Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-22 / 68. szám

1977. március 22. 1&PUJSAG 3 Bonyhádi Zománcgyár Kommunista műszakok ü uasasok példája A Bonyhádi Zománcgyárban a szokásos munka volt szombat délelőtt, csak a délutános és az éjszakai mű­szak tért el a többitől. 21 óra után az emberek, egyre sű­rűbben jöttek: alkalmazottak, fizikai dolgozók, hogy le­dolgozzák a kommunista műszakot. Minden üzemrész minden brigádjában tudták és készültek rá: három szom­bat délután és éjszaka kommunista műszakot tartanak. — Miért éjszaka végzik a társadalmi munkát? Lambert József, a gyár igazgatója válaszolt kérdé­sünkre. — Azért került sor az éj­szakai és a délutános mű­szakra, mert ott van a legna­gyobb igény a dolgozókra. Én is lí-én éjszaka dolgoz­tam, több tisztviselővel együtt a zománcozóban, hogy enyhítsünk a műhely létszám, gondján. — Mit tapasztaltak az éj­szakai műszakban? — Meggyőződésem, hogy a vezetőknek javára szolgál a gépek melletti munka. így jobban látják intézkedéseik hatását, milyen a termelés szervezettsége, a munkafe­gyelem, milyen apró akadá­lyok hátráltatják a folyama­tos termelést. No meg, a pél­damutatás is a vezetői köte­lességek közé tartozik. Akik részt vettek a kommunista műszakon, - azok hasznos munkát végeztek, becsülettel dolgoztak. A kommunista műszak eredményét a műve­lődési ház építési költségei­hez és a balatonszemesi üdü. lőtelepünk létesítésénél hasz­náljuk fel. — Az üzemben délutáni és éjszakai műszakban eddig három alkalommal szomba­ton összesen 889 fő vett részt, 502 ezer forint termelési ér­téket állítottunk elő és 97 814 forint munkabért az előbb említett célokra fordítottunk. A kommunista műszakban 804 fizikai munkás és 85 al­kalmazott dolgozott. A sajtolóban, a lemezle­szabóban és a zománcozóban is kommunista műszakot tar. tottak. Megkérdeztük Vál Pálnét, hogy ő miért teljesí­tette a kommunista műsza­kot, le kellett-e mondania a programjáról, amit tervezett? A következőket mondja: „Hallottam a csepeli brigádok felhívását, ismerem a gyári brigádvezetői értekezlet ál­lásfoglalását. Készültem a kommunista műszakra, igaz, hogy nem 12-én, mert festőt vártunk. A férjem is szabad szombatos volt, ki akartuk rámolni a szobát, amit más­napra halasztottunk. A fiam is itt volt velem, ő is kom­munista műszakot teljesített. Azt a munkabért, amit ke­restünk, tudjuk, hogy hasz­nos célra fordítják, ezért is vállaltuk a külön munkát. Egyébként a Perczel Mór bronzkoszorús brigád tagjai vagyunk, és amit vállaltunk komolyan vesszük. Kult János brigádvezető így fogalmazott: „Mi csak azt tettük, amit a társadalmi érdek megkíván tőlünk, munkásoktól, vasa­soktól, szocialista brigádok­tól.” Heidinger József művezető nyugdíj előtt áll, vezette a műszakot, és kiszolgálta a gé­peket. A következőket mond­ta: „Negyven éve vagyok a Vasas Szakszervezet tagja. 1937-ben a gyárból Perczel Béla elbocsátott, mert szak- szervezeti tag voltam. Szá­momra a társadalmi munka nem teher, soha sem jelentett terhet, még akkor sem, ami­kor a közösségért, a munká­sokért, egymásért kellett ille­gálisan, dolgozni. A brigádve. zetői értekezlet után a kom­munista műszak szervezését elkezdtem és amit vállaltunk, becsülettel teljesítettük is. A területemen két brigád mű­ködik, a két brigád az év so­rán 3—3 kommunista műsza­kot vállalt. Én patronálom a brigádot és lehetőséget kere­sek a vállalás