Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-08 / 32. szám
Mai számunkból TANÉVNYITÓ, A PARTISKOLÄN (3. old.) PAKS MONOGRÁFIÁJA (4. old.) MEGYÉNK ATLÉTIKAI CSÜCSEREDMÉNYEI (6. old.) AZ UNIÓ FELADATAI DOMBOVAROTT (3. old.) ÜNNEP OZORÁN Beszélgetéseink A munkahelyen beszélgetünk. munkaidő után dolgozunk! — hallottam nemiég, példabeszédre emlékeztető tömörséggel. Példabeszédek napjainkban is születnek, miért ne, hiszen ilyenekhez indíttatást adó példák is akadnak. Ettől függetlenül, nem hinném, hogy a fenti mondás bányászati aknamélyítőkre, olvasztárokra vagy fejőgulyásokra vonatkoztatható lenne: hiszen ebben az esetben nem a munka utáni munkáról, a háztájiról vagy fusizásról van szó. Tény, hogy ha azonos munkahelyen tevékenykedők üres óráikban összejönnek, a szó szinte teljes bizonyossággal előbb-utóbb munkahelyi problémákra, gondokra, feladatokra és természetesen személyekre is fordul. Közismert módon nem vagyunk hallgatag svédek vagy zárkózott britek; a pletykázás ugyan nem fitogtatott, de meglévő nemzeti tulajdonságaink közé tartozik. Az, hogy munkatársak a hivatali idő lejárta után — szóban — ismét „dolgoznak”, teljesen érthető. Ha az alvást leszámítjuk, az ember életének közel felét munkahelyén és annak megközelítésével-elha- gyásával tölti, 35—40 évig. Igazán nem lehet csodálni, ha a fejében jár, sőt törődik vele. Ennek, de csak ennek, inkább örülni kell. Annak már kevésbé, ha a munkáról, munkahelyről szóló munkahelyen kívüli beszélgetéseknek az az oka, indoka, hogy máshol nem folytathatók. Történetesen éppen a munkahelyen. Nagyon hosszú évek óta a legkülönbözőbb szervek igyekeznek megteremteni a munkahelyi demokratizmus, a hasznos vélemény nyilvánításának fórumait. Sikerrel, változó sikerrel vagy olykor sikertelenül. Az újságírót hivatása a legváltozatosabb helyekre viszi el. A napsugaras példákat érthető módon szívesebben írja meg, mint a borúsabbakat. (Valljuk be önkritikusan, ez a könnyebb ellenállás irár nya. Kevesebb időt kell bizonyítékok keresésére fordítani.) Jó néhány olyan fórumra, értekezletre, tanácskozásra, ankétra, gyűlésre emlékszem azonban a magam tapasztalatából is, melyeken az előadó, vagy az összejövetel elnöke valósággal könyörgött építő, hasznos, hozzáértő véleményekért, hozzászólásokért. Hiába. Egy órával később a résztvevők kisebb-nagyobb csoportjai a folyosón, buszmegállónál, vagy az első közeli vendéglőben szónokokat megszégyenítő beszélőkészségről tettek tanúbizonyságot. Nem mondtak butaságokat. Előfordulhat, hogy egyik-másik helyen rossz tapasztalatok tették szófukarrá a máshol bőbeszédűeket. Aligha ilyen azonban a túlnyomó többség. Beszélgetni jó dolog. A munkahelyen kívül, a munkáról is. De nemcsak arról lehet. O. I. Az arcokat figyeltem ezen a még soha nem volt ozorai ünnepnapon, az óriási szeA feleim es főcím szándékunk szerint árulja el, hogy lapunk munkatársa tegnap miért kereste fel dr. Szabópál Antalt, a Tolna megyei Tanács elnökét. A hivatalosan még nem megerősített hír tulajdonképpen napok óta kering már Szekszárdon, találgatásokkal körítve. Kérdéseinkkel a megyei tanács elnökét azért kerestük fel, hogy megyénk lakosságát, a pálya- választás, beiskolázás előtt álló fiatalokat informáljuk, mert valóban főiskola létesül Szekszárdon és az új felsőoktatási intézmény szeptemberben kezdheti is az oktatást. Érdeklődésünkre, hogy miért éppen tanítóképző főiskolával gyarapodunk, dr. Szabópál Antal elmondotta, hogy a megyében évek óta tartó pedagógushiány enyhítése, majd megszüntetése érdekében engedélyezte az oktatási miniszter a megye párt- és tanácsi vezetőinek kezdeményezésére tanítóképző főiskola kihelyezett tagozatának létesítését Szekszárdon. Elmondotta továbbá azt is, hogy az anyaiskola a kaposvári tanítóképző, s az új felsőoktatási intézmény a város központjában korszerű, tágas épületben kap helyet. — Évente hány tanítót képez majd a főiskola? — Az épület jelenlegi nagysága és felszereltsége már az első évben lehetővé teszi száz tanító képzését és erre igen nagy szükségünk van. Közvéleményünk sokszor értesülhetett már arról, relőcsarnokban. Ültek az em. berek a rögtönzött padokon, hátul meg kitartóan álldohogy megyénkben az országos átlagnál magasabb a képesítés nélküli pedagógusok száma. Nehezíti az oktatás helyzetét az is, hogy különösen a képesítés nélküli tanítók száma nő ugrásszerűen. Csak az elmúlt három évben így alakult a képesítés nélküli tanítók száma; 48, 52, 72. A megyének évente 27 tanítóra van szüksége a fejlesztésből ' adódó csoportnövekedések és nyugdíjazások miatt. — Ezek szerint nem vakmerő remény pedagógusellátottságunk javulását várni a megye új főiskolájától? — Egyáltalán nem az, de más haszna is van annak, hogy ősztől munkához láthat az új felsőoktatási intézmény, mert a kihelyezett tagozat a tanítói munkaerő- igény kielégítésén túl jelentős segítséget tud majd nyújtani a képesítés nélküli tanárok és a különböző főiskolákon, egyetemeken tanulók konzultációs foglalkozásaihoz is. — Vannak aggodalmaskodók, akik feltehetőleg tájékozatlanságból az alsófokú oktatás helyzetét féltik a felsőfokú intézmény lététől. — Szükségtelen az aggodalmaskodás. Azzal, hogy a város központjában épülő 24 tantermes iskolát engedjünk át a főiskolának, csak átmenetileg nem javulnak a vártnak megfelelően az általágáltak. Az elnökség magas helyen ült, de nem magas lovon. Szépem befestettek egy pótkocsit, asztalt és székeket raktak rá, mellé pedig jókora lépcsőfeljáratot, hogy könnyű legyen fölkapaszkodni. 6 Az arcokról nyugalom áradt. Tudták már az emberek, hogy milyen az eredmény, hogy mennyire jó, hiszen előzőleg brigádonként megbeszéltek mindent, tavalyi munkát és idei tervezést. Tudtak mindent, mégis figyeltek reggel kilenc órakor is meg délben is, amikor éppen a számok özönét ismertette a főkönyvelő. Néztem az arcokat és nem láttam egyetlen bóbiskoló embert. Nyugalom és öröm. Az ozorai szövetkezet tizenhat éves történetében most első alkalommal értek el jó eredményt. Korábban többször is szanálással ért véget az esztendő, kevés volt a pénz, vagy éppen semmi. A tavalyi kereset nagyon szép: a dolgozó tagok évi átlagos részesedése 32 ezer 676 forint, ez 58 százalékkal több, mint az 1973-ban elért eredmény, de még az 1975- ösnél is lényegesen jobb. Fiatal az elnök, Katona István, mindössze 36 éves. Áll a pótkocsi közepén és erős, tiszta hangon elemzi a közös munkát. Mindenki hallhatja sok tanulságot és nos iskolai oktatás feltételei. Az új épület a tanító- jelöltek gyakorlati képzésén túl segíti a város iskoláztatási gondjait megoldani, hiszen 8—10 tanteremben a körülötte lévő utcák, lakótelepek gyermekei nyernek itt elhelyezést. A gyakorló- iskola léte pozitív hatással lesz a város általános iskolai oktatásának egészére is. Szekszárd város tantermi gondjairól tudni kell, hogy az általános iskolai oktatás 1976-ban már két középiskolai tantermet kapott, a Pázmány téri volt gyorsíróiskola tantermeit. Általános iskola marad felújítással a dicséretet mondó szavait, például, hogy a tejtermelés az eddigi legjobb, hogy növelni akarják a sertéslétszámot, hogy a szántóföldi zöldségtermesztés kritikán aluli volt, hogy kétmilliónál nagyobb összeg a biztonsági alap, hogy a traktorosokban kifejlődött a közös vagyon féltése, vigyáznak a nagy értékű gépekre. A vezetőségi beszámolóban az emberekről esik a legtöbb szó. A szorgalomról. Hatvankét nyugdíjas is dolgozott. Az egyik brigád kiváló munkáját kirándulással jutalmazzák. Többért 500 forint pénzjutalmat kaptak. Morgolódás, suttogás nincs. Nyilván tudják az emberek, hogy érdem szerint megy a jutalmazás. Ismerik egymást a munkában. Mintha csak összebeszéltek volna, egyetlen tag szólal fel a vezetőségi beszámoló után is, meg a terv- ismertetést követő biztatásra is. De ők aztán jól mondják: az összes nevében. Harta József mérlegkezelő tömören jellemzi a múltat. „Mindig elszakadt a vezetőség a tagoktól. Ez a falu nem tudott gazdaságilag emelkedni. Azt mondhattuk, hogy megint bentmaradt a pénzünk, mindig így ment. A mostani vezetőség következetes volt, ezzel tudta előre vinni a dolgokat, megvalósította az akaratát.” Béla téri altalános iskola 8 tanterme, melyben korábbi tervek szerint a dolgozók középiskolája kapott volna helyet 1977 szeptemberétől. — Hány tanterem szükséges a tanítóképzés céljaira? — Ha kialakul a hároméves képzés, 18 tanteremre lesz szükség. Induláshoz biztosítottunk tíz tantermet. Még az előbbi kérdésre adott válasz kiegészítéseként kell elmondanom, hogy Szekszárdon a gyermeklétszámból adódó tanteremigényeket új iskola építésével szándékoWaldheim közel-keleti útja Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár vasárnap Rijadban a szaúd-arábiai vezetőkkel tanácskozott a genfi konferencia felújításának kilátásairól. Előbb Szaúd al-Fejszál külügyminiszter ismertette a világszervezet vezetőjével kormányának a közel-keleti békekonferencia felújításával kapcsolatos elképzeléseit, majd este Khaled király Fahd trónörökös társaságában fogadta az ENSZ-főtit- kárt. A szaúd-arábiai vezetők hangoztatták, hogy megítélésük szerint a palesztin probléma a közel-keleti konfliktus kulcskérdése, s hogy a béke elengedhetetlen előfeltétele az izraeli csapatok maradéktalan kivonása az összes megszállt arab területekről, beleértve Jeruzsálemet is. Az ENSZ-főtitkár hétfőn Rijadból Bejrútba érkezett. Erich Honecker elutazott Romániából Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke befejezte Romániában tett háromnapos baráti látogatását és vasárnap visszautazott Berlinbe. Erich Ho- neckert a temesvári repülőtéren vendéglátója: Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke búcsúztatta. zunk megoldani. Eredetileg a VI. ötéves tervben épült volna meg a hatos számú általános iskola a Baktában. Ez a megyei tanács részéről plusz anyagi terheket jelent, de az előrehozottan felépülő új intézmény nagyságban, felszereltségben egyaránt hasonló lesz a tanítóképzés céljaira átadott iskolához. — Hogyan oldja meg a megye a főiskola létesítésének személyi feltételeit? — Számos jól képzett pedagógus dolgozik a különbö(Folytatás a 3. oldalön.) (Folytatás a 3. oldalon.) Tanévnyitás szeptemberben Tanítóképző főiskola Szekszárdon Sok dicséretet hall az ünneplő közönség
