Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-02 / 51. szám
1971. március 2. /TOLNÁN , TítPUJSAG 3 Az Országos Tervhivatal elnökhelyettese az atomerőmű-építkezésen Hétfőn Paksra, az atomerőmű-építkezésre látogatott Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke társaságában. Az Országos Tervhivatal elnök- helyettese megtekintette az építkezést, Szabó Benjámin, a Paksi Atomerőmű Vállalat igazgatója tájékoztatta a munkákról. Délután a tmk-csarnokban az építkezés mintegy ezer dolgozója részvételével pártnapot rendeztek. Hegedűs György pártvezetőségi titkár megnyitó szavai után Drecin József tájékoztatta a résztvevőket a népgazdaság helyzetéről, legfontosabb problémáiról. — 1974—75-ben — mondta — a kedvezőtlen világgazdasági jelenségek hatására komoly nehézségek keletkeztek népgazdaságunkban. Az energia megdrágult, a nemzeti jövedelemnek csaknem teljes növekményét ennek pótlására kellett fordítani. A kiút többféle lehetett volna, azonban azt a megoldást, amire a tőkés országok kényszerültek, mi nem válaszhat- tuk. Csak az lehetett a kiút, hogy maximálisan igénybe vegyünk külföldi hiteleket és lehetőleg megőrizzük — ha lehet, némileg növeljük — a már elért életszínvonalat. A tavalyi terv már erre a koncepcióra épült. Ennek teljesítése csak részben sikerült. Bizonyos területen lemaradások vannak. Mind a nemzeti jövedelemnél, mind a reálbérnél és a reáljövedelemnél alacsonyabb az emelkedés a tervezettnél. Azonban a külgazdasággal kapcsolatban előreléptünk, csökkent a hiány. Fejlődésünk nem állt meg, a beruházásokat nem kellett stagnáltatni. Ez reménykeltő jelenség. A lemaradás fő oka a mező- gazdasági termelés elmaradása a tervezettől, ami a rendkívüli, rossz időjárás következménye. Az idén gyorsabb ütemű fejlődést irányoztunk elő. És ennek realitását arra alapozzuk, hogy arra számítunk: a rendkívüli, kedvezőtlen időjárás nem ismétlődik meg és hogy tavaly a mezőgazdaságon belül is megteremtődtek az alapok a továbbjutáshoz, így emelkedett az állatállomány száma, komoly, a technológiát nagymértékben fejlesztő beruházások valósultak meg. Reális az a számítás, amely szerint az idén 7—8 százalékkal többet produkálhat a magyar mező- gazdaság mint az elmúlt esztendőben. így több jut majd fogyasztásra, az élet- színvonal .emelésére, a reálbér 2,5—3 százalékos növelésére. Az ipar feladatairól beszélt ezután az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, elmondta, hogy vannak tartalékok, amiket fel lehet és fel kell tárni, ebben számít a párt és a kormány az élenjáró kollektívák példamutatására. Önök a legnagyobb jelentőségű beruházáson dolgoznak — mondta. — Ez a beruházás történelmi jelentőségű; hazánkban olyan technológiát vezet be, amivel csak a fejlett ipari országok rendelkeznek. Eredményeként nagymértékben megnő gazdaságunk hatékonysága. Üzembe helyezése után any- nyi energiát termel, amihez — ha hagyományos megoldást választunk — négyezerrel több szénbányász munkájára lenne szüksége az országnak. Húsz éve még örültünk volna ennek, ma, a teljes foglalkoztatottság idején az a fő törekvés, hogy minél több munkaerőt takarítsunk meg. Ezért döntött a kormány úgy, hogy folyamatossá teszi ezt a beruházást, a 80-as évek végére elérje az erőmű a 4000 megawattos kapacitást. Tudni kell azt is, hogy féléves késés az üzembe helyeAz atomerőmű tmk-üzemében mintegy ezer építő és szerelő hallgatja a tájékoztatást Drecin József a népgazdaság helyzetéről beszél zéssel egymilliárd forint értékű villamosenergia-kiesést okozna. Éppen ezért feladat, hogy határidőre elvégezzék a különféle munkákat. Az Országos Tervhivatal elnöke ezután azokról a forradalmi változásokról beszélt, amelyeket az építkezés és majd az erőmű üzembe lépése a környékre gyakorol minden tekintetben, majd ismételten felhívta a figyelmet a jobban szervezett munkára, a meglévő belső tartalékok feltárására. Ezután több kérdésre adott választ. Többek között arra, hogy milyen ösztönzőket léptetnek életbe az atomerőműépítkezés ütemének tartására, illetve meggyorsítására, azt válaszolta, hogy a kormány áprilisban hagyja jóvá a beruházás meggyorsítására teendő intézkedéseket és ebben az ösztönzők is szerepelnek. Reálisak-e az építőiparral szemben támasztott ez évi tervkövetelmények? — tette fel a kérdést az egyik résztvevő. Drecin József elmondta, hogy túlzottnak tűnik a 4—6 százalékos teljesítménynövekedés, feszítettek .a követelmények. Ezek_azonban akkor reálisak, ha javítani sikerül a munka- és üzemszervezést az építőiparban, csökkenteni a munkaidő-kieséseket, javítani a munkafegyelmet. A kisközségek nagy gondjai A közigazgatás korszerűsítése a fejlődés követelménye volt. Ma már senki sem hiszi, hogy a közös tanácsok nem törődnek társközségeikkel, mert tény, hogy a társközségek fejlesztésére a több pénzből több jutott. Egyetlen szülő sem vitatja a körzeti iskolák vagy diákotthonok létjogosúltságát. Ha más nem, a továbbtanulási statisztika fényes bizonyítéka az elért eredményeknek. A szekszárdi járás diákotthonaiból például mindenki továbbtanul, a gyulaji cigánykollégium volt tanulói között van érettségizett szakmunkás is. A termelőszövetkezetek egyesülésével kialakultak a tsz-központok. A körzetesítések következménye az lett, hogy a kisközségekből megindult a beköltözés a székhelyekre. Ezzel a kis települések elöregedése kezdődött meg. Elköltözött az értelmiség is, a települések társadalmi és politikai élete elszegényedett. A helyzetet bonyolítja, hogy egy-egy körzetben nem biztos, hogy ugyanabban a faluban van a tanács, az ÁFÉSZ- és a tsz- központ. Nagyszékely például pártalapszervezetileg Tolnanémedihez, tanácsilag Pincehelyhez, ÁFÉSZ-e pedig Simontornyához tartozik. * Mőcsény társközségei sáros időben nehezen közelíthetők meg, de a bonyhádi út már épül, hamarosan eléri Bátaapátit. Amikor Bátaapá- tiban jártunk, éppen ülésezett a tanács Mőcsényben. Ez az egyik oka, hogy senki emberfiát nem találtunk, aki a község életéről összefoglaló képet adhatott volna. A kocsma, a bolt, az orvosi rendelő zárva. Még a tanítás is szünetelt, mert a tanítónőnek hivatalos ügyben Szek- szárdra kellett utaznia. Járva a falut, az embernek az a benyomása támadt „ez a világ vége, itt nincs semmi”. Hozzájárult ehhez az érzéshez a bizalmatlanság is. Más községben, ha egyet kérdez az ember, a szíves útbaigazításán kívül három másik — ki sem mondott — kérdésre is választ kap. Ahogy haladtunk az utcán, sorra bezáródtak előttünk a kapuk. Bármennyire is lehangoló a felvázolt kép, az adott pillanatban igaz volt. Hogy nem mindig így van? Bizonyított. Hét vagy nyolc tanácstagja van a községnek. A tanács kirendeltségvezetője hetenként többször is tart fogadóórát. A bolt és a kocsma rendes nyitva tartás szerint üzemel. Az általános iskola alsó tagozatosai Bátaapáti- ban tanulnak, van egész éves óvoda, kultúrház és klubkönyvtár. Egy plakát a varró-’ tanfolyam újraindításáról tájékoztat. Néha a KlSZ-szer- vezet is rendez összejöveteleket. A másutt építkezők egy része nem tudta eladni itteni házát. Állami támogatással cigányok vásároltak meg néhányat. Az már egy másik kérdés, hogy az ingatlanok zömmel rossz állapotban vannak és a gyerekek számához képest kicsik. Dombóvár környékén például egy kétszobás házba harminckét tagú család jelentkezett be. * Bátaapátin a faluszéli házakban nem cigány családok laknak, de az ott tapasztalható ellentmondások megdöbbentőek. Gáztűzhely, sáros sárgarépa az egyik, és krumpli a másik sarokban. Van televíziókészülék, de az ágy délben még vetetlen és nincs rajta lepedő. Földes szoba és tűzpiros műanyag konyhabútor, ök nem titkolóznak és nem akarják takargatni az életmódjukat, sőt éppen ellenkezőleg, még el is túlozzák a „nyomorúságukat” azért, hogy segélyt kaphassanak. Nem dolgozik a férj nyáron, mert részeges. Az alkalmi munkából telik a kocsmára. Beteg télen, mert mégis megártott a rendszertelen Äetmod. Az asszonyoknak — nekik megfelelő — munkaalkalom nincs, de ha lenne is, a „gyerekekre is kell valakinek vigyázni”. Ugyanakkor több kisközségben lehetne óvoda, pénz van rá, de télen nincs rá igény, csak nyáron. Vannak & megyében olyan települések, melyek idővel elnéptelenednek. Többségük azonban még nagyon sokáig szolgál emberek lakhelyéül. Ha másként néni, a fenti módon, hogy mindig új családok költöznek a megüresedett házakba. A párf, a társadalmi és állami szervek eddig is törődtek a kis települések gondjaival. Társadalmi, politikai életük fejlesztéséről a megyei párt- bizottság hozott határozatot. A fejlesztés tárgyi feltételei — művelődési ház, könyvtár, üres iskolaépület — adottak; Pártszervezet, népfront, KISZ a legtöbb helyen van, csak a működésüket kellene jobban összehangolni. A cigány lakosság szervezett betelepülése a községekbe sok helyütt megtörtént már. Hogy a kis településekre koncentrálódnak a — nevezzük így — vándor elemek is, ez önmagában véve nem baj. Éppen ezzel teremtődik meg társadalomba való beilleszkedésük lehetősége, nyílik mód a körükben végzendő felvilágosító munkára és a segítségnyújtásra is. 1HÁROSI IBOLYA Parászta A szekszárdi Parászta-patak környéke teljesen átalakul. A Szekszárd—paksi Vízi társulás által épített gátak lehetővé teszik, hogy az eddiginél lényegesen kisebb mederbe folyhasson a víz. Gépkocsik tucatjai hordják a földet a mederbe, eltüntetve ezzel a nyolc-tiz méter magas löszfalakat. , Fotó: Bakó Jenő Molnár Károly Megbeszélés megyei vezetőkkel Tegnap délelőtt Szekszárd- ra látogatott Molnár Károly belkereskedelmi miniszter- helyettes és dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnök- helyettese. Délelőtt 10 órakor a vendégeket a megyei tanács székházában megyei vezetők fogadták, köztük dr. Gyugyi János, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke. A vendégek és a megye vezetői között ezután megbeszélésre került sor, melyen részt vettek a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya, valamint a MÉSZÖV vezetői is. A megbeszélés résztvevői elsőként értékelték és áttekintették megyénk kereskedelmének elmúlt évi eredményeit, s a kereskedelmi munkával kapcsolatos legfontosabb tapasztalatokat. Megállapították, hogy az elmúlt esztendőben a megye lakosságának áruellátása mind mennyiségben, mind pedig választékban javult a korábbi évekhez viszonyítva. Ennek ellenére néhány árucsoportban az ellátás változatlan maradt. A jelenlévők ezután az idei esztendő legfontosabb feladatait, tennivalóit vitatták meg és ismertették a megye kereskedelmére vonatkozó főbb fejlesztési célkitűzéseket, tervelőirányzatokat. A tervek között hangzott el egyebek mellett, hogy az ötödik ötéves tervben előirányzottakon túl újabb zöldség- és gyümölcsszaküz- leteket nyitnak a megye területén. Ezenkívül a háztáji és kisegítő gazdaságok munkájának segítése érdekében a megyeszékhelyen, a járási székhelyeken, valamint Du- naföldvár nagyközségben mezőgazdasági ellátóboltok nyitását tervezik. A vendégek a megbeszélést követően a megyei tanács elnökének kíséretében városnézésen vettek részt. Útjuk során meglátogatták többek között a nemrégiben megnyílt ételbárt és a piac területén folyó építkezéseket. Hazafias Népfront Megyei elnökségi ülés Tegnap dr. Kolumbusz Lászlóné vezetésével ülést tartott a Hazafias Népfront Tolna megyei elnöksége. Az ülésen a szekszárdi és a dombóvári népfronttitkár tájékoztatóját vitatták meg a lakóbizottságok és a népfrontbizottságok kapcsolatáról, Eszenyi Antalné és Kurucz József előadásában. Második napirendi pontként Csajbók Kálmán, a népfront megyei titkára adott tájékoztatást a népfronttestületeket újjáválasztó falugyűléseken elhangzott javaslatok sorsáról, a megvalósítások mikéntjéről. Részt vett az elnökségi ülésen dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára és dr. Farkas László, a népfront országos tanácsának osztályvezetője. Az első napirend vitájában részt vettek Paks, Bonyhád és Tamási függetlenített népfronttitkárai. Újabb kutatási főirány Újabb kutatási főiránnyal gyarapodott az országos távlati tudományos kutatási terv, amely az országos szintű kutatási feladatok, a hazai kutatások és a tudományos élet fejlődésének fő tendenciáit határozza meg. A távlati tudományos kutatási terv országos szintű új főiránya a gazdaságpolitika továbbfejlesztésének tudományos megalapozását jelölte meg céljául. A korábban elfogadott országos szintű kutatási főirányok a szilárd testek kutatásával, az életfolyamatok szabályozásának mechanizmusával, a közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos vizsgálatával, a szocialista vállalattal, a biológiailag aktív vegyületek kutatásával és a köznevelés fejlődését szolgáló pedagógiai tudományos tevékenységgel foglalkoznak Amint a Magyar Tudományos Akadémián az MTI munkatársának elmondták, az új országos kutatási főirány feladata, hogy a tudomány eszközeivel feltárja azokat a társadalmi, gazdasági törvényszerűségeket, összefüggéseket, amelyek a gazdasági fejlődés irányát alapvetően meghatározzák. A lakat jelkép is...
