Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-12 / 36. szám
Csalódiház-sor Kajmád — madártávlatból Kajmádról ma Volániskolabusz hordja-viszi az óvodásokat és általános iskolásokat Szedresre. Az üzemorvos hetente egyszer rendel. Minden remény megvan arra, hogy ha 1977. február 9-én készült „madár- távlati” képünkhöz hasonlót tíz év múlva valaki akar felvenni, a maitól elütő jellegű települést kaphat lencsevégre. Ha a „puszta” szó netán megmarad, értelme éppúgy tovább változik, mint ahogy ez már századokon át megtörtént. Kis, kulturált települést jelent majd Szek- szárd tőszomszédságában. Ma Kajmádon 14 személygépkocsi van magántulajdonban. Nem akarjuk az utánunk következő újságírókat megnevettetni, nem bocsátkozunk annak jóslásába, hogy 1990— 2000 táján mennyi lesz. ORDAS IVÁN Foto: Komáromi Zoltán Nyugdíjas-hétköznap — Horváth Ferencné a baromfiudvarban A Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárában készülnek azok a széles sávú, mikrohullámú tévéközvetítő láncok, amelyeket már évek óta szállít hazánk a Szovjetunió megrendelésére. Az idén ebből — a Drúzsba tv-láncból — két, nyolcállomásos komplett berendezést szállítanak, közel 85 millió forint értékben. * Szovjet megrendelésre Zárszámadás Szedresen Nagy munkában a húskombinát építői Eredményesen zárta az elmúlt gazdasági évet a szed- resi Sió-Sárvíz menti Egyesült Termelőszövetkezet. Tegnap délelőtt a szedresi művelődési házban erről adhatott számot a közgyűlésen a szövetkezet elnöke, Pelhős István. Az új, szakosított tehenészeti telep felépítése, az egyesülés a medinai gazdasággal, a kedvezőtlen időjárás sok gondot és problémát jelentett a tagságnak és vezetésnek egyaránt. Ennek ellenére az 1976-os tervet a szövetkezet teljesítette, s a nyereség meghaladja a nyolcmillió forintot. A növénytermesztés két fő növénye közül a búza harminc vagonnal többet hozott a vártnál, a kukorica tíz vagonnal elmaradt a tervezettől. Egészében az ágazat túlteljesítette a tervet. A vetés- szerkezet tovább egyszerűsödött. A jövő évre még jobbak a kilátások, hiszen időben végeztek a mélyszántással és optimális körülmények között került földbe a búza. A legtöbb gond, s ebből eredően a legtöbb tennivaló a kertészetben van, bár ez az ágazat is teljesítette több mint nyolcmilliós tervét. Fő feladat a nagyobb fokú gépesítés, a technológia tökéletesítése, a szervezettség, a hatékonyság fokozása. A legdinamikusabban fejlődő ágazat az állattenyésztés; különösen a szarvasmarha-tenyésztés. Az egyesülés óta 85 százalékkal növekedett a tehénlétszám. A tejtermelésre szakosodás eredményességét jelzi, hogy a tervezett 4700 literrel szemben a múlt évben 5074 literes tehenenkénti átlagot produkáltak. A számokat részletezve az elnök elmondta, hogy a szövetkezet olyan eredményt ért el, melynek megtartása is komoly munkát követel a tagságtól. A gyűlésen részt vett és felszólalt K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára. Elismeréssel beszélt a szövetkezet elmúlt évi munkájáról. Több termelési ágHíradás a pusztából Tartani az ütemtervet Nem könnyű a helyzetük azoknak az építőknek, akik a szekszárdi húskombinát nagyberuházásán dolgoznak. Az időjárás ugyancsak nem segíti azt a hatalmas munkát, ami a főépület alapozá- vár a mintegy kétszázkétszázötven épitőmunkásra. A változékony idő, a jócskán hullott csapadék valóságos sártengerré változtatta a munkálatok helyszínét. Hiába vonult fel a kivitelező ÁÉV a munkát segítendő korszerű gépekkel — a körülmények csaknem lehetetlenné teszik ezek használatát. A munka java tehát az emberekre vár. Nem lehet akadály a csizmaszárig érő sár — hisz a nagyberuházás ütemtervét be kell tartani és ezzel igazán tisztában vannak az építők. Bizonyság rá, hogy versenyfelajánlásukban, amellyel csatlakoztak a NOSZF-évforduló tiszteletére hirdetett munkaversenyhez — szerepel a nagyberuházás kiviteli munkáinak határidőre történő végzése. Márpedig a határidő szorít, hisz március végén, április elején el kell kezdeni a