Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-02 / 51. szám

1977. március 2. Képújság 5 „Mellékelten megküldjük azon megrendelők jegyzé­két, amelyeknek — a biztosított árualap alacsony darab­száma miatt — a gépeket nem tudtuk visszaigazolni”. ÍGY KEZDŐDIK az AG­ROKER Vállalatnak a TE- SZÖV-höz Írott levele, majd két rubrikában felsorolja, hogy a megye termelőszövet­kezetei melyik gépből meny­nyit kértek és hogy ebből mennyit kapnak meg. A jegyzékből csupán néhány- adat. Zetor 12045-ből kértek 37-et, kapnak tízet, E—512- es kombájnból 22-.re lenne szükség, de csak a felét tud­ják a tsz-eknek szállítani. Mezőgazdasági üzemekben járva mindig megkérdezem mi a legnagyobb problémá­juk. A felelet sokszor így hangzik: „Fel kellene újítani az elöregedett gépparkot, de hiába van pénzünk, nem mindig kapjuk meg azt, amit megrendeltünk. Ha mégis megérkezik, későn, akkor, amikor a meglévő gépekkel, esetleg külső segítséggel úgy- ahogy befejeztük az esedé­kes munkákat.” Nagyon hosszú listát lehetne felállí­tani azokról a gépekről, amelyekre mihamarabb szük­ség lenne, kezdve a kom­bájnnal, a gépi gereblyébel, a rakodóval, s folytatva az­zal, hogy a megye egyik ter­melőszövetkezetének az AG- ROKER kiadta a Zetor- Chystal traktorokhoz szüksé­ges eszközöket, de egyelőre nem biztos, hogy traktort is kapnak hozzá. És még min­dig csak az erő- és munka­gépeknél tartunk, az alkat­részellátásról nem beszél­tünk. Mi is megírtuk, hogy a kis- vejkei termelőszövetkezet anyagbeszerzője milyen kál­váriát járt be a kukorica­adapterhez szükséges lánc és fogaskerék miatt. S ez csak egy példa a sok közül. Az alkatrész-utánpótlásról csupán annyit: a tsz-ek kény­telenek drága forgácsológé­peket vásárolni, szakembe­reket alkalmazni, kiselejte­zett gépeket megvenni azért, hogy a meghibásodott gépek alkatrészeit azonnal és hely­ben meg tudják javítani. Egyik-másik tsz gépműhelye kisebb méretű ipari üzem­hez hasonló. Az évközben be­épített alkatrészek értéke sok helyütt milliókra rúg. De maradjunk az erőgé­peknél. Elsősorban nem a ki­sebb, hanem a nagyobb tel­jesítményű gépekből mutat­kozik hiány. Minthogy a szövetkezetek üzemmérete Magyarországon átlagosan háromezer-egyszázhatvan- egy hektár, a területeket táb- lásították, a növények zömét iparszerű termelési rendszer­ben termelik, a jó terméshez optimális időben kell min­den munkát elvégezni, s nem is olyan ritkán az időjárás is közbeszól; gyors, megbíz­ható, nagy teljesítményű gé­pekre lenne szükség. A mezőgazdasági üzemek­nek a tervek szerint 1975- höz viszonyítva idén hét­nyolc százalékkal kell emel­ni termelésüket. A dolgozók száma a nemzedékváltás kö­vetkeztében csökkent; van olyan tsz, ahonnan tavaly 40-en mentek nyugdíjba. A helyükbe lépő fiatalok több­sége az egyéni gazdálkodás élménye nélkül áll munká­ba, jól képzettek, a munka- körülményekben igényesek, a motor szereléséhez leg­alább annyira értenek, mint nagyapáink a ló felszerszá- mozásához. Nagyobb a terü­let, feszített a terv, kevesebb és más minőségű a munka­erő, a kétkezi munkát a gép helyettesíti. A megnövekedett feladatoknak csak akkor le­het eleget tenni, ha adottak a feltételek. Ha nincs elég erő- és munkagép, anyag és eszköz, a munkákat nem tud­ják időben elvégezni; csök­ken a dolgozók munkakedve, s olykor-olykor a sikertelen­ség érzése is eluralkodik raj­tuk. A növénytermelés hozamai évről évre emelkednek, de ez nemcsak a fajtán, a műtrá­gya mennyiségén és az időjá­ráson múlik. Tudjuk azt is, hogy egyik-másik téeszben jobban vigyázhatnának a gé­pekre, s hogy azok szakszerű, hatékony kihasználása még nem minden üzemre jellem­ző. Tudjuk azt is, hogy a de­vizakeret korlátozót, s hogy az AGROTRÖSZT igyekszik az igényelt géptípusokat be­szerezni, vagy ha az éppen nincs, hasonló teljesítményű gépeket kínál eladásra. Ko­pácsi Ernő, a tröszt vezér­igazgatója nemrég így nyi­latkozott: „A mezőgazdasági termelők az idén a tavalyi­nál jobb ellátásra számít­hatnak.” HA ÍGY LESZ, minden bi­zonnyal a jövő évi zárszáma­dási közgyűlések egyikén, másikán nem hangzik el a következő mondat: „Szövet­kezetünk gépparkja felújí­tásra vár, a vásárolni kívánt gépeket reméljük, időben megkapjuk.” D. VARGA MARTA Munka melletti tanulás Előkészítő tanfolyamok A Minisztertanács 2026/1973. (VIII. 8.)