teljesítésére.” A lemezleszabóban délután dolgozták le a kommunista műszakot. Már a másodikat. A beütemezett programot előre hozták és különböző füleket gyártottak le a zománcedény gyártásához. A műszak telje, sítménye 125 százalék volt, a műhelyben két brigád dolgo­zik. Két ember kivételével, akik betegek voltak, teljes volt a létszám. Tizenkét csa­ládanya és öt fiatal is dolgo­zott. Lemondtak a szombatra tervezett programjukról. Erről Németh Józsefné bri­gádvezető így nyilatkozik: „A Petőfi Sándor brigád vezető­je vagyok. A brigádtagokkal megbeszéltük, hogy ebben az évben két kommunista műszakot teljesítünk. A vál­lalásunkat teljesítettük is. Saját magamról csak annyit, hogy a fiammal ellenkező műszakban vagyok és csak szombaton találkozom vele. Nekem személyesen erről kel. lett lemondanom, de szívesen tettem, mert tudom, hogy a műszak célja hasznos volt.” A zománcozóban az MHSZ II. brigád, a szerszámmű­helyben a Ságvári Endre brigád, a kőművesbrigád, az Egyetértés brigád, a sajtoló­ban a Petőfi brigád eddig két kommunista műszakot teljesí­tett. A saj tolóból az Ady Endre és a Petőfi brigád, a zomán- cozóból a Kun Béla brigád munkaidő után a tanács fel­hívására a zománcgyártól a Perczel kertig az úttest szélét karbantartotta és az árkot ki­tisztította. A tények igazol, ják, hogy a bonyhádi gyár­ban a munkásközvélemény meghatározó tényező, a társa­dalmi munkában, kommunis­ta műszakban. Munkájukkal, helytállásukkal kellő tiszte­letet adtak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója és a Vasas Szak- szervezet alakulásának 100 éves évfordulójára indított munkaversenynek. Hetesi János tudósító Közel negyed századot kel­lett várniok a nyugati újte­lepen a Ságvári utcaiaknak az esős időben is járható, szi­lárd burkolatú útra. Most az­tán elkészült. Méghozzá jó, erős betonból. Az építők most két utcá­val arrébb hurcoLkodtak és a Vörös Hadsereg utcában foly­tatják a munkát. Ha ez a 470 méteres szakasz is elkészül, akkor már a belterületen lé­vő 22,8 kilométert kitevő utak egyharmada lesz korszerű burkolattal ellátva. Ez az arány a mostani év­ben még tovább javul, mert a nagyközségi tanácsnak le­hetősége van újabb utak épí­tésére. Hogy ez így alakult, abban nagy része van a társadalmi munkával közreműködő la­kosságnak is. A „Virágos Tol­na megyéért” versenyben már a korábbi »értékelések­kor is dobogóközeibe került a falu, de eddig csak az ér­tékelő bizottság szavait sike­rült kiérdemelni. Az elmúlt esztendőben végzett társa­dalmi munka értékelésekor a számok azt mutatják, hogy új csúcs született. Az egy la­kosra jutó társadalmi mun­ka értéke még soha nem volt olyan magas mint az 1976-os évben. Ezek alapján titkon remélik, hogy a már komoly anyagi jutalmakkal járó do­bogós helyek valamelyikét is sikerül elérni, ami újabb fejlesztésre ad lehetőséget. A falu lakosai most sem várják ölbe tett kezekkel a verseny értékelését. Az utak építésében érintett lakosok telkenként tízezer forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geznek a korszerű, szép ut­cák kialakításáért. Ki-ki a telke előtti 24—25 méteres szakaszon elkészíti a másfél méter széles útpadkát, kiás­sa az árkot és parkosítja, vi­rággal díszíti az út- és járda- szegélyeket. t Az előző évekhez képest jobb úton járnak a decsiek. Czakó Sándor Decs Mezei munka a paksi Aranykalászban A fóliasátor alatt dohánymag csírázik a