Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-29 / 74. szám

XXVII. évfolyam, 74. szám ARA: 0,80 Ft 1977. március 29., kedd Mai számunkból NAPIRENDEN A BIZALMIAK MUNKÁJA (3. old.) A VlZADÓ GAZTALANÍTÖ ESETE (3. old.) BESSENYEI FERENC ESTJE (4. old.) FREPPÄN dr. gólja DÖNTÖTT (5. old.) * MIÉRT BESZÉLÜNK A MINŐSÉGRŐL! (3. old.) Arccal a kukorica felé MEGÉRKEZETT a tavasz, benépesült a határ, és a kertekben is szorgos muinka folyik. A továbbiakban a döntő szerep a milliós értékű gépekhez és technoló­giához, a szervezéshez értő embereké, az ő munkájuk nyomán válnak valóra a mezőgazdasági üzemek tervei. A nagyüzemek terveiről rendelkezésünkre álló in­formációk közül most csak a szántóföldi növény- termesztés néhány olyan mozzanatára térek ki, ame­lyek meghatározó jelentőségűek tervcéljaink hiányta­lan teljesítésében. A szántóföldi növények közül a legnagyobb területen a kukoricát termesztjük. Az évenkénti 1,4—1,5 millió hektár vetésterület a szántó­föld 28—30 százalékát foglalja el. E területen termelt kukorica értéke közepes terméshozam esetén 17—19 milliárd forint között változik, amely a szántóföldi növénytermelés bruttó termelési értékének 36 szá­zalékát adja. Hazai kukoricatermesztésünk alapvetően az állat­tenyésztést — a hús-, a tej- és a tojástermelést — szol­gálja. Az abrakfogyasztás háromnegyed részét — éven­ként 5—6 millió tonna — a kukorica fedezi. A terme­lés színvonalának emelkedésével, az előállított termék­többlet növekedésével egyre nagyobb a szemeik uko- rica-export jelentősége is. A kukorica minden piacon jól értékesíthető exporttermék, ezért jelentős deviza- bevétel forrása is. Az elmúlt időszakban a legjobb termelési ered­ményt 1975-ben értük el, amikor az összes kukorica- termés meghaladta a 7 millió tonnát, az egy hektárra számított termésátlag az 50 mázsát. Különösen a nagy­üzemek eredményei voltak jók. Az állami gazdaságok 57,1 q, a termelőszövetkezeti közös gazdaságok 55,2 q májusi morzsolt szemes kukoricát takarítottak be át­lagosan hektáronként. Ezek az átlagtermések világ- viszonylatban is jó eredménynek számítanák. 1976-ban az aszály súlyosan károsította a kukoricavetéseket, je­lentősen csökkent a terméshozam. AZ ELMÚLT ÉVEK eredményeiben meghatározó szerep>e volt a nagy termőképességű hibridek, az ipar- szerű technológiák, a kemizálás elterjedésének, a szak­ismeret nagymértékű növekedésének. A korszerű ter­melési és szervezési folyamatok széles körű megvalósí­tásának a hordozói a termelési rendszerek voltak, amelyeket az élenjáró mezőgazdasági nagyüzemek hív­tak életre. Az ipari anyagok, eszközök használatának növeke­dése maga után vonta a termelési költségek emelkedé­sét. Megállapítható az is, hogy ahol a termelésfejlesz­tés eszközeit hatékonyan használták, gondosan meg­szervezték a munkát — és szerencsére ilyen az üze­mek többsége — az ágazat jövedelmezősége javult. A termelőszövetkezetek kukoricatermelésének költség- és tiszta jövedelem változása a búzáéval összehasonlítva az alábbiakat mutatja (Ft hektár). 1971—72 1973^-74 években 1975 Termelési költség Búza 5 331 5 849 6 877 Kukorica 7 527 8 734 10 845 Tiszta jövedelem Búza 3 060 4 005 1 99f Kukorica 1 583 2 612 4 253 Meg kell jegyeznem, hogy a jövedelmezőségen az V. ötéves tervidőszakra kialakított szabályozók nem változtattak, mivel a költségemelkedést a felvásárlási árak növelése ellensúlyozza. Az 1977. évi népgazdasági terv megközelítően az 1974. évi május 31-i összeírás szerinti kukorica-vetés­területtel számol (1 450 000 ha.). Természetes, hogy a tervezés során jó néhány nagyüzem több éves tapasz­talata alapján azzal kalkuláltunk, hogy az évelő pil­langósok és az egynyári szálas takarmányok vetés- területe az elmúlt évihez viszonyítva számottevően nem változik, viszont lényegesen nagyobb gondot fordítanak üzemeink a szálas- és tömegtakarmány-termelés terü­leti hozamainak növelésére. Számítottunk arra is, hogy a kedvező tapasztalatok alapján