-i és 1065/1974 (XII. 31.)-i határozatainak végre­hajtására a munka melletti tanulással érettségizett szak­munkások részére egyetemi­főiskolai felvételt elősegítő tanfolyamok alakultak. Az előkészítő tanfolyamo­kat műszaki szakterületen: a Budapesti Műszaki Egyetem; közgazdasági szakterületen a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem; agrár szakterületen: a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és jogi szakterületen az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezi. A határozatok szerint: „Az előkészítő tanfolyamra csak olyan szakmunkás-bizonyít­vánnyal... rendelkező vehető fel, aki szakmájában — fizi­kai munkakörben — kiemel­kedően jól dolgozik, közös­ségi magatartása példamuta­tó és részére a munkáltató a tanfolyami, majd az ezt kö­vető felsőfokú tanulmányok időtartamára a határozatok alapján járó kedvezmények biztosítását vállalja” továb­bá megfelelnek a pályázati felhívásban szereplő követel­ményeknek. Az érettségi nélküli szak­munkások jelentkezése és felsőfokú iskoláztatása ked­vező. Ám a munka melletti tanulással érettségizett szak­munkások jelentkezése — fő­ként a jogi szakterületen — nem éri el a kívánt mérté­ket. Ezért tesszük közzé a szakmunkások felsőfokú ok­tatásával foglalkozó szak­munkások előkészítő tan­folyam (SZÉT) operatív ok­tatási bizottságának pályáza­ti felhívását. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az érettségizett szakmunká­sok egyetemi és főiskolai fel­vételeket előkészítő tanfolya­mára (továbbiakban ÉSZET): Azok a szakmunkások, akik agrár, műszaki, közgaz­dasági vagy jogászképző fel­sőoktatási intézményben kí­vánnak tanulmányokat foly­tatni, pályázatot nyújthatnak be az ÉSZET-re. Azok pályázhatnak, akik: — nem töltötték be 30. életévüket, — szakmunkás-képesítés­sel rendelkeznek, — katonai szolgálatukat már letöltötték vagy katonai szolgálatra alkalmatlanok, — érettségi bizonyítványu­kat (gimnáziumi, szakközép­iskolai, technikumi) munka melletti tanulással (esti vagy levelező tagozaton) szerezték meg, — fizikai munkakörben ki­emelkedően dolgoznak (a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésétől számított leg­alább 5 év vagy az érettségi bizonyítvány megszerzésétől számított legalább 2 év óta), — példamutató közösségi magatartást tanúsítanak. Néhány speciális adottság, képesség szükségessége szak­területenként : Jogi és közgazdasági szak­területen: humán érdeklő­dés, átlagnál nagyobb intel­ligencia, memória, beszéd- készség, logika; Agrár szak­területen : természettudomá­nyos érdeklődés, gyakorlati és szervezőkészség, emberi kapcsolatok teremtésére való hajlam: Műszaki szakterü­leten : térszemlélet, arány­érzék, kézügyesség, bizonyos _fokú rajzkészség. Az ÉSZET-en tanított tár­gyak szakterületenként meg­egyeznek a választott felső- oktatási intézmény felvételi tárgyaival. Ezeket a „Ma­gyar felsőoktatási intézmé­nyek — 1977 — Tájékozta­tó” című kiadvány tartal­mazza. Az ÉSZET-nek két szaka­sza van: — előkészítő, levelező, ki­választó szakasz, — egész napos, intenzív tanfolyami szakasz. A kiválasztó szakaszon mindazok a pályázók vehet­nek részt, akiket a vállalat vezetősége — a felvételi kö­vetelmények figyelembevéte­lével — (párt-, gazdasági, szakszervezeti, KISZ-vezetés együttes döntése alapján) to­vábbtanulásra javasol. Az egész napos intenzív (bentlakásos) tanfolyami