központi épület csarnokszerkezetének szerelését. Ezért az építők a betonszerkezetek előregyártásával bizonyára behozzák azt a késést, amit a nehéz terep- viszonyok okoznak. Hamarosan több nagy teljesítményű szivattyút állítanak munkába és ideiglenes vízelvezető csatornák segítségével igyekeznek mindent elkövetni, hogy az alapgödör alapozása újra teljes lendülettel folytatódhasson. Várdomb Jobban kihasználni az adottságokat Meglehetősen komor hangulatban zajlott tegnap a várdombi Uj Tavasz Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlése. Nem véletlen, hisz a szövetkezetét 1973-ban és 1974-ben is szanálták, s így nehezen érik utol magukat. Az Uj Tavasz Tsz az elmúlt évet hárommillió forint veszteséggel zárta: ezt saját pénzeszközükből az amortizációs és a fejlesztési alapból rendezik. Az 1976-os gazdálkodási évben három nagyon lényeges problémával küzdöttek: szilárdítani kellétt a munkafegyelmet, külső segítséggel pótolni az alacsony technikai felszereltséget, s ami a legjobban rányomta bélyegét gazdálkodásukra, a nagy területen termesztett kukorica termésátlaga messze alatta maradt a tervezettnek. A búza, a kender, a napraforgó igen jó termést adott. A sertéstelep túlteljesítette a tervét: a tervezett 6545 mázsával szemben 7400 mázsa sertéshúst értékesítettek, az egy kocára jutó árukibocsátás 22,5 mázsa — ami országos viszonylatban is kiemelkedő eredmény. Hasonlóan magas a fejési átlag, tehenenként és évenként 3069 liter. Az állattartás jó eredménye annak köszönhető, hogy a telepeken javult az irányító munka, szervezettség, a munkafegyelem, s áttértek a végtermékbérezésre. A zárszámadással együtt tárgyalta a tagság az ez évi tervet is. Amint Majzik László tsz-elnök elmondotta, a termelési szerkezetben alapvető változtatást nem terveznek, arra törekszenek, hogy minél jobban kihasználják a meglévő lehetőségeket. Végre egy puszta, amelyiknek van saját történésze! — örül az újságíró. A történész, pontosabban helytörténész Kiss József, aki 1939 óta ismeri Kajmá- dot és pontosan tudja, hogy az 1800-as évek derekán egy osztrák hercegi birtok magjaként alakult ki. A folytatása pontos mása a hazai gazdasági viszonyok változásainak. Egy részét megvette Balogh Brúnó kereskedő, majd örökölte ennek dr. Kunfi nevű veje, végül a Kunfi lányt feleségül vette bizonyos Illés uraság, akinek valamikori házában ma a Szekszárdi A. G. kajmádi kerületének központja van. A mai Kajmád 1907 táján jött létre, egyik-másik épülete ezt napjainkban is tanúsítja. A volt Illés-ház előtt (amely egyébként közepes alatti ízléssel épült), ma a Bólyi Á. G. hibridkukoricavetőmagjai nevét őrző papírzsákok őrzik a magas törzsű rózsákat szeszélyes telünk szeszélyes fagya elől. Az igencsak szórt jellegű településen — Felsőpusztára bajos száraz lábbal eljutni — 53 család, mintegy 270 lakos él. Ez Mihályi László kerületvezető közlése. Minden jel arra vall, hogy a nem éppen vonzó múlt épp a Szek- szádi Á. G. jóvoltából vált át egy egészségesnek ígérkező jövőbe. A gazdaság egyik feladata, hogy dolgozói — ez az itt élő keresők kétharmada — régi lakásainak állagát megóvja-javítsa. Már az 1950-es években felmerült azonban az igény, hogy a puszta ne „puszta" legyen, hanem kulturált kis település. Ezt kívánják a dolgozók, akiknek jelentős hányada 15—20 éve itt találta meg a gyarapodás lehetőségét és nem óhajt elmenni. Még az idén utat építenek az üzemi konyha irányába és emellett épül fel az első nyolc kétszintes, egyenként két és fél szobás szolgálati lakás. A terület közművesített. Az az elképzelés, hogy később ugyanitt családi házak építésére is lehetőséget teremtenek. A szedresi tagok egy csoportja a részközgyűlésen ban olyan eredményt értek el, amely példaként állhat a megye szövetkezetei előtt — mondotta. — örvendetes, hogy a zöldségtermesztésben meglévő problémák ellenére a szövetkezet továbbra is fokozott hangsúllyal, erővel keresi az ágazat eredményesebbé tételének lehetőségeit. igyesüles uldn Mikrohullámú tévéközvetítő lánc