földben. Rácegres-pusztán, ahol az idén 12 hektáron termeszt dohányt a pálfai közös gazdaság. Néhány tsz-tagnak, családnak hagyományosan ez a főfoglalkozása. Szorgalmukra jellemző, hogy nem sokkal a mag elvetése után már gyomlálták a nedves, jó táperejű földből előbújó pici gyom­szálakat. A felvételünkön látható három rácegresi asszony: Vizberger Istvánná. Bar­tus Sándorné, Ungerbiller Jánosné. Nagyon jó a helyzet------—-------­-— a paksi A ranykalász Tsz-ben a me­zei munkák végzését illető­en, csak egy baj van: nem kapnak fóliát, öt mázsa kellene az immár nélkülöz­hetetlen anyagból, palánta­nevelés céljára. Minden számításba jöhető helyet megkerestek a szövetkezet vezetői, eredménytelenül, ígérte az AGROKER, de 12 méter szélességű nincs. Óriási gond ez. Ha nem sikerül fóliasátort készíteni, majdnem biztos, hogy kény­telen lesz lemondani az egy­re szebben kertészkedő szö­vetkezet 30 hektár fűszer- paprika termesztéséről. Ha­gyományos melegágyban képtelenek lennének olyan sok palántát előállítani, amennyi kell. öt hektár pa­radicsomföld palántáját vi­szont úgy nevelik majd, per­sze ezt is kényszerből. Ép­pen most készülnek a me­legágyak. A trágyatalpra ki­tűnő földet terít négy asz- szony, aztán majd üvegtetőt kap az ágy. A többi nődolgozó szőlőt metsz, illetve sárgarépát ül­tetett a hét végéig. A répát magtermesztésre dugvá- nyozták, 14 hektáron. A szőlőmetszésben nagyon ügyesek az asszonyok: azt mondja az elnök, Kern Fe­renc, tökéletesebb munkát végeznek, mint sok férfi. Egyébként férfiak is beáll­tak az idén a metszők közé, mégpedig új tagok akik az­előtt sosem dolgoztak me­zőgazdasági szakmunkában. Nemrég vették fel tagnak ezt a négy fiatalembert és a szövetkezet szőlészeti ága­zatvezetője, Szinger Imre megtanította őket a szőlő­metszés tudományára. Nagyon jól mennek a munkák. Az időjárás kedve­ző, három héttel előbbre vannak a kora tavaszi tenni­valók végzésében, mint ta­valy, amikor a nőnap után még hó esett — emlékezik vissza Kern Ferenc. A bel­víz ugyan őket is meglepte vagy 15 hektáron, de a je­lek szerint késedelmet nem okoz a munkában. Kukorica kerül majd ide és mire vet­ni kell, fölszikkad a talaj. Persze nem magától. Maga­san állt a víz ezen a helyen, legalább egy hétig szivaty- tyúzták éjjel-nappal. Közö­sen bérelt egy nagy teljesít­ményű szivattyút az Arany­kalász Tsz a dunakömlődi és a madocsai szövetkezet­tel, mert a belvizes terület éppen közös határrészen van, illetve itt szomszédosak a három tsz földjei. Az őszi szántás mind meg­történt tavaly az Aranyka­lászban és már túl vannak az egész terület simítózásán: a lezárt talaj őrzi a nedves­séget a szokatlanul meleg márciusban. Teljes a nyüzs­gés, dolgozik mind a 10 MTZ traktor, a két DT—75- ös, az IFA tehergépkocsi adapterével pedig a gabo­nák fej trágyázását végezték s ezt a munkát be is fejez­ték szombat délre. Megtör­tént az előzetes vegyszeres gyomirtás a borsóföldön, meg ott, ahova a magnak- való sárgarépát dugványoz- ták. Folyik a lucerna tele­pítése. A tervezett 70 hektá­ros zöldborsóföldből a hét végéig mintegy 45 hektáron már elvetették a magot. Dinnye is lesz 20 hektáron. Csányból való dinnyekertész család szorgoskodik a ki­jelölt területen, készíti a melegágyakat. Tavaly nem volt dinnyéje a paksi Arany­kalász Tsz-nek, de mivel nagyon kell minden zöldség­féle, úgy határozott a tag­ság, hogy megnövelik a ker­tészet