sza­kaszon azok vehetnek to­vábbra is részt, akik sikere­sen szerepeltek az előkészítő szakasz beszámolóin, teljesí­tették az ott előírt tanulmá­nyi feltételeket. Az ÉSZET-et sikerrel el­végzők részt vesznek a vá­lasztott egyetem, főiskola fel­vételi vizsgáján, majd — felvétel esetén — vállalatuk­kal tanulmányi szerződést kötnek. Eszerint tanulmányaik ide­je alatt munkaviszonyuk szünetel, de ez az idő a ked­vezmények szempontjából munkában eltöltött időnek számít, amelyre a hallgató pénzbeli támogatást kap. Ez a következőkből áll: — keresettérítésből, mely a korábbi átlagkereset 80 százaléka; — tanulmányi támogatás­ból, mely a tanulmányi ered­ményektől függően 0—20 szá­zalék; — szociális támogatásból, mely a gyermekek számától függően 5—10 százalék. A hallgatónak tanulmá­nyai befejezése után a végzettségének megfelelő szakterületen legalább any- nyi időt kell dolgoznia, amennyi időre a támogatást kapta. Azok a szakmunkások, akik pályázni kívánnak az ÉSZET-re, jelentkezzenek vállalatuk személyzeti-okta­tási osztályán 1977. március 30-ig. A pályázók 1977. VIII. 15- ig értesítést kapnak a felvé­telről, kedvező döntés esetén az oktatás szeptemberben kezdődik. A határidők értelemsze­rűen vonatkoznak a követke­ző évekre is. SZÉT Operatív Bizottság Zöldségmag Kora tavaszi kezdés ^ kurdi Uj Élet Tsz-ben n már hagyományai van- I^ nak a magtermesztés­___J nek. Az idén mintegy h arminc hektáron foglalkoz­nak retek, digitális és zöld­ségfélék magtermesztésével. Az ágazat tízmilliós terve reálisnak tűnik, hiszen egy mázsa vetőmag például sár­garépából 25 ezer forint. A múlt hét közepén a szövet­kezet Faluvégi dűlőjében megkezdték az ősszel priz­mákban tárolt sárgarépa vá­logatását. A mintegy tíz va­gon dugványrépát harminc asszony válogatta, rakta lá­dába. A répa jól telelt, a tá­rolásból adódó veszteség szokványos. Hét végén pedig a kedvező időjárás lehetővé tette, hogy a talajra rámen­jenek, előkészítsék az ülte­tésre. Mintegy tíz hektáron fognak sárgarépamagot. A dugványozást két hétsoros ültetőgéppel még pénteken megkezdték. st—gk Négy helyi vizsgálatot ter­vezett 1977-re a Szekszárdi járási, városi Népi Ellenőr­zési Bizottság. Az önálló vizsgálatok mellett a megyei és a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság vizsgálataiba is bekapcsolódva végzik a helyi munkát. Szekszárd egészségügyi el­látásának helyzetéről, az isko­laorvosi ellátás és a magán- rendelések számának alaku­lásáról tart vizsgálatot már­cius, április hónapokban a városi, járási NEB. A vizsgá­lat szükségességét az indo­kolja, hogy gyakran merül fel kifogás a megyeszékhely egészségügyi ellátását illető­en. Sok bejelentés érkezett erre vonatkozóan, mind a vá­rosi tanácshoz, mind pedig a városi pártbizottsághoz. Az első félév második fe­lében a város és a járás te­rületén a közétkeztetés és az üzemi étkeztetés helyzetét vizsgálják a népi ellenőrök. A járási városi NEB vizsgá­latával az étkeztetésben je­lentkező problémák minden­ki kielégítő megoldását kere­si. A második félév első fe­lében az újonnan létrehozott szekszárdi óvodai igazgató­ság működését vizsgálják. Mivel az intézmény a maga nemében egyedi, máshonnan szerzett tapasztalatokat fel­használni nem tud, szükség van arra, hogy munkáját fe­lülvizsgálják, az esetleges hi­bás gyakorlatot mielőbb fel­számolják. A társadalmi tulajdon vé­delmében az ipari szövetke­zetek pénzügyi bizonylati rendszerének vizsgálatát a járási, városi NEB október hónapra tervezi. A helyi járási, városi vizs­gálatok mellett a szekszárdi és a járás területén dolgozó népi ellenőrök bekapcsolód­nak a megyei és központi el­lenőrzésekbe is, így az év el­ső negyedében a megyei NEB azon vizsgálatába, ami a földvédelmet és meliorációs tevékenységet vizsgálja me­gyénkben. A szekszárdi NEB tervei

Next

/
Oldalképek
Tartalom