ha­tározatainak megvalósítása. A FIN időszakában zajlanak az alapszervezetekben az ér­tékelő, majd a programkészí­tő taggyűlések. Mindenütt ügyelnek arra, hogy az ün­nepségek, rendezvények résztvevői között KISZ-en kívüliek is legyenek, együtt ünnepelnek, politizálnak, szórakoznak és sportolnak. Két évtizeddel ezelőtt már­cius 21-én bontott újra zász­lót az újjászervezett kommu­nista ifjúsági mozgalom. Az évforduló jó alkalmat ad ar­ra, hogy fiataljaink megis­merjék a mozgalom egész történetét, amely 1919. de­cember 30-án született. (Folytatás a 3. oldaton.) A munkásőrség Tolna me­gyei törzse és egységparancs­nokságai parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot haj­tottak végre. A gyakorlat végrehajtását megtekintette K. Papp Jó­zsef, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának első titká­ra és Barta Gyula, a mun­kásőrség országos parancs­nokának helyettese. A parancsnoki és a törzs- állomány ismételten tanúbi­zonyságot tett harcvezetési készségéről. tornázási és szennyvíztisztí tási, valamint az üdülőterü letek és fürdők fejlesztésé ben elért eredményeket ér tékelték az 1976. évi tényada tok alapján. Megállapítottál hogy a célul kitűzött felada tokát az eredményes együtt működés alapján megvalósi tották. A továbbiakban a 1977. és a későbbi évek fel adatait határozták meg. Harcrendi elemek elhelyezése térképen

Next

/
Oldalképek
Tartalom