területét és ismét ide­hívják azt a csányi családot, amelyikről korábban már bebizonyosodott: nagyon ért a dinnyéhez és megbízha­tóan kezeli a szövetkezeti vagyon rábízott részét. ■rtékes §éfet Yett __________valy a tsz: zold­i égszedő kombájnt, a fű- zerpaprikához meg a zöld- labhoz. A paprikatermesztés ajnos még bizonytalan, pe- lig a tavalyinál 10 hektár- al többet ígért az Arany- :alász. Vagy lesz fólia ró­dd időn belül, vagy nem. lermelési kedvnövelő hely­iét, ezek a dolgok aztán ja­vítják a zöldségfrontot! kezdenek átkozódni a másik >aksi szövetkezetben is. a lunamenti Egyesülés Tsz- >en, mert ott még több fó- iára volna szükség palánta- íeveléshez. (gemenci) Szocialista munkaverseny Felajánlások a tengelici tsz-ben A tengelici termelőszö­vetkezet dolgozói csatla. kozva a csepeli munkások­hoz, valamint a hartai ter­melőszövetkezet brigádjai felhívásához, a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére mun­kafelajánlást tettek. A nö­vénytermesztési ágazat vál­lalta, hogy figyelemmel kí­séri az ágazat költségeinek alakulását, s ennek mintegy két-három százalékos csök­kentésére törekszik. A terme, lési értéket 3 százalékkal kí­vánják túlteljesíteni, ami ágazati szinte mintegy hat­százezer forintot tesz ki. A szakosított tehenészeti telep dolgozói az egy tehén­re eső éves tejtermelést 3100 literre emelik, — a tervezet 3050 literrel és az előző évi 2610 literrel szemben. Az itt dolgozók vállalták, hogy a telep, illetve az ágazat éves bevételi tervét 5 százalékkal túlteljesítik. A szakosított sertéstelep dolgozói tevé­kenységükkel az ágazat éves bevételi tervét három száza­lékkal igyekszenek túltelje­síteni, ami 534 ezer forintot jelent. A dolgozók a sertés­telep parkosítását, fásítását, tisztán és rendben tartását is vállalták. A juh- és ló- tenyésztési ágazat a költsé­gek 2—3 százalékos csökken­tésére törekszik, s. a termelé­si értéket 3 százalékkal túl­teljesíti, ami mintegy száz­ezer forint értéket képvisel. A kertészetben dolgozó nyolc szocialista brigád 540 társadalmi munkaórát aján­lott fel a községfejlesztésre; utat építenek és parkokat gondoznak a község terüle­tén. A traktorosbrigád a gaz­daságos üzemelés mellett mindenekelőtt az üzem­anyag-megtakarítást tervezi. A szövetkezetnek ez a bri­gádja 500 órát ajánlott fel; ez idő alatt társadalmi mun­kában utat építenek. A szállítási brigád vállal­ta, hogy a szövetkezet részé­re érkező műtrágyákat, ve­tőmagvakat időben kirak­ják, a tárolóhelyékre szál­lítják, s ott elhelyezik ak­kor is, ha a szállítmányok az éjszakai órákban, vagy szom­bat, vasárnapi napokon ér­keznék. A brigád a sportpá­lyán lévő kézilabdapálya be­fejezésénél kíván társadal­mi munkában dolgozni. A gépműhelyben dolgozó Egyetértés és Lendület szo­cialista brigád tagjai vállal­ták, hogy a termelőszövet­kezet szárítóberendezésének zavartalan üzemeltetéséhez szükséges 100 köbméteres tüzelőolaj-ellátó berendezé­sen a műszaki átadásig vala­mennyi munkát elvégzik munkaidőn kívül, az érte já­ró munkabér felét a brigád közös rendezvényeire fordít­ják, másik felét pedig a téesz idős, nyugdíjas tagjai­nak ajándékozására szánják. Határidőre javítják ki az erő- és munkagépeket, még­hozzá Ifi százalékos anyag- megtakarítással. Megszerve­zik a munkaidőn túli ügyele­tet is, s így a meghibásodott gépeket azonnal kijavítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom