Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-09 / 57. szám
1977. március 9. ÍÜÉPÚJSÁG 5 Zöldségprogram Szamóca, paprika, bimbos kel - Tengelicről Jegyzet Szamóca, zöldborsó, bab, paprika, paradicsom, uborka, pritamin, fűszerpaprika, bimbós kel: összesen kilenc zöldségnövény termesztésével foglalkoznak a tengelici Uj Élet Termelőszövetkezetben. A zöldségterület nem kevés; 134 hektáron vetik fő növényként a zöldségnövényeket, s másodjára kerül a földbe a bab, valamint a téli hónapokra is munkát adó bimbós kel. Könnyű, homokos, jól művelhető talaj, 60 szorgalmas asszony munkájának eredménye, hogy a kertészeti ágazat tavaly kétmillió forint nyereséget hozott. A zöldségtermesztés Tengelicen kifizetődő. A vetőmagvakat mindig időben megkapják, s a minőség ellen sem merült még fel soha kifogás. A palántákat helyben, fólia alatt és holland ágyakban nevelik, géppel ültetik a talajba. Az uborka és a szamóca kivételével a növényeket kapálni nem kell, a gyomokat vegyszerrel irtják. A konzervgyár és a bajai hűtőház a szövetkezetben termelt zöldségeket késedelem nélkül átveszi, az értékesítésben még sohasem volt fennakadás. A zöldbab- és a zöldborsótermesztés a vetéstől a betakarításig teljes egészében gépesített. A 867 hektár szántóterületű, az átlagosnál jóval kisebb termelőszövetkezetben meglehetősen nagy a zöldségtermő terület. Az utóbbi években a zöldség- termelés kiémelt feladat, az ágazat jól jövedelmez, kedvezőek a talajadottságok, s a csőkutakból öntözni is lehet. Mindezeken túl azért is vállalkoztak többféle növény termelésére, hogy a szövetkezetben dolgozó asszonyoknak az év nagy részében legyen elfoglaltsága; január, február kivételével állandóVetik a borsót Tengelicen. A vetőgépen Szíjártó András és P. Szabó József 'dolgozik. Szakaszosan 43 hektár borsót vetnek el. an dolgoznak, nemritkán naponta 10—12 órát. A vetés szerkezetét úgy állították össze, hogy az esedékes munkák sorba egymás után következzenek, lehetőleg ne legyen átfedés, kiegyensúlyozottan, nyugodtan, csúcsidő- szakok nélkül oldják meg a munkákat vetéstől betakarításig. A kilenc növény közül egyedül az uborkatermesztés nem gazdaságos, — a szedése nehéz fizikai munka, s a zöldborsó is csak akkor nyereséges, ha területegységenként nagy termést takarítanak be. Idén újabb három hektáron telepítenek szamócát, s továbbra is foglalkoznak bimbóskel-termesztéssel, hisz ez a növény nemcsak jól fizet, de a téli hónapokban meleg helyiségben tördelhetik az asszonyok a gyökerestől kiszedett szárról az apró bimbókat. A termelőszövetkezet az elmúlt évet hárommillió forint nyereséggel zárta, az állattenyésztés jól, a növény- termesztés kevésbé jól jövedelmezett. Ebben az évben kezdik a 900 férőhelyes sertéshizlalda építését, s fejőberendezést vásároltak a százas tehénistállóba. A szövetkezet elnöke, Palásthy Árpád szerint a jól jövedelmező kertészeti ágazat az egyik biztosítéka annak, hogy a szövetkezet az elkövetkező időszakban még jobb eredményeket érjen el. Az Uj Élet Termelőszövetkezet részt kíván venni a szekszárdi járásban megalakítandó zöldség-gyümölcs termelési és értékesítési társulásban, ahol elsősorban a paprikaféleségek, a szamóca és a bimbós kel termesztésére szakosodnak. ü szalmája is ertekes Érdemes takarmányborsót termelni AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS, állatitermék-termelés fejlődése, növekedése, korszerű, hatékony takarmányt igényel, melynek egyik nélkülözhetetlen alkotó eleme: a fehérje, amit számottevő növényi és állati fehérje importból szerez be a népgazdaság, s ez devizaterheket jelent. Ebből a körülményből szükségszerűen vetődik fel a hazai növényi fehérje források növelésére való törekvés, vagyis az. hogy az V. ötéves tervidőszakban a hazai növényi fehérje termelést hozzávetőlegesen mintegy tíz százalékkal növelni kell. A számításiba vett és jöhető növényolajipari, szójadarák, lucernaliszt mellett, komoly tényezője lehet a fehérjenövelésnek a takarmányborsó. Megyénkben a mezőgazdasági üzemek többsége, — ahogy ezt a terméseredmények bizonyítják, — évenként előforduló bizonyos mértékű termésingadozások ellenére, jó eredménnyel termeszti a különböző fajtájú borsókat, többek között a takarmányborsó kategóriába tartozó iregi borsókat is. A közelmúltban jelentős kezdeményezés történt a takarmányborsó-termesztés megalapozása, növelése érdekében, ugyanis e célból az Iregszemcsei Kutató Intézet, a Vetcimagtermeltető és Értékesítő V., a Gödöllői Búza- Borsó Termesztési Rendszer és a Gabona Tröszt hosszú távú együttműködési szerződést kötött. A szerződésben meghatározott gyakorlati feladatok végrehajtásában részt vesz a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dél-dunántúli központja és a Tolna megyei Gabonaforgalmi Vállalat is. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS lényege: — Az Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet állítja elő az elit borsóvetőmagot. — A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat gondoskodik a szükséglethez igazodó vetőmag-szaporításról, és vetőmag-ellátásról. — A gödöllői Búza-Borsó Termesztési Rendszer foglalkozik a termelési technológiák, szaktanácsadás, gépbeszerzés, stb. feladatával, ha erre a termelő gazdaságok igényt tartanak és belépnek a termelési rendszerbe. — A Gabona Tröszt és me. gyei vállalata a termelők által termelt, és értékesíteni szándékozott takarmányborsót felvásárolja. Az értékesítés biztonságát kívánság szerint rövid, illetve hosszú távú termékértékesítési szerződéskötéssel szolgálják. A tapasztalatok szerint, — mint már érintettük — megyénk éghajlati és talajviszonyai az átlagosnál jobbak a borsótermesztésre. Az utóbbi években jelentősen fejlődött a borsótermesztés technikája. Megfelelő, bőven és biztosan termő fajtákkal (pl. iregi takarmányborsó-félék- kel) gazdagodtunk. Tervszerűbb, rendszeresebb a táp- lálóanyag-utánpótlás. Sokat javult a talajművelés színvonala, gondosabb, precízebb lett a vetés. Nagyot lépett előre — a vegyszeres gyomirtás terjedésével — a növényápolás. Megoldódott a teljes gépi betakarítás, vagyis röviden; a felsorolt körülmények eredményeként megnőtt a borsótermesztés biztonsága, s fokozódik az érdeklődés a termelés iránt. A Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, amennyiben a mezőgazdasági üzemek takarmány- borsót termelnek, és értékesíteni szándékoznak, felemelt árakon végzi a felvásárlást: — július—augusztus hónapban történt értékesítés esetén: 520,— Ft/q; — szeptember—október hónapban történt értékesítés esetén: 530,— Ft/q; — novembertől következő év június 30-ig: 540,— Ft/q-t fizet a gazdaságoknak. A FELVÁSÁRLÁSI, illetve értékesítési ár a takar- mányborsó-termesztés jövedelmezősége szempontjából — egyéb tényezők mellett — jelentős, úgy ítéljük meg, hogy áraik e vonatkozásban figyelemre méltóak. A takarmányborsó-ter- mesztés jövedelmező, de a borsót a kiválóan termő táblákban kell termelni; a mellékterméket értékesíteni lehet; (pl. iborsószalma); a borsó kiváló elővetemény, ezután földbe vetett növény többlethozam-értékét is számításba kell venni. Az előbbieket alapul véve és mérlegelve — pl. 22 q/ha takartmányborsó-termésből kiindulva — bizonyítható, hogy ez 46—47 q/ha búzatermésnek 50—51 q/ha kukoricatermésnek felel meg. A ráfordítási költségeket tekintve a takarmányborsó a búza és kukorica gazdasági eredményéhez közeli, természetesen az utóbbinál a mesterséges szárítás költségeit is számolva. A borsó mesterséges szárítására legrikábban van szükség, tehát a mező- gazdasági üzemnél energia- megtákarítást eredményez, hét. A RENDELKEZÉSRE álló fajták potenciális termőképessége még olyan termelési tartalékokat takar, aminek kihasználásával a termesztés gazdaságossága növelhető. A termelők feladata, hogy a potenciális termőképességből minél többet hozzanak ki, s ezt egyúttal érdemes célnak is tartani a takarmányborsó- termesztésben. A cím nem félrevezetés. Tényleg erről van szó — egy körömnyi zománcdarabkáról. No és esetleg mindarról, amit mögéje képzelhet az ember... A dúlt arcú férfi immár negyedszer sürgette a lakásába beépített kád azonnali cseréjét. A tatarozás során végrehajtott korszerűsítéssel jutott fürdőszobához (állami költséggel!), s benne az említett káddal. Amiről, ki tudja milyen hanyagság folytán lepattant egy körömnyi nagyságú zománc. A reklamálás így kezdődött: „ö nem köteles, nem hajlandó, mit képzelnek stb.” Sor került a cserére — persze nem mindjárt, hisz a sürgősségi sorrendben nem állt a panaszos az első helyen. Midőn a nem éppen használhatatlanságig rokkant kádat kicserélték, a volt tulajdonos fátyolos hangon érdeklődött kádjának további sorsa felől. így tudta meg, hogy csökkent áron értékesítik. Nem tartogatom meglepetésnek: elsők között állt sorba a leárazásnál — mint vevő. A kád, így olcsó pénzért ugyanis megteszi a víkend. házban. Legfeljebb egy kis festékkel bekeni ott, ahol a parányi zománcdarab cserbenhagyta a kád peremét. Eddig az igaz mese. A példa nem egyedi esetről szól. Ügy általában az igényeinkről. Baj az, hogy ma már ilyen magasan vannak az igények? Végső soron nem, hisz megváltozott életünk tükröződik bennük. Csupán az elgondolkodtató, hogy igényeink éle mindig „kihegyezve” fordul a közösségtől kapható (nem kötelező) dolgok felé. Ilyenkor kötelező erővel illik felháborodni, méltatlankodni — hisz nekünk mindenből mindig csak a legjobb juthat. Sőt jár! Ha már az állam fizeti, jogunk van hozzá! Más a helyzet, ha a saját bugyellárist kell kinyitni, ak- ■kor üsse kő, hajlandók vagyunk kissé lejjebb adni igé. nyességünkből. Nem akarok példálódzni, bizonyítva a fentiek igazát. Hisz csak egy körömnyi zománcdarabról van szó. Meg a mögötte lévő apró kis foltról ... — gyvgy — Autókórház A dombóvári AF1T szervizben a javítást a mai technika követelményeinek megfelelő szintet képviselő műszerek, gépek, berendezésével végzik. Sokan bizonyíthatják, hogy megfelelő szerszámmal a munka sokkal kellemesebb. Itt ezt sikerült előteremteni. Az üvegfalú szerelőcsarnokban nincsenek aknák. A javítandó autókat emelők viszik a magasba. fi A festőfülke rácspadlója alatt víz csordogál, ami elviszi azt a festéket, amit az elszívók a levegővel együtt nem szippantanak ki. Ilyen körülmények között minden bizonnyal szívesen dolgozik G éring István, aki képünkön egy S—100-ast öltöztet új ruhába. Fotó: Sz. L. Körömnyi zománcdarab ürügyén