az üzemek többségé­ben a vezetők és szakemberek belátják, hogy a haté­konyság növelésének legnagyobb tartaléka a mezőgaz­dasági termelésre alkalmas területek optimális kihasz­nálásában, ezen belül is a rét-legelő területek fűhoza­mának emelésében, valamint a másodvetésű növények területének növelésében van. Ha ezt a felismerést az üzemek vezetői a termelő- munkában is válóra váltanák és ennek megfelelően szerveznék a szálas- és tömegtakarmány-termelést, a gyepterületek ápolását és tápanyag-utánpótlását, az üzemi tervek nem tartalmaznának olyan elképzelése­ket, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy egyes gazdaságok a kukorica-vetésterület rovására akarják növelni a szántóföldi szálas- és tömegtakarmány-termő területeket. Magyarországon a kukoricatermesztésben az el­múlt években szép eredmények születtek. Az 1976. évi, a megszokottnál kedvezőtlenebb eredmény nagyüze­meinkben nem vetheti vissza a termelési kedvet. AZT VARJUK a nagyüzemek vezetőitől, segítsék elő, hogy a háztájiban se csökkenjen a kukorica-vetés­terület, a jó termés feltételei is megteremtődjenek. Is­mételten vegyék számba a kukoricavetésre rendelke­zésre álló területeket és szükség szerint tegyenek gyors, hatékony intézkedéseket gazdaságukban az 1974. évi­nek megfelelő nagyságú terület bevetésére. KOVÁCS ISTVÁN MÉM-főosztályvezető Kádár János és Lázár György fogadta Kolikov marsain Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke hét­főn a KB székházában fogad­ta a hazánkban tartózkodó V. G. Kulikov marsallt, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát és A. I. Grib­kov hadseregtábornokot, az egyesített fegyveres erők törzsfőnökét. A szívélyes, baráti találko­zón jelen volt Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, Csémi Károly altá­bornagy, honvédelmi állam­titkár, Oláh István altábor­nagy, miniszterhelyettes, va­lamint J. A. Naumenko vezér- ezredes, a főparancsnok ma­gyarországi képviselője. (MTI) Megkezdődtek a szovjet-amerikai tárgyalások Moszkva, Bokor Pál, és Pék Miklós, az MTI tudósítói jelentik: Hétfőn Moszkvában meg­kezdődtek a tárgyalások a szovjet vezetők és Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter között. Szovjet részről a megbeszélésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára és Andrej Gromiko külügymi­niszter van jelen. Vance szombaton este ér­kezett Moszkvába és a vnu- kovói repülőtéren újságírók­nak adott nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy látoga­tásának legfőbb célja érdemi tárgyalásokat folytatni egy új, kétoldalú stratégiai fegy­verkorlátozási megállapodás­ról. Vasárnap amerikai újság­írókkal folytatott beszélgeté­se során az amerikai külügy­miniszter azt mondotta, hogy hétfőn a szovjet tárgyaló de­legáció elé terjeszti az ame­rikai fél elképzeléseit a SALT—2 megállapodással, il­letve az egyéb, kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kér­désekkel kapcsolatban, és a szovjet félre bízza annak el­döntését, hogy azonnal meg- kezdik-e a részletes eszmecse­rét, vagy előbb szakértői szinten tanulmányozza az amerikai javaslatokat. Szovjet részről, mint isme­retes, jelezték, hogy a fegy­verzetkorlátozási témában a tárgyalások alapjának válto­zatlanul Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford 1974-es vlagyi- vosztoki megállapodását te­kintik. Március 21-én elhang­zott beszédében Leonyid Brezsnyev további, a fegyver­zetkorlátozás és leszerelés té­májába vágó kérdések megvi­tatását helyezte kilátásba. A Szovjetunió időszerűnek tart­ja a legnagyobb pusztító ha­tású vegyi fegyverek betiltá­sának, a nukleáris fegyver- kísérletek teljes betiltásának és a nemzetközi fegyverke­reskedelem problémájának áttekintését. Mindkét fél a tárgyalások várható témái közé sorolta a kétoldalú gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­sét, valamint a közel-keleti rendezésről a közelmúltban elhangzott szovjet és ameri­kai elképzelések megvizsgá­lását. A szovjet—amerikai tárgya­lások hétfőn délelőtt, moszk­vai idő szerint röviddel 11 óra után kezdődtek meg a Kremlben. Hétfőn, moszkvai idő sze­rint az ebéd utáni órákban hivatalos közleményben je­lentették be, hogy a nap fo­lyamán a Kremlben Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, Andrej Gromiko, az SZKP PB tagja, szovjet kül­ügyminiszter megbeszélést tartott Cyrus Vance-szel, az Egyesült Államok külügymi­niszterével. A felek véleményt cserél­tek a szovjet—amerikai kap­csolatok elvi kérdéseiről. Szovjet részről hangsúlyoz­ták, hogy a Szovjetunió — ugyanolyan mértékben, mint az Egyesült Államok — kész kölcsönösen elfogadható meg­oldásra jutni a kétoldali kap­csolatok kérdéseiben és a nemzetközi problémák ren­dezésében, továbbhaladva a szovjet—amerikai kapcsola­tokban az előző években elért eredmények alapján. Ugyanakkor — mint a köz­lemény fogalmaz -— „kellő megítélésben részesültek” az Egyesült Államok politiká­jának azon mozzanatai, amelyek nincsenek összhang­ban az egyenlőség, az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös elő­nyök elveivel, amelyek betar­tása nélkül lehetetlen a két ország közötti kapcsolatok konstruktív fejlődése. Cyrus Vance kifejezte az Egyesült Államok kormányá­nak óhaját, hogy folytassák a Szovjetunióval fennálló kap­csolatok pozitív fejlesztésé­nek irányvonalát és a meg­állapodásokra törekedjenek a kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó kérdésekben. * Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügymi­nisztere hétfőn villásreggelit adott Cyrus Vance amerikai külügyminiszter és kíséreté­ben lévő személyiségek tisz­teletére. A villásreggelin Andrej Gromiko és Cyrus Vance be­szédet mondott. (Folytatás a 2. oldalon.) Krizsón István felszólal patronált úttörőcsapat tagjai és a vállalat párt-, állami és gazdasági vezetői. A TOTÉV KISZ-es fiataljainak irodalmi műsora után az I. számú ál­talános iskola úttörői adták elő ez alkalomra írt műsoru­kat. Mindkét előadás nagy sikert aratott. Krizsán István a zászlóát­adáskor elmondta, hogy a ki­tüntetést azért ítélték a TO­TÉV KISZ-bizottságának, mert ott az utóbbi időszak­ban jelentősen növekedett a fiatalok mozgalmi tevékeny­sége. A vállalat 220 ifjúkom­munistája nagy hatással van az ott dolgozókra. Jelentős előrelépések történtek a ter­melési tevékenységben épp­úgy, mint a szabad idős prog­ramok tartalmasabbá tételé­ben. A vállalat zenekara, iro­dalmi színpada és néptánc­csoportja sok sikeres fellépé­sen vett részt. A vállalat fia­taljai több mint három és fél ezer óra társadalmi mun­kával sokat tettek a városért, szűkebb környezetükért. Ezután került sor az ünne­pélyes zászlóátadásra. A KISZ KB vörös vándorzász­laját tavalyi őrzői, a Volán 11. számú Vállalatának ifjú­kommunistái vitték el a TO­TÉV KISZ-fiataljainak. A zászlóátadási ünnepség befejezéseként Krizsán Ist­ván a vállalat két fiataljá­nak nyújtotta át a KISZ KB dicsérő oklevelét, ketten pe­dig a városi KISZ-bizottság külföldi jutalomüdülését kap­ták. Az ünnepség alkalmával Kobra József, a TOTÉV igaz­gatója kiváló dolgozó kitünte­téseket és jutalmakat adott át a jól dolgozó fiataloknak. Vándorzászló-átadás a TOTÉV-nél Minden évben egy iskolai egy üzemi és egy mezőgazda- sági területen tevékenykedő KISZ-bizottság kapja a KISZ KB vörös vándorzászlajál megyénkben. Az idén a KISZ KB Intéző Bizottságának ha­tározata alapján a szekszárdi Garay Gimnázium, a Dal- mándi Állami Gazdaság és a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat KISZ- alapszervezetei kapták ezt a magas kitüntetést. Tegnap délután a TÖTÉV- nél rendezett ünnepségen ad­ta át a vándorzászlót a KISZ Központi Bizottságának nevé­ben Krizsán István, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára, a TOTÉV ifjúkom­munistáinak. Az ünnepségen megjelentek a vállalat test­vér párt- és KlSZ-szervezeté- nek képviselői, az általuk A zászlóátadás ünnepélyes pillanata

Next

/
Oldalképek
Tartalom