Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-12 / 36. szám

Csalódiház-sor Kajmád — madártávlatból Kajmádról ma Volán­iskolabusz hordja-viszi az óvodásokat és általános is­kolásokat Szedresre. Az üzemorvos hetente egyszer rendel. Minden remény meg­van arra, hogy ha 1977. feb­ruár 9-én készült „madár- távlati” képünkhöz hasonlót tíz év múlva valaki akar fel­venni, a maitól elütő jelle­gű települést kaphat lencse­végre. Ha a „puszta” szó ne­tán megmarad, értelme épp­úgy tovább változik, mint ahogy ez már századokon át megtörtént. Kis, kulturált te­lepülést jelent majd Szek- szárd tőszomszédságában. Ma Kajmádon 14 személygépko­csi van magántulajdonban. Nem akarjuk az utánunk kö­vetkező újságírókat megne­vettetni, nem bocsátkozunk annak jóslásába, hogy 1990— 2000 táján mennyi lesz. ORDAS IVÁN Foto: Komáromi Zoltán Nyugdíjas-hétköznap — Horváth Ferencné a baromfiudvarban A Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárában készülnek azok a széles sávú, mik­rohullámú tévéközvetítő láncok, amelyeket már évek óta szállít hazánk a Szovjetunió megrendelésére. Az idén ebből — a Drúzsba tv-láncból — két, nyolcállomásos komp­lett berendezést szállítanak, közel 85 millió forint értékben. * Szovjet megrendelésre Zárszámadás Szedresen Nagy munkában a húskombinát építői Eredményesen zárta az el­múlt gazdasági évet a szed- resi Sió-Sárvíz menti Egye­sült Termelőszövetkezet. Teg­nap délelőtt a szedresi mű­velődési házban erről adha­tott számot a közgyűlésen a szövetkezet elnöke, Pelhős István. Az új, szakosított tehené­szeti telep felépítése, az egyesülés a medinai gazda­sággal, a kedvezőtlen időjá­rás sok gondot és problémát jelentett a tagságnak és ve­zetésnek egyaránt. Ennek el­lenére az 1976-os tervet a szövetkezet teljesítette, s a nyereség meghaladja a nyolcmillió forintot. A növénytermesztés két fő növénye közül a búza har­minc vagonnal többet hozott a vártnál, a kukorica tíz va­gonnal elmaradt a tervezet­től. Egészében az ágazat túl­teljesítette a tervet. A vetés- szerkezet tovább egyszerűsö­dött. A jövő évre még job­bak a kilátások, hiszen idő­ben végeztek a mélyszántás­sal és optimális körülmények között került földbe a búza. A legtöbb gond, s ebből eredően a legtöbb tennivaló a kertészetben van, bár ez az ágazat is teljesítette több mint nyolcmilliós tervét. Fő feladat a nagyobb fokú gé­pesítés, a technológia tökéle­tesítése, a szervezettség, a hatékonyság fokozása. A legdinamikusabban fej­lődő ágazat az állattenyész­tés; különösen a szarvas­marha-tenyésztés. Az egye­sülés óta 85 százalékkal nö­vekedett a tehénlétszám. A tejtermelésre szakosodás eredményességét jelzi, hogy a tervezett 4700 literrel szem­ben a múlt évben 5074 lite­res tehenenkénti átlagot produkáltak. A számokat részletezve az elnök elmondta, hogy a szö­vetkezet olyan eredményt ért el, melynek megtartása is komoly munkát követel a tagságtól. A gyűlésen részt vett és felszólalt K. Papp József, a megyei pártbizottság első tit­kára. Elismeréssel beszélt a szövetkezet elmúlt évi mun­kájáról. Több termelési ág­Híradás a pusztából Tartani az ütemtervet Nem könnyű a helyzetük azoknak az építőknek, akik a szekszárdi húskombinát nagyberuházásán dolgoznak. Az időjárás ugyancsak nem segíti azt a hatalmas mun­kát, ami a főépület alapozá- vár a mintegy kétszáz­kétszázötven épitőmunkásra. A változékony idő, a jócs­kán hullott csapadék való­ságos sártengerré változtatta a munkálatok helyszínét. Hiába vonult fel a kivitele­ző ÁÉV a munkát segítendő korszerű gépekkel — a kö­rülmények csaknem lehetet­lenné teszik ezek használa­tát. A munka java tehát az emberekre vár. Nem lehet akadály a csizmaszárig érő sár — hisz a nagyberuházás ütemtervét be kell tartani és ezzel igazán tisztában van­nak az építők. Bizonyság rá, hogy versenyfelajánlásuk­ban, amellyel csatlakoztak a NOSZF-évforduló tiszteleté­re hirdetett munkaverseny­hez — szerepel a nagyberu­házás kiviteli munkáinak ha­táridőre történő végzése. Márpedig a határidő szo­rít, hisz március végén, áp­rilis elején el kell kezdeni a központi épület csarnok­szerkezetének szerelését. Ezért az építők a beton­szerkezetek előregyártásával bizonyára behozzák azt a késést, amit a nehéz terep- viszonyok okoznak. Hamarosan több nagy tel­jesítményű szivattyút állíta­nak munkába és ideiglenes vízelvezető csatornák segít­ségével igyekeznek mindent elkövetni, hogy az alapgödör alapozása újra teljes lendü­lettel folytatódhasson. Várdomb Jobban kihasználni az adottságokat Meglehetősen komor han­gulatban zajlott tegnap a várdombi Uj Tavasz Terme­lőszövetkezet zárszámadó közgyűlése. Nem véletlen, hisz a szövetkezetét 1973-ban és 1974-ben is szanálták, s így nehezen érik utol ma­gukat. Az Uj Tavasz Tsz az el­múlt évet hárommillió forint veszteséggel zárta: ezt saját pénzeszközükből az amorti­zációs és a fejlesztési alap­ból rendezik. Az 1976-os gazdálkodási évben három nagyon lényeges problémá­val küzdöttek: szilárdítani kellétt a munkafegyelmet, külső segítséggel pótolni az alacsony technikai felsze­reltséget, s ami a legjobban rányomta bélyegét gazdálko­dásukra, a nagy területen termesztett kukorica termés­átlaga messze alatta maradt a tervezettnek. A búza, a kender, a nap­raforgó igen jó termést adott. A sertéstelep túlteljesítette a tervét: a tervezett 6545 má­zsával szemben 7400 mázsa sertéshúst értékesítettek, az egy kocára jutó árukibocsá­tás 22,5 mázsa — ami or­szágos viszonylatban is ki­emelkedő eredmény. Hason­lóan magas a fejési átlag, tehenenként és évenként 3069 liter. Az állattartás jó eredménye annak köszönhe­tő, hogy a telepeken javult az irányító munka, szerve­zettség, a munkafegyelem, s áttértek a végtermékbérezés­re. A zárszámadással együtt tárgyalta a tagság az ez évi tervet is. Amint Majzik László tsz-elnök elmondotta, a termelési szerkezetben alapvető változtatást nem terveznek, arra törekszenek, hogy minél jobban kihasz­nálják a meglévő lehetősé­geket. Végre egy puszta, amelyik­nek van saját történésze! — örül az újságíró. A történész, pontosabban helytörténész Kiss József, aki 1939 óta ismeri Kajmá- dot és pontosan tudja, hogy az 1800-as évek derekán egy osztrák hercegi birtok magjaként alakult ki. A foly­tatása pontos mása a hazai gazdasági viszonyok változá­sainak. Egy részét megvette Balogh Brúnó kereskedő, majd örökölte ennek dr. Kunfi nevű veje, végül a Kunfi lányt feleségül vette bizonyos Illés uraság, akinek valamikori házában ma a Szekszárdi A. G. kajmádi ke­rületének központja van. A mai Kajmád 1907 táján jött létre, egyik-másik épülete ezt napjainkban is tanúsítja. A volt Illés-ház előtt (amely egyébként közepes alatti ízléssel épült), ma a Bólyi Á. G. hibridkukorica­vetőmagjai nevét őrző papír­zsákok őrzik a magas törzsű rózsákat szeszélyes telünk szeszélyes fagya elől. Az igencsak szórt jellegű tele­pülésen — Felsőpusztára ba­jos száraz lábbal eljutni — 53 család, mintegy 270 lakos él. Ez Mihályi László kerü­letvezető közlése. Minden jel arra vall, hogy a nem ép­pen vonzó múlt épp a Szek- szádi Á. G. jóvoltából vált át egy egészségesnek ígérkező jövőbe. A gazdaság egyik feladata, hogy dolgozói — ez az itt élő keresők kétharma­da — régi lakásainak állagát megóvja-javítsa. Már az 1950-es években felmerült azonban az igény, hogy a puszta ne „puszta" legyen, hanem kulturált kis telepü­lés. Ezt kívánják a dolgo­zók, akiknek jelentős hánya­da 15—20 éve itt találta meg a gyarapodás lehetőségét és nem óhajt elmenni. Még az idén utat építenek az üzemi konyha irányába és emellett épül fel az első nyolc kétszintes, egyenként két és fél szobás szolgálati lakás. A terület közművesí­tett. Az az elképzelés, hogy később ugyanitt családi há­zak építésére is lehetőséget teremtenek. A szedresi tagok egy csoportja a részközgyűlésen ban olyan eredményt értek el, amely példaként állhat a megye szövetkezetei előtt — mondotta. — örvendetes, hogy a zöldségtermesztésben meglévő problémák ellenére a szövetkezet továbbra is fo­kozott hangsúllyal, erővel ke­resi az ágazat eredménye­sebbé tételének lehetőségeit. igyesüles uldn Mikrohullámú tévéközvetítő lánc

Next

/
Oldalképek
